Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-24 / 302. szám
VOLNA MW II. évfolyam, 302. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. A tamási Vörös Szikra tsz-nek több mint 13 millió forint vagyona van Megyénk egyik legnagyobb szövetkezetében, a tamási Vörös Szikrában megtartották az evégi zárszámadó közgyűlést. Az 1957-es gazdasági év mérlege jót mutat. Azt tudniillik, hogy a Vörös Szikra megalapozott, jó gazdaság. Tiszta vagyona tizenhárom millió kilencszázharminc forint. Az 1957-es gazdasági évben több, mint 3 millióval gyarapodott a Szikra vagyona. A többi között új 80 férőhelyes hizlaldát építettek, s nagyobb összegeket ruháztak be az állatállomány fejlesztésére. A Vörös Szikra Termelőszövetkezetben az elmúlt gazdasági évben egy munkaegység pénzértéke nem volt a legmagasabb a tamási járásban. Egész pontosan 46 forint 19 fillér az egy munkaegység pénzértéke. Ezzel szemben a Szikrából kivált tamási Új Életben 52 forint 78 fillér. De a Vörös Szikra tagjai is nagyon meg vannak elégedve gazdaságuk jövedelmével. Hiszen a tavalyihoz viszonyítva kétszeresére emelkedett a tagok részesedése. Egy átlagosan dolgozó tsz-tag 1400—1500 forintot keresett a szövetkezetben. De vannak olyan tagok is, mint Reimann József, aki 413 munkaegységet teljesített 10 hónap alatt, s erre természetben és készpénzben annyit kapott a szövetkezettől, hogy az átlagos havi jövedelme 2432 forint. A Vörös Szikra tagjai közül a tsz-ből kapott részesedésből hatan új házat vettek, három fiatal pedig motorkerékpárt vásárolt. A Vörös Szikra Tsz tagjai a zárszámadáskor csak egy részét osztották szét maguk között, annak amit megtermeltek, a másik részét már az 1958-as gazdasági évre tartalékolták és minden esedékes állami hitelt kifizettek. Sőt, a Vörös Szikrában pontosan kifizették a tagoknak a földjáradékot is, ami közel 40.000 forintot tesz ki. Ezenkívül takarmányból annyit tartalékoltak hogy az 1958-ra, amelynek pénztértéke 1.706.770 forint. De kell is a jószágoknak az abrak, hiszen a nagyszámú tenyészállattartás mellett az új gazdasági évben az egyik legjövedelmezőbb üzemága lesz a Szikrának a szarvasmarha és sertéshizlalás. A tervben ugyanis az szerepel, hogy 1958-ban 356 darab sertést és 80 szarvasmarhát hizlalnak eladásra. Zárszámadás óta 19 új tagot vettek fel a tamási Új Élet Tsz-be A tamási Új Élet Termelőszövetkezet, amely ez év tavaszán alakult, napról napra több tagot számlál. A megalakuláskor 61 tagja volt a szövetkezetnek, ma pedig 101-en vannak az Új Életben. A zárszámadó közgyűlés óta kilenc családot, 19 tagot vettek fel az Uj Élet Tsz-be. Ezek között van Sztemler Lajos, aki az elmúlt napokban lett tsz-tag feleségével együtt. De az Uj Élet Tsz-ben nem vesznek fel minden jelentkezőt. Balogh Józsefet például nem vették fel, mert ő idős ember lévén, maga akar csak a tsz-be lépni, családja pedig tovább gazdálkodott volna a 12 hold földön. Azt mondták az Új Élet tagjai — nagyon helyesen — ilyen tagokra nincs szükség a szövetkezetben. A Tolna megyei tsz-ek és HTSZ-ek országosan is elsők a halgazdálkodásban A Tolna megyei termelőszövetkezetek és halászati termelőszövetkezetek országos viszonylatban, is az első helyre kerültek halgazdálkodási eredményeikkel. A kis szerszámos halászok kivételével 3000 mázsán felül termeltek halat, amelynek jórészét közélelmezés céljára adták át. A Paksi Halászati Termelőszövetkezet 13 éves működése alatt ebben az évben érte el a legjobb eredményt, 1000 mázsa halat fogtak és értékesítettek. A tsz-ek közül a felsőnánai Zöld Mező, a gyulaji Új Barázda és a simontornyai Új Élet Tsz ért el jó eredményt, amely az évvégi zárszámadásoknál is kedvezően befolyásolja a munkaegységrészesedést. Minden beteg kap karácsonyi csomagot a pincehelyi kórházban Már egy héttel ezelőtt hozzáláttak a diótöréshez, ami a hagyományos karácsonyi beiglibe kerül. A diótörést a rendes „műszakon” felül végezték a szakácsnők a pincehelyi kórházban. Ugyanis a betegek számára otthonias, kedves karácsonyt akarnak rendezni. Ennek megfelelően nemcsak a kórház dolgozói kapnak karácsonyi ajándékcsomagot, hanem a betegek is. Állítanak a betegeknek is karácsonyfát, mindegyik osztálynak külön-külön és ezen felül a kórház dolgozói részére is. A körülményekhez képest így azok számára is kellemes lesz a karácsony, akinek családjától távol, a kórházban kell eltölteni ezt az ünnepet. A kis ajándékcsomag ezen az ünnepen azt a gondoskodást fejezi ki, amelyben részesülnek a kórházi kezelés során. Több mint fél millió adag halászlé a paksi és tolnai halászok idei fogásából Tolnában működik az ország egyik legerősebb két halászati termelőszövetkezete a paksi és a tolnai halászszövetkezet. A paksiak öt halászbrigádja különösen igen eredményes volt az idén- A nyolcszáz mázsányi tervükkel szemben közel 1100 mázsa halat fogtak a dunai brigádok és a tavi halászok. Ennyi halat a paksiak csak két év összesített zsákmány eredményeként mondhattak magukénak az előző években. Az idei halászszerencse már az év elején biztossá lett a paksiak részére. A régi halászmondák ugyanis azt tartják: ha az év elejéin nagy hal akad a „horogra”, akkor rendkívüli gazdag esztendő köszönt a halászokra. A Pési Halászati Termelőszövetkezet dunai brigádjai pedig már az olvadás után, március első napjaiban, hálójukba kerítették az év legszebb zsákmányát a 270 centiméteres hosszú és 135 kiló súlyú tengeri vizát. A tolnai halászokat már nem kísérte ilyen szerencse, de azért ők is mintegy 700 mázsa halat fogtak ebben az évben. A paksiak és a tolnai halászok együttes eredménye: 1800 mázsa jó minőségű dunai hal, ami azt jelenti, hogy a paksi és tolnai halászok idei fogásából több, mint félmillió adag halászlevet lehetett készíteni. Kedd, 1957 december 24. Súlyos baleset Tolna és Mözs között Hétfőn a kora reggeli órákban súlyos baleset történt Tolna és Mözs községek között. A 25. sz. AKÖV helyi járatú autóbusza, amelynek vezetője Kiss István, elgázolta Lőrincz István dunaszentgyörgyi lakost, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett,, hogy életveszélyes állapotban szállították be a szekszárdi kórházba. A körülmények még nem tisztázódtak teljes egészében. Azt megállapították, hogy Lőrincz István Potyondi Józsefné tolnai lakossal haladt az új házaktól az út felé. Útközben Potyondiné figyelmeztette Lőrincz Istvánt, hogy vigyázzon, mert árok következik, majd pedig arra is, hogy vigyázzon, mert jön egy autóbusz. Az úttesten az asszony csak azt vette észre, hogy a busz hirtelen lefékezett. Erre ő azt gondolta, hogy leállította Lőrinc, mert fel akart szállni és azért állt meg az autóbusz , közben elgázolta Lőrincz Istvánt. Az eddigi adatok szerint az nyilvánvaló, hogy nem az autóbusz szabálytalan közlekedése okozta a balesetet. „A házasélet egészségügyi problémái“ címmel tart előadást a TTIT egészségügyi előadássorozata keretében december 27-én dr. Schneider Zoltán. Január 10-én dr. Harsányi István a Budapesti Gyermeklélektani Intézet munkatársa „A házasélet lélektani problémái” címmel tart előadást. Mindkét előadásra a kórház kultúrtermében kerül sor. Ez utóbbival végetér a TTIT egészségügyi előadássorozata. 99 VÁSÁRLÁSI LÁZ“ A KARÁCSONY ELŐTTI „vásárlási láz” nemcsak arról tanúskodik, hogy az emberekből nem veszett ki az ajándékozási vágy, hanem ha egy kicsit a dolgok mélyére nézünk, kiderül, hogy még arról is tanúskodik ez a nagy vásárlási láz, hogy több pénzük van az embereknek, mint azelőtt. Ugyanis, ha nem lenne sok pénzük, nyilván nem is vásárolnának ennyit. A múlt év hasonló időszakában rendkívüli állapotok uralkodtak: sok üzemben sztrájkoltak, nagy kár érte az országot, a pénz értéke veszélyben forgott és így mindenki igyekezett áruba helyezni a pénzét. Akinek megtakarított pénze volt, az elvásárolta, mert félt, hogy elveszti értékét. Az idén nincsenek ilyen rendkívüli körülmények, az emberek nyugodtan terveznek az elkövetkező évekre, és nyilvánvalóan nagyobb „háztáji” beruházásokra is, — mint a házépítés, bútorvásárlás, — raknak félre pénzt. AZ EMBEREK mégis majdnem annyi pénzt tudnak így is a boltokba vinni, mit amikor egy évvel ezelőtt kiürítették zsebeiket. A boltok forgalma erről tanúskodik. A szekszárdi 21. számú konfekciós népbolt például szombatig, amikor még több nap vissza volt karácsonyig, majdnem elérte azt a forgalmat, mint a múlt év utolsó negyedében. Ha az 1955-ös normális évszakhoz viszonyítjuk a forgalmat, kiderül, hogy szinte mindenütt jelentős növekedés van. Az előbb említett üzletben például mintegy 25 százalékkal meghaladták már szombat estig az 1955-ös év utolsó negyedének a forgalmát. A szekszárdi játékboltban mintegy 60 százalékos a forgalomnövekedés. A MEGYE KÖZSÉGEI közül különösképpen Dunaföldváron növekedett jelentős mértékben a forgalom. Itt még a vártnál is nagyobb a forgalom növekedése. A népboltok forgalma átlagosan 15—20 százalékkal növekedett az 1955. évihez viszonyítva. Ezek a számok azt mutatják, hogy az idei évben körülbelül ilyen arányban növekedett a lakosság bevétele. A HITELESSÉG kedvéért meg kell említeni még azt is, hogy nemcsak forint összegben kifejezve nagyobb a forgalom, hanem az eladott áruk mennyiségénél is és minden bizonnyal nagyobb lenne a pénzbeli bevétel, ha különféle keresett cikkekből nagyobb mennyiséget tudnának az árudáknak küldeni. Társadalmi tulajdon védelme kiállítást rendez a szakszervezet A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elhatározta, hogy februárban, „A társadalmi tulajdon védelme” címmel kiállítást rendez Szekszárdon. A kiállítás keretében fényképek, dokumentációs anyagok, akták, periratok, bírói döntések anyaga szerepel, ezenkívül gyárselejteket, a közlekedés balesetekből származó károkat is bemutatják, általában mindent, amely a társadalmi tulajdont károsítja. Megkezdte a fakitermelést a szedresi erdőbirtokosság A szedresi erdőbirtokossághoz tartozó 55 holdas erdő mintegy másfél holdas elöregedett részén megkezdték a fakitermelést. A kitermelt fa egy részét, 12 köbmétert az iparnak adnak át az erdőbirtokosság tagjai rönkben. A másik részéből az 1958-ban épült új kéttantermes iskolához biztosítják a faanyagot. Ezután elégítik ki majd a tagokat a végzett munka arányába. Az erdőbirtokosság úgy határozott, hogy a már korábban kitermelt szabad területeket újra telepíti. Ajándékozások karácsonyra A Vöröskereszt megyei titkársága az iskolás és óvodáskorú gyermekek részére 4000 darab melegítőt osztott szét karácsonyra. Elsősorban a faddi, hőgyészi és bonyhádi állami gondoszott gyermekeket és a sokgyermekes családokat ajándékozták meg. A hőgyészi óvodáskorú gyermekeknek még 50 darab különböző játékot, étt készletet, hegyi vasutat, halasbabért és egyéb játékokat adott. A bonyhádi KTSZ nő dolgozói a Bonyhádi Állami Gyermekotthon 35 kis lakójának szereznek örömet. A karácsonyfa ünnepély alkalmával 1* kiló almát, 3 kiló szaloncukrot és egyéb édességeket osztanak szét a gyermekek között. Szovjet pionírok és a magyar úttörők találkozója Dombóváron Már régóta tervezték a dombóvári nőtanács tagjai, hogy baráti találkozót rendeznek a dombóvári iskolák úttörői és a Dombóváron tartózkodó szovjet katonák pionír gyermekeinek részvételével. Az ünnepséget a közelmúltban tartották meg. A kisgyermekek ezen a napon nagyon izgatottak voltak. A magyar úttörők előre egy kis papírra írták fel az orosz szöveget, amivel köszöntötték a szovjet pionírokat. De volt egy szovjet kislány, aki magyarul köszöntötte a dombóvári úttörőket. A találkozón műsor is volt: A magyar úttörők szavalatokkal és énekszámokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A szovjet pionírok szintén énekeltek és szavaltak. E kedves ünnepségen minden gyermek kapott egy karácsonyi csomagot. —■ Utána következett a barátkozás: A szovjet pionírok és a magyar úttörők) között gyorsan kialakult a jelvénycsere, de nyakkendőket is cseréltek a kis pajtások. Végül pedig uzsonnát kaptak az úttörők és a pionírok a dombóvári nőtanács asszonyaitól. Jlwít fl-Ui&inML00 A nyáron írtunk már arról, hogy Hermann János, a hőgyészi gyárkéményépítőmester Egyiptomba utazik az El-Tabinban folyó építkezésekhez. A múltkoriban hírt adott magáról távolbaszakadt ismerősünk. Leveléből közöljük az érdekesebb részleteket. „A Nílus völgyében a sivatag és a gazdag nílusmenti termőföldek találkozásánál dolgozunk. Kényelmesen berendezett, fürdőszobás lakásunk ablakából láthatom, ha kitekintek az évezredes gizehi piramisokat. A Nílus völgyében most másodszor terem a kukorica ebben az évben. Novemberben olyan idő volt, mint nálunk augusztusban. — Most a december kissé hűvösebb. A levegő lehűlt, az éghajlat hasonlít a mi május havi időjárásunkhoz. Néha bejárok autóbuszon az építkezésről Kairóba. Gyönyörű a város középpontja. Három-négy sorban száguldanak az automobilok a főútvonalakon. A külváros negyedei azonban egyelőre még nagyon szegényesek. Az itteniek legnagyobb csodálkozására (mivel az arabok nem eszik a disznóhúst) levágtunk egy 150 kilós disznót. Nagy lakomát rendeztünk igazi magyaros disznótort. A szakácsunk arab, de már megtanulta a magyar ételek készítését és ahogy mondja, már jobban megszerette őket, mint a saját szülőföldje ételeit. Érdekesek itt az emberek. Az arab férfi kőművesek, akikkel együtt dolgozom, szoknyaszerű burnuszt hordanak. A nőkön pedig nadrág van. Jönnek erre külföldiek is az autóúton a gizehi piramisokat szemlélni. Ahogy észrevettem, az amerikaiakat, franciákat, angolokat nem igen kedveli az itteni nép. Minket, magyarokat nagyon szeretnek, mert tudják, hogy államunk akár a Szovjetunió és a többi népi demokratikus állam, az arab népek mellé állt a nemzetközi politikai küzdőtéren.” Lehetne még sok érdekeset idézni a levélből. Hermann János sokat lát, hall, tapasztal a messzi távoli El-Tabinban. Legközelebb ha majd levelet kapunk tőle, ismét írunk olvasóinknak távoli levelezőnk élményeiből. (h-)