Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-19 / 272. szám
TOLNA MEGYEi Egyetemi MAGYAR SZOCI II. évfolyam, 272. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd, 1957 november 19. A „Magyarországi ellenforradalom 1956 október 23 — november 4“ kiállítás Szekszárdon SZOMBATON DÉLELŐTT nyílt meg a Balogh Ádám Múzeumban a Hazafias Népfront városi bizottsága által rendezett a „Magyarországi ellenforradalom 1956 október 23—november 4’’ kiállítás. A megnyitóra teljesen megtelt a kiállítási terem, — igen sok volt a látogatók közt a fiatal — és eljöttek Tolna megye mártírjainak, Mátai Antalnak és Mohai Istvánnak a szülei is Lengyelből, illetve Nagydorogról. A kiállítás megrázóan mutatja be az ellenforradalom tobzódását, amelyből Szekszárd még 1919-ben kapott ízelítőt. A fényképek bemutatják, hogy nem volt különbség 1919 és 1956 között. Az egykori fénykép a vasúti töltés oldalában megtörtént kivégzést mutatja be s a fehér gyilkosok közül az egyik a Francia Kiss Mihály. A terhes asszonyt, Berták Róbertnét sem kímélték akkor s 1956-os utódaik a Köztársaság téren gépkocsival tapostak keresztül az egyik elesett katonán. Az ártatlanul legyilkolt katonák, kommunisták megcsonkított, meggyalázott holttestei kiáltó bizonyítékok: Tavaly októberben ellenforradalom volt! A HŐSI HALÁLT HALT katonák, Mohai István főhadnagy és Mátai Antal emlékét őrző vitrinben egy harmadik fénykép is van, egy mosolygó, szőkehajú fiú, a 17 éves pincehelyi tanuló, Sörös Ferenc. Ő is az ellenforradalom áldozata. A Hajnalklinikán feküdt betegen és a kórterembe esztelenül vérgőzös ellenforradalmárok dobtak kézigránátot. A terem közepén pedig, — valóságos jelkép — egy különös alakú tartály, Made in USA, légi fényképezésre használták, kémkedésre hazánk ellen. A „spontán nemzeti felkelés” egyik bizonyítéka, amelyet annyira dicsőített az amerikai pénzen fenntartott „Szabad Európa” rádió. Érdemes fellapozni a kiállítás vendégkönyvét. Számos megjegyzést, véleményt olvashatunk belőle. „A kiállítás még jobban meggyőzött hogy október 23 gyalázatos, előre megfontolt ellenforradalom volt.” „Borzalmas volt. De nem felejtünk!” „Nem engedjük, hogy ez mégegyszer megtörténhessen.” • A MEGNYITÓN mintegy 250-en vettek részt. Vasárnap 330-an tekintették meg a kiállítást. Mint a látogatási könyv mutatja, volt köztük hajógépész, mözsi földműves, tamási gépkocsivezető, gerjeni kisiparos, paksi Népbolt-dolgozó, budapesti tanár, zombai háztartásbeli, gazdász, esztergályos, segédmunkás és nagyon sok tanuló. Tegnap már csoportosan is tekintették meg a tanulók a kiállítást. Már nem kell sokáig várni... A dunaföldváriak hosszú hetek óta tanúi a község vízvezetékhálózata kiépítésének. Négy utcán át — Kossuth Lajos utca, Kossuth tér, Mélyvölgy és a Petőfi utca — mintegy 4 kilométer hosszúságban húzódik az új vízvezeték. A községi tanácstól nyert értesüléseink szerint a község csaknem minden üzeme — összesen mintegy 130 000 forinttal — hozzájárult az építkezés költségeinek fedezéséhez. A község lakói pedig mindenekelőtt társadalmi munkával segítenek. A község lakói már türelmetlenül várják, hogy a lefektetett csöveken a víz megjelenjen, s ezzel megoldódjék a község vízellátásának problémája. Képünkön az egyik türelmetlen dunaföldvári lakos, megkísérli a „vízhúzást” — egyelőre még eredmény nélkül. A tanács elnöke szerint azonban már nem kell sokáig várni.1 A szalma-ügyben egy „szalmaszálon“ csúsztak el Három „főszereplője’’ van az ügynek- Takács László, a dombóvári BELSPED volt vezetője, Haraszti Ferenc, ugyanennek a szervnek a volt forgalmi irányítója és Kovács Sándor, a csornai (Somogy megye) földművesszövetkezet volt felvásárlója. A BELSPED — mivel állatai vannak — szalmát vásárolt. Kapott is kiutalást, amely szerint a csornai földművesszövetkezet ad át számára szalmát. Eddig még rendjén is lenne, de a BELSPED vezetői arra is gondoltak, hogy ezt az üzletet hogyan lehetne úgy lebonyolítani, hogy abból saját maguknak is lenne egy kis hasznuk. Szövetkeztek Kováccsal, a szövetkezet felvásárlójával, ezért aztán úgy oldották meg a „felvásárlást“, hogy vásároltak ugyan szalmát, de azt nem vitték el a szövetkezettől, ellenben Kovács adott nekik megfelelő számlát, amire ők felvették a pénzt. A szalmát, amely sosem került a BELSPED- hez, bevételezték, „elszámolták“’, így tehát „rendben volt minden’’ látszólag és saját zsebükben pedig gyűlt a pénz. Egyszer 29, kétszer pedig 60 mázsás tételnek az árát sikkasztották el ilyen formában. Később pedig a Halgazdasággal csináltak hasonló üzletet: innen vásároltak szalmát, de drágábban számolták el, mint amennyiért a valóságban vették. Takács nem csak ebből húzott hasznot, hanem a nyári jeges viharból is, amikor Dombóváron igen sok tető erősen megrongálódott. Kapcsolatai révén mintegy 3000 darab tetőfedő cserepet szerzett a Tüzéptől és azzal üzérkedett. Sőt, Takács engedélyt kapott a vállalatnál lévő 200 darab tetőfedő pala értékesítésére. El is adta a palát, de a pénzt nem fizette be a vállalatnak, hanem saját céljaira használta fel. Az ügyészségen nyert értesülésünk szerint, mintegy 25 000 forint haszonra tett szert ez a három ember, különféle szabályellenes dolgok által. De végülis jött az a bizonyos ,,szalmaszál“, amelyen tulajdonképpen „elcsúsztak”. Egy asszony panasszal fordult az ügyészséghez, hogy férje régebben a BELSPED-nél dolgozott, még járt volna neki valamennyi pénz, de azt nem fizetik ki neki, azt mondják, hogy azt már felvették és úgy tudja, hogy Takács, a vezető vette fel a pénzt. Az ügyet természetesen nyomozni kezdték, kiderült, hogy Takács valóban felvette jogtalanul annak az eltávozott dolgozónak a fizetését , ahol van egy „ferde hajszál’’, ott érdemes keresni a többit is... Keresték is és rájöttek még ezekre a szalmaügyekre is. A téli munka feladatairól tárgyaltak a megye népművelési dolgozói November 15—16-án értekezletet rendezett a Megyei Tanács Művelődési Osztálya a művelődési felügyelők és függetlenített népművelési munkások részvételével. A mintegy húsz részvevő előtt három előadást tartottak a művelődési osztály dolgozói. a népművelési munka általános elvi és gyakorlati kérdéseiről, a megyében folyó művészeti tevékenységről, továbbá az ismeretterjesztés helyzetéről és feladatairól. Az előadások után termékeny vita alakult ki. Valamennyi részvevő elmondotta véleményét és javaslatait. Beszéltek a téli feladatokról, a művészeti csoportok munkájának fellendítéséről, az ismeretterjesztés módszereiről. A legélénkebb vita a kultúrotthonok gazdasági fenntartásának kérdése körül folyt, az állami támogatás megszűnése ugyanis átmenetileg igen sok gondot okoz ezekben az intézményekben. Felszerelési tárgyakat vásárol három kultúrotthon részére a megyei művelődési osztály Nakon, Felsőnánán és Részei hideg- otthonok munkájának elősegítésére kúton a község lakói társadalmi összesen 10 000 forint értékben felmunkában építettek művelődési ott- szerelési tárgyakat (függöny, színhont. A Megyei Tanács Művelődési padi függöny, rádió, terítő, stb.) vá- Osztálya most a társadalmi munka sárol és azokat szétosztja a három megbecsüléseként és a művelődési művelődési otthon között. Új belépők Egy éve alakult és ma közel 1300 holdon gazdálkodik az Istvánmajori Mező- és Tógazdasági Szövetkezet. A tagok szép eredményeket érnek el, amelyet figyelemmel kísérnek a kívülálók. A november elején megtartott közgyűlésen 12 új tagot vett fel a tagság, ezek között van Weber István, Welner Ferenc, Welner József, Welner Antal és Welner Magda, akik múlt évben léptek ki a termelőszövetkezetből és most felvételüket kérték. Szövetkezeti tagnak mondhatja magát továbbá ifjú és idős Szentes János, Bagronics Istvánná, Nemes Ferenc és Nemes Ferencné. Szövő-varró tanfolyam kezdődik decemberben a városi művelődési házban December 2-án kezdődik a városi művelődési házban a szövő-varró tanfolyam első része. A varró tanfolyamon, amely decembertől jövő év júniusáig tart, fehérnemű és felsőruha varrást tanulnak a részvevők. A szövő tanfolyamon sárközi szövést tanulhatnak a hallgatók. A beiratkozók életkorát tekintve, csak alsó korhatár van, mert minden 14 éven felüli inni, olvasni tudó nő beiratkozhat. Ezenkívül indul még egy három éves háztartási szövő-varró szakiskola is, amelyre azonban csak az általános iskolából kikerült 14—18 éves lányokat vesznek fel. Sok vidéki nézi meg a bonyhádi kultúrház műsorát A Bonyhádi Járási Művelődési Házban november 13-án mutatták be a Pécsi Nemzeti Színház művészei Lehár Ferenc: Víg özvegy című operettjét. Az előadás iránt nemcsak Bonyhádon, hanem a környező községekben is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Jellemző a vidéki lakosság érdeklődésére, hogy Tevelre 50, Mórágyra 30, Izménybe 45, Kisdorogra 15 jegyet vittek el. De más községekbe is kértek, s ezt az igényt a kultúrház már nem tudta kielégíteni. A községek lakosságának kultúrszomját ezek az esetek annál inkább is bizonyítják, mert dupla kiadást jelent egy-egy előadás megtekintése. Az autóbuszköltség oda-vissza, még egy jegy árát fedezné. Köszöntik az Erzsébeteket... Évekre visszatekintve nem volt ilyen nagy forgalom a Kertészeti V. virágüzletében, mint az idei Erzsébet napot megelőző hétfőn. Erzsébet napot köszöntenek és virágokat vásárolnak, s Patakfalvi Jánosné, az üzlet vezetője, alig győzi kielégíteni az igényeket. Díszíti, csomagolja a cserepes ciklámeneket, primulákat, filodendronokat és plumózákat. A szekszárdi virágüzletből 400 cserepes” virágot vásároltak, s ezekkel küldtek jókívánságokat a szekszárdi Erzsébeteknek.' „Mindig jobb lesz a lisztünk . . Deszkából készült spanyol fal választja el a laboratóriumot az irodától, itt beszélgetünk a malom problémáiról. Cseke Ferenc, a Bonyhádi Malom főművezetője mutatja a lisztmintát, amit ezelőtt egy órával vett az őrleményből. — Látja, ez a norma és ez pedig a mi lisztünk. De nézze meg azt amit korábban őröltünk. Leveszi a polcról a mintagyüjteményt és egyenként rakja elém, egészen egy hétig visszamenőleg a lisztmintákat. Valamennyi szebb, mint a minta. Fogásra és színre is jobb. Még alig két hete, hogy bevezették az új gabonaőrlésnek ezt a módját. Ezentúl — tekintettel arra, hogy az őröltetők kívánsága ez — sokkal jobb minőségű lisztet adnak cserébe. Most például 30 kiló finomlisztet, 35 kiló kenyérlisztet és 34 kiló korpát adnak cserébe egy mázsa búzáért. — Most vitt egy bonyhádvarasdi gazda lisztet — szól közbe a beszélgetésbe Schneider Henrik raktáros. — Azt mondta, hogyha ilyen lisztet adnak a búzáért, akkor még a héten behozza minden gabonáját megőröltetni. — Pedig nemcsak most, hanem a jövőben is ilyen lisztet adunk cserébe, sőt, azt akarjuk, hogy mindig jobbat és szebbet adjunk. Ez a mi érdekünk is, mert akkor több termelő hozza gabonáját a malmunkba, — mondja Cseke Ferenc. Híre, és tegyük hozzá nagyon jó híre van a bonyhádi malom lisztjének, sokan keresik fel a cseretelepeket is, naponta több vagon lisztet cserélnek gabonáért. Ilyenkor, karácsony előtt szaporodik a munka a malmokban, Bonyhádon is. Már két műszakban dolgoznak, s a két műszak termelését elviszik, kicserélik a parasztok. Megkérdeztük Cseke Ferencet, hogy csak ilyen minőségben őröltetik-e a gabonát. ■J Jelenleg igen, de van kereskedelmi őrlésünk is, de a vámőrlést november 1-e előtt háromféle módon végeztük. A három kiőrlés közül a termelőknek ez a mostani tetszik a legjobban, amikor 30—40—29 arányban adtunk lisztet, az azért nem volt jó, mert kevés korpát kaptak a termelők amikor pedig 30—43—26 arányban cseréltünk, az meg azért nem volt jó, mert kevés korpát és több lisztet, de barnábbat adtunk. A közvélemény az, hogy ez felel meg a legjobban. Én még azt is tudom mondani, hogy a korpa is jobb lesz a következő hetekben. És felkészülten várjuk az ünnepet, jó, és mindig jobb lisztet adunk a termelőknek. — ács —