Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-08 / 289. szám

► MM VEI ♦ Efryotn-i - ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A M­A­G VAR S­ZOC­IALIST­A MUNKÁSPÁR­T ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 289. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 december 8. A termelőszövetkezetek alapító tagjainak első megyei tanácskozása Szekszárdon Szombaton reggel a Tolna megyei termelőszövetkezetek öreg alapító tagjainak első megyei tanácskozása kezdődött Szekszárdon a Városi Mű­velődési Ház színháztermében. Az MSZMP Tolna megyei bizottságának kezdeményezésére összehívott tanács­­kozáson több mint 200 termelőszövet­kezeti alapító tag vett részt. Walter Já­nosnak, a Tolna Megyei Tanács Mező­­gazdasági Osztálya vezetőjének a ter­melőszövetkezetek megszilárdításáról és a szövetkezeti mozgalom további erősítéséről tartott vitaindító beszé­dét igen sok hozzászólás követte. Az idős alapító tagok legtöbbje a termelőszövetkezetek nagyobb poli­tikai és anyagi támogatását kérte a párttól és a kormánytól, igen sokan szóltak a sokhelyütt túlméretezett háztáji földeknek a szövetkezetekre káros hatásáról is. A dombóvári Rá­kóczi Termelőszövetkezet elnöke azt javasolta, hogy a háztáji földek nagysága ne le­gyen független az illető tsz tag munkájától, illetve­ azt végzett munkaegységének számától, természetesen az egy holdon belül. Javaslatát azzal indokolta, hogy sok olyan tag lép be a termelőszövetke­­­zetbe, akinek csak a háztáji a fon­tos, a tsz többi munkájából már nem veszi ki a részét. A Paksi Vörös Sugár, a báta­­apáti és a belecskai termelőszö­vetkezet időst alapító tagja és még többen is az erőszakos tsz fejlesz­tés mellőzésére hívták fel a ta­nácskozás részvevőinek a figyel­mét. Többen kérték a szövetkezetek alap­szabályainak sürgős egységesítését is. Gyertyán János, a dombóvári ter­melőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy sokszor elkeseríti a tsz tagsá­got a gépállomások egyes vezetőinek az olyan magatartása, amelyik a szö­vetkezet becsapására enged követ­keztetni. Kifogásolta azt is, hogy az ellenforradalom idején a termelőszö­vetkezeteket feloszlató régi mezőgaz­dászok jobb helyekre kerültek, mint azelőtt voltak. Kiss Antal, a szekszárdi Béke Ter­melőszövetkezet elnöke a kommunis­ták helytállásának a fontosságáról szólt, és az egyéniekkel való jó kap­csolatról beszélt. — Nálunk — mon­dotta — gyakran megfordulnak az egyéni gazdák. Most is hat gazda kért tőlünk tenyészsertést és termé­szetesen meg is kapják. Elmondotta, hogy a jövőre gon­dolva tervszerűen erősítik a ter­melőszövetkezetet és az állatállo­mány igen széles takarmánybázi­sát teremtették meg. A múlt évi harmincról, hatvanra emelték a tehénállomány számát is és hogy csupán a tehenészet, mintegy 20—25 ezer forintot jövedelmez ha­vonta a termelőszövetkezetnek. Sokan szóltak a termelőszövetke­zetek jó mezőgazdászokkal való el­látása mellett. A belecskai tsz el­nöke azzal dicsekedett, hogy az előző 5—6 évben termelt kukorica 5—6 mázsás holdankénti átlagával szemben az idén közel 40 mázsát ter­meltek holdanként a jó szakirányítás és fegyelmezett munka mellett. A jó gazdálkodás jó hatással volt az egyé­ni gazdákra is, mert többen érdek­lődtek a tsz gazdasága iránt, sőt négy egyéni gazdát már pénteken este felvettek a tagok sorába. A tanácskozáson felszólalt Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Tolna me­gyei bizottságának első titkára is. — Ma a faluban elsősorban nem ar­ról beszélnek az emberek, hogy be­lépjenek-e a termelőszövetkezetbe, hanem valahogy azt szeretnék, ha minden így maradna, ahogy van, így azonban nem maradhat, hisz mi min­den erőnkkel a szocialista mezőgaz­daság mellett vagyunk. Nekünk mindannyian, akik itt vagyunk, el kell érnünk, hogy a falu hangulata újból a termelő­­szövetkezetek felé forduljon — mondotta a többi között. — A mezőgazdaságban a technika alkal­mazásának elmaradásáról szólva ki­jelentette: a szekszárdi Béke Ter­melőszövetkezetben az emberek kö­zött már felmerült a helikopter vá­sárlásának a gondolata a hegyek kö­zött levő szántóföldek trágyázása miatt. Helyeselte, hogy a régi ala­pító tagok elsősorban a meglévő ter­melőszövetkezetek megszilárdítása mellett álltak ki. A tsz-tagok és egyé­ni gazdák kapcsolatáról beszélve hangsúlyozta: — Nekünk minden egyéni parasztban a holnap termelőszö­vetkezeti tagját kell látnunk. Nagy hibának tartjuk, hogy a tsz­­tagok nem beszélnek a saját eredmé­nyükről. Sok egyéni gazda közeledne a termelőszövetkezetek felé, ha job­ban ismernék a szövetkezetek életét — mondotta a többi között, majd az ellenforradalom támadásaival szem­ben helytállt és most is jól dolgozó alapító tagoknak jó munkát és jó egészséget kívánt. Ezután még többen szólaltak fel, végül a legelső alapító tagoknak díszoklevelet adtak a megye vezetői. A tsz alapító tagok első megyei ta­nácskozásának a résztvevői elhatároz­ták, hogy nagyobb gondot fordítanak a termelőszövetkezetek erősítésére, az eredmények népszerűsítésére és első­sorban az egyéni gazdákkal való jobb kapcsolat, a jó szomszédi viszony kiépítésére. A tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget. Nagy Ferenc Pénteken beindult az ország első karotin­gyártó üzeme Iregszemcsén Iregszemcsén, a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet te­lepén a tavasszal kezdték építeni az ország első karotingyártó üzemét. A nagyrészt saját rezsi­költségben léte­sített üzemi épületekben az ország különböző gyáraiból már használaton kívüli öreg gépeket küldtek, s a kí­sérleti intézet tudományos munka­társainak irányítása mellett ezeket a gépeket szerelték be. A különben je­lentéktelen beruházással létesített karotingyár pénteken, reggelre elké­szült és kilenc óra tájban meg­indult. A karotínt eddig teljes egészében külföldről szerezték be az ország szükségleteinek megfelelően, kilón­ként mintegy húszezer forint értékű valutáért. Az iregszemcsei karotin­gyár az ország szükségletének egy je­lentős részét fedezi majd. A karotin üzemszerű gyártását megelőzően a la­boratóriumi kísérletek teljes sikerrel jártak s így a pénteken reggel meg­indult karotingyár nagy ígéret az or­szág számára. Jelenleg mintegy száz tonna sárga­répa vár feldolgozásra, amelynek első munkáit: a mosást, a szeletelést, a gőzölést, a szárítást és­ préselést pén­teken már megkezdte az ország leg­fiatalabb gyára. A karotin kivonására és kristályosítására csak később ke­rülhet sor a teljesen nyitott üzem­részben. Ülést tartott a Hazafias Népfront dombóvári járási elnöksége Az elmúlt napokban ülést tartott a Hazafias Népfront dombóvári járási elnöksége. Az ülésen a járás külön­böző problémáit vitatták meg. Fog­lalkoztak a téli mezőgazdasági elő­adássorozatok szervezésével, a kultúr­munka fellendítésével stb. Az elnökségi ülésen egészséges vita alakult ki és sok hasznos javaslat hangzott el. Ács Antal dombóvári dolgozó paraszt a burgonyabogár el­leni védekezés fontosságáról beszélt, amely az idei gazdasági évben igen elszaporodott a járásban.­­ Erről igen fontos beszélni most is — mondotta amikor a gazdák a jövő évi vetésterv kialakításán dol­goznak. Jó lenne, ha a jövő évben szakaszosan vetnék a burgonyát Dombóvár határában és burgonya­mezőt létesítenének olyan formán, ahogy valamikor a búzát termelték összefüggő búzamezőkön. Az így egybefüggő burgonyatáblákon jól le­hetne hasznosítani a gépekkel törté­nő védekezést — mondotta. A járási elnökség elfogadta Ács Antal javaslatát és mint módszert, elterjesztik a járás többi községei­ben is. Garamboloztak, félre akarták vezetni a hatóságokat A BELSPED GO 225 rendszámú vontatója, amelynek vezetője Bajza János, Faddra igyekezett a tolna —mözsi vasútállomásról. A motor két pótkocsit húzott s mindegyiken mint­egy 30—30 mázsás súly volt. Márkus Gyula rakodómunkás még rakodás közben mondta a vezetőnek, hogy szeretne vezetni. Bajza — miután el­hagyták Tolnát, megállt és átadta a vezetést Márkus Gyulának. Amikor odaértek a fadd—dombori elágazó­hoz, ahol a faddi út derékszögben ka­nyarodik, Márkus nem csökkentette a vontató sebességét — megfelelő gyakorlata nem volt a vezetésben , ráadásul vele szembe jött egy lovas­kocsi és pont a torkolatban találkoz­tak. A két pótkocsi lendülete és súlya meglökte a motor hátulját és az árokba szaladt. A motort az árok két oldala fogta fel és így szerencsére nem nyomta agyon a vezetőjét, aki szintén az árokba esett. A vontató öt utasa közül Néth György faddi la­kos könnyű sérülést szenvedett, Du­dás Ferenc bogyiszlói lakos pedig súlyos sérülést — lábfejcsont repe­dést — szenvedett. Ráadásul félre akarták vezetni a nyomozó hatóságokat: úgy akarták beállítani az egész esetet, mintha műszaki hiba miatt történt volna a baleset. Eltörött egy része a kor­mán szerkezetnek és azt mondták, hogy az okozta a balesetet. A nyomo­zás során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez semmi esetre sem igaz, mert a törés csak akkor következett be, amikor az esés következtében nagy nyomás érte azt a részt. Először azt mondták, hogy maga a felelős ve­zető vezette a motort. Még a vontatón lévő emberek is így vallottak. A rend­őrséget ezzel sem lehetett félrevezet­ni, kiderítették az igazságot s Bajza­ János és Márkus Gyula ellen meg­indították az eljárást. Rendszeres továbbképzés a táncoktatók részére A társastáncoktatók munkájának megjavítására, a tánciskolák színvo­nalának emelése érdekében rendsze­­resen rendeznek továbbképző előadá­sokat a táncoktatók részére. Her­mész József táncoktató, a tanfolyam előadója részt vesz Budapesten az új társastáncok­ bemutatóin és azt to­­vábbadja a megyei tánctanároknak. A tanfolyam máris érezteti hatását a színvonal emelkedésében. Alsón­ánán nemrégiben indult tánc­iskola 24 növendék részvételével. Ez kulturális szempontból jelentős, mert 18 év óta nem volt a községben tánc­iskola így nem szabad népművelési munkásokkal bánni Levelet kaptunk Pincehelyről Hábel Gyula általános iskolai igaz­gatótól, amelyben beszámol arról, hogy az Arany János szavalóver­seny járási döntőjére utazott sza­­valóikat senki sem várta és általá­ban a járási verseny rendezősége lelkiismeretlenül nemtörődöm mó­don intézte el a verseny szervezé­sét és lebonyolítását. Mivel szer­kesztőségünk is helyteleníti, ha nem becsülik meg eléggé a falusi kultúr­­munkásokat és elítéli a felelőtlen és lelkiismeretlen szervezést a művelő­dési rendezvényeken, Hábel Gyula igazgató levelének néhány részletét és tartalmát közöljük. A pincehelyi nevelők­ nagy lelke­sedéssel készültek az Arany János szavalóversenyre. A verseny helyi bemutatóját november 29-én sikere­sen meg is rendezték. A tamási já­rási verseny szervezése már koránt­sem nevezhető ilyen sikeresnek.­­ Tekintettel arra, hogy Pincehelyről legkorábban fél 12 órára lehet Ta­másiba jutni, ezt közölték a járási művelődési felügyelővel, aki kije­lentette, hogy ez nem fogja meg­akadályozni a pincehelyi szavalok szereplését, ugyanígy nyilatkozott a­ verseny rendezője, a járási könyv­tár vezetője is. Nos, mi történt mégis Tamásiban? Nem 12 órára, de már 11 órakor megérkeztek a szavalok azonban üres termet, szétszedett kulisszákat találtak a művelődési otthonban a rendezőségnek se híre, se nyoma. Órákig tartott míg végre vidám sakkozás közben fellelték a bíráló­­bizottság tagjait, akik csak hosszas unszolásra vállalták, hogy meghall­gassák a pincehelyieket, a rendező, a már említett könyvtáros, aki meg­ígérte, hogy várni fog rájuk, most kijelentette: „Nem érdekel.” Joggal kérdezi tehát levele végén Hábel Gyula igazgató: „Vajon lehet-e így a falu kultu­rális életét előbbre vinni?" Szerkesztőségünknek az a véle­ménye hogy nem! De hogyan véle­kednek erről a kérdésről az illeté­kes népművelési szervek? Harminchat asszony és lány vesz részt a tamási nőtanács által létrehozott varró- és szabótanfolyamon. A tan­folyam hallgatói hetente kétórás elő­adást hallgatnak. Kurcz Tamásné helybeli szakképzett varrónő oktatja őket a szabás és varrás fortélyaira. A tanfolyam tíz hétig tart és a varrást tanuló asszonyok, lányok egy fo­rintot fizetnek egy-egy foglalkozás után tandíj gyanánt. A tanfolyam után nagy az érdeklődés, de több ok­tató beállítása és nagyobb tanterem igénybevétele, egyelőre, nem áll mód­jában a tamási nőtanácsnak. I­ dunaföldvári szőlészeti szakcsoport 14.000 forint értékű munkagépet vásárolt A dunaföldvári földművesszövetke­zet tagsága 1800 hold földre kötött szerződést a Magtermeltető Vállalat­tal és a Paksi Konzervgyárral. A szerződés értelmében az 1800 holdas területen cukorrépát, kendert, külön­féle aprómagvakat és zöldségféléket termelnek majd. A szövetkezeti tagok szőlőszakcso­­portot­­ is szerveznek és a közös alap­ból már 14.000 forint értékű munka­gépeket vásároltak a szőlőmunka megkönnyítésére. A szakcsoport tagjai a bor értéke­sítését is tervbe vették. Budapesten és Dunaföldváron standot létesítenek, saját termésű boraik kimérésére. Az így értékesített borból befolyó jöve­delem 5 százalékával a közös alapot szaporítják. — Ügyeletes orvos december 8-án dr. Scherer Sándor. Beloiannisz u. 27. Telefon: 26—88. — Országos állat- és kirakodóvá­sár lesz: december 8-án, vasárnap: Baja, Dombóvár, Pécs. December 9-én hétfőn: Szekszárd, Sztálinváros. De­cember 10-én, kedden: Cece. Decem­ber 11-én, szerdán: Sárszentlőrinc. December 14-én, szombaton: Pécsvá­­rad.

Next