Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-17 / 271. szám
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957 évi 63.számú törvényerejű rendelete a munkástanácsokról 1. paragrafus: A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az üzemi demokrácia kiszélesítése a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építőmunka irányításával való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szocialista építő munka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek, mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezeteinek a megtisztelő kötelessége. A magyar forradalmi munkás2. paragrafus: A jelen törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége az üzemi dolgozóknak a vállalatok gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szakszervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vállalatok társadalmi tulajdonának megszilárdítását, valamint az állami vállalatok egyszemélyi felelős vezetését. Az előzőkben foglaltak figyelembevételével, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását, szervezetét, és jogkörét az alábbiakban szabályozza: 13. Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bizottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll, e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. a) Az üzemi tanács tagságának kétharmadát az üzemi bizottság által behívott, választott szakszervezet, funkcionáriusok (ÜB tagok, műhelybizottsági tagok, bizalmiak) alkotják, egyharmad részét az üzemi dolgozók termelési tanácskozásokon választják; b) állásuk, illetőleg tisztségük folytán tagjai az üzemi tanácsnak — a vállalat igazgatója főmérnöke (főagronómusa), főkönyvelője, — a vállalat MSZMP titkára, KISZ titkára. 14. Az üzemi tanács tagjává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen előéletű a dolgozó néphez és a népköztársaság alkotmányához hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik. 15. Az üzemi tanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott termelési tanácskozásokon az üzem dolgozói választják két évi időtartamra. Egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat. A jelölés a műhelybizottság — ahol ilyen nem működik, — a szakszervezeti bizalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik és annak érvényességéhez az üzemrész, műhely, telep dolgozói kétharmadának a választásnál való részvétele szükséges. 16. Megszűnik a választott tagok tanácstagsága: a) a megbízatás lejártával; b) a munkaviszony megszűnése; c) a tisztségről való lemondás; d) az összeférhetetlenség megállapítása továbbá e) visszahívás esetén. Az üzemi tanácsnak nem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha megszűnik az a tisztsége, vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált. 17. Az üzemi tanács választott tagjait ugyanaz a jogvédelem illeti meg amit a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít. 18. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel összeférhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlenséget az üzemi tanács állapítja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszűnik. Ha az üzemi tanács tagja egyben valamely államhatalmi szerv választott tagja is (országgyűlési képviselő, helyi tanácstag) vele szemben az üzemi tanács összeférhetetlenséget nem állapíthat meg. Összeférhetetlenség megállapítása nélkül az üzemi tanács tagját csak választói hívhatják vissza a visszahíváshoz kétharmad szótöbbség szükséges. ■ magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének 1.086/1997.(XI. 17) számú határozata az üzemi tanácsokról vékenységükkel neveljék a dolgozó domására jutott, illetőleg birtokába hát a szocialista munkaerkölcsre, a került állami és hivatali titkokat kőhaza, az üzem szeretőjére. Jeles az államtitkok, illetve a hivatali titok büntetőjogi védelméről 12. Az üzemi tanács tagja a ta- szóló rendelkezések szerint megnácstagsággal járó munka során tud őrizni. IV.) Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése I. ■ ■Üzemi tanácsok megalakítása 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 63. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. Ezért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani. 2. A Magyar Népköztársaságban a termelő üzemek túlnyomó többsége társadalmi tulajdonként az állam tulajdona. Az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti. 3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állam, ipari termelő vállalatnál bányában, állami mezőgazdasági vállalatnál — ideértve az egyes állami intézményeket — (MÁV, Posta stb.) ipari termelő (javító) vállalatait is. 4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, hivataloknál, intiményeknél, szervezeteknél, közérvfokú irányító szerveknél, a vasúti- és postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos és légi közlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is). II. Az üzemi tanácsok hatásköre 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van. 6. Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül: a) A termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, c) a minőségi ellenőrző szervezet működését, d) a munkafegyelem megtartását, e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását. 7. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az alábbi ügyekben: a) A minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása, c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és munkarend módosítása, d) a főbb bérezési formák kialakítása, e) az alkalmazotti létszám meghatározása, f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetése, g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. 8. A vállalat igazgatója, illetőleg az üzemi bizottság olyan kérdésekben is kikérheti az üzemi tanács véleményét, amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő. 9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben: a) A vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei. b) a Minisztertanács—SZOT vándorzászlóval, illetve az Élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása, c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása, d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása, e) a munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül. fi külön iogszabályok által hatásköréVjp Utalt kérdésekben 10. Az üz-mi tanárinak hatásköre Jzerete között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan határozatának végrehajtását, a) amely jogszabályt sért — vagy bl amelynek meghozatalával hatáskörét túrlénte, az igazgató köteles megtagadni. III. Az üzemi tanácsok kötelezettségei: 11. Az üzemi tanácsok kötelessége, hogy a munkák során a vállalat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával, a vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak, b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat, c) őrizzék és védjék a társadalmi tulajdont; d) segítsék személyes példamutatássel is a munkafegyelem megszilárdítását; e) határozataikkal javaslataikkal elősegítsék az ülmi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevonását a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldásában, te_ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG V. Az üzemi tannácsok működése 19. Az üzemi tanács a szakszervezet irányítása alatt működik. Az üzemi tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Mindenkor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, illetve az üzemi tanács tagjainak legalább egyharmada vagy az igazgató kéri. Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani. 20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmadrésze megjelent. A tanács döntéseit szótöbbséggel hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 21. Az üzemi tanács működésével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskörében az üzemi bizottság jár el és a megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájékoztatást ad Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem járhatnak el. 22. Az üzemi tanács működéséről a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell. VI. Vegyes és záró rendelkezések 23. Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozójával szemben semmiféle anyagi előny nem illeti meg, de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet. 24. Jelen határozat rendelkezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jogszabályokban előírt jogait és kötelességeit. KÁDÁR JÁNOS s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 25. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat elsőízben 1958 március 1-ig kell megválasztani. 26. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az iparág sajátosságainak figyelembevételével az illetékes szakszervezetek központi vezetőségei az illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodnak. SOMOGYI MIKLÓS s. k. p. Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. HELYREIGAZÍTÁS November hó 16-i számunkban „527.358 forintot fizetett ki az Állami Biztosító” című cikkünkbe téves információ következtében hiba csúszott. A fent említett összeget csak október hónapban fizették ki. Az önkéntes biztosítás bevezetése óta összesen 4.300.000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A Dalmandi Gépállomás azonnali belépésre felvesz Diesel és általános motorszerelőket. Órabér megegyezés szerint. Jelentkezés a gépállomáson. Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozata Róma (TASZSZ). Az Avanti közölte az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának határozatát. A Központi Bizottság a középkeleti helyzetet illetően jóváhagyta annak a választáviratnak a szövegét, amelyet Pietro Nanni, a párt főtitkára N. Sz. Hruscsovnak, a nyugateurópai szocialista párthoz intézett felhívására „A feszültség a török—szíriai határon enyhült — hangzik a határozat —, de az egyáltalán nem csökkenti annak a szükségességét, hogy harcoljunk az európai és amerikai gyarmatosítás ellen. Harcoljunk továbbá a nagyhatalmak olyan egyezményének megkötéséért, hogy ne avatkozzanak be a középkeleti ügyekbe, és harcoljunk az arab népek függetlenségének valamint semlegességének teljes tiszteletben tartásáért.’“ A határozat megállapítja: komoly veszély rejlik abban, hogy mindezideig megoldatlan a leszerelés, az atomfegyver betiltása, és az atomkísérletek megszüntetése, a német egység kérdése, a Kínai Népköztársaság ENSZ jogainak rendezése. Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága rámutat, hogy enyhíteni kell a nemzetközi feszültséget, a békés egymásmellett élés politikáját kell folytatni, ami az emberiség legnagyobb javának — a békének a biztosítéka.” Ismét elhalasztották az ENSZ közgyűlésének vitáját a leszerelési bizottság kibővítéséről New York (MTI). Nyugati hírforrások szerint az ENSZ-közgyűlés ismét elnapolta a leszerelési bizottság kibővítésének tárgyalását. A közgyűlés kedden folytatja a kérdés megvitatását. A legutóbbi ülésen újabb javaslatokat nyújtottak be a közgyűléshez, összesen 14 országot javasoltak új tagnak a leszerelési bizottságba. Módosító indítványt nyújtott be Japán és Kanada, illetőleg India, Svédország és Jugoszlávia. India, Svédország és Jugoszlávia módosító indítványa azt kéri, hogy az új tagok közé vegyék fel Egyiptomot, Mexikót, Norvégiát és Lengyelországot is. v 1957 november 17. „Találkozzunk félúton a szovjettel" — amerikai kapitalista, sürgeti a szovjet tudósok javaslatának elfogadását. Newyork (MTI). A New York Herald Tribune beszámol arról, hogy százötvenöt szovjet tudós széleskörű nemzetközi tudományos konferenciát javasolt, amelyen a világ tudósai megvitatnák: Milyen veszélyek fenyegetik az emberiséget egy termonukleáris háborúban. A felhívást hat kiváló szovjet tudós írta alá: A. Nyeszmejanov, N. Szemjonov, I. Bargyini, A. A. Topcsijev, O. Kapica és D. Szkobelin. A lap megjegyzi, hogy a szovjet javaslat annak a találkozónak az eredménye, amelyet egy vezető amerikai kapitalista, Cyrus S. Eaton több vállalat elnöke rendezett, szovjet, brit és amerikai tudósok részvételével. A lap „Találkozzunk félúton a szovjettel” címmel közli Cyrus S. Eaton cikkét, aki többek között ezeket írja: „Nem hiszem, hogy volna a világon még valaki, aki odaadóbb híve lenne a kapitalizmusnak és a demokráciának, mint én. De véleményem szerint e két intézmény elpusztításának legbiztosabb módja az lenne, ha Amerika háborút kezdene Oroszországgal. Akár tetszik nekünk akár nem,azzal a helyzettel kell szembe néznünk, hogy Oroszország a korszerű háború minden eszközével rendelkezik. Épp ezért nincs értelme folytatni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy mindenki, aki így érez, szót emeljen.“’ A Wanguard-terv szóvivője a lúgó-felbocsátási programról Washington (AFP). A tudományos műszerekkel felszerelt első amerikai mesterséges bolygót márciusban bocsátják fel — közölte pénteken este a Wanguard-terv egyik szóvivője. Közölte: az Egyesült Államok december elején kilövi pályájára első bolygóját, majd három másik holdbébit bocsát fel a 10 kilós tudományos bolygó előtt. A szóvivő a továbbiakban kijelentette, hogy a decemberben felbocsátandó kísérleti gömb nem ad rádióban bip-bip jelzést, mint a szputnyik, hanem egy állandó jelet, amit csak különleges adóval lehet venni. Csökkentett méretei miatt szabad szemmel nem lesz látható, bár a hordozórakéta harmadik része, amely saját pályáján mozog majd, minden valószínűség szerint látható lesz.