Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

TOLNA MFGY III. évfolyam, 38. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR. Nagy takarmányvásárlási kedvezmény a tsz-eknek Rendkívül nagy jelentőségű a ta­karmányozásban biztosított számos kedvezmény. Ezek közül talán leg­jobban annak­­ tűnnek a tsz-ek, amely szerint minden termelőszö­vetkezet, amelyik havonta legalább 4500 liter tejet ad el az államnak, a 20 filléres literenkénti nagyüzemi feláron túl a beadott tej 4­1 százalékát so­vány tej formájában visszakapja, így módjában lesz sok termelőszö­vetkezetnek a malacneveléshez meg­felelő mennyiségű sor­ánytejet biz­tosítani. A kedvezmény abban az esetben is jár­ja a tsz ram teljes tejet, hanem tejszínt ad el az állam­nak. Az állami készletből 220 vagon olajpogácsa-darát, sz ugyanennyi antibiotikumokkal feljavított kon­centrált baromfi-takarmányt vásárol­hatnak a tsz-ek. Az olajpogácsa ára­n­ként 200, a baromfieleség mázsá­ja pedig 285 forint. Ezen felül 500 vagon sörtörkölyt és 300 vagon táp­korpát is vásárolhatnak a termelő­­szövetkezetek az eddig biztosított mennyiségeken felül. S ahol a tél­végi, illetve tavaszi takarmányozás körül nehézségek mutatkoznak, amelyik tear­előszövetkezetben elfogyott a szálast­­,karmány, oda hatósági áron szálastakarmányt biztosít a földrmívelésü­gyi kor­mányzat. A termelőszövetkezetek a takar­mány­igényléseket minden esetben a megyei taná­sok mezőgazdasági igazgatóságainál nyújtsák be. Szeptember 30-ig 50 szövőgépet állítanak üzembe • Péntekig 100 méter selymet szőttek • Nagy esemény volt a múlt hét vé­gén a Tolnai Selyemfonógyárban. A kísérletképpen fel »«ütött négy szövőgépről pénteken vették le az első száz méter* szőtt selymet. A négygépes kísérleti üzemrész működése sikeres volt, és ennek alapján tovább fejlesztik a se­­lyemfonógyárban a szövődéi üzemrészt. Kedden az üzemi tanács első ülé­sén beszélték meg a szövődé üzem­rész fejlesztésének további felada­tait. Ugyancsak ezen az ülésen szá­moltak be a gyár elmúlt évi munká­járól, valamint ismertették az 1958- as év feladatait. Az idei tervek sok­kal magasabbak, mint az elmúlt év­ben voltak. A megnövekedett terv­­feladatok végrehajtása érdekében számos műszaki intézkedést kellett tenni. Többek között határozatot hoztak arra, hogy március 31-ig a festődét új üzemrészbe helyezik. A szeptember 30-ra felépítendő 50 gépes selyemszövő üzemrész tervét is az üzemi tanács első ülésén ismertették, a terv szerint a nyers, festetlen se­lyemből kendőket, sálakat és tinl anyagot szőnek. Az üzemi tanács a gyár vezető cégével részletes tervet dolgozott ki az 1958-as év feladatai­nak megvalósítására. Kiállítás április 4-e tiszteletére A KISZÖV Megyei Elnöksége április 4-e, a felszabadulás ünnepe és a KISZÖV küldöttgyűlés tiszte­letére kisipari szövetkezeti kiál­lítást rendez a Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. A szövetkezetek közszükségleti cikkeket állítanak ki. A Dunaföld­­vári Faipari KTSZ egy hálószoba­­garnitúrát és egy háromajtós kom­binált szekrényt készít. A Bonyhá­di Ruházati KTSZ női kabát, kosz­tüm és ruhamodelleket, férfi és női divatszandálokat, papucsokat mutat be. A Dunaföldvári Cipész KTSZ Holmár József újítása sze­rint a gumicsizmagyártás fejlődé­sét és a jelenleg használatos új módszert mutatja be. A kiállításon részt vesznek az ipari tanulók is, a maguk készítette munkadarabokkal, fényképekkel és rajzokkal. Simon Zsuzsa a Szekszárdi Cipész KTSZ tanulója például tablót készít és rajzsoro­zatokon mutatja be a cipő divat fejlődését az ókortól napjainkig. A kiállítás legszebb darabjait a Budapesti Országos Kiállításon is bemutatják majd. A kiállított tár­gyakat, bútordarabokat meg is le­het vásárolni. Minden darabon feltüntetik majd az árakat és a kiállító szövetkezet nevét. A kiállítás megszervezésével a KISZÖV Megyei Elnöksége Póth Mihályt, a KISZÖV oktatási elő­adóját bízta meg. Péntek, 1958 február 14. Újszerű versenykezdeményezés A Gerjeni Állami Gazdaság üzemi tanácsa úgy döntött, hogy ebben az évben a nagy kampányok idejére nem szerveznek versenyt, hanem a három üzemegy­ség éves verseny­szerződést köt. Ez­zel kapcsolatban az üzemegység-veze­tők már meg is állapodtak. Az idei munkaversenynek két fő szempontja van: A hozamok növelése és a ter­melési költségek csökkentése. Az e téren legjobb eredményt elért üzem­egység dolgozóinak és vezetőinek a gazdaság igazgatója egy összegben adja oda az igazgatói alapból azt, amit eddig a tavaszi, a nyári és az őszi nagy munkák után, pontosab­ban április 4-én, agusztus 20-án és november 7-én mind a három üzem­egység jó dolgozóinak osztottak ki. Ezzel azt akarják elérni, hogy a leg­jobbak közvetlen munkatársaikat is serkentsék nagyobb teljesítmény el­érésére, jobb minőségi munkára, hogy ne csak 10 ember, hanem az üzemegység egész kollektívája ki­válóan dolgozzon, tőle telhetően mindent megtegyen a magasabb ter­mések és az önköltségek csökkentése érdekében. Hogy beválik-e ez az új­szerű verseny? Arról majd egy év múlva beszámolunk. Elkészült a térkép az üzemrendről A várdombi gépállomáson elké­szült a térkép az üzemrendről. A térképen pontosan fel vannak tün­tetve, hogy a különféle gépek, kulti­­vátorok, tárcsák, hengerek, eleváto­rok a gépállomás területének me­lyik részén lesznek elhelyezve. Ed­dig erre nem fektettek súlyt, ki hol érte, szana­széjjel hagyta gépét, munkaeszközét. A gépállomáson ez az állapot hamarosan megszűnik és a teleprend betartását minden dol­gozó számára kötelezővé teszik. Tervben van az is, hogy a parko­sítással egyidőben a gépállomás fő­bejáratához portásfülkét építenek, s a dolgozók a gépállomás területé­ről gépeket, munkaeszközöket és gépalkatrészeket csak nyugta elle­nében vihetnek ki. Virágzik a paradicsom, az uborka az Iregszemcsei Kísérleti Intézet üvegházaiban Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet üvegházaiban már valóban tavasz van. Virágzik a paradicsom, az ubor­ka,­paprikát pedig a napokban szál­lítanak Budapestre — igaz, még csak kisebb tételben. Májusban, jú­niusban viszont már megindítják a „paprika-inváziót.” A korai karfiol­ból két-három hét múlva, a kalaláb­­ból tíz nap múlva szállítanak el­adásra. A paradicsomból, uborkából — ami most virágzik —, mintegy másfél hónap múlva kerül piacra. Az üvegházakban legnagyobb­ mennyiségben még a saláta terem,­­­de a klímaházban nőnek a para-, dicsőm- és paprikapalánták, amelye­n­két a saláta helyére ültetnek majd­­s ki. Május második felétől kezdvén már termést szednek róla. A klíma­­ház tulajdonképpen kísérleti célo­­­kat szolgál, és ilyenkor téli időben­ felhasználják primőráruk termelésé­­­re, innen látják el palántával az­ üvegházakat. — ■ 0 »2 0 Ö Teadélután a Bonyhádi Zománcgyárban• Jól sikerült teadélutánt rendezett a Az 1600 forintot kitevő tiszta bevé­i Bonyhádi Zománcgyár nőtanácsa va télből ezer forintot a Gyermekváros v­sárnap délután a gyár kultúrotthon részére küldenek elő a megmaradó" naban. A siker nemcsak a jó hangú­ , , latban mutatkozott meg - „telt penzből pedig diavetítőt es filmeket^ ház” volt ez alkalommal a kultúr- vásárolnak az üzemi bölcsőde részé­n otthonban, hanem anyagiakban is. re. ■ 5 ÜDVÖZÖLJÜK A MUNKÁSŐRSÉGET Egy esztendeje múlt, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány pótolta azt, amit a régi vezetés el­mulasztott: létrejött a munkásőr­ség. Fegyvert kaptak a kezükbe a néphatalomhoz hű, s védelmére kész munkások, dolgozó parasztok. Sok küzdelmen, harcon átment idős forradalmárok és ifjú kommunisák, mind, mind elszántan siettek a hívó szóra: fegyverrel a kézben segíteni újjászervezett hadseregünket és rendőrségünket a törvényes rend, a békés építőmunka, a gyárak, az állami és szövetkezeti tulajdon vé­delmében. Megyénk területén is százával je­lentkeztek a hívó szóra azzal az el­tökélt, harcos szándékkal. ..életünk árán is megvédjük a nép hatalmát. Fegyvert fogtak, azóta rendszere­sen képezik magukat, s mindig ké­szen állnak, hogy soha többé ne ismétlődhessék meg az, ami 1856. október 23 és november 4 között Magyarországon történt. A becsületes dolgozók tömegei örömmel fogadták a Lenin-sapkás munkásőröket. Az azóta eltelt idő, végzett munkájuk, mutatja, hogy szívükbe zárták, büszkék rájuk. Úgy tekinti őket, mint akiknek nehéz pillanatokban is helyén van a szívük, akik nemcsak szilárdan hisznek a szocializmus eszméiben, hanem a nap bármely órájában, bármelyik percében készek életü­ket és vérüket adni megvalósítá­sukért. Még jól emlékszünk rá, hogy a megvert ellenforradalom egyes ele­mei az 1957-es év elején megpró­báltak visszavágásra készülni. Ez nem sikerült, s ebben részesek a munkásőrök is. Amikor azonban­­ láttuk, milyen szoros fegyverba­rátság szövődött a hadsereg, a rend­őrség tagjai és a munkásőrök kö­zött, még inkább bíztunk bennük. A bizalomra teljes mértékben rászolgáltak. Láttuk őket, amikor a népi hatalom egyéb fegyveres testületeinek tagjaival sétálgattak az utcán vigyázva a rendre, a va­gyonbiztonságra. Nem lehet ezt le­írni, milyen megnyugvás, hallatlan biztonságérzés töltött el bennün­ket. De láttuk őket, amint a szolgála­tot letéve jelentkeztek az üzemben, a földeken, s végezték példásan tovább munkájukat. S ez a tény megbecsülésünket és szeretetünket még csak növeli a munkásőrök iránt. Valóban nem könnyű körül­mények között, a napi munka el­végzése után vesznek részt a ki­képzésen és telkesen, önként vállal­ják a kiképzéssel és szolgálattal já­ró fáradalmakat. Abban, hogy kétes értékű ele­meknek nem lehet többé büntetle­nül mocskot szórni a párt tiszta zászlajára, a párt helyes politikáján kívül a munkásőröknek is nagy része van. Most az egyéves évfordulón, amikor az egész országban és a mi megyénkben, a járásokban szerte megünneplik ezt a napot, a mi me­gyénk dolgozóinak üdvözlete, kö­szönete is szálljon hozzájuk. Köszö­net minden egyes munkásőrnek az elmúlt évben végzett jó munká­jáért, a párt, a proletárhatalom melletti bátor kiállásért. És még egy, szeretetteljes bizta­tás, csak így tovább, elvtársak. Két hét múlva indul a nyersgyártás a téglagyárakban A Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés üzemeiben befejezéshez köze­ledik a téli nagyjavítás. A présgé­pek javításával, a szállítóberendezé­sek, csillepályák rendbehozásával, földkitermeléssel készülnek a nyers­­gyártás megkezdésére. A téglagyárak szervezett dolgo­zói versenyt kezdeményeztek a SZOT Kongresszus tiszteletére, amelynek célja a nagyjavítás határ­idő előtti, jó minőségben történő el­végzése. A március 1-i határidővel szemben a Paksi Téglagyárban feb­ruár 17-re, a Dombóvár I. üzemben február 18-ra, a Mázai Téglagyár­ban pedig február 19-ére vállalták a dolgozók a nagyjavítás befejezését, így minden feltétele megvan annak, hogy március elsején a gépi üzemű téglagyárakban megindulhasson a nyersgyártás. A szekszárdi és a dombóvári II. számú üzemben az idén már géppel fogják a földet kiter­melni. Mindkét gyárban folynak az előké­születek a kotrógéphez szükséges munkaterület biztosítására. A szek­szárdi gyárban már korábban meg­érkezett a nagyteljesítményű villany kotrógép, így a nyersgyártásnál már ezzel a géppel indulnak, míg a dom­bóvári üzemben április elejére vár­ják az új gép megérkezését. Új szalag beindítására készülnek a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárban a har­madik negyedévben új kör kezdi meg a termelést. Már most megkez­dik az előkészületeket az üzem bő­vítésére, amit a most meglévő egyik futószalagnak ikerszalaggá való át­alakításával oldanak meg. Az új műszak beindulása után, amikor az indulástól számított né­hány hónapon belül ott is a normá­lisra fut fel a termelés, a gyár cipő­termelése körülbelül egyharmadá­­val fog megnőni. Rövidesen beindul az új szakmun­kásképző tanfolyam a gyárban, a tanfolyamra harminc új fiatal dol­gozót vesznek fel. Kiképzésük után, — ami éppen az új kör beindulása­kor fejeződik be — velük töltik be az ottani munkahelyeket. tSROiOiOiCDiOBCDRCDlOlClOlCDlCDiOBOBOBOiOiOlCDiOiOBOlOlOiO 2,29? 255. t<díá&zeM/éfty, = WaMucty fyífrUoosi Gyakori eset mostanában, hogy valakire rámosolyog a szerencse egy-egy nagyobb lottó- vagy totó­nyeremény formájában. A szeren­csés nyertes ezúttal Rotler Fe­renc nagyszokolyi szabómester, a lottó-jutalomsorsoláson a Wart­­burg-gépkocsit nyerte. Ő az első Tolna megyében, aki nagyobb ér­tékű tárgynyereményhez jutott. Mindenki erről beszél most Nagy­szokolyon. Sokan úgy emlegetik Roller Ferenc szerencséjét, mint­ha csak ők lennének a boldog nyertesek. Mondogatják is neki: — Aztán, ha meglesz az autód, minket is elviszel egy kirándulás­ra. Roller Ferenc csak mosolyog, miközben mondja: — Ha ugyan megtartom ... Mert a magamfajta embernek nehéz fenntartani egy gépkocsit. — Hogyan fogadta a nyeremény hírét? — kérdezzük a szerencsés nyertest. — Elképzelheti, hogy mennyire megörültünk. Mert hárman va­gyunk hozzá társak ... Szombaton már tudtuk, hogy mi nyertük, a pécsi lottóigazgatóság is értesített már bennünket, hogy február 25-ig küldik meg az utalványt, amire átvehetjük a kocsit. A községne­vet eltévesztették ők is, mert azt telefonálták, hogy Gyönkön, vagy Szekszárdon mutassuk be a szel­vényt az OTP-nál. Nagyszokoly helyett Nagyszékelyt értették ... — Milyen tervei vannak a gép­kocsival? — Még nem tudjuk. Lehet, hogy megtartom, mert a vezetői jogo­sítványom megvan. Még 1949-ben szereztem meg Tolnán, ott végez­tem autóvezető iskolát. Van egy 250-es DKW motorkerékpárom, azt eladom, és annak az árából ki tudom fizetni a harmadik tár­sat, a második a nővérem. Ha meg eladom, akkor elosztozunk a pén­zen. Szóval, mindenképpen jól jött a nyeremény ... — Mondja csak, mióta lottózik? — Kezdettől fogva, és mindig sok szelvénnyel. 20—30—40 darab­bal játszunk többen és mindig 24 számmal. Eddig volt 120 két talá­­latosunk és 5 hármas ... Most pe­dig befutott a jutalomsorsoláson a Wartburg gépkocsi, a 2 297 255 szá­mú szelvényre. Már fejből tudom a számot, de nem is felejtem el egyhamar. És azért is jól jött az értékes nyeremény, mert testi hibás vagyok ... Csakugyan, Roller Ferenc botra támaszkodva jár, egyik lába rövi­­debb. Úgy látszik, Fortuna is megnézi néha, kire kell mosolyog­nia. (BOGNÁR)

Next