Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG „Ez a diplomáciai némajáték meggyőzően húzta alá a nyugati őszinteség hiányát“ Nemzetközi krónika A Monde „A félig nyitott ajtó” című vezércikkében elemzi a Bulga­­nyin üzenetére adott francia választ. Megállapítja, senki sem várta, hogy a francia válasz valami meglepőt tartalmaz. A NATO többi tagjával és különösen az Egyesült Államokkal folytatott tanácskozáson szövegezték meg, nem is tartalmazhatott az ame­rikai választól nagyon eltérő eleme­ket. A Monde ennek ellenére ki­emeli, hogy egy pótlólagos, ponto­sabb meghatározás mégis figyelemre- Reklám — címen a New Statesman Macmillan miniszterelnök megnemtámadási ja­vaslatát kommentálva a következő­ket írja: A javaslat csaknem teljesen homá­lyos. Nem tudjuk, vajon kétoldalú paktum lenne, amelyet a nyugati hatalmak közül csak Anglia írna alá, vagy pedig kiterjedne az összes nagyhatalmakra. Azt sem tudjuk, vajon rendes diplomáciai úton tár­gyalnák le, vagy pedig egy jövendő csúcsértekezlet napirendjén szere­pelne. Az egész javaslatnak csak az indító oka a világos. A múlt eszten­dőben mind a hazai, mind a kül­földi közvélemény egyre inkább meg­riadt attól a kilátástól, hogy feléget­nek minden Moszkvához vezető dip­lomáciai hidat. A szovjet technikai diadalok, majd pedig az az elhatáro­zás, hogy rakéta támaszpontokat lé­tesítenek Európában, fokozta a nuk­leáris katasztrófától való félelmet. Ugyanakkor megerősítette azt a kö­vetelést is, hogy tegyenek végleges erőfeszítést a megegyezésre, mielőtt még az emberiség beletörődnék a fegyverkezési versenybe. Mind az amerikai, mind az angol kormány — bár az utóbbi kisebb mértékben — lebecsülte ennek az érzésnek az el­terjedését, de a NATO értekezleten Dulles már kénytelen volt lemondani néhány céljáról s legalább is elvben hozzájárulni az Oroszországgal való további tárgyalásokhoz. Macmillan helyzete még nehezebb volt, ő ugyanis a bermudai értekezleten már elkötelezte Angliát az amerikai rakétatámaszpontok mellett, így te­hát nem tudott csatlakozni a NATO európai tagjainak ahhoz a lázadásá­hoz, amely megkötötte Dulles kezét. És itt lép a színre a reklám­diplo­mácia, Macmillan olyan diplomáciai megoldást keresett, amely — bár nyilvánosan bizonyítaná az Oroszor­szággal való rendezésre irányuló ,,őszinte vágyát” —, de semmiféle tekintetben sem módosítaná a Nyu­gat politikai, katonai haditerv­ét. Végül eszébe ötlött a megnemtáma­dási egyezmény. Úgy látszik nem riasztotta el az a tény, hogy az oro­szok az elmúlt évtizedben már több­ször is előterjesztettek hasonló javas­latot s azt a Nyugat minden alka­lommal kereken elutasította. A rek­lám nem törődik a valósággal, célja csak az elhitetés, és a megnemtáma­dási egyezmény ártalmatlan s ugyan­akkor eladható dolog. Ugyanez az elv irányította a többi­­ nyugati főváros reagálását. A Mac­millan javaslat hűvös helytelenítésre talált Washingtonban és Párizsban, s némileg zavaros lelkesedésre Bonn­ban. Ez a diplomáciai némajáték meg­győzően húzta alá a nyugati őszinteség hiányát. Amíg ugyanis a nyugati külügyminisztériumokat ez az értelmetlen vita gyötri, még mindig nem válaszoltak a lengyel ja­vaslatokra. Miért? A válasz egyre világosabb. Mert ezek a javaslatok, gyakorlatiak és tárgyalási alapul szolgálhatnak, s ugyanakkor nem le­het beleágyazni őket a reklám­diplo­máciába. A tudósok szava A Stockholms Tidningen vezércikk­ben foglalkozik a tudósoknak az atomfegyver-kísérletek megszünteté­sét követelő felhívásával. Megállapít­ja, hogy Kelet és Nyugat több mint kilencezer kiváló tudósa .„mértéke adóan beszél azokról a veszélyekről, amelyekkel a hidrogénbomba kísér­­letek járnak.’’ A hidegháború akadályai ellenére — írja a lap — a tudósok egyesül­méltó a francia válaszban: a külügy­miniszterek értekezletének, amely a csúcstalálkozót lenne hivatott meg­előzni, a francia kormányfő elgondo­lása szerint csakis a csúcstalálkozó programját kellene előkészítenie. Ez ésszerű javaslat — hangoztatja a Monde — hangsúlyozza a Gaillard kormány jóakaratát, legalábbis ami az eljárást illeti. Csak örülni lehet annak, hogy a francia jegyzék rést hagy az ajtón — ha nem is zárja ki azt, amint szerettük volna. diplomáéin­ nek a katasztrófa elhárítására. Mély felelősségtudattal áthatott nyilatko­zatuknak nagy ereje és tekintélye van. A Szovjetsskaja Rosszija Szabi­ Asszali szíriai miniszterelnök nyilatkozatát közölte. ,,Kairóban világosan megnyilvá­­­nult Ázsia és Afrika békeszerető né­peinek egysége” — mondotta a mi­niszterelnök, majd hangsúlyozta: — E két hatalmas világrész népei azt akarják, hogy győzzön a béke, az igazság, szűnjék meg a gyarmato­sítás, az emberek elnyomása. A kairói értekezletnek a nemzetközi kapcso­latok fejlődésére és az ENSZ tevé­kenységére is hatása lesz, s így ez új lépés a tartós békére irányuló tö­rekvések megvalósításában. „Az egész világ, az egész emberi­ség örömmel üdvözli a legmagasabb szinten tartandó találkozóra irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy vé­­getérjen a hidegháború és javuljon meg a nemzetközi együttműködés. Egy újabb háború pótolhatatlan vesz­­teségeket okozna az emberiségnek. Mindent el kell követni ennek elke­rülésére. „Nyitott kapu“ címmel a belgrádi Politika csütörtöki számában külpolitikai hírmagyaráza­tában azt a véleményét fejezi ki, hogy Eisenhower elnöknek és Gail­lard miniszterelnöknek Bulganyin levelére adott válasza után a meg­egyezés ügye némileg előbbre jutott. Eisenhower elnök válaszában van­nak bátorító gondolatok. Mindemel­lett — folytatja a Politika — nagy kár, hogy az amerikai válaszban egyes régen túlhaladott és hitelüket vesztett álláspontok is helyet kaptak. Ilyen például a keleteurópai orszá­gok helyzetének megvitatását célzó javaslat. Elfogadhatatlan politikai módszer ez — jegyzi meg a Politika —, mert beavatkozást jelent a kelet­európai országok belügyeibe. A Politika ezután megjegyzi, hogy a Bulganyin üzenetre adott mindkét válasz lehetővé teszi, hogy a kor­mányfők tárgyalásain ne csak a nagyhatalmak vehessenek részt, ha­nem más független, tömbökön kívüli országok is. A lap hangoztatja, hogy ez rendkívül hasznos lenne, mert ezek az országok a jelen pillanatban igen sokban hozzájárulhatnak a megnyugvás folyamatának és a nagy­hatalmak megegyezésének meggyor­sításához. A csúcstalálkozó mellett A szélsőjobboldali Evening News newyorki tudósítója jelenti: — Nagyon erős bizonyítékai van­nak annak, hogy az amerikai nép túl­nyomó többsége inkább támogatja a­­ csúcstalálkozó eszméjét, mint az­­ Eisenhower-kormány. Eisenhower­ üzenetének éppen azokat a részeit fogadják a legnagyobb tetszéssel, amelyekben a totális béke szükségé­re utalt. Midőn azt mondta, hajlandó elmenni bárhova, ha ezzel közelebb jutunk az igazi békéhez, falrengető­­ éljenzés harsant fel. Azt a kijelenté­­­­sét, hogy a világ nem topoghat egy­­ helyben a leszerelés dolgában, s mennydörgő taps fogadta. Ugyan­ezek a törvényhozók néhány héttel­ ezelőtt sajnálkoztak az Egyesült Ál­­­lamok katonai felkészültségének­­ hiánya fölött, de sokkal hangosab­­­ban éljenezték az elnök óvatos­ ajánlkozását a kommunistákkal való­ megbeszélésekre, mint azt az ígéretét, hogy jobb atomfegyvereket fognak gyártani. A hónap elején a Gallup-intézet közvéleménykutatást tartott Was­hingtonban és Chicagóban. A vála­szok azt mutatták, hogy a megkérde­zettek 54 százaléka pártolja az Eisen­hower—Hruscsov találkozót és csu­pán 29 százalékuk ellenzi. Az inté­zet szóvivője kijelentette : „ha a szavazást nem korlátoztuk volna erre a két városra, sokkal nagyobb lett volna az arány a találkozó ja­vára. A tudósító így folytatja: — A csökönyös Dulles tekintélye mélypontra zuhant. Nem vitás, hogy most éppen úgy nem szeretik az Egyesült Államokban, mint külföl­dön. Igazi támogatói csak a szélső­séges elszigetelődés-pártiak­ Ugyan­­akkor a Hearst-lapok újból gondosan megvizsgálták a szovjet politikát. William Randolph Hearst, a sajtó­birodalom feje nemrég Moszkvában hosszú beszélgetést folytatott a szov­jet vezérekkel és cikksorozatában végleg eloszlatta az oroszokról raj­zolt torzképet. Helyette sokkal komolyabb képet festett, Hruscsovval folytatott há­romórás beszélgetése alatt nem tit­­kolta bámulatát „e lebilincselő em­ber iránt“ és elismerte őszinteségét. Ha már Hearst így beszél, nagyon sok amerikai kérdezheti, miért vona­kodik Eisenhower, Hruscsovval ta­lálkozni. Ha egy olyan soviniszta, mint Hearst, tanulságosnak tartja a a beszélgetést Hruscsovval, miért olyan félénk az állítólag interna­cionalista Eisenhower? Felhívás az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok bejelentkezésére A Belügyminiszter 1/1958/1.15/BM. számú rendelete alapján az ország te­rületén tartózkodó valamennyi kül­földi állampolgár férfi, nő és korra való tekintet nélkül 1958 március 31-ig köteles bejelentkezni. A bejelentkezési kötelezettség nem terjed ki: a területen kívüliséget és személyes mentességet élvező, az ország területén 48 óráig érvényes átutazó vízummal tartózkodó, az or­szág területén csoportos utazás kere­tében, turisztika céljából tartózkodó külföldi állampolgárokra. A bejelentkezést Budapest terüle­tén lakó külföldi állampolgároknak a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalnál (KEOKH) Buda­pest, VI., Vörösmarty utca 35. Pest­megye területén a járási kapitánysá­gon, az ország más megyéiben lakók­nak a megyei rendőrfőkapitányság KEOKH csoportjánál kell teljesíteni. A bejelentkezés a külföldiek részé­re rendszeresített bejelentő lapon történik. A bejelentő lapot Budapes­ten valamennyi postahivatal, megyék­ben a megyeszékhely központi posta­­hivatala árusítja. A bejelentkezéskor a külföldi ál­lampolgár köteles a) bemutatni lakhatási, vagy tar­tózkodási engedélyét, útlevelét, szü­letési, házassági anyakönyvi kivona­tát, állampolgárságát igazoló okmá­nyát (külföldi állampolgársági bizo­nyítvány, nemleges magyar állam­polgársági bizonyítvány, elbocsátási okirat, örökbefogadási okirat), b) benyújtani két darab két hónap­­nál nem régebben készült 3x3 centi­méter nagyságú fényképet. Azok a személyek, akik lakhatási, vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek — de külföldi állam­polgárnak vallják magukat — beje­lentkezésük alkalmával a felsorolt okmányokon kívül kötelesek benyúj­tani a lakóhelyük szerint illetékes rendőrőrs által kiállított „igazolási” lakcímükről. Az a külföldi állampolgár, aki be­jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, a 17/1954/III. 10/MT. sz. rendelet 18. paragrafusában foglalt szabálysértést, súlyosabb esetben bűncselekményt követ el. 1958 január 17. Dobi István üdvözlő távirata Hasszer elnökhöz őexcellenciája Gamal Abdel Nasszer gaimat. Kívánom, hogy jó egészség­úrnak, ben, még sokáig tevékenykedjék a az Egyiptomi köztársaság elnökének, baráti Egyiptom szabadságszerető Kairó népe további felemelkedéséért. Kérem nagyméltóságodat, hogy 40. Dobi István születésnapja alkalmából fogadja a Magyar Népköztársaság szívből jövő legőszintébb jókívánság Elnöki Tanácsának elnöke. Megnyílt a MEDOSZ második országos kongresszusa Csütörtökön délelőtt a Vasas Szék szakszervezetek képviselői, a föld­házban megnyílt a Mezőgazdasági és művelésügyi minisztérium több ve- Erdészeti Dolgozók Szakszervezete­zető munkatársa és a tanácskozásra második kongresszusa. A szervezett érkezett szovjet, bolgár, keletnémet mezőgazdasági dolgozók négyszáz és olasz mezőgazdasági szakszerve­­küldötte tanácskozásának megnyitá­­zeit küldöttek, sán megjelent Nagy Dániel, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnö.c­ A kongresszust Varga János, a helyettese, Fehér Lajos, az MSZMP MEDOSZ titkára nyitotta meg, majd Központi Bizottságának tagja, Varga Halász József a MEDOSZ Országos György, a SZOT titkára, az ipari elnöke tartott beszámolót. Jugoszláv nyilatkozat a disszidensek kérdéséről Genf: (Tanjug) Anton Kacijan, az ENSZ menekültügyi alapja végre­hajtó bizottságának ülésén résztvevő jugoszláv küldött felszólalásában kifogásolta, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosi hiva­talának tevékenységéről szóló jelen­tés kitért az Olaszországban élő ju­goszláv menekültek kérdésére is. An­ton Kacijan hangsúlyozta, hogy az úgynevezett jugoszláv menekültek problémája nem tartozik a végrehaj­tó bizottság ülésére, tekintve, hogy az esetben nem menekültekről van szó — ahogy azokat a jelentés ne­vezi. Itt pusztán gazdasági emigrációról van szó. Az ilyenfajta kivándorlás­nak pedig Jugoszláviában hagyo­mányai vannak. — Sajnálattal kell megállapíta­nunk azt a tényt — mondotta Anton Kacijan —, hogy állampolgárainknak akik legális módon óhajtanak kiván­dorolni Jugoszláviából, ez igen ne­hezen vagy egyáltalában nem sike­rül, mert nem kapják meg a beuta­zási vízumot abba az országba, aho­vá kivándorolni szándékoznak. Ezzel szemben, ha ugyanazok a személyek politikai menekülteknek nyilvánítják magukat, sokkal könnyebben elérhe­tik céljukat. — Tény az is — mondotta —, hogy egyes országok a mai jugoszláviai szo­cialista rendszer miatt nem fogad­ják be a jugoszláv kivándorlókat. Anton Kaciján hangoztatta, hogy ezek azok a tények, amelyek miatt az elégedetlen jugoszláv állampolgárok bizonyos száma Ausztriába és Olasz­országba illegális úton távozik, majd kiemelte, ez az állapot kedvez egyes külföldi köröknek, amelyek nem rokonszenveznek a szocialista Jugo­szláviával. Az ENSZ közgyűlés elnökének javaslata Teaneck­ (Reuter) Sir Leslie Mun­­ro, az ENSZ-közgyűlés elnöke szer­dán tudósok és diplomaták értekez­letének mielőbbi megtartását java­solta a világűr-korszak problémái­nak megvitatására. Egy beszédében, amelyet a tea­­necki (New Jersey) egyetemen mon­dott el, kijelentette „nincs túl sok idő e fontos probléma megtárgyalásá­ra.” Mint mondotta, olyasvalamire gon­dol, mint az atomtudósok genfi ér­tekezlete, amelyet a nemzetközi atomenergia-ügynökség felállításának előkészítésére rendeztek. A Nemzetközi Atom­erő­hatóság tevékenységéről Bécs­ (MTI) Sterling Cole, a Bécs­­ben székelő Nemzetközi Atomerőha­­tóság vezérigazgatója sajtóértekezle­ten közölte, hogy a hatóság a szer­vezési feladatok befejezése után ez év áprilisában megkezdi programjá­ban meghatározott érdemleges tevé­kenységét. Ez a kezdeti időben a tu­dományos tájékoztatások közvetítésé­re, valamint az atomerő békés célú felhasználását irányító szakemberek kiképzésének elősegítésére szorítko­zik. Több tagállam, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ösztöndíjakat bocsátott a kis és kevésbé fejlett országokból jövő diákok rendelkezésére. Az atomerő­­hatóság e célt szolgáló alapja jelen­leg 250 000 dollárral rendelkezik. A Nemzetközi Atomerőhatóság 1961-ben kísérleti atomreaktort állít fel Ausztriában. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva­ (MTI) Negyedéve helyez­ték üzembe a Volgán a kujbisevi ví­zierőmű utolsó gépegységét. A foko­zatosan üzembe helyezett gépek együt­tes teljesítő­képessége 2 100 000 ki­lowatt, jóval több a legnagyobb ame­rikai vízierőműveknél. A legfiatalabb szovjet erőmű-óriás máris jubileumot ünnepelt: január 11-ére már tízmil­­liárd kilowattóra villamosenergiát adott az iparnak. * Párizs: (MTI) A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságának szerdai ülésén Waldeck-Rochet be­számolója alapján az idén áprilisban Franciaországban tartandó járási köz­igazgatási választások előkészítéséről folytattak vitát. A francia járások fe­lében tartanak közigazgatási válasz­tásokat. A párt központi vezetősége hatá­rozatot hozott, amelyben kiemeli, hogy a közigazgatási választásoknak a párt nagy győzelmét kell eredmé­nyezniük, mert megvannak a francia politikai irányváltozás feltételei. * Bukarest: (MTI) A Magyar Nép­­köztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kormánya nevében Bukarestben aláírták a magyar—ro­mán államhatár határmegbízottainak működését szabályozó egyezményt. * Párizs: (MTI) Az Humanité híradá­sa szerint a zürichi egyetemen Hugo Tóbiás, az európai NATO főparancs­nokság vezérkarának egyik angol tisztje előadást tartott, amelyben el­mondta, hogy „sok típusú új fegy­vert”, valamint különböző kaliberű és típusú ballisztikus lövedékek ki­lövésére szolgáló kilövőpályák fel­állítása szerepel a NATO katonai ter­vében. A NATO haderők európai fő­parancsnoksága tíz üteg megszerve­zését tervezi. Ezek mindegyikét kö­rülbelül tizenöt rakétalövedékkel sze­relik fel. Az ütegekhez mintegy öt­száz ember tartozik majd.

Next