Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
l9sW február 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tegyük belterjesebbé a szarvasmarhatenyésztést 2. Ei lesilózva 54 mázsa, ami 8 köbméternek felel meg silóűrtartalomban. 180 napra számítva, ez a téli időszak takarmánya. Vetési idő április 20-tól. Silózási idő augusztus 20. körül (viaszérett a tengeri, a szója zöld, hüvelyben visszamarad). Pillangós: 400 négyszögöl lucerna, 1 kataszteri hold termése átlag 26 mázsa, 1 napra 3,5 kiló lucernát etetve, majd az előbb feltüntetett zöldtakarmánykeverék, vagy silótakarmány 50 kilós etetése mellett napi 10 liter tejre elegendő, vagyis egy tehén termelése így 3000 liter tej egy évben. Jó időjárás, jó termőtalaj, jó agrotechnikai párosulása igen nagyban segíti elő a takarmányozást. Sok helyen inkább extenzívebb viszonyok mellett, a nyári takarmányozást legelőre alapozzák. A legelő szükséges, mert a legelő fű-tápanyagban gazdag és olcsó takarmány, a szabad levegő, a napfény, a mozgás nélkülözhetetlen, de a mi legelőink a gazdaságos állattenyésztés részére a termelőtakarmányt nem tudják biztosítani, különösen a forró nyári napokban, és ekkor különösen a gyenge takarmányozás, a meleg idő miatt igen leromlik az állat. A szántóföldön termelt nagytömegű zöldtakarmánynak főleg akkor van pótolhatatlan szerepe az állattenyésztésben, azonkívül a folyamatos zöldtakarmányozás lényegesen olcsóbbá teszi a termelést. Pillangós takarmányterületünk az elmúlt évben szépen nőtt, ez továbbra is várható, hogy tovább emelkedik. Itt a legfontosabb megoldásra váró feladat, hogy jó minőségben kerüljön betakarításra. Sajnos, sok helyen a gondatlanságból le nem fedett kazalban is megromlik. A pillangós takarmány az állattenyésztésben, tejtermelésnél és növendékállat nevelésénél nélkülözhetetlen. Szarvasmarhatenyésztésünk egyik legégetőbb időszerű kérdése a felnevelési idő csökkentése. Ha az üszőt 21 éves korban vesszük tenyésztésbe és már a nyolcéves tehenet a tenyésztésből selejtezzük, ráfizetéses a tenyésztés, mert rövid az az idő, amíg a tenyésztésben van. Ha 20 hónapos korban jó felnevelés mellett vesszük tenyésztésbe, a felnevelési költség jobban eloszlik, különösen akkor, hogy ha minél tovább, 10—12 évig, tenyésztésben tartjuk. Az ilyen korban selejtezésre kerülő állatot feljavítjuk, úgy adjuk át fogyasztásra, a fogyasztó jobb húst kap, több trágya marad az üzemben és olcsó takarmányt a hizlaláson keresztül hasznosítja. A jobb takarmányozás mindig jobban elősegíti a tenyészkiválasztást. Jó termelési szülők utódját különösen gonddal kell nevelni, viszont ha a takarmányozás jó és az állat ennek megfelelően nem termel, akkor húsra kell értékesíteni. A belterjes szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik alapja a mesterséges termékenyítő hálózat kiszélesítése. Tolna megye tenyésztésben tartott apaállatainak a termelése jó, hiszen az összes bika anyai termelés szerinti megoszlása az alábbi: mégis a mesterséges termékenyítésen keresztül egy jó bikától lényegesen több utódot tudunk fogni, mint természetes úton. A Mesterséges Termékenyítő Állomáson levő kilenc bika anyai termelése j 4500—5500 kiló között 5 darab 5500 kiló felett 4 darab 88—91 küllemi pontszáma van öt bikának. Ezek az itt fedező állatok a megye összes bikái közül kerültek kiválasztásra és a mi tenyészirányunknak a bonyhádi tájfajta szarvasmarha továbbszaporításának és javításának a legjobban megfelel. Megyénk az elmúlt évtizedekben a szarvasmarhatenyésztésben jó hírnevet szerzett. Lehetőségeink most sokkal jobbak, mert a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány több rendelete segíti a mezőgazdasági termelést. Szocialista szektoraink, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, egyéni parasztok úgy irányíthatják a termelésünket, hogy az jövedelmező legyen és ezt legjobban az állattenyésztésen, ezen belül a szarvasmarhatenyésztésen keresztül tudják elérni. Agronómusok, gazdasági felügyelők segítik ezt a munkát. Helyes módszerek alkalmazásával, kellő gonddal, jó munkaszervezéssel, különösen igen hamar lehet nagy eredményeket elérni a nagyüzemekben. A gépesítés, az elhelyezés, az olcsóbb takarmányozás itt elsősorban jól megvalósítható. Ha a mezőgazdaságban a belterjességre törekszünk, ezen belül az állattenyésztésben is el kell érni azt, hogy több állatot, több szarvasmarhát, ezen belül több termelő egyedet tartsunk, többet, jobbat termeljünk és emeljük az állattenyésztés hozamait tejben, húsban, úgy növekszik a termésátlag a növénytermesztésben és akkor elérjük annak a célkitűzéseknek a megvalósítását, amit a párt az agrártézisekben meghatározott. Vége: Mohai László megyei főállattenyésztő 3000 kilón alul 11,8% 3000-4500 kiló 56,0% 4500-5500 kiló 24,0% 5500 kilón felül 8,2% Viszolyognak-e az érettségizettek a fizikai munkától ? Afeletti örömömben írok erről az égetően időszerű, de általában helytelenül látott és esetenként nem mindig segítő szándékkal kezelt kérdésről, mert a Népújság február 6-i számában igen alkalmas időben cikk jelent meg, amely segít a távlatokat kereső utolsóéves középiskolások gondjainak enyhítésében. Igen helyesnek tartjuk, hogy szocialista fejlődésünk szempontjából pillanatnyilag a legfontosabb szektor, a mezőgazdaság, megmutatja a távlatokat az érettségizendő és a még el nem helyezkedett érettségizett tanulóknak. A kérdés felelősségteljes tárgyalása országosan enyhíti az ifjúság és a szülők egyéni gondját és közös gondjainkat is. A tervszerűség jegyében azonban itt nem szabad megállnunk! Teljes szélességében meg kell mutatni a szocialista fejlődés (szakember igéényeit az egyes, még nem ismert és tájékozatlanságból nem népszerűnek ismert területeken is. Ez felvilágosító és meggyőző munka egyúttal abban az irányban, hogy a fizikai munka, a termelés köznapi folyamatai elvégzése során szerzett egyéni tapasztalat az alapja és feltétele minden megbízható tudományos ismeretszerzésnek és majdani elméleti vagy gyakorlati irányításnak. Üdvözöljük a mezőgazdasági felsőoktatási intézmények megnyilatkozását, de várjuk az egyetemi és főiskolai jelentkezések módozatainak közzétételével egyidőben az ipari, kereskedelmi, egészségügyi és egyéb vezető szervek hasonló intézkedését is. Biztosak lehetünk abban, hogy a lehetőségek és a távlatok ismeretében egészséges megoszlással fognak a ma már komoly tanulással és technikai alapkészségekkel jövő pályájukra készülő ifjak és leányok pályát választani. Szívesen vállalják érdeklődési körükbe eső területen a nehéz fizikai munkát is — a tanítási szünetekben sokan erejüket majdnem meghaladó fizikai munkát végeznek — ha az elsajátított alapműveltség, a rátermettség lesz a fokmérője annak, hogy részesülhetnek-e tehetségüknek megfelelő magasabb elméleti-gyakorlati képzésben. (A ma „szocialista összeköttetés’’-nek nevezett protekciózásról is kellene már egyszer beszélni, hogy aztán soha többé szó ne essék róla). Ilyen lehetőségek mellett mindenki megnyugodva fog megállni azon a fokon — számottevően a mind igényesebbé váló „egyszerű’“ fizikai munkánál is — ha látja, hogy a kiválasztás tényleg a rátermettség és önzetlen közösségszolgálat alapján történik. A tények reális feltárásával, a lehetőségek konkrét megmutatásával és a kerülő utak lezárásával lelkesíteni is tudjuk gyakran cinikusnak és önzőnek minősített ifjúságunkat! A különböző termelési ágakban tevékenykedő munkás és értelmiségi ifjúság is közelebb maradna egymáshoz és szerencsésen kiegészíthetné egymást. A továbbképzésre alkalmasnak minősült jövőbeni egyetemista vagy főiskolás így majd szívesebben tér vissza megismert régi munkahelyére és nagyobb hitellel irányíthat majd magasabb elméleti és gyakorlati szintet. — Százharminc tanulónk fejezi be ma komoly munka után az utolsó középiskolai osztály első félévét. Ha a dolgozó nép állama segítő erőfeszítése megmutatja nekik a biztató, ugyancsak erőfeszítést igénylő távlatokat, a második félévben a felnőtté érés minőségi változást jelentő időszaka a szocialista jövő építése irányába fog mutatni. Ezáltal a következő évfolyamaink 400 tanulója is reális és megvalósítható távlatokat fog keresni és találni. Mert a serdülő ifjú és leány megérti a komoly szót és nem kerget megvalósíthatatlan álmokat, ha a felelősséggel kimondott szót a tettek nem hazudtolják meg. Tud és akar is áldozatot hozni a maga és a közösség jobb jövője érdekében, ha annak értelmét látja. Ennek megláttatása már nemcsak a pedagógus feladata, ez égető társadalmi ügy! Miklós Péter gimnáziumi igazgató. H l A lottó nyerőszámai: 1, 7, 16, 41, 60 Várható időjárás szombaton estig: enyhe, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 12—15, helyenként 12 fok alatt. Távolabbi kilátások: az enyhe idő tovább tart. — Ügyeletes orvos február 16-án, vasárnap: dr. Ferenczy József, Rákóczi utca 19. Telefonszáma: 25-50. * — Jutalomüdülésre küldték a jól végzett szakszervezeti munkáért a dombóvári téglagyárak két dolgozóját: Szabó Gyula és Baumeiszter Mihály vb-tagokat. * — Tanácstagi fogadóhelyiséget rendezett be a decsi szőlőhegyen a községi tanács. Hetenként csütörtökön R EK tartanak itt fogadónapot a szakigazgatás részéről, és kisebb ügyeket, azonfelül adófizetést, járlatlevél kezelést is végeznek, az itt lakóknak nem kell mindenért bemenni a tanácshoz.* — A dombóvári kisiparosok jól sikerült farsangi bált rendeztek a művelődési házban. A vendégek jókedvre derítéséről Szőke Nándor zenekara és a földművesszövetkezet vendéglőjének dolgozói gondoskodtak. Úgy mondják, 1941-ben volt utoljára Dombóvároi KIOSZ-ból, de ilyen jól megrendezett, jól sikerült bálra nemigen emlékeznek a dombóvári kisiparosok.* — Az állami lakásépítkezési program mellett az állam kölcsönökkel támogatja azokat is, akik saját erőből építenek házat. 1949 óta 70 000 lakás épült állami kölcsön segítségével, ebből 40 ezer az Általános Lakásépítési Akció keretében. Egyedül 1957-ben az Általános Lakásépítési Akció közreműködésével az országban 15 000 családi ház épült. Ebből Tolna megyében 377 ház készült el annyira, hogy tulajdonosaik az év végére beköltözhettek.* — Ma este pettyesbált rendez Nagyszokolyon a Nőtanács a Szülői Munkaközösséggel közösen. A bál bevételét a Gyermekváros céljaira fordítják. Egyébként igen élénk a farsangi báli szezon a községben. Az ifjúság jelmezbált rendezett, amelynek mintegy 60 jelmezes részvevője volt. A legnagyobb sikert a pólyásbaba jelmez aratta. * * — A múlt évben tovább emelkedett a lakosság megtakarításainak összege, sokan gyűjtik takarékbetétben nagyobb kiadásokra pénzüket. A takarékbetétállomány országosan több, mint 133 százalékkal nőtt 1957-ben. Tolna megyében ennél jóval nagyobb arányban, 306 százalékkal nőtt a takarékba tett pénzösszeg. * — A közeljövőben tárgyalja a szekszárdi járásbíróság Bazsó Jánosné bogyiszlói lakos és társai bűnügyét, akiket az ügyészség üzérkedés vádjával állított a bíróság elé. Ugyanis több, mint egy mázsa paprikát vásároltak össze értékesítés céljából, hogy ezáltal jogtalan haszonra tegyenek szert..* — Gerjenben a községfejlesztési program megvalósításaként az idén tovább folytatják a járdaépítést. Az idén az Alkotmány utcában készült el a járda. A tanács a községfejlesztési alapból a cementet adja és az építést irányító szakmunkást fizeti. A lakosság a sódert fuvarozza a helyszínre és kiki a saját portája előtti járdaszakaszon elvégzi a szükséges munkákat.* — 6540 hold földterületet víztelenítenek a tamási járásban a 15 éves mezőgazdaságfejlesztési terv végrehajtása során.* — A hét közepén megkezdődtek a koratavaszi munkák a paksi határban. Ezekben a napokban több gazda kezdte meg a szántást. * — Ma este klubestet rendez a tamási Béri Balogh Ádám gimnázium KISZ-szervezete. (IV.) Újra otthon 1957. december 2-án este a 74 hazatérő disszidens között ott állt Ragács Pongrác is a hegyeshalmi vasútállomáson, s szeméből az öröm könnyei potyogtak. A Nagy János bácsiék törpefarmján eltöltött hónapok, Mr. Brittner embertelen aljassága, s Olajos bácsi önzetlen segítsége mind hirtelenében úgy tűntek előtte, mintha távoli álomképek lettek volna. A Hadak Útja nevű fasiszta újságot, amelyet Bécsben nyomtak a kezébe, s amely az első oldalon ökölnyi betűkkel azt hazudta, hogy a „Vörösök Magyarországról Szibériába deportálják a hazatérő disszidenseket”, a második oldalon pedig arról fecsegett, hogy „jól berendezett lakások várják a Kanadába érkező magyarokat”, darabokra tépte és a szemétgyűjtőbe dobta. Amikor hazafelé menet ismét érezte a dohogó vonat döcögését maga alatt, egy mondat jutott az eszébe, amit az első estén hallott, Nagy János bácsitól, a törpefarmertól. „Itt is csak a gazdag farmeroknak megy jól, mert ők jobban vannak gépesítve, s hatalmas kiterjedésű földjeiken olcsóbban tudnak termelni.” — Hatalmas terület... gépek ... olcsóbb termelés — kergették agyában egymást a különleges szavak, s önkéntelenül is a községében lévő Búzakalász Termelőszövetkezetre gondolt. — Megvan! — kiáltotta hangosan, s a körülötte ülő utasok meglepődve tekintettek feléje. Ő azonban az ámuló emberekkel mit sem törődve, diadalmasan csengő hangon ismét elkiáltotta magát: — Belépek a termelőszövetkezetbe ... Ott sok a föld ... Gépeink lesznek ... Olcsón termelünk és gazdagok leszünk. A mellette ülő nagybajuszos bácsi, aki eddig a vonatablakon keresztül a tovasuhanó tájat figyelte, feléje fordult és hitetlenkedve mondta: — Nana, ne olyan hevesen fiatalember. Ha így lenne ahogy maga mondja, mi is alakítottunk volna a községünkben termelőszövetkezetet. De mi kételkedünk a nagyüzem mindenhatóságában. A bicskei állomásig vitatkoztak, s a vonatkupéban ülők mind őket figyelték. Amikor Bicskén a nagybajuszos bácsi átszállt egy másik vonatra, búcsúzáskor mélyet sóhajtott, s Ragács Pongráccal kezet rázva azt mondta: — Köszönöm, hogy felvilágosított fiatalember. A maga szavai az írott betűnél is többet mondtak nekem. Otthon az elnyűtt, Kanadát járt bakancsa helyébe új bakancsot vásárolt neki ajándékba felesége karácsonyra. Megérkezése után alig telt el egy hónap, s ő a milliós vagyonnal rendelkező bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága elé állt felvétele ügyében. Amikor felvették dolgozni kezdett és január hónapban 26 munkaegységet teljesített. Munkaegységei után 520 forint előleget is kapott mindjárt az első hónapban. A felesége és régi ismerősei alig ismertek rá. Két évvel ezelőtt könnyen vette az életet, szeretett néha „kirúgni a hámból”, s az akkori szorgalmát össze sem lehet hasonlítani a mostanival. Gyakran kérdezik tőle álmélkodva régi cimborái. — Mi lett Téged, hogy ilyen igyekvő ember lettél? S a nézeteid is egészen mások manapság!? Ragács Pongrác csaknem minden kérdezőnek ugyanazt válaszolja: — Megtaláltam a helyemet. A lecke, amit ott Lethbidgeben kaptam, egy életen át tanulság lesz számomra. Rájöttem, hogy a hozzám hasonló munkásembernek csak munkásháza adhat jóízű, s megfelelő nagyságú kenyeret. HAYPÁL TIBOR H LECKE... (Ragács Pongrác útja a lethbidgei farmoktól a bátasséki Búsakalánx Tss-ig) 3 Zenekar alakult Gyünkön A Gyönki Járási Művelődési Háznak régi gondja volt már egy zenekar megalakítása. A művelődési ház vezetői azonban mindeddig hiába fáradoztak a zenekar megalakításán , munkájuk sikertelen volt. Most azonban örömmel újságolja Magyari Béla, a művelődési ház igazgatója, hogy megalakították a kultúrház zenekarát. Mindjárt hozzáteszi azt is, hogy a saját erejükből még most sem sikerült volna, de segítséggel megoldották a problémát. A zenekar megalakításához a Juhoi Állami Gazdaság, a Gyönki Petőfi Termelőszövetkezet és az Alsópéli Állami Gazdaság nyújtott nagy segítséget. A zenekar megalakításához szükséges hangszereket a fent említett vállalatok kölcsönözték a kultúrháznak. A zenekar egyelőre fúvós hangszereken kezdi meg a tanulást. Martin Ferenc hőgyészi zenészt kérték meg, hogy tanítsa a kezdő zenészeket. Az új gyönki zenekar előreláthatólag augusztus 20-án mutatkozik be a közönségnek.