Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-19 / 272. szám

TOLNA MEGYEi E­gyetem­i­­ MAGYAR SZOCI II. évfolyam, 272. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 november 19. A „Magyarországi ellenforradalom 1956 október 23 — november 4“ kiállítás Szekszárdon SZOMBATON DÉLELŐTT nyílt meg a Balogh Ádám Múzeumban a Hazafias Népfront városi bizottsága által rendezett a „Magyarországi el­lenforradalom 1956 október 23—no­vember 4’’ kiállítás. A megnyitóra tel­jesen megtelt a kiállítási terem, — igen sok volt a látogatók közt a fiatal — és eljöttek Tolna megye mártírjai­nak, Mátai Antalnak és Mohai Ist­vánnak a szülei is Lengyelből, illetve Nagydorogról. A kiállítás megrázóan mutatja be az ellenforradalom tobzódását, amelyből Szekszárd még 1919-ben ka­pott ízelítőt. A fényképek bemutatják, hogy nem volt különbség 1919 és 1956 között. Az egykori fénykép a vasúti töltés oldalában megtörtént kivégzést mutatja be s a fehér gyilkosok közül az egyik a Francia Kiss Mihály. A terhes asszonyt, Berták Róbertnét sem kímélték akkor s 1956-os utódaik a Köztársaság­ téren gépkocsival ta­postak keresztül az egyik elesett ka­tonán. Az ártatlanul legyilkolt kato­nák, kommunisták megcsonkított, meggyalázott holttestei kiáltó bizo­nyítékok: Tavaly októberben ellen­forradalom volt! A HŐSI HALÁLT HALT katonák, Mohai István főhadnagy és Mátai Antal emlékét őrző vitrinben egy harmadik fénykép is van, egy mosoly­gó, szőkehajú fiú, a 17 éves pince­helyi tanuló, Sörös Ferenc. Ő is az ellenforradalom áldozata. A Hajnal­klinikán feküdt betegen és a kór­terembe esztelenül vérgőzös ellenfor­radalmárok dobtak­ kézigránátot. A terem közepén pedig, — valósá­gos jelkép — egy különös alakú tar­tály, Made in USA, légi fényképe­zésre használták, kémkedésre hazánk ellen. A „spontán nemzeti felkelés” egyik bizonyítéka, amelyet annyira dicsőített az amerikai pénzen fenn­tartott „Szabad Európa” rádió. Érdemes fellapozni a kiállítás ven­dégkönyvét. Számos megjegyzést, vé­leményt olvashatunk­ belőle. „A ki­állítás még jobban meggyőzött hogy október 23 gyalázatos, előre megfon­tolt ellenforradalom volt.” „Borzal­mas volt. De nem felejtünk!” „Nem engedjük, hogy ez mégegyszer meg­történhessen.” • A MEGNYITÓN mintegy 250-en vettek részt. Vasárnap 330-an tekin­tették meg a kiállítást. Mint a látoga­tási könyv mutatja, volt köztük hajó­gépész, mözsi földműves, tamási gép­kocsivezető, gerjeni kisiparos, paksi Népbolt-dolgozó, budapesti tanár, zombai háztartásbeli, gazdász, eszter­gályos, segédmunkás és nagyon sok tanuló. Tegnap már csoportosan is tekintették meg a tanulók a kiállítást. Már nem kell sokáig várni... A dunaföldváriak hosszú hetek óta tanúi a község vízvezetékháló­zata kiépítésének. Négy utcán át — Kossuth Lajos utca, Kossuth­ tér, Mélyvölgy és a Petőfi utca — mint­egy 4 kilométer hosszúságban húzó­dik az új vízvezeték. A községi ta­nácstól nyert értesüléseink szerint a község csaknem minden üzeme — összesen mintegy 130 000 forinttal — hozzájárult az építkezés költségei­nek fedezéséhez. A község lakói pe­dig mindenekelőtt társadalmi mun­kával segítenek. A község lakói már türelmetlenül várják, hogy a lefektetett csöveken a víz megjelenjen, s ezzel megoldódjék a község vízellátásának problémája. Képünkön az egyik türelmetlen dunaföldvári lakos, megkísérli a „vízhúzást” — egyelőre még ered­mény nélkül. A tanács elnöke szerint azonban már nem kell sokáig várni.1 A szalma-ügyben egy „szalmaszálon“ csúsztak el Három „főszereplője’’ van az ügynek- Takács László, a dombóvári BELSPED volt vezetője, Haraszti Ferenc, ugyanennek a szervnek a volt forgalmi irányítója és Kovács Sándor, a csornai (Somogy megye) földművesszövetkezet volt felvásár­lója. A BELSPED — mivel állatai van­nak — szalmát vásárolt. Kapott is kiutalást, amely szerint a csornai földművesszövetkezet ad át számára szalmát. Eddig még rendjén is lenne, de a BELSPED vezetői arra is gon­doltak, hogy ezt az üzletet hogyan lehetne úgy lebonyolítani, hogy ab­ból saját maguknak is lenne egy kis hasznuk. Szövetkeztek Kováccsal, a szövetkezet felvásárlójával, ezért az­tán úgy oldották meg a „felvásár­lást“, hogy vásároltak ugyan szalmát, de azt nem vitték el a szövetkezettől, ellenben Kovács adott nekik megfelelő számlát, amire ők fel­vették a pénzt. A szalmát, amely sosem került a BELSPED- hez, bevételezték, „elszámolták“’, így tehát „rendben volt minden’’ látszólag és saját zsebükben pedig gyűlt a pénz. Egyszer 29, kétszer pedig 60 mázsás tételnek az árát sik­kasztották el ilyen formában. Később pedig a Halgazdasággal csináltak hasonló üzletet: innen vá­sároltak szalmát, de drágábban szá­molták el, mint amennyiért a való­ságban vették. Takács nem csak ebből húzott hasznot, hanem a nyári jeges vihar­ból is, amikor Dombóváron igen sok tető erősen megrongálódott. Kapcsolatai révén mintegy 3000 darab tetőfedő cserepet szerzett a Tüzép­től és azzal üzérkedett. Sőt, Takács engedélyt kapott a vál­lalatnál lévő 200 darab tetőfedő pala értékesítésére. El is adta a palát, de a pénzt nem fizette be a vállalat­nak, hanem saját céljaira használta fel. Az ügyészségen nyert értesülé­sünk szerint, mintegy 25 000 forint haszonra tett szert ez a három em­ber, különféle szabályellenes dolgok által. De végülis jött az a bizonyos ,,szalmaszál“, amelyen tulajdonkép­pen „elcsúsztak”. Egy asszony pa­nasszal fordult az ügyészséghez, hogy férje régebben a BELSPED-nél dol­gozott, még járt volna neki vala­mennyi pénz, de azt nem fizetik ki neki, azt mondják, hogy azt már felvették és úgy tudja, hogy Takács, a vezető vette fel a pénzt. Az ügyet természetesen nyomozni kezdték, kiderült, hogy Takács va­lóban felvette jogtalanul annak az­ eltávozott dolgozónak a fizetését , ahol van egy „ferde hajszál’’, ott érdemes keresni a többit is... Keresték is és rájöttek még ezekre a szalma­ügyekre is. A téli munka feladatairól tárgyaltak a megye népművelési dolgozói November 15—16-án értekezletet rendezett a Megyei Tanács Művelő­dési Osztálya a művelődési felügye­lők és függetlenített népművelési munkások részvételével. A mintegy húsz részvevő előtt három előadást tartottak a művelődési osztály dolgo­zói. a népművelési munka általános elvi és gyakorlati kérdéseiről, a me­gyében folyó művészeti tevékeny­ségről, továbbá az ismeretterjesztés helyzetéről és feladatairól. Az előadások után termékeny vita alakult ki. Valamennyi részvevő el­mondotta véleményét és javaslatait. Beszéltek a téli feladatokról, a művé­szeti csoportok munkájának fellen­dítéséről, az ismeretterjesztés mód­szereiről. A legélénkebb vita a kul­­túrotthonok gazdasági fenntartásának kérdése körül folyt, az állami támo­gatás megszűnése ugyanis átmeneti­leg igen sok gondot okoz ezekben az intézményekben. Felszerelési tárgyakat vásárol három kultúrotthon részére a megyei művelődési osztály Nakon, Felsőnánán és Részei hideg-­ otthonok munkájának elősegítésére kúton a község lakói társadalmi összesen 10 000 forint értékben fel­munkában építettek művelődési ott- szerelési tárgyakat (függöny, szín­hont. A Megyei Tanács Művelődési padi függöny, rádió, terítő, stb.) vá- Osztálya most a társadalmi munka sárol és azokat szétosztja a három megbecsüléseként és a művelődési művelődési otthon között. Új belépők Egy éve alakult és ma közel 1300 holdon gazdálkodik az Istvánmajori Mező- és Tógazdasági Szövetkezet. A tagok szép eredményeket érnek el, amelyet figyelemmel kísérnek a kí­­vülálók. A november elején megtar­tott közgyűlésen 12 új tagot vett fel a tagság, ezek között van Web­er István, Welner Ferenc, Welner Jó­zsef, Welner Antal és Welner Magda, akik múlt évben léptek ki a termelőszövetkezetből és most felvé­telüket kérték. Szövetkezeti tagnak mondhatja magát továbbá ifjú és idős Szentes János, Bagronics István­ná, Nemes Ferenc és Nemes Fe­­rencné. Szövő-varró tanfolyam kezdődik decemberben a városi művelődési házban December 2-án kezdődik a városi művelődési házban a szövő-varró tanfolyam első része. A varró tan­folyamon, amely decembertől jövő év júniusáig tart, fehérnemű és felsőruha varrást tanulnak a rész­vevők. A szövő tanfolyamon sárközi szövést tanulhatnak a hallgatók. A be­­iratkozók életkorát tekintve, csak alsó korhatár van, mert minden 14 éven felüli inni, olvasni tudó nő be­iratkozhat. Ezenkívül indul még egy három éves háztartási szövő-varró szak­iskola is, amelyre azonban csak az általános iskolából kikerült 14—18 éves lányokat vesznek fel. Sok vidéki nézi meg a bonyhádi kultúrház műsorát A Bonyhádi Járási Művelődési Házban november 13-án mutatták be a Pécsi Nemzeti Színház művészei Lehár Ferenc: Víg özvegy című ope­rettjét. Az előadás iránt nemcsak Bonyhádon, hanem a környező köz­ségekben is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Jellemző a vidéki la­kosság érdeklődésére, hogy Tevelre 50, Mórágyra 30, Izménybe 45, Kisdo­rogra 15 jegyet vittek el. De más köz­ségekbe is kértek, s ezt az igényt a kultúrház már nem tudta kielégí­teni. A községek lakosságának­ kultúr­­szomját ezek az esetek annál inkább is bizonyítják, mert dupla kiadást jelent egy-egy előadás megtekintése. Az autóbuszköltség oda-vissza, még egy jegy árát fedezné. Köszöntik az Erzsébeteket... Évekre visszatekintve nem volt ilyen nagy forgalom a Kertészeti V. virágüzletében, mint az idei Erzsébet napot megelőző hétfőn. Erzsébet na­pot köszöntenek és virágokat vásárolnak, s Patakfalvi Jánosné, az üzlet vezetője, alig győzi kielégíteni az igényeket. Díszíti, csomagolja a cserepes ciklámeneket, primulákat, filodendronokat és plumózákat. A szekszárdi virágüzletből 400 cserepes” virágot vásároltak, s ezekkel küldtek jókíván­ságokat a szekszárdi Erzsébeteknek.' „Mindig jobb lesz a lisztünk . . Deszkából készült spanyol­ fal vá­lasztja el a laboratóriumot az irodá­tól, itt beszélgetünk a malom prob­lémáiról. Cseke Ferenc, a Bonyhádi Malom főművezetője mutatja a liszt­mintát, amit ezelőtt egy órával vett az őrleményből. — Látja, ez a norma és ez pedig a mi lisztünk. De nézze meg azt amit korábban őröltünk. Leveszi a polcról a mintagyüjte­­ményt és egyenként rakja elém, egé­szen egy hétig visszamenőleg a liszt­­mintákat. Valamennyi szebb, mint a minta. Fogásra és színre is jobb. Még alig két hete, hogy bevezették az új ga­bonaőrlésnek ezt a módját. Ezentúl — tekintettel arra, hogy az őröltetők kí­vánsága ez — sokkal jobb minőségű lisztet adnak cserébe. Most például 30 kiló finomlisztet, 35 kiló kenyér­­lisztet és 34 kiló korpát adnak cseré­be egy mázsa búzáért. — Most vitt egy bonyhádvarasdi gazda lisztet — szól közbe a beszélge­tésbe Schneider Henrik raktáros. — Azt mondta, hogyha ilyen lisztet ad­nak a búzáért, akkor még a héten be­hozza minden gabonáját megőröl­­tetni.­­ — Pedig nemcsak most, hanem a jövőben is ilyen lisztet adunk cseré­be, sőt, azt akarjuk, hogy mindig jobbat és szebbet adjunk. Ez a mi érdekünk is, mert akkor több termelő hozza gabonáját a malmunkba, — mondja Cseke Ferenc. Híre, és tegyük hozzá nagyon jó híre van­ a bonyhádi malom lisztjé­nek, sokan keresik fel a cseretelepe­ket is, naponta több vagon lisztet cse­rélnek gabonáért. Ilyenkor, karácsony előtt szaporo­dik a munka a malmokban, Bonyhá­don is. Már két műszakban dolgoz­nak, s a két műszak termelését elvi­szik, kicserélik a parasztok. Megkérdeztük Cseke Ferencet, hogy csak ilyen minőségben őrölte­­tik-e a gabonát. ■J­ Jelenleg igen, de van kereske­delmi őrlésünk is, de a vámőrlést november 1-e előtt háromféle módon végeztük. A három kiőrlés közül a termelőknek ez a mostani tetszik a legjobban, amikor 30—40—29 arány­ban adtunk lisztet, az azért nem volt jó, mert kevés korpát kaptak a ter­melők amikor pedig 30—43—26 arány­ban cseréltünk, az meg azért nem volt jó, mert kevés korpát és több lisztet, de barnábbat adtunk. A köz­vélemény az, hogy ez felel meg a legjobban. Én még azt is tudom mondani, hogy a korpa is jobb lesz a következő hetekben. És felkészülten várjuk az ünnepet, jó, és mindig jobb lisztet adunk a termelőknek. — ács —

Next