Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

TOLNA MEGY iH rvtár p­íl'jj VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 277. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 november 21. BEKEKI ALT V ANY ! Munkások és parasztok! A tudomány, a technika és a kultúra dolgozói! Valamennyi ország jóakaratú emberei! Mi, a különböző országok kommunista és munkás­pártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére jöt­tünk Moszkvába, hozzátok, józanságtokhoz, szívetek­hez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és szenvedéseire. Még nem tűntek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy új, százszorta rombolóbb háború vészjósló kísértete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az új háború ve­szélye ne fenyegetné szüntelenül a családi otthonokat, ne keserítené meg az élet örömeit, ne vetne fel ag­gasztó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el házainkat, a min­dent megsemmisítő atom- és hidrogénbombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapasz­talatra tettek szert. Az egyszerű emberek, akik a há­ború viharában a legnagyobb áldozatokat hozzák, tud­ják, hogy minden újabb háború még nagyobb szenve­désekkel jár, egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít el, egyre veszélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hátra. Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéztek elő, s a német militaristák rob­bantottak ki, tízmillió ember pusztult el. Tíz. és tízmillió vesztette el egészségét, illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre. A második világháborúban, amelynek fő kezdemé­nyezője a német fasizmus volt, nemcsak hatalmas had­seregek, nemcsak felfegyverzett frontok sodródtak bele a háború forgatagába. A repülőgépekről leszórt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és százezreit ölték meg, a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és fel­­ruháztatására lehetett volna fordítani. A második világ­háború több mint 30 millió ember életébe került, a se­besültek és hadirokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjai­ban a védtelen japán városokra esett, megmutatta, hogy a tömeges embergyilkolás milyen kézzelfogható veszély az emberiség ellen. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség költői fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a kö­vetkező háború — ha a népek megengedik — felül­múlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália lako­sai tudják: az ember a természet oly nagy­ erőit szabadí­totta fel, s olyan hatalmas eszközökkel rendelkezik, amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen ré­szét sújthatja. Egy új háborúban nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyez­tetné az emberiség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, függetlenül nemzetisé­güktől, politikai nézeteiktől, vallásuktól és bőrük szí­nétől, békében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést. (Folytatás a 2. oldalon.) TANÁCSKOZÓ ASSZONYOK A TANÁCSKOZÓ asszonyok be­szélnek a békéről a közösség, a család gondjairól, a politikáról, a gazdasági kérdésekről. A MÉSZÖV megyei el­nöksége hívta egybe pénteken dél­előtt a földművesszövetkezetek nő­bizottságait, hogy kicseréljék a ta­pasztalatokat és szót értsenek a falusi asszonyok politikai nevelésében és abban hogy a háztartási munka, a családnevelés gondjai mellett hogyan vehetnek részt a közéletben. Dávid Andrásné hőgyészi székely parasztasszony a békéről beszél. — Én, mint békeküldött 2 hónappal ez­előtt a Szovjetunióban jártam — mondotta. —­ Beszéltem szovjet em­berekkel, jártam üzemekben kolho­zokban, egészségügyi intézmények­ben, de többször volt alkalmam arra is, hogy családokat otthonukban meg­látogassak. A szovjet embereknek is, éppúgy, mint nekünk, megvannak a maguk hétköznapi gondjaik. Az as­­­szonyok a családnevelés, az otthoni munkán kívül részt vesznek a termelő munkában, ők is éppen úgy, mint mi, féltik fiaikat, férjeiket a háborútól és minden cselekedetük a béke meg­őrzésére irányul. Mi, magyar asszo­nyok, édesanyák példaképünknek te­kintjük a szovjet asszonyokat és so­kat kell, hogy tanuljunk az ő helyt­állásukból. SOK GONDOT OKOZ azt, asszo­nyoknak a­ család, a gyermeknevelés gondja, különösképpen azoknak, akik­nek helyt kell állni a termelőmunká­ban, az üzemekben, a földeken, és otthon a háztartásban. Kovács József, a tanácskozás egyetlen férfi részt­vevője a MÉSZÖV helyettes elnöke, mint férj, az apa szemével ezekről a problémákról beszélt. — Üdvözölni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik a nők háztar­tási munkáját — mondotta. — A szö­vetkezeti nőbizottságok mosógépeket vásárolnak, szabó-varró és kézimunka tanfolyamokat szerveznek. A háztar­tási munka megkönnyítésével az as­­szonyoknak több idejük marad a gyer­mekek nevelésére, amely nemcsak az iskola, a pedagógusok feladata.­­ A gyermekneveléshez a szülői ház, az otthon, a harmonikus családi élet adja meg az alapot, s az asszonyok fáradhatatlan szorgalma sokoldalú­sága, kedvessége megszépíti a családi életet. OKOSAN és nagy hozzáértéssel be­széltek az asszonyok a termelés, a terméshozam kérdéseiről, a falusi kul­turális élet feladatairól és sok más kérdésről. Rácz Antalné nagydorogi asszony a cukorrépatermelés fontos­ságáról beszélt. Államunknak nem kellene valutáért cukrot behozni az országba, ha itt nálunk többet termel­­n­ének, a szükségletnek megfelelően. A cukorrépa termesztéséért igen so­kat tehetnek az asszonyok, a földmű­vesszövetkezet nőbizottságának tag­jai. A tagszervezésről beszélt Badits Benőné dunaszentgyörgyi paraszt­asszony. — Községünkben 354 nő­tagja van a földművesszövetkezetnek. Ha a tagszervezés során minden as­­­szony legalább egy taggal szaporítja a szövetkezeti tagok számát, a község lakosságának jórésze tagja lesz a földművesszövetkezetnek. A duna­szentgyörgyi asszonyok mozgalmat indítottak olyan irányban is, hogy a 20 forintos részjegyeket 50 forintra emelték. — Ezzel is meg akarjuk mu­tatni egyenjogúságunkat — mondta nagy derültség közepette Baditsné. Noé Imréné regölyi asszony a bol­tos bizottságok munkájáról beszélt: — Nekünk asszonyoknak mindenre fel kell figyelni, küzdeni kell a szo­cialista tulajdon elherdálóival a burkolt árdrágítókkal szemben, de foglalkoznunk kell a helyes áruelosz­tással is — mondotta. Jankó Sán­­dorné, a megyei nőtanács munkatár­sa, a földművesszövetkezet nőbizott­ságok és a községi nőbizottságok kapcsolatáról, az egységes nő­mozgalomról és a falusi kultúrmun­­káról beszélt. A hosszú téli estéket nagyon jól fel lehet használni közös kulturális rendezvények, ankétok, egészségügyi és szakelőadások tar­tására. A TANÁCSKOZÁS határozati ja­vaslatát Szabó Istvánná, a MÉSZÖV dolgozója ismertette, majd megvá­lasztanák a megyei nőbizottság tag­jait és az országos tanácskozás kül­dötteit. Budapest XVI. kerületi tanács dolgozóinak látogatása Szekszárdon Kedves vendégeket fogadott no­vember 22-én és 23-án a Szekszárdi városi tanács. A XVI. kerületi tanács elnöke, Krizs József Soltész Dezső elnökhelyettes és Kovács László ok­tatási osztály­vezető elvtársak tapasz­­­talatcsere céljából látogatták meg­­ városunkat. A város nevezetességei­­­­nek megtekintése után a városi párt1 és tanács vezetőivel kölcsönösen ki­cserélték a tanács munkájában nyert tapasztalataikat. Beszélgettek a ke­rület fejlesztéséről, építkezéseiről, va­lamint­­ az elmúlt napokban lezajlott időszakos tanácsválasztások tapaszta­latairól. Szekszárd város tanácsa és a XVI. kerületi tanács vezetői meg­állapodtak abban, hogy e tapaszta­lataikat rendszeresen kicserélik és legalább félévenkint egyszer kölcsö­nösen felkeresik egymást. „A magyarországi ellenforrada­lom 1956 október 23—november 4 A szekszárdi kiállítást november 27- én, szerdán este 6 óráig lehet meg­tekinteni. A Hazafias Népfront Vá­rosi Bizottsága a nagy érdeklődés­re való tekintettel kettő nappal meghosszabbította a kiállítás nyit­­vatartásának idejét. TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletéről A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának megün­neplésén részt vett kommunista és munkáspártok küldöttségei elhatá­rozták, hogy Moszkvában tett lá­togatásukat felhasználják arra, hogy baráti találkozóra üljenek ös­­­sze és a valamennyi pártot érdeklő kérdéseket megtárgyalják. November 16—19 között Mosz­kvában értekezletet tartottak, ame­lyen a következő kommunista és munkáspártok képviselői vettek részt: Ausztrália Kommunista Pártja, Ausztria Kommunista Párt­ja, az Albán Munkapárt, Algéria Kommunista Pártja, Argentina Kommunista Pártja, Belgium Kom­munista Pártja, Bolívia Kommu­nista Pártja, a Bolgár Kommunista Párt, Brazília Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommunista Párt­ja, a Magyar Szocialista Munkás­párt, Venezuela Kommunista Párt­ja, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Guatemalai Munkapárt, Németor­szág Kommunista Pártja, Német­ország Szocialista Egységpártja, Honduras Kommunista Pártja, Görögország Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, a Dominikai Köztársaság Népi Szocia­lista Pártja, Izrael Kommunista Pártja, India Kommunista Pártja, Indonézia Kommunista Pártja Jordánia Kommunista Pártja, Irak Kommunista Pártja, Spanyolor­szág Kommunista Pártja, az Olasz Kommunista Párt, Kanada Haladó Munkáspártja, Kína Kommunista Pártja, Colombia Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, Cos­ta rica Népi Élcsapata, Kuba Néni Szocialista Pártja, Luxem­burg Kommunista Pártja, Malájföld Kommunista Pártja, a Marokkói Kommunista Párt, Mexikó Kom­munista Pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Hollandia Kom­munista Pártja, Új-Zéland Kom­munista Pártja, Norvégia Kommu­nista Pártja, Panama Népi Pártja, Paraguay Kommunista Pártja, Peru Kommunista Pártja, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, Portu­gália Kommunista Pártja, a Ro­mán Munkáspárt, San­ Marino Kom­munista Pártja, Szíria és Libanon Kommunista Pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Tuniszi Kom­munista Párt, Törökország Kom­munista Pártja, Uruguay Kommu­nista Pártja, Finnország Kommu­nista Pártja, a Francia Kommu­nista Párt, Ceylon Kommunista Pártja, a Csehszlovák Kommu­nista Párt, Chile Kommunista Pártja, a Svájci Munkapárt, Svéd­ország Kommunista Pártja, Ecua­dor Kommunista Pártja, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége, Japán Kommunista Pártja. Az értekezlet részvevői véle­ménycserét folytattak, amelyen megtárgyalták a mai nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kommunista és munkáspártok képviselői elhatározták, hogy béke­­kiáltványt intéznek minden ország munkásaihoz és parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz és asszonyai­hoz, minden jóakaratú emberhez. Az értekezlet a marxi—lenini ideológia és a proletár internaci­onalizmus által egybeforrott test­­i vérpártok kölcsönös viszonyára jel­lemző szoros együttműködés és szí­vélyesség légkörében folyt lek Nyereséggel zárja az évet a Dunamenti Sertéstenyésztő A Dunamenti Sertéstenyésztő Vál­lalat az elmúlt évektől eltérően az idén nyereséggel zárja az évet. A nyereség összetevői a terme­lési tervek teljesítése és túltel­jesítése, a takarékosság és az ön­költség csökkentése. A hízlalási terv teljesítésénél 104 százalék, a süldőnevelési tervnél 115.4 százalék, a tenyésztési tervnél 109.5 százalék, a tejtermelési tervnél pe­dig 102.2 százalékot értek el. Az adminisztratív létszám csök­kentésével 800.000 forintra tehető a munkabérmegtakarítás. A Dunamenti Sertéstenyésztő Vál­lalat üzemegységeiben 1957 január 1-től október 1-ig 1.128.000 forint volt a hozamtöbblet. Kakasd község határában csak itt-ott árulkodik a kukoricaszár Kakasd község határában szépen zöldellnek az idejében elvetett őszi ka­lászosok. A szántóból 550 holdat ke­nyérgabonával vetettek el, ez a köz­ség szántójának 30—32 százaléka. Rozsból 25 holdat őszi árpából pedig 131 holdat vetettek. Az őszi kapások, a burgonya, cukor­répa, kukorica betakarításával is vé­geztek, sőt, az idén a kakasdiak a ku­koricaszár levágásában is kitettek magukért. A község határában 75 százalékban letakarították és kupac­ba rakták a szárt. Tizenötezer éves régészeti leletekre bukkantak Szekszárdon Szekszárd határában a nyár folya­mán megkezdték egy avar temető fel­tárását, amely a vártnál már eddig is nagyobb eredményeket hozott. Most újabb, meglepő jelentőségű tudomá­nyos leletre bukkantak az ásatások során. Az avar sírok alatt, körülbelül két és fél méterre a föld felszínétől, paleolit leletekre akadtak. Eddig 15 darab különböző pattintott kőszilánk és égett csontdarab került elő s a ku­tatók felfedezték egy tűzhely marad­ványait is. A leletek körülbelül tizen­ötezer évesek és tudományos jelentő­ségük felbecsülhetetlen. Az avar temető alatt lévő paleolit­leletek további feltárására most az eddiginél nagyobb­ számú tudományos munka indul meg. Munkás és tanuló fiatalok együtt Állandóan javul a dombóvári isko­lák KISZ fiataljainak kapcsolata a munkásfiatalokkal. Különösen jó ez a kapcsolat a Fűtőház KISZ-szrveze­­tével. November 16-án például a Ta­nítónőképző és a Fűtőház fiataljai közösen rendeztek műsoros ismerke­dési estet. De nemcsak együtt szóra­koznak a munkás és tanuló fiatalok, hanem együtt tanulnak is. A KISZ- akadémia keretében például közösen hallgatják meg a napokban a gimná­zium a tanítónőképző és a fűtőház fiataljai Szendy János, a tanítónő­képző igazgatójának előadását a hazafiságról.

Next