Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

’MLKA MEGY* V MAGYAR SZÖG III. évfolyam 17. szám. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' ÁRA: 50 FILLÉR. „Halhatatlan tanító”, „A munkás­­osztály nagy tanító­mestere”. Ezzel és hasonló jelzőkkel illeti ma is a nemzetközi munkásmozgalom Lenint. Leninre emlékezik a világ, s ezek­ben a napokban, években tanúi le­hetünk annak, hogyan válnak valóra „jóslatai”, amelyeket a kora tapasz­talataiból, törvényszerűségeiből kö­vetkeztetett. Ezek az eszmék, ame­lyek a kapitalizmus felbomlásáról, a gyarmati rendszer megszűnéséről, a szocializmus felépítéséről szólnak, ma is érvényesek, hatnak, győzedelmes­kednek. Élnek és hatnak ezek az eszmék a kommunista és munkás­pártok munkájában, a béke, a szocia­lizmus táborához tartozó dolgozók te­vékenységében, abban az erősödő nemzetközi mozgalomban, amely a békéért és a nemzetek közötti barát­ságért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért kibontakozott.­­ Lenin egész tevékenysége során en­gesztelhetetlenül és szenvedélyesen harcolt a burzsoának és a burzsoá „szocialista kiszolgálóinak” ama kí­sérlete ellen, hogy megingassák a munkásosztálynak a saját erejébe ve­tett hitét, megtörjék harci akaratát. Lenin a néptömegekben látta a tör­ténelem igazi alkotóit, tőlük merített erőt, erősítette hitét, s ő értük ál­dozta egész életét. Lenin volt az, aki a századforduló táján meglátta, a szociáldemokrácia nem vezeti, nem vezetheti soha sem harcra a munkásosztályt a politikai hatalom meghódítására. Új pártra, centralizált, egységes erőre van szük­ség. Ezért hozta létre előbb a „Har­ci Szövetség a Munkásosztály Fel­szabadítására” marxista csoportosu­lást, amely a pétervári marxista kö­rök egyesüléséből keletkezett. Ez a szövetség, amely összeforrott a tö­megekkel, képes volt már a város munkásosztályának sztrájkharcát ve­zetni. Lenin volt az, aki megfogalmazta a marxista párt legfontosabb törvé­nyeit, védte ezeket, s ennek mintá­jára megalkotta a pártot, amely 1917. októberében végül is elvezette a mun­kásosztályt a hatalomra. A kapitalizmus megsemmisítésére és a szocializmus megteremtésére irá­nyuló forradalmi tevékenységét Le­nin a marxizmusra építette. Munká­jában Marxnak és Engelsnek, a tu­dományos szocializmus megalapítói­nak zseniális gondolatai és megálla­pításai vezérelték. Rendíthetetlen erő­vel küzdött azok ellen, akik a marxista elmélet helyébe burzsoá eszméket akartak becsempészni, kí­méletlenül leleplezte azokat, akik szavakban ugyan hűséget esküdtek a marxizmusnak, a valóságban azon­ban elárulták ezt a forradalmi ta­nítást. Fáradtságot nem ismert a re­vizionistákkal és opportunistákkal folyó harc során, akik meg akar­ták hamisítani a marxi tanítás for­radalmi lényegét. Szembe­szegült azokkal is, akik dogmatikusan, betű­rágóan kezelték Marx tanításait. Lenin volt a világ első szovjet szocialista államának szervezője. A párt és a kormány Lenin vezetésé­vel mozgósította a munkásosztályt és az összes dolgozókat a haza védel­mére, s a nagy tanító által vezetett szovjet nép szétzúzta az intervenció minden kísérletét. Abból a tételből, hogy a szocia­lista társadalmat fel lehet építeni egy országban is, Lenin kidolgozta a proletárdiktatúra időszakában fo­lyó sikeres szocialista építés for­máit és módszereit, megmutatta a kommunista társadalom építésének útjait. Lenin, bár rengeteg tennivalója volt, egy pillanatra sem feledkezett meg a világ munkásmozgalmáról, amely állandóan támogatta az orosz proletáriátust, a Szovjetuniót, így például igen nagy gondot fordított a magyarországi események elem­zésére 1919-ben. Sok hasznos taná­csot adott a magyar kommunista párt részére is. Üzenetének sok vo­natkozása ma is igen aktuális és megszívlelendő a számunkra. Lenin­­ a többi között ezt üzente a magyar­­ munkásoknak: „Legyetek szilárdak, ! És ha ingadozás üti fel a fejét a­­ szocialisták között, akik tegnap csatlakoztak hozzátok, a proletár­­diktatúrához, vagy a kispolgárság körében, nyomjátok el könyörtele­nül ezeket az ingadozásokat. ... Le­gyetek szilárdak! A győzelem a tietek lesz!” E tanítást csak az ellenforrada­­­­lom juttatta ismét eszünkbe. Kö­nyörtelen harc kell eszmei, ideoló­­­giai, politikai téren, de ha szükség van rá, a diktatúra eszközét kell igénybe venni, hogy az ingadozás az egész nép érdekében megszűnjék. Az ellenforradalom előtt nem érvénye­sült eléggé a diktatúra, nem vettük eléggé figyelembe a nagy Tanító üzenetét. Kicsit elfeledkeztünk ar­ról a lenini tanításról, hogy az osz­tályellenség tudatosan ezer oldalról támad a proletáriátus hatalma el­len. A saját példánkon tanultunk... Nagy a lenini hagyaték, gazdag örökösök vagyunk. Korunk marxiz­musának legragyogóbb tanítását hagyta ránk Lenin, a népek taní­tója, hogy eljusson az egész embe­riség a boldog társadalomba, a kommunizmusba. Félmillió forintot fordítottak községfejlesztésre Bonyhádon Az elmúlt évben körülbelül fél­millió forintot költöttek Bonyhádon a községfejlesztésre. Az erre a célra rendelkezésre álló összeg jelentős ré­szét útépítésre fordították. A Mikes Kelemen utcában egy kilométeres sza­kaszon építettek utat és járdát. Az útépítés 200 000 forintba került. Egyéb helyeken járdaépítésre 30 000 forintot használtak fel, körülbelül ugyanennyit fordítottak a piactér ren­dezésére is a községfejlesztési alap­ból. Jelentős összeget használtak el a strandfürdő felújítására, s 20 000 forintos költséggel bővítették az öl­tözőt a sportpályán. A járókelő feltétlenül észreveszi azt is, hogy a községi tanács épülete új külsőben fogadja a dolgozókat. Az épület tatarozása 30 000 forintba ke­rült. 5000 forinttal járult hozzá a ta­nács a községfejlesztési alapból a kultúrház szabadtéri színpadának építéséhez. Ezenkívül természetes , több kisebb beruházást is eszközöl­­­­tek — hidakat építettek, javítottak­­ — melyeknek a lakosság veszi hasz­­­­nát. I Kedd, 1958 január 21. Szántani kezdtek a megye gépállomásai A decemberi fagyok beálltával a téli javításra álltak át a megyei gép­állomások dolgozói, s január 20-ig mintegy 100 traktor fő­javítását, 130- nak pedig a folyó javítását végezték el. A januári szokatlanul tavaszias időjárás azonban megyeszerte ki­csalta a határban­ a gépállomások legjobb traktorosait. Hétfő reggel a megye tíz gépállomása közül nyolc jelentette a megyei igazgatóság­hoz, hogy 90 erőgépe szánt a körze­teikben levő termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok földjein. Délben a hiányzó két gépállomás, a teveli és az iregszemcsei is 10—10 traktorral kezdett szántani, így a megye gép­állomásai az első napon, hétfőn mint­egy 250 holdat szántottak összesen. A nagy forradalmárra emlékezünk Több mint 400-an vettek részt az egri és szekszárdi szőlősgazdák találkozóján Szombaton este a Belvárosi Gazda­kör minden helyisége zsúfolásig megtelt. Ez alkalommal az egri sző­lősgazdák 42 tagú küldöttségének a tiszteletére rendeztek itt nagygyű­lést, illetve baráti találkozót, ahol több mint 400-an vettek részt. Képviseltette magát a Megyei Pártbizottság, Prantner József elv­társ és a Földművelésügyi Minisz­térium, Varga László személyében. Ott volt Szűcs Lajos, a megyei tanács főagronómusa, Szabópál Antal elv­társ, a városi pártbizottság titkára, Kalmár József elvtárs, a városi ta­nács elnöke és rajtuk kívül több me­gyei és városi párt és állami funk­cionárius. Az ünnepi aktus este 8 órakor kez­dődött. Simon József, a Belvárosi Gazdakör ügyintézője nyitotta meg a nagygyűlést. Elmondotta, hogy a szekszárdi és az egri szőlősgazdák közvetlen barátsága — ami tavaly decemberben kezdődött — s a leg­utóbbi rövid három nap alatt — to­vább mélyült. Tolmácsolta a szek­szárdi gazdáknak azt a kívánságát, hogy a jó barátságot még tovább kí­vánják szélesíteni, mert ez hasz­nára van és a továbbiakban is hasznára lesz a szekszárdi és egri történelmi borvidék rekon­strukciós­­ tervének megvalósítá­sához, a két vidék szőlőtermésének men­­­nyiségi és minőségi növelésének. El­mondotta, hogy az egri gazdák most itt járt küldöttsége májusra ismét meghívta a szekszárdi gazdakörök küldötteit, hogy a helyszínen tanul­mányozzák az egri gazdák szőlőmű­velésben jól bevált módszereit. A meghívást el is fogadták. Simon József megnyitó szavai után Varga László, a Földművelésügyi Minisztérium képviselője szólt az egybegyűltekhez. Elmondotta, hogy mit biztosít a kormány, illetve a­­ Földművelésügyi Minisztérium a gazdáknak és ezért mit vár cserébe.­ — A kormány biztosítja a szőlőter­melő gazdáknak a biztonságos terme­­lést, a termeléshez szükséges műve­­­lési eszközöket, a védekezőszereket és rendelkezésükre bocsátja a tudo­mányos kísérletek eredményeit, ezek alkalmazásának gyakorlati módsze­reit. Ezért cserébe azt várja a kormány, hogy olcsóbban, több és jobb mi­nőségű bort termeljenek, hogy a világpiacon is visszahódíthas­suk, illetve tovább növelhessük a híres magyar borok fokozottabb keresettségét. Mint már fentebb említettem, a szekszárdi szőlősgazdák a találkozón vendégül látták Prantner József elv­társat, a megyei pártbizottság tagját is, aki a nagygyűlésen felszólalt. A többi között elmondotta: “ A for­radalmi munkás-paraszt kormány az egyénileg dolgozó parasztokat, tőle telhetően, mindenben támogatja. Az ellenforradalom idején megtévedt, de egyébként becsületes parasztok­nak megbocsájtott. Támogatja a kormány az egyéni parasztokat, de ezzel egyidőben határozottan kimondja azt is, hogy nem mond le a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséről s ennek érdekében messzemenően tá­mogatja a termelőszövetkezeteket és mindenkivel szemben megvédi azo­kat az egyéni parasztokat, akik saját elhatározásukból a termelőszövetke­zetbe lépnek. Az említetteken kívül beszélt még Prantner elvtárs a béke védelmének fontosságáról, arról, hogy a békéért mit tehet egy egyéni pa­raszt és mit kell neki tenni ennek ér­dekében. Felszólalását az egybegyűl­tek nagy tetszéssel fogadták, viha­ros tapssal fejezték ki helyeslésü­ket. Az est egyik legjelentősebb ese­ménye volt az elmúlt héten megtar­tott borverseny eredményhirdetése, s a díjak kiosztása. Papp András, a városi tanács mezőgazdasági osztály­­vezetője 12 értékes díjat és oklevelet adott át a legjobb bortermelő szek­szárdi gazdáknak. Mint azt már la­punk vasárnapi számában közöltük, a borversenyen a nagydíjat és vele együtt a vándorzászlót, ki­tűnő vörös borával Balogh Ist­ván csatári dolgozó ,­­paraszti nyerte. A fehér borral résztvevők közül pe­dig a szekszárdi Béke Tsz vitte el a pálmát, 16 Maligán fokos olasz riz­­lingjével. A díjat nyert és nem nyert legjobb és jó szekszárdi borokat meg is le­hetett kóstolni. Hazulról ugyanis minden résztvevő szekszárdi szőlős­gazda kisebb-nagyobb demizson bort vitt a találkozóra. Volt mivel koc­cintani a pohárköszöntők után ... Mert pohárköszöntő is volt bőven. Egyszer egy egri, másszor szekszárdi gazda pohárköszöntője után koccin­tottak a jóbarátságra, a még nagyobb eredmények elérésére, a jó egészség­re. A jókedv reggel felé már a tető­fokához ért. Csorba Géza és népi ze­nekara húzta a vérpezsdítő csárdá­sokat, amire fiatalok és idősek egy­aránt ropták a táncot. Az utolsó ven­dég reggel 8 órakor hagyta el a Bel­városi Gazdakört. Ekkortájt indultak haza különjáratú autóbuszon az egri vendégek is. Molnár Lászlóné 25 000 takarékbetétkönyv 12 millió lakásépítési segély Heti 6 000 lottó és totó szelvény Az Országos Takarékpénztár Tol­na megyei fiókjának tevékenysége az 1957-es évben jelentősen megnö­vekedett. A takarékbetét forgalom 1957-ben 50 százalékkal magasabb volt, mint az 1956-os évben. A taka­­rékbetét forgalom az 1957-es év utol­só hónapjaiban elérte a havi 4 millió forintot. Különösen szembetűnő a mezőgaz­daságban dolgozó takarékbetét könyvének növekedése. A megye pa­rasztsága az 1957-es évben 10 millió forinttal több takarékbetétet váltott, mint az előző évben. A zárszámadá­sok időszakában nagymértékben megnövekedtek a falusi takarékbe­tétek. Faddon például, ahol négy termelőszövetkezet működik, 1957. novemberében 100.000 forintos volt a takarékbetét növekedés. Ma már huszonötezren rendelkeznek takarék­­betétkönyvvel megyénkben. Az OTP a múlt évben 12 millió fo­rint kölcsönt adott a lakáshiány csök­kentése érdekében azoknak, akik új családi házak építésébe kezdtek. Jelentős mértékben növekedett a totózók és lottózók száma. Hetente átlagosan 6000-en vásárolnak me­gyénkben lottó és totó szelvényt. Az OTP szekszárdi lottó irodájához ha­sonlóan lottó irodát hoznak létre eb­ben az évben Nagydorogon, Ireg­­szemcsén és Dombóváron is. Az 1957-es évben megyénk lottózói és totózói közül hárman nyertek 100 ezer forintot, nyolcan pedig 10.000 forinton felüli összeget, összesen 638.000 forintot fizetett ki az elmúlt évben az OTP lottó és totó nyeremé­nyekre megyénkben. Jubileumi kiállításra­ készülnek a kisipai szövetkezetek Az újév első napjaiban lapunk ha­sábjain­­ hírt adtunk arról, hogy a megye kisipari termelőszövetkezetei­nek­ tagjai a szövetkezeti mozgalom fennál­lásának tízéves jubileumán, Szekszárdon kiállítást rendeznek. A kiállításra, mint értesültünk, újabb szövetkezetek jelentették be részvételüket. A Bátaszéki Épületkarbantartó Szövetkezet asztalos részlegének tag­jai fényezett kombinált szobabútort hoznak a kiállításra. A kombinált be­rendezést helybeli iparosok kárpitoz­zák. A szövetkezet bádogos és köte­les részlegének tagjai is mintadara­bokkal vesznek részt a kiállításon. A Hőgyészi Vegyes Szövetkezet rézműves részlegének tagjai egy komplett szeszfőzde berendezést ál­lítanak ki. A gyönki épületkarban­tartó ipari tanulói konyhaszekrény modellt készítenek a kiállításra, a konyhaszekrény az ipari tanulók terve alapján készül. A Bonyhádi Építő Szövetkezet tagjai szinte egyedülálló kiállítási darabot hoznak Szekszárdra. Egy barokk konyhaszekrényt, egy családi ház tervrajzát és gipszből készített modelljét hoz­zák majd a kiállításra. Értékes tárgyat hoznak majd a ki­állításra a Tolnai Fémtömegcikk KTSZ tagjai is. A szövetkezet tagjai által készített kombinált asztalos gyalugéppel és különböző vasból ké­szült iparcikkel vesznek részt a ki­állításon. A döbröközi szövetkezet tagjai konyhaszekrényt, vetőgépet és targoncát készítenek a kiállításra. A Paksi Cipész KTSZ cipő minta­darabokat és tutyikat készít a ki­állításra. Négyes találatot ért el a lottón A szerencse — úgy látszik, — egy­re gyakrabban látogat el megyénkbe az utóbbi hónapokban. Nemrég ad­tunk hírt a gerjeni Potyondi István több, mint 66 ezer forintos lottó­nyereményéről, az elmúlt napokban pedig a paksi Palotásékat érte a sze­rencse. Palotás József, a Nemzeti Bank paksi fiókjának pénztárosa a második játékhéten négy találattal 116.178 forintot nyert a l Ottón. A hatalmas összeget — amely a nyereményilleték levonása után is­­ tekintélyes summa, közel 93.000 fo­­rint — a hét folyamán fizetik ki Pak­­­­son a boldog nyertesnek.

Next