Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

MEG! Ó,LAI' PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSRA RT _ w---­III. évfolyam, 3. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. ÉS A TANÁCSOK LAPJA M A Hazafias Népfront gyűlést tart a társadalmi tulajdon védelméről A társadalmi tulajdon védelme közügy. A közös vagyon védelméért egyénileg is, intézményesen is küz­deni kell, mert hiszen valamennyien károsodunk, ha a közös vagyont kár éri. A Hazafias Népfront is igyekszik belekapcsolódni ebbe a küzde­lembe és egy akcióprogramot dol­gozott ki, amely megvalósításával segíti a társadalmi tulajdon vé­delmét közüggyé tenni. Ennek a programnak a keretében egy gyűlést tart hétfőn, január 6-án Szekszárdon, amelyen megvitatják a társadalmi tulajdon védelmének idő­szerű kérdéseit problémáit és azokat a módszereket, amelyekkel a legered­ményesebben lehet küzdeni a köz­vagyon biztonságáért. A gyűlésre a legilletékesebbeket hívták meg: a nagyobb üzemek vezetőit, az állami gazdaságok, gépállomások igazgatóit, főkönyvelőit, párttitkárait, üzemi bizottsági elnökeit, több termelőszö­vetkezet elnökét, főkönyvelőjét. Meg­hívták a gyűlésre a különféle járási szervek képviselőit is amelyek a ma­guk területén igen sokat tehetnek és kell is tenniök a közvagyon védelme érdekében. Részt vesz a gyűlésen az ügyészség és a rendőrség több ille­tékes, felelős beosztású képviselője. A vitavezető előadást Sziráczki István rendőrőrnagy tartja, amely után vita következik. Úgy tervezi a Hazafias Népfront, hogy az elkövetkezendő időkben a járási székhelyeken is szervez majd hasonló jellegű gyűléseket, s így fel­színre kerülnek majd a közvagyon­védelmi küzdelemnek a legjobb mód­szerei és ezekből okulhatnak majd mindazok, akiknek valamilyen formá­ban köze van a társadalmi tulajdon­hoz. Amit az áruforgalom emelkedése mutat A Tolna megyei Népbolt Vállalat­hoz tartozó 123 bolt forgalma arról tanúskodik, hogy megyénk népének életszínvonala ma magasabb mint az eddigi évek során bármikor volt. Hasonlítsuk csak össze az 1956-os és 1957-es év áruforgalmát a népboltok­ban. 1956. első negyedévében 48 mil­lió forintos 1957. első negyedévében pedig 52,5 millió forintos volt a for­galom. Az 1956-os év második negyed­évének 59 millió forintos forgalmá­val szemben pedig 1957. II. negyed­évében 61 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le megyénk népboltjai. Érdekes megjegyezni, hogy ezen be­lül az 1957-es év második negyed­évében főleg a ruházati cikkek fogy­tak legjobban, mivel 30,5 millió volt a ruházati cikkek áruforgalma. 1957. III. negyedévében 7 millió forinttal volt nagyobb a forgalom mint az előző év hasonló időszakában. Főleg a vegyesipari tartós használati és kultúrcikkek, motorkerékpár, mosó­gép, rádió és fényképezőgép vásárlá­sában volt jelentős, 30 százalékos emelkedés, a III. negyedév során. Az 1956-os IV. negyedév felvásár­­lási lázával az 1957-es IV. negyedév természetesen nem tudott lépést tar­tani. Ennek ellenére, ha az 1956-os év egész évi forgalmát és az 1957-es év évi forgalmát tekintjük, akkor is 2 millió forinttal nagyobb az 1957-es év forgalma. Ha pedig a két év há­romnegyedévi forgalmát hasonlítjuk össze, s akkor megállapíthatjuk hogy az 1957-es esztendő háromnegyedévi forgalma 33 millió forinttal maga­sabb volt, mint az előző év hasonló időszakának forgalma megyénk nép­boltjaiban. Szombat, 1958 január 4. * A lottó nyerőszámai: 1, 10, 43, 54, 75 NYEREMÉNYLISTA A 2. OLDALON * Ifjúsági klub A NÉZŐTÉR KORSZERŰSÍTÉSE, három színmű a városi MŰVELŐDÉSI HÁZ FÉLÉVES TERVÉBEN A Városi Művelődési Ház elkészí­tette munkatervét az 1958-as év első felére. A tervek között szerepel töb­bek között, hogy a városi KISZ-szer­­vezetekkel közösen ifjúsági klubot létesítenek, amelyben minden hét péntekjén összejönnek szórakozni a fiatalok. A városi tanács 80.000 forint támo­gatásával február hónapban lejtősre építik át a színházterem nézőterét, új, kényelmes székekkel rendezik be és új körfüggönyt kap a színpad. A színjátszócsoport három színda­rab előadásához kezdte meg az elő­készületeket. Március hónapban be­mutatják Török Tamás: Esperanza c. színművét és Sárközi: Szelistyei as­­­szonyok című operettjét, április 4-én pedig Illyés Gyula: Fáklyaláng című színművével szerepel az együttes. A kölesdi Téglagyárban megkezdték a nyári előkészületeket Az elmúlt évi nagy munkának már most felkészítik a tavaszi munkára, csak a nyoma van a Kölesdi Tégla- Nagyteljesítményű prést szerelnek be gyárban. A gyártelep csendes, csak a tavaly üzemelő helyett, több a terv néha gördül végig nagy zakatolással is, meg aztán többet akarnak a ter­­egy vályoggal megrakott csille, utána vezetniél készíteni, a szaladó emberrel, aki a vonóerő szerepét tölti be. A kemence körül van csupán élet. Sűrűn fordulnak a kemencéből a téglával rakott talics­kák, s amilyen gyorsan surran egy­ jel­enleg alig harminc munkás van csak a gyárban. Esténként, amikor lejár a munkaidő, akkor a téglások összejönnek a kemencén — ott jó meleg van — s ott beszélnek a múlt­­egy munkás^ ki a melegről, olyan­ról , a jövőről, s mindig a jövő> a gyorsan is tűnik el — nem jó sokat tervezgetés a legfontosabb téma. Az kint időzni, mert nagy a hőmérsékleti például, hogy az idén majd különbség­ a szezon A tél a felkészülés ideje a tégla- és ezért is kell több téglát készíteni, gyárban. Ilyenkor vetik meg az alap- mint az elmúlt évben. Meg aztán az munkások egy részét — mert sze- gépesítése kerül szóba. Mindannyian ronra szerződtek — elküldték, főleg örültek annak, amikor először állt­­az asszonyokat, a férfiakat a domb- tották üzembe a présgépet, s most, oldalban lehet megtalálni. Tízen ás- ahogy az idei terveket megtudták, sok, csákányozzák a fagyos földet, még nagyobb az öröm, mert gépest­­csillékben tolják a présgép köré, kö­­teni akarják majd a szállítást is, verik az alsó réteget a felsővel, csak meghosszabbítják a kisvasút-hálóza­­így tudnak majd az idén is jó minő­­tet. A nagy szárító fészer is talán el­készül az idén, akkor meg majd a jövő télen nem ötszáz, hanem száz méterről kell csak a téglát a szárító­tól a kemencébe hordani, ségy téglát készíteni. Kővári elvtárs, a gyárvezető, be­szél a terveikről. Télen sem tétlen­kednek. A havi előirányzatot mindig időre elvégzik, a kemencemunkások pedig olyan téglát égetnek, hogy a szállítók még egyszer sem reklamál­ják a jövő szezon munkájának. A is kedvelt téma, amikor a téglaipar­i bontással egyidőben kezdték el — a régi helyén — az új kemence építését úgy, hogy a téglaégetés egy napra sem állt le. Ahogy egy-egy új szakasz elkészült, megkezdték benne az égetést is. Ma pedig, amikor már az utolsó simítások vannak hátra, majdnem teljesen kész az új, 10 kamrás Hoffmann-rendszerű kör­kemence és „teljes gőzzel“ folyik benne az égetés is. Az új kemencének — amely Gosz­­tonyi János főmérnök tervei szerint épült — kapacitása több, mint két­szerese a réginek. Fedett csillepálya veszi körül, ami nem csak azt teszi lehetővé, hogy a munkások fedett helyen dolgozzanak, hanem rossz, s esős idő esetén itt lehet tárolni né­­nagyszilárdságú stéglát nem lehet két mint hárommillió darabos terv he­­hány napra előre a nyerstéglát. Új sziteni, s az elmúlt évben közel öt- lyett négymillió darab téglát készítő- és az ugyancsak most épülő paksi — saáaezer darabot égettek. A gépet már nem majd, egyelőre a dombóvárinál kisebb tel­A kölesdi téglagyáriak nem töltik tétlenül a telet, a nyári munka elő­készületeivel foglalkoznak, s biza­tak. Pedig ez nagy szó, mert a gyár­kodva tekintenek a nyári szezon elé, területén levő földből hivatalosan úgy tervezik már most, hogy a több | ( Egyre több műtrágyát értékesítenek földművesszövetkezeteink A mezőgazdasági terméshozam nö­velésének egyik feltétele a műtrágya felhasználásának fokozása. A dolgozó parasztság részéről ennek megértését mutatja, hogy egyre több és több mű­trágyát vásárol a földművesszövet­kezeteknél. Földművesszövetkezeteink csak az egyéni gazdaságok felé 1957-ben 79.335 mázsa műtrágyát értékesítet­tek, az 1956. évinek közel háromszo­rosát, ami igen örvendetes. Azonban meg kell itt említeni — eléggé álta­lános, — hogy még sokan, ha műtrá­gyáról van szó, csak a pétisóra gon­dolnak és csak ezt tartják­­ igazi mű­trágyának. Ugyanakkor a foszfor és káli műtrágyák termésfokozó hatását lekicsinylik. Pedig a pétisó hatása is csak foszfor és káli műtrágyák együttes, megfelelő arányú adagolása mellett érvényesül. Igaz, hogy különösen tavasszal a pétisóval végzett fejtrágyázás után szinte napról napra szemmel látha­tóan megy végbe a növényeknél a változás, a nagyarányú fejlődés, de ez nem jelenti, hogy a szuperfoszfát és kálisó műtrágyák jelentősége nem nagy. Ezek megfelelő felhasználási módjában nagy segítséget adnak a közelmúltban beállításra került föld­művesszövetkezeti agronómusok, akik a szerződéses termeltetés során egyéb szaktanácsokkal is ellátják a dolgozó parasztságot. Földművesszövetkezeteink előre­láthatóan ez évben is minden fajta műtrágyából megfelelő mennyiséggel rendelkeznek. A Szovjet Film Ünnepe képrejtvény-pályázatának eredménye A Moziüzemi Vállalat elvégezte a Szovjet Film Ünnepe képrejtvénypá­­lyázatára beküldött szelvények ös­­­szesítését és ennek eredményeképpen megállapította, hogy a következő sorrend alakult ki: I. díj, 100 darab mozijegy: ÍFeuerbach Apollóniái Szekszárd. II. díj, 80 darab mozijegy: König Gizella, Szekszárd. III. díj, 49 darab mozijegy: Scheffer Etelka, Szekszárd. IV. díj, 20 darab mozijegy: Józsa József­né Regöly, Hídvégi Imre Bátaszék és Aszalai Mária Szek­szárd. V. díj, 10 darab mozijegy: Kran­­duck Magda Bonyhád, Szombat­helyi Erzsébet Kölesd, Merényi Teréz Szekszárd, Bognár Katalin Paks, Hellinger Sándor Paks, Knell Erzsébet Bonyhád, Steiger­wald Pál Bonyhád, Szabó György­­né Pálfa, Peliinger Róza Dombó­vár, Molnár Lászlóné Szekszárd és Boros Gábor Dombóvár. A szekszárdi nyerteseknek a Mozi­­üzemi Vállalat vezetője személyesen adja át a nyert jegyeket, a vidékiek­nek pedig postán küldik el. A jegye­ket a nyertesek a mozi pénztáránál bármikor beválthatják és természete­sen minden alkalommal annyit, amennyit akarnak, illetve amennyi jegyük van. 600 UKV A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál az idén újabb árucikkekkel bővül a termelés. A vállalat javítórészlegei­nek munkásai a szokásos javítási munkák mellett új árukat is készíte­nek. A jelenlegi megrendelésre közel hatszáz darab UKV antennát készí­tenek a KERAVIS-nak. A televíziós antenna antennákat az ország különböző ré­szeibe szállítják, valószínű, hogy Szekszárdra és Tolna megyébe is jut majd ebből. Az idén kezdik meg a fűzfői gyár­telepnek készíteni a 100 literes szál­lító vashordókat. A jelenlegi megren­delés szerint 5000 darab vashordót készítenek. Anyai gondatlanság — halálos baleset Február hónaptól kezdve minden vasárnap délelőtt irodalmi matinét rendeznek a Babits Társaság közre­működésével. A tervei között szere­tz év utolsó napján, december pos kislányát. A konyhában széjjel- 31-én reggel, tűz ütött ki volna- szóródott szalmát a kipattant szikra­némedi községben, Balogh Józsefék meggyújtotta és lángba borult a lakásában, a Hidegvölgyi út 122. szám konyha. A tüzet a szomszédok vették fel az annak idején sok sikert megért A tűzeset a következőképpen észre, amelyet­ eloltottak és^­akis­— de azóta sajnálatos körülmények lányt súlyos égési sebekkel a pince­. Balogh Józsefné reggel megrakta a között megszűnt — szimfonikus zene. konyhában a tűzet és a tűzhely mel­ helyi kórházba szállították, ahol tit kár munkájának feltámasztása­ lett hagyta Erzsike nevű nyolc hóna- perc múlva égési sebeibe belehalt. Befejezés előtt a megye legkorszerűbb téglaégető kemencéjének építése tesítőképességű — kemencén kívül a küszöbölték, mivel a kemenceház megyében egyedülálló megoldás, falait és tetőzetét a kemencétől kil­­hogy a kemenceház teljesen független ,önálló betonpillérrendszer tartja Téglagyárban. Bontásra érett már a magától a kemencétől. Régebben két kamránál kísérletképpen régi, elavult cikk-cakk kemence, ugyanis a kemencére építették a bő- dupla boltozatot építettek, így, ha amelynek nem csak az üzemeltetése menceházat, ennek következtében a kiég a boltozat, nem kell a boltozat A múlt év nyarán kezdtek munká­hoz a Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés kemenceépítői a Dombóvári II. és összehúzó- cseréléséhez megbontani a kemence ami néha 10 centimétert is külső padozatát is, csak a kiégett kell lebontani és végén ketten akarnak házat építeni, nem volt gazdaságos, hanem rendkí- kemence hőtágulása „„•fii „ .­.t, IrkmilmÁ Hoco ___ ami T­uhno 1 vüli nehéz és egészségtelen körűlmo­­dása nyék között kellett dolgozniok benne kitett — erősen igénybevette, de for­ belső boltozatot a kemencemunkásoknak. málta a kemenceházat. Most ezt ki- újra elkészíteni.

Next