Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-22 / 275. szám

r. vuar VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÁDPÁRT IS A TANÁC­SOK L­A­PJ­A II. évfolyam, 275. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1957 november 22. Jó szőlőtermés volt megfeszerte Külföldi borszakember érkezik Szekszárdra Végre jó termést tudtak betakarít­­ani a szőlősgazdák megyeszerte, olyat, amilyenre az elmúlt években nem volt példa. Ez két dolognak tu­lajdonítható: kedvezett az időjárás és a munkás-paraszt kormány intézke­dései nyomán megnőtt a gazdák ter­melési kedve. A termés annak elle­nére is jónak mondható, hogy megye­szerte volt kisebb-nagyobb mérvű jég­verés. Körülbelül 3200 holdnyi szőlő­­területen volt jelentősebb jégverés és itt mintegy 400 vagon szőlővel merlett kevesebb mint amennyi különben termett volna. MIT MUTAT A FOKMÉRŐ? Az átlagtermés mindenütt meg­haladta az előző évek­ átlagait, de nemcsak a mennyiség, hanem a minő­ség is jobb volt annál. Csigi György, a megyei tanács szőlészeti előadója — a többi szakemberrel karöltve — több helyen végzett próbavizsgálatot, az átlagos minőség megállapítása miatt. A cukorfok megyeszerte 17— 21 között volt. A borok Malligand­­fokai Szekszárdon és környékén leg­több helyen meghaladják a 11—12 fo­kot, s nem ritka a 12.6—12.7 Malli­­gandfokos bor. A Paks—Dunaföldvár vidéki túlnyomórészt homoki borok valamivel kisebb Malligandfokúak. Itt a fehér borok átlagosan 10—12 Malligandfok között mozognak. A ta­mási szőlőhegy borai gyakran elérik, sőt, meghaladják a 12 Malligand­­fokot. A SZÍNVIZSGÁLAT TAPASZTALATAI A borok valamivel világosabbak, mint az előző években voltak. Még a vörösborok színe n­em olyan teljes egészében, mint amilyennek lennie kellene. Ennek az az oka, hogy az érés nem egyszerre következett be az összes fürtöknél: szüretkor igen sok volt a túlérett fürt, de ugyanakkor még az éretlen fürtök sem voltak ritkák. Márpedig tudott dolog, hogy sem a túlérett, sem az éretlen szőlő színező anyaga­­ nem megfelelő. Ez a színkülönbség azonban közel sem olyan nagy, hogy szembetűnő lenne még a laikus számára is s nem befo­lyásolja a bő termés értékét, még a vörösborét sem. SZEKSZÁRD ..KIEMELT” BORVIDÉK Szekszárd az idei évben már úgy­nevezett „kiemelt” vörösbortermő vi­dék volt. Azért nyilvánították azzá az illetékes országos szervek, mert nagy hagyományai vannak a vörösborter­mesztésben és jelenleg is nagy erő­feszítések folynak a régi hírnév vissza­szerzésére. Ez a „kiemelés” minde­nekelőtt az árrendszerben mutatko­zott meg. A vörösbor készítésére al­kalmas kékszőlőért nagyban maga­sabb árat fizetett az Állami Borpin­cészet mint amek­kora a hetipiaco­kon a válogatott, kikilózott asztali­szőlő ára volt. Ennek nyomán termé­szetesen sikerült is felvásárolni nagy­­mennyiségű kékszőlőt. A boráraknál is mutatkozik ez a megkülönböztetett árrendszer. Ugyanakkor érthetetlen, hogy Ta­mási és környéke még mindig feltű­nően alacsony kategóriában van: ki­sebb kategóriába sorolták be, mint amilyent megérdemelne a jó minőségű borai miatt. Értesülésünk szerint a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya tett is lépéseket a tamásiak jogos sérelmének az orvoslása érdekében s a tél folyamán ismét tárgyalásokat folytatnak majd az illetékesekkel a megfelelő besorolás érdekében. BOLGÁR BORSZAKEMBER ÉRKEZIK SZEKS­ZÁRDRA Ma, pénteken egy vezető bolgár szőlőszakember érkezik Szekszárdra, hogy tanulmányozza ennek a világ­hírű borvidéknek a szőlőkultúráját. A bolgár szakember tanulmányúton van az országban, meglátogatja az ország több nevezetes szőlővidékét. Szek­szárdon előreláthatólag két napot fog tartózkodni és értesülésünk szerint mindenekelőtt a vörösborkészítést fogja tanulmányozni, s nemcsak a nagyüzemi, hanem a kisüzemű szőlő­­gazdaságokat is meglátogatja. BODA Közel 150 százalékos teljesítményével országos harmadik a Tolna megyei MOKÉP A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat­nak a filmszínházaknak az üzemre­a Szovjet Film Ünnepi Hetén elért eredményeivel országosan a harma­dik helyre került Heves és Vas me­gyék után. Ezzel kapcsolatban Juhász István elvtárs, a vállalat igazgatója a következőket mondotta: “ Az ünnepi hét folyamán elő­irányzott tervünket 148 5 százalékra teljesítettük. Ez annyit jelent, hogy a hét folyamán 66.841 fő látogatta elő­adásainkat. A normál moziknál a legkiemelkedőbb eredményt Duna­földvár érte el 180 százalékos tervtel­­jesítésével, utána következik Bony­­hád 154 százalékkal és a harmadik Fadd 151 százalékkal. A keskenyfil­­mes moziknál a szakályi körzeti mozi tetőit jó munkájuk elismeréséül ju­talmazzák. A beszélgetés során Juhász elvtárs elmondta, hogy a mozik kihasznált­sága 66 százalékos volt. Ez a szám azért nem lett nagyobb, mert a mozik olyan iskolák számára is rendeztek ifjúsági előadást, amelyek nem töl­tötték meg teljesen a nézőteret. Az ünnepi héttől függetlenül, a III. negyedévben, szemben a félévi lema­radással, szintén országos harmadik lett a Tolna megyei MOKÉP vállalat. A szovjet film ünnepi hetét a me­gye 99 filmszínházában ünnepélyes megnyitó előzte meg amelynek meg­látogatottsága az előirányzottnak 266 szervezésében nagy segítséget nyitj­­százaléka a Bonyhád III. körzeti totlak a társadalmi szervezetek. Vala­­mozié 191, a gerjeni keskenyfilmes mennyi mozi, feldíszítették az ünnepi mozié pedig 181 százaléka volt. Ezek­ megnyitóra. A MAI SZÁMBAN Képek a magyar színjátszás hőskorából (3. old.) Ady Endre születésének 80. évfordulóján (4. old.) Megkezdődött az új pártoktatási év (5. old.) Több mint ötezren jelentkeztek Tolna megyében az Arany János szavalóversenyre A Hazafias Népfront művelődési bizottsága az Arany-évfordulóval kap­csolatban egész Tolna megyére kiter­jedő szavalóversenyt hirdetett diákok és felnőttek részére. A verseny iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvá­nult meg s a diákok versenyére több, mint négyezren, a felnőttek versenyére pedig több, mint ezren jelentkeztek. Tolnán pl. a versenyen részt vevő diákok száma: száz. A tolnai jelent­kezők közül heten jutottak a járási versenyre. Dalm­andon, bár a lakos­ság létszáma csekély, 11 volt a jelent­kezők száma. A szavalóverseny selejtezőivel egy­­időben több községben ugyancsak a Népfront és a művelődési szervek kezdeményezésére Toldi-esteket szer­veztek. Ezeknek keretében magán­­házaknál gyűlnek össze a szomszédok s egy-egy diák estéről estére felolvassa a Toldit. Kölesden például hét diák jelentkezett, hogy szeretne ilyen ös­­­szejövetelen felolvasást tartani. A Toldi-estek iránt Bátaszéken is nagy az érdeklődés. A Tolnai Pamutszövő Vállalatnál: Tizenhatféle abroszt szőttek Az árak 40%-át exportálják Sokat javult a minőség „Csak egy nehézség volt az elmúlt hó­napokban, az ázsiai influenza” — ezt mondja csaknem mindenki a Tolnai Pa­mutszövő Vállalatnál. Erről beszél a munkás — mint szenvedő alany —, a vezetők meg azért, mert ők is megbete­gedtek, meg a termelésben is visszaesés volt. Most, amikor már a megbetegedések szűnnek, amikor már alig egy-két beteg — a szokásos létszám — van távol a gyárból, elkészítették a statisztikát. S ez a statisztika arról beszél, hogy többmillió vetéssel adósak maradtak. Az összes mulasztott munkanapok száma annyi, mintha a szövőgyárat egy napra leállították volna. A gyárat szerencsére nem kellett leállí­tani, mert nem egyszerre betegedtek meg a munkások. Hetek óta a termelést nem akadályozza semmi. Zörögnek a szövőgépek úgy, mint a nyáron, a legnagyobb melegben. S most is csak olyan vidámak az emberek, mint akkor voltak. Pedig már itt az ősz, a tél. Amikor érdeklődtünk, hogy téli ruha­neműt szőnek-e, azt felelték: „Nem, mi csak törlőruhát, abroszt és zsebkendőket készítünk”. Hosszú idő kellene, mire meg tudnák állapítani, hogy a negyedik negyedévben ezideig is mennyi színben, fajtában ké­szítettek árut. Jelenleg is abroszból ,,csak” tizen­hat fajtát szőnek. S akkor még hozzájön a rengeteg fajta törlőruha, amit exportra készítenek és különösen az északi államokban nagyon kedvelik. Az utóbbi hónapokban nőtt a gyár exporttermelése is. Körülbelül a termékek 40 százalékát exportálják. A fentebb említett abroszféleségeket is külföldi megrendelőknek készítik. Sok esetben baj is van emiatt. Ugyanis a Kül­kereskedelmi Vállalat a negyedéves terv megadásakor nem tudja pontosan meg­adni, hogy milyen fajta árut készítsenek. Csak méterben, ezer vetésben kapják meg a tervet. S negyedév közben kapják meg, hogy milyen számban, milyen mintásra szőjjék az abroszt. Ugyanis a külföldi cégek nemigen alkalmaz­kodnak a mi termelési módszerünk­höz. És amikor szükségük van né­­hány száz darab különleges szövés­mintás abroszra, csak egy levélbe kerül nekik és Tolnán már meg is kezdik a munkát, és határidőre A napi terveket most már rendszeresen teljesíteni tudják. Sőt ezideig — az influenzajárvány óta — már közel húsz­millió vetéssel előre járnak az éves terv naponkénti bontásában, de ez még kevés ahhoz, hogy pótolni tudják a kiesést. Úgy tervezik, hogy december első tíz napjá­ban egyenesbe jönnek a terv és a napi termelés tekintetében. Szeptember óta feltűnően sokat javult a minőség. Ezelőtt egy éve még az elsőosztályú áruk aránya 83 százalék volt. Most a 92 — 93 százalékos arány sem ritka, sőt az átlag 90 százalék felett van. Bevezették a minőségi bérezést. A munkásnők örültek ennek az intézke­désnek és ez meg is látszik a termelésen és a fizetéseknél is. A keresetek is nőttek a minőség javulásával. Különösen fontos ebben az üzemben a minőségi előírások betartása. Nemcsak azért, mert exportra is termelnek, hanem azért is, mert a gyárnak jó hírneve van, s ezt nem akarják­­ eldobni. A műszaki dolgozók rendszeresen foglalkoznak a szövőnőkkel. A gépeket állandóan üzem­képes állapotban tartják. A munkások jókedve, elégedettsége pedig biztosíték arra, hogy mindig jobban dolgoznak, mindig több és szebb textiliát küldenek az üzletekbe. KIÁLLÍTÁS — az ajándékozóknak A közelmúltban már volt egy kultúr­cikk-kiállítás Szekszárdon a Me­gyei Tanács Kereskedelmi Osztályának rendezésében, amelynek az volt a célja, hogy a kereskedelmi szakemberekkel — főként a­ boltosokkal — megismertesse a­ különféle kultúr- és divatcikk-újdonságokat. A kiállítás­nak nagy sikere volt , de mint ahogyan tervezték is, nem a nagyközön­ség előtti propagandát célozta. Holnapi november 23-án a nagyközönség számára nyílik egy hasonló kiállítás Szekszárdon ,a volt megyeháza nagy­termében. Értesülésünk szerint közel egymillió forint értékű kultúrcikk­­ből állítják össze a kiállítás anyagát. Célja kettős ennek a kiállításnak, egyrészt hogy megismertesse a látogatókat a­ karácsonyi, mikulási aján­dékozások előtt a kereskedelmi újdonságokkal, másrészt pedig az, hogy a közönség mindjárt meg­­s vásárolhassa azokat. Nagyon sok olyan kül­földi és belföldi kultúrcikket is kiállítanak, amelyek még nem kerülteel a boltokba de ugyanakkor már raktáron vannak és a közeljövőben ott is megjelennek. Gyermeklélektani tanácsadót szervez a bonyhádi járási művelődési otthon A bonyhádi járási művelődési ott­hon terveiben szerepel a gyermek­lélektani tanácsadó megvalósítása.­­ Ennek keretében helyi gyermekorvo­sok és gyermek-pszichológusok felvi­lágosításokkal szolgálnak a szülőknek gyermekeik lélektani problémáira. Még a tél folyamán megvalósítják a tervet és a tanácsadó jövőre már egész éven keresztül a szülők rendel­kezésére áll. A gyermeklélektani ta­nácsadóval kapcsolatosan felmerülő költségeket a megyei tanács művelő­dési osztálya vállalja. A­ bonyhádi gépállomáson rövidesen megalakítják az üzemi tanácsot A bonyhádi gépállomáson ezekben a napokban sokat beszélnek az emberek az üzemi tanácsok megalakításáról szóló rendeletről. Kovács Géza elvtárs, a gép­állomás párttitkára mondotta el, hogy a dolgozók közötti beszélgetésekből arra lehet következtetni: Sokkal többet vár­nak az üzemi tanácstól, mint amit a volt munkástanács tett, és remélik, hogy azok kapnak helyet az üzemi tanácsban, akik jól dolgoznak, értenek a gépállomási dol­gokhoz. Hogy mikor kerül sor az üzemi tanács megalakítására a bonyhádi gép­állomáson? Azt még nem döntötték el. De még ezen a héten összeül megbeszé­lésre a gépállomás párttitkára, igazgatója és vb-elnöke és megállapodnak abb­an, hogy mikorra hívnak össze gyűlést az üzemi tanács létrehozására De mindjárt azt is elmondta Kovács elvtárs, hogy so­káig nem húzzák-halasszák az üzemi ta­nács megalakítását. Mihelyt kint a határ­ban befejeződnek a munkák, azonnal megalakítják a gépállomáson az üzemi tanácsot. II. év végéig elkészü­l az újrndié és villan­yisségi üzlet Mint lapunkban már hírül adtuk, a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat új raktárainak elkészülte következtében a város központjában felszabadult üzlet­­helyiségek átalakítása megkezdődött. A Tolnai Épületkarbantartó KTSZ már két hete dolgozik a leendő rádió- és villamos­­sági üzlet átalakítási munkáin. A bolt a megye legkorszerűbb és legnagyobb ilyen üzlete lesz. Készül már a bútorzata is Budapesten, a Belkereskedelmi Miniszté­rium üzletberendezési vállalatánál, ame­­lyet a vállalat e hónap végén szállít le Szekszárdra, így az év végéig teljesen elkészül az üzlet. Úgy számítják, hogy karácsonyra nyitják meg. Az OFOTÉRT új üzletének átalakítási munkáit a jövő héten kezdik meg. A ter­­vek szerint az év végéig ennek is el kell­­ készülnie.

Next