Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

l9sW február 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tegyük belterjesebbé a szarvasmarhatenyésztést 2. Ei lesilózva 54 mázsa, ami 8 köb­méternek felel meg silóűrtartalom­ban. 180 napra számítva, ez a téli időszak takarmánya. Vetési idő áp­rilis 20-tól. Silózási idő augusztus 20. körül (viaszérett a tengeri, a szója zöld, hüvelyben visszamarad). Pillangós: 400 négyszögöl lucerna, 1 kataszteri hold termése átlag 26 mázsa, 1 napra 3,5 kiló lucernát etet­ve, majd az előbb feltüntetett zöld­takarmánykeverék, vagy silótakar­mány 50 kilós etetése mellett napi 10 liter tejre elegendő, vagyis egy te­hén termelése így 3000 liter tej egy évben. Jó időjárás, jó termőtalaj, jó agrotechnikai párosulása igen nagy­ban segíti elő a takarmányozást. Sok helyen inkább extenzívebb viszonyok mellett, a nyári takarmányozást le­gelőre alapozzák. A legelő szükséges, mert a legelő fű-tápanyagban gazdag és olcsó takarmány, a szabad levegő, a napfény, a mozgás nélkülözhetet­len, de a mi legelőink a gazdaságos állattenyésztés részére a termelő­takarmányt nem tudják biztosítani, különösen a forró nyári napokban, és ekkor különösen a gyenge takarmá­nyozás, a meleg idő miatt igen lerom­lik az állat. A szántóföldön termelt nagytömegű zöldtakarmánynak főleg­­ akkor van pótolhatatlan szerepe az állattenyésztésben, azonkívül a folya­matos zöldtakarmányozás lényegesen olcsóbbá teszi a termelést. Pillangós takarmányterületünk az elmúlt évben szépen nőtt, ez tovább­ra is várható, hogy tovább emelke­dik. Itt a legfontosabb megoldásra váró feladat, hogy jó minőségben ke­rüljön betakarításra. Sajnos, sok he­lyen a gondatlanságból le nem fe­dett kazalban is megromlik. A pillan­gós takarmány az állattenyésztés­ben, tejtermelésnél és növendékállat nevelésénél nélkülözhetetlen. Szarvasmarhatenyésztésünk egyik legégetőbb időszerű kérdése a fel­nevelési idő csökkentése. Ha az üszőt 21­­­ éves korban vesszük tenyésztésbe és már a nyolcéves tehenet a tenyész­tésből selejtezzük, ráfizetéses a te­nyésztés, mert rövid az az idő, amíg a tenyésztésben van. Ha 20 hónapos korban jó felnevelés mellett vesszük tenyésztésbe, a felnevelési költség jobban eloszlik, különösen akkor, hogy ha minél tovább, 10—12 évig, te­nyésztésben tartjuk. Az ilyen korban selejtezésre kerülő állatot feljavítjuk, úgy adjuk át fogyasztásra, a fo­gyasztó jobb húst kap, több trágya marad az üzemben és olcsó takar­mányt a hizlaláson keresztül haszno­sítja. A jobb takarmányozás mindig jobban elősegíti a tenyészkiválasz­­tást. Jó termelési szülők utódját kü­lönösen gonddal kell nevelni, viszont ha a takarmányozás jó és az állat ennek megfelelően nem termel, ak­kor húsra kell értékesíteni. A belterjes szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik alapja a mester­séges termékenyítő hálózat kiszélesí­tése. Tolna megye tenyésztésben tartott apaállatainak a termelése jó, hiszen az összes bika anyai termelés szerinti megoszlása az alábbi: mégis a mesterséges termékenyítésen keresztül egy jó bikától lényegesen több utódot tudunk fogni, mint ter­mészetes úton. A Mesterséges Termékenyítő Állo­máson levő kilenc bika anyai terme­lése­­ j 4500—5500 kiló között 5 darab 5500 kiló felett 4 darab 88—91 küllemi pontszáma van öt bi­kának. Ezek az itt fedező állatok a megye összes bikái közül kerültek kiválasztásra és a mi tenyészirá­­nyunknak a bonyhádi tájfajta szarvas­­marha továbbszaporításának és javí­tásának a legjobban megfelel. Megyénk az elmúlt évtizedekben a szarvasmarhatenyésztésben jó hírne­vet szerzett. Lehetőségeink most sok­kal jobbak, mert a párt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány több rendelete segíti a mezőgazdasági ter­melést. Szocialista szektoraink, álla­mi gazdaságok és termelőszövetkeze­tek, egyéni parasztok úgy irányíthat­ják a termelésünket, hogy az jövedel­mező legyen és ezt legjobban az ál­lattenyésztésen, ezen belül a szar­vasmarhatenyésztésen keresztül tud­ják elérni. Agronómusok, gazdasági felügyelők segítik ezt a munkát. He­lyes módszerek alkalmazásával, kellő gonddal, jó munkaszervezéssel, kü­lönösen igen hamar lehet nagy ered­ményeket elérni a nagyüzemekben. A gépesítés, az elhelyezés, az olcsóbb takarmányozás itt elsősorban jól meg­valósítható. Ha a mezőgazdaságban a belterjes­ségre törekszünk, ezen belül az állat­­tenyésztésben is el kell érni azt, hogy több állatot, több szarvasmarhát, ezen belül több termelő egyedet tart­sunk, többet, jobbat termeljünk és emeljük az állattenyésztés hozamait tejben, húsban, úgy növekszik a ter­mésátlag a növénytermesztésben és akkor elérjük annak a célkitűzések­nek a megvalósítását, amit a párt az agrártézisekben meghatározott. Vége: Mohai László megyei főállattenyésztő 3000 kilón alul 11,8% 3000-4500 kiló 56,0% 4500-5500 kiló 24,0% 5500 kilón felül 8,2% Viszolyognak-e az érettségizettek a fizikai munkától ? Afeletti örömömben írok erről az égetően időszerű, de általában hely­telenül látott és esetenként nem min­dig segítő szándékkal kezelt kérdés­ről, mert a Népújság február 6-i szá­mában igen alkalmas időben cikk je­lent meg, amely­­ segít a távlatokat kereső utolsóéves középiskolások gondjainak enyhítésében. Igen helyesnek tartjuk, hogy szo­cialista fejlődésünk szempontjából pillanatnyilag a legfontosabb szektor, a mezőgazdaság, megmutatja a táv­latokat az érettségizendő és a még el nem helyezkedett érettségizett ta­nulóknak. A kérdés felelősségteljes tárgyalása országosan enyhíti az if­júság és a szülők egyéni gondját és közös gondjainkat is. A tervszerűség jegyében azonban itt nem szabad megállnunk! Teljes szélességében meg kell mutatni a szo­cialista fejlődés (szakember­ igéényeit az egyes, még nem ismert és tájéko­zatlanságból nem népszerűnek is­mert területeken is. Ez felvilágosító és meggyőző munka egyúttal abban az irányban, hogy a fizikai munka, a termelés köznapi folyamatai elvég­zése során szerzett egyéni tapasztalat az alapja és feltétele minden meg­bízható tudományos ismeretszerzés­nek és majdani elméleti vagy gya­korlati irányításnak. Üdvözöljük a mezőgazdasági felső­­oktatási intézmények megnyilatkozá­sát, de várjuk az egyetemi és főis­kolai jelentkezések módozatainak közzétételével egyidőben az ipari, kereskedelmi, egészségügyi és egyéb vezető szervek hasonló intézkedé­sét is. Biztosak lehetünk abban, hogy a lehetőségek és a távlatok ismeretében egészséges megoszlással fognak a ma már komoly tanulással és technikai alapkészségekkel jövő pályájukra készülő ifjak és leányok pályát vá­lasztani. Szívesen vállalják érdeklődési kö­rükbe eső területen a nehéz fizikai munkát is — a tanítási szünetekben sokan erejüket majdnem meghaladó fizikai munkát végeznek — ha az el­sajátított alapműveltség, a rátermett­ség lesz a fokmérője annak, hogy ré­szesülhetnek-e tehetségüknek megfe­lelő magasabb elméleti-gyakorlati képzésben. (A ma „szocialista össze­­köttetés’’-nek nevezett protekciózás­ról is kellene már egyszer beszélni, hogy aztán soha többé szó ne essék róla). Ilyen lehetőségek mellett mindenki megnyugodva fog megállni azon a fokon — számottevően a mind igé­nyesebbé váló „egyszerű’“ fizikai munkánál is — ha látja, hogy a ki­választás tényleg a rátermettség és önzetlen közösségszolgálat alapján történik. A tények reális feltárásával, a le­hetőségek konkrét megmutatásával és a kerülő utak lezárásával lelkesí­teni is tudjuk gyakran cinikusnak és önzőnek minősített ifjúságunkat! A különböző termelési ágakban tevékenykedő munkás és értelmiségi ifjúság is közelebb maradna egy­máshoz és szerencsésen kiegészít­hetné egymást. A továbbképzésre al­kalmasnak minősült jövőbeni egye­temista vagy főiskolás így majd szí­vesebben tér vissza megismert régi munkahelyére és nagyobb hitellel irányíthat majd magasabb elméleti és gyakorlati szintet. — Százharminc tanulónk fejezi be ma komoly munka után az utolsó középiskolai osztály első félévét. Ha a dolgozó nép állama segítő erőfe­szítése megmutatja nekik a biztató, ugyancsak erőfeszítést igénylő táv­latokat, a második félévben a felnőtté érés minőségi változást jelentő idő­szaka a szocialista jövő építése irá­nyába fog mutatni. Ezáltal a következő évfolyamaink 400 tanulója is reális és megvalósít­ható távlatokat fog keresni és talál­ni. Mert a serdülő ifjú és leány meg­érti a komoly szót és nem kerget megvalósíthatatlan álmokat, ha a felelősséggel kimondott szót a tettek nem hazudtolják meg. Tud és akar is áldozatot hozni a maga és a kö­zösség jobb jövője érdekében, ha an­nak értelmét látja. Ennek meglátta­­tása már nemcsak a pedagógus fel­adata, ez égető társadalmi ügy! Miklós Péter gimnáziumi igazgató. H l A lottó nyerőszámai: 1, 7, 16, 41, 60 Várható időjárás szombaton es­tig: enyhe, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mér­sékelt légáramlás. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szomba­ton 12—15, helyenként 12 fok alatt. Távolabbi kilátások: az enyhe idő tovább tart. — Ügyeletes orvos február 16-án, vasárnap: dr. Ferenczy József, Rá­kóczi utca 19. Telefonszáma: 25-50. * — Jutalomüdülésre küldték a jól végzett szakszervezeti munkáért a dombóvári téglagyárak két dolgozó­ját: Szabó Gyula és Baumeiszter Mi­hály vb-tagokat. *­ — Tanácstagi fogadóhelyiséget ren­dezett be a decsi szőlőhegyen a köz­ségi tanács. Hetenként csütörtökön R EK tartanak itt fogadónapot a szakigaz­gatás részéről, és kisebb ügyeket, azonfelül adófizetést, járlatlevél ke­zelést is végeznek, az itt lakóknak nem kell mindenért bemenni a ta­nácshoz.* — A dombóvári kisiparosok jól si­került farsangi bált rendeztek a mű­velődési házban. A vendégek jó­kedvre derítéséről Szőke Nándor zenekara és a földművesszövetkezet vendéglőjének dolgozói gondoskodtak. Úgy mondják, 1941-ben volt utoljára Dombóvároi­ KIOSZ-ból, de ilyen jól megrendezett, jól sikerült bálra nemigen emlékeznek a dombóvári kisiparosok.* — Az állami lakásépítkezési prog­ram mellett az állam kölcsönökkel támogatja azokat is, akik saját erő­ből építenek házat. 1949 óta 70 000 lakás épült állami kölcsön segítségé­vel, ebből 40 ezer az Általános La­kásépítési Akció keretében. Egyedül 1957-ben az Általános Lakásépítési Akció közreműködésével az országban 15 000 családi ház épült. Ebből Tolna megyében 377 ház készült el annyira, hogy tulajdonosaik az év végére be­költözhettek.* — Ma este pettyesbált rendez Nagyszokolyon a Nőtanács a Szülői Munkaközösséggel közösen. A bál be­vételét a Gyermekváros céljaira for­dítják. Egyébként igen élénk a far­sangi báli szezon a községben. Az ifjúság jelmezbált rendezett, amely­nek mintegy 60 jelmezes részvevője volt. A legnagyobb sikert a pólyás­­baba jelmez aratta. * * — A múlt évben tovább emelkedett a lakosság megtakarításainak össze­ge, sokan gyűjtik takarékbetétben nagyobb kiadásokra pénzüket. A ta­karékbetétállomány országosan több, mint 133 százalékkal nőtt 1957-ben. Tolna megyében ennél jóval nagyobb arányban, 306 százalékkal nőtt a ta­karékba tett pénzösszeg. * — A közeljövőben tárgyalja a szek­szárdi járásbíróság Bazsó Jánosné bogyiszlói lakos és társai bűnügyét, akiket az ügyészség üzérkedés vád­jával állított a bíróság elé. Ugyanis több, mint egy mázsa paprikát vá­sároltak össze értékesítés céljából, hogy ezáltal jogtalan haszonra te­gyenek szert..* — Gerjenben a községfejlesztési program megvalósításaként az idén tovább folytatják a járdaépítést. Az idén az Alkotmány utcában készül­t el a járda. A tanács a községfejlesztési alapból a cementet adja és az építést irányító szakmunkást fizeti. A lakos­ság a sódert fuvarozza a helyszínre és kiki a saját portája előtti járda­­szakaszon elvégzi a szükséges mun­kákat.* — 6540 hold földterületet víztelení­tenek a tamási járásban a 15 éves mezőgazdaságfejlesztési terv végre­­hajtása során.* — A hét közepén megkezdődtek a koratavaszi munkák a paksi határ­ban. Ezekben a napokban több gazda kezdte meg a szántást. * — Ma este klubestet rendez a ta­mási Béri Balogh Ádám­ gimnázium KISZ-szervezete. (IV.) Újra otthon 1957. december 2-án este a 74 ha­zatérő­ disszidens között ott állt Ra­gács Pongrác is a hegyeshalmi vasút­állomáson, s szeméből az öröm kön­­nyei potyogtak. A Nagy János bácsiék törpefarm­ján eltöltött hónapok, Mr. Brittner embertelen aljassága, s Olajos bácsi önzetlen segítsége mind h­irtelené­­ben úgy tűntek előtte, mintha tá­voli álomképek lettek volna. A Hadak Útja nevű fasiszta új­ságot, amelyet Bécsben nyomtak a kezébe, s amely az első oldalon ököl­­nyi betűkkel azt hazudta, hogy a „Vörösök Magyarországról Szibériá­ba deportálják a hazatérő dissziden­­seket”, a második oldalon pedig ar­ról fecsegett, hogy „jól berendezett lakások várják a Kanadába érke­ző magyarokat”, darabokra tépte és a szemétgyűjtőbe dobta. Amikor hazafelé menet ismét érez­te a dohogó vonat döcögését maga alatt, egy mondat jutott az eszébe, amit az első estén hallott, Nagy Já­nos bácsitól, a törpefarmertól. „Itt is csak a gazdag farmeroknak megy jól, mert ők jobban vannak gépe­sítve, s hatalmas kiterjedésű föld­jeiken olcsóbban tudnak termelni.” — Hatalmas terület... gépek ... olcsóbb termelés — kergették agyá­ban egymást a különleges szavak, s önkéntelenül is a községében lévő Búzakalász Termelőszövetkezetre gondolt. — Megvan! — kiáltotta hango­san, s a körülötte ülő utasok meg­lepődve tekintettek feléje. Ő azon­ban az ámuló emberekkel mit sem törődve, diadalmasan csengő han­gon ismét elkiáltotta magát: — Belépek a termelőszövetkezet­be ... Ott sok a föld ... Gépeink lesznek ... Olcsón termelünk és gaz­dagok leszünk. A mellette ülő nagybajuszos bá­csi, aki eddig a vonatablakon ke­resztül a tovasuhanó tájat figyelte, feléje fordult és hitetlenkedve mond­ta: — Nana, ne olyan hevesen fiatal­ember. Ha így lenne ahogy maga mondja, mi is alakítottunk volna a községünkben termelőszövetkezetet. De mi kételkedünk a nagyüzem min­denhatóságában. A bicskei állomásig vitatkoztak, s a vonatkupéban ülők mind őket fi­gyelték. Amikor Bicskén a nagyba­juszos bácsi átszállt egy má­sik vo­natra, búcsúzáskor mélyet sóhaj­tott, s Ragács Pongráccal kezet rázva azt mondta: — Köszönöm, hogy felvilágosított fiatalember. A maga szavai az írott betűnél is többet mondtak nekem. Otthon az elnyűtt, Kanadát járt bakancsa helyébe új bakancsot vá­sárolt neki ajándékba felesége ka­rácsonyra. Megérkezése után alig telt el egy hónap, s ő a milliós vagyonnal ren­delkező bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagsága elé állt fel­vétele ügyében. Amikor felvették dolgozni kezdett és január hónapban 26 munkaegysé­get teljesített. Munkaegységei után 520 forint előleget is kapott mind­járt az első hónapban. A felesége és régi ismerősei alig ismertek rá. Két évvel ezelőtt kön­­­nyen vette az életet, szeretett néha „kirúgni a hámból”, s az akkori szor­galmát össze sem lehet hasonlítani a mostanival. Gyakran kérdezik tőle álmélkodva régi cimborái. — Mi lett Téged, hogy ilyen igyek­vő ember lettél? S a nézeteid is egé­szen mások manapság!? Ragács Pongrác csaknem minden kérdezőnek ugyanazt válaszolja: — Megtaláltam a helyemet. A lecke, amit ott Lethbidgeben kap­tam, egy életen át tanulság lesz szá­momra. Rájöttem, hogy a hozzám hasonló munkásembernek csak mun­kásháza adhat jóízű, s megfelelő nagyságú kenyeret. HAYPÁL TIBOR H LECKE... (Ragács Pongrác útja a lethbidgei farmoktól a bátasséki Búsakalánx Tss-ig) 3 Zenekar alakult Gyünkön A Gyönki Járási Művelődési Ház­nak régi gondja volt már egy zenekar megalakítása. A művelődési ház ve­zetői azonban mindeddig hiába fára­doztak a zenekar megalakításán , munkájuk sikertelen volt. Most azonban örömmel újságolja Magyari Béla, a művelődési ház igazgatója, hogy megalakították a kultúrház zenekarát. Mindjárt hozzáteszi azt is, hogy a saját erejükből még most sem sikerült volna, de segítséggel megoldották a problémát. A zenekar megalakításához a Juhoi Állami Gazdaság, a Gyönki Petőfi Termelő­­szövetkezet és az Alsópéli Állami Gazdaság nyújtott nagy segítséget. A zenekar megalakításához szüksé­ges hangszereket a fent említett vál­lalatok kölcsönözték a kultúrház­­nak. A zenekar egyelőre fúvós hangsze­reken kezdi meg a tanulást. Martin Ferenc hőgyészi zenészt kérték meg, hogy tanítsa a kezdő zenészeket. Az új gyönki zenekar előrelátható­lag augusztus 20-án mutatkozik be a közönségnek.

Next