Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-23 / 46. szám
r. ,NAM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 46. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. A mezőgazdaság szocialista átszervezését, mi a parasztokkal egyetértésben kívánjuk végrehajtani! Dögei Imre földművelésügyi miniszter heszélt a Tolna megyei mezőgazdászok tanácskozásán Szombaton, mintegy 300 mezőgazdasági szakember részvételével mezőgazdász tanácskozást tartottak Szekszárdig. A mezőgazdászok megyei tanácskozáson részt vettek Dögei Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter vezetésével a minisztérium osztályvezetői, a megyei pártbizottság, a tanács, a Népfront és más szervek vezetői is. A mezőgazdasági szakemberek tanácskozásán — amelyen megjelentek a Tolna megyei országgyűlési képviselők is — Dögei Imre elvtárs földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Dögei Imre elvtárs beszéde Beszéde elején a mezőgazdasági szakemberek munkájának jelentőségéről szólt. Emlékeztette a mezőgazdászokat a kapitalista mezőgazdaságban betöltött „hajcsár” szerepükre és a mostani, a szocialista társadalmi rendben megbecsült és államilag támogatott tudományos munkásságukra, majd így folytatta: — Itt, Tolna megyében is már sok olyan mezőgazdasági szakember dolgozik az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon, akik hozzáértő, szorgalmas munkájukkal nagy segítséget adtak ahhoz, hogy a nagyüzem nyújtotta lehetőségeket kihasználják. A Nagytormási Állami Gazdaság az elmúlt évben kenyérgabonából 13,6 mázsát, takarmánygabonából 14 mázsa 16 kilót, szemes kukoricából 19 mázsa 72 kilót takarított be holdanként, ezek a jó eredmények az ott dolgozó mezőgazdasági szakemberek jó munkáját dicsérik. Bizonyos az is, hogy a Juhé-pusztai Állami Gazdaságban az elmúlt évben elért tehenenkénti 3900 literes tejtermelési átlag nem a véletlen, hanem a szakszerű, becsületes munka eredménye. A termelőszövetkezeti tagság tiszteletét és szeretetét érdemelték ki az olyan mezőgazdasági szakemberek is, mint például Németh József, a bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezet jelenlegi elnöke, vagy Papp József, az aparhanti Március 15. Termelőszövetkezet elnöke és Pere János, a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke, akik az ellenforradalom előtt a termelőszövetkezetekben, mint agronómusok dolgoztak és az ellenforradalom támadásával szemben a termelőszövetkezeti tagsággal együtt megvédték a termelőszövetkezetüket. Elsők voltak a termelőszövetkezeti gazdálkodás újjászervezésében, a munka beindításában. Munkájuk nyomán már az elmúlt évben javult a termelőszövetkezetek gazdálkodása, növekedett a tagság jövedelme. Ezek a mezőgazdasági szakemberek jó munkájuk alapján érdemelték ki a termelőszövetkezeti tagságnak azt a bizalmát és megbecsülését, hogy a termelőszövetkezetek elnökévé választották őket. Az elért eredmények mellett sem lehet azt mondani, — folytatta ——, hogy mezőgazdasági termelésünk fejlődése kielégítő lenne. A mi mezőgazdasági termelésünk még mindig keveset és drágán termel. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudja biztosítani a népgazdaság mindinkább növekvő igényeit, az exportlehetőségek kihaszalálását. Ezt követően a birtokviszonyok felszabadulás utáni, majd az ellenforradalom utáni alakulásának káros hatásáról szólt. Elmondotta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemtani Intézete vizsgálatot folytatott 96 egyéni gazdaságban, s a vizsgálat eredményeként a következőket állapította meg a többi között. — A gazdaságból 14-nek nincs ekéje, 10-nek szekere, 46-nak lókapája. Szecskavágó csak 34, répavágó 39, morzsoló mindössze 25 gazdaságban van. A nyolc holdon aluli gazdaságoknak csak a fele rendelkezik saját ekével, negyede lókapával és egyetlen egynek van szecskavágója. Milyen következtetést kell ebből levonni? — tette fel a kérdést a miniszter. — Azt, hogy ha mi nem tartanánk f lépést a világméretekben megindult fejlődéssel, akkor ez az ország elszegényedését, végső fokon népgazdaságunk egyensúlyának felbomlását eredményezné. Nem kevés a száma azoknak a dolgozó parasztoknak, akik úgy vélik, hogy nálunk Magyarországon lehetséges még hosszabb ideig, legalábbis az ő életük végéig fenntartani az egyéni gazdálkodást. Súlyos hibát követnénk el, ha nem mondanánk meg nyíltan ezeknek, akik így gondolkoznak, mélységesen tévednek, amikor azt képzelik, hogy lehetséges hosszabb (Folytatás a 2. oldalon.) Hétszáz hold hozomány Hatalmas bográcsokban fő a borjúpörkölt, illata megüli a környéket és aki nem tudja, hogy Nyéki pusztán a tsz-ben lakodalom van — az ínycsiklandó illatok után bizonyára idetalál. A lakodalom a Sárközben — Alsónyéken is megszokott dolog — itt a tsz-ben sem új, mégis nagyobb az izgalom a szokottnál, mindenki segít, tesz-vesz, hogy a közel 100 vendégnek kifogása ne lehessen semmi iránt. Eszik László az alsónyéki Petőfi Tsz tagja a Nyéki pusztai tszből választott feleséget, Cyuricza Etel személyében. Ezért a nagy izgalom Nyéki pusztán, hiszen a tsz adja férjhez. Egy borjút vágtak — a tsz adta —, de ott a 700 hold föld is hozománynak. A mai naptól az új ember is ide tartozik, itt fog dolgozni és a nagy család újabb taggal erősödik. Az örömapa, aki a tsz legjobb traktorosa, fogadja a vendégeket. A poharakba aranysárga bátaszéki rizling kerül és összekoccannak az új pár egészségére. A népi zenekar húzza a talpalá valót — dalol, vigad a nagy család és azok is, akik nem idetartoznak — nem tagjai a tsz-nek. A négyfogásos vacsora mindenkinek ízlik, a szakácsok kitettek magukért. Egymásután hangzanak el a köszöntők, mi is sok boldogságot és hosszú életet kívánunk az új párnak. P. Tanácsrendelet a kukoricaszár 1958. február 21-én a megyei tanácsülés tanácsrendeletet hozott a kukoricaszár betakarításáról és a felhasználatlanul hagyott szárrészek megsemmisítéséről. A tanács megállapította, hogy a jelen és az elmúlt gazdasági években megyénk mezőgazdaságának fejlesztését nagymértékben akadályozta a kukoricaszár késői betakarítása. Ezért a megyei tanács, részben az állatállomány takarmányozásának biztosítása, a következő évi termelés normális megalapozása, valamint a kukoricamoly elleni hatásos védekezés érdekében a kukoricaszár betakarítását, valamint a kukoricaszár felhasználását és kezelését szabályozza. betakarításáról A kukorica törése után a szárat 8 nappal, de legkésőbb november 10-ig el kell távolítani. A levágott, de azonnal el nem távolított szárrészeket a szántóterület szélein kupacokba kell rakni, hogy az őszi munkákat ne akadályozza. A fel nem használt kukoricaszárat el kell termelni, vagy égetni. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a kukoricaszárból készült kerítések, vagy tetőfedésre használt kukoricaszár anyagával is. Azok ellen a termelők ellen, akik a tanácsrendeletben megszabott határidőre a kukoricaszár betakarítását nem végezték el, a községi tanács szabálysértés miatt eljárást indíthat. Vasárnap, 1858 február 23. A Felszabadító Hadsereg a barátság és testvériség ha A Szovjet Hadsereg negyven éves. Ezt a nagyjelentőségű eseményt a szovjet emberekkel együtt ünneplik a világ összes dolgozói. Negyven évvel ezelőtt, a történelem folyamán először hoztak létre olyan fegyveres erőket, amelyek kivívták az egész haladó emberiség szeretetét és megbecsülését. A világ népei a Szovjet Hadsereget felszabadítónak nevezik. A Kommunista Párt által létrehozott és nevelt Szovjet Fegyveres Erők születésének első napjától kezdve a dolgozók nemzetközi egységének szellemében, más országok népei megbecsülésének szellemében nevelődött. A Szovjet Hadsereg tiszteletben tart minden népet, minden nép szuverenitását és függetlenségét. Ez új típusú hadsereg. Fő feladata a szocialista állam védelme a külső ellenséggel szemben, segítséget adni a többi szocialista államnak az imperialisták agressziós tevékenysége elleni védelemben. A Szovjetunió Fegyveres Erői a második világháború idején nemcsak a saját hazája szabadságát és függetlenségét védte meg, hanem megmentette az egész emberiséget a fasiszta leigázástól. Teljesítve a felszabadító rendeltetését, a szovjet katonák segítettek egész sor európai ország népének megszabadulni a fasiszta igától és az új élet építésének útjára lépni. A Szovjet Hadsereg megsemmisítő csapást mért a betolakodó japán imperialista csaptokra, s ezzel megkönnyítette a kínai nép felszabadító harcát. 1956-ban a Szovjet Hadsereg teljesítve nemzetközi kötelességét,segítséget nyújtott a magyar népnek az ellenforradalom leverésében, az eddig elért sikerek megőrzésében. Éppen ezért Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Korea és sok más ország népei nagy szeretettel viseltetnek a szovjet katonák iránt, őrzik emlékét azoknak, akik elestek a fasiszta rabság elleni felszabadító harcokban. A szovjet katonákhoz írt levelükben Budapest XIX. kerület lakói a következőket írták: „Engedjék meg, hogy ezzel a levéllel kifejezzük szívből jövő hálánkat az áldozatkészségükért, a különböző gyors segítségért, amit nyújtottak nekünk akkor, amikor a nép hatalma veszélyben volt. Mi soha nem feledjük el, hogy a szovjet hősök saját életüket áldozták a boldog szocialista életért.“ A szovjet nép következetesen harcol az egész világ békéjéért, a népek biztonságáért. A kivívott szocializmus megvédésének, a béke megőrzésének őrhelyén áll a Szovjet Hadsereg — a népek közötti barátság hadserege, a proletár nemzetköziség szellemében nevelt hadsereg, a felszabadító hadsereg. A szekszárdi üzemek dolgozóinak ünnepsége A szekszárdi ipari vállalatok a Szovjet Hadsereg megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából pénteken este a Városi Művelődési Ház télikertjében a szekszárdi szovjet helyőrség katonáinak és tisztjeinek részvételével baráti találkozót, ünnepséget rendeztek. Ünnepi beszédet Alpár Béla őrnagy, a Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság tagja mondott, majd a helyőrség képviselője emlékezett meg az évfordulóról. Az ünnepséget táncmulatság követte. Társadalmi munka Nagyvejkén A legutóbbi tanácsülésen úgy döntöttek a nagyvejkei gazdák, hogy az eddig elhanyagolt állapotban lévő legelőn társadalmi munkával végzik el a gyomirtást és a vízlecsapolást. A községi apaállatistállótól is társadalmi munkával szállították el a gazdák az apaállatok részére takarmánytermő, 12 kataszteri holdas községi tartalékföldre a trágyát, s az elteregetés munkáját is társadalmi munkával végezték. A számítások szerint ebben az évben mintegy 20 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyvejkei gazdák. Ünnepelnek a munkásőrök A paksi járási Takács György munkásőrszázad ünnepség keretében emlékezett meg a munkásőrség megalakulásának első évfordulójáról. Az ünyi beszédet Prantner József elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára tartotta, aki egyben átadta a Megyei Pártbizottság által a legjobb munkásőrszázadnak adományozott vándorserleget.