Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

1958 február 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG fl dunaföldvári gumicsizma gyárban Több, mint két esztendővel ezelőtt beszélgettünk utoljára Holmár Jó­zsef elvtárssal, a Dunaföldvári Ci­pész KTSZ gumicsizma üzemének vezetőjével. Az elcsüggedt, kifáradt ember benyomását keltette a be­szélgetés elején. Panaszkodott, hogy nem találkozik megértéssel, nem tá­mogatják. Szélhámosnak tartják, aki ki akarja sajátítani a szövetke­zet gumis részlegét a maga részére, olyan költségekbe akarja verni a szövetkezetet, ami sohasem térül meg. Ekkor egészen bizonytalan volt a gumicsizma részleg helyzete, az a veszély fenyegette a részleg 60 dolgozóját, hogy kenyér nélkül ma­radnak. Amikor aztán Holmár elvtárs — szinte a fanatikusok hitével — arról beszélt, hogy „meglátják elvtársak, mégis a mi csizmánk lesz az ország bányászcsizmája”, láttuk, hogy ha kicsit el is fáradt ez a fáradhatat­lan újító, elcsüggedésről szó sincs. Mert ha törik, ha szakad, kiharcol­ja ő az igazát. És most, amikor megint megláto­gattuk a szövetkezetet és érdeklő­dünk a „gumicsizma gyár” munká­járól, egészen más a hangulat a szö­vetkezetben. Nem az a legfőbb gond, hogy gyárthatnak-e gumicsizmát, hanem az, hogy hogyan tudnának minél többet gyártani, hogy kielé­gíthessék az ország minden részé­ből jelentkező igényeket. Hol van már az akkori intrika! Holmár elv­társ nemcsak a szövetkezet vezető­ségétől, hanem a felsőbb szervektől is minden támogatást megkap el­gondolásai keresztülvitelére. És en­nek a támogatásnak már itt is az eredménye. Az új, az eddiginél sok­Hét évvel ezelőtt készült az első pár gumicsizma a szövetkezet­ben. Érdekes ennek a története. Hol­már József, aki azelőtt önálló csiz­madia kisiparos volt, foglalkozott gumi javítással már korábban is. A szövetkezetben is ezzel dolgozott. Ebben az időben Sztálinvárosból te­herautószámra hordták a szövetke­zetbe javítani a csizmákat. Ezek hulladék autógumiból, hidegragasz­tással készült csizmák voltak, ame­lyek pár hónapi használat után — ha a nap erősen megsütötte, vagy savas víz érte őket, szétmentek. Holmár elvtárs ekkor gondolt egy nagyot: Ha meleg vulkanizálással készítenék ezeket a csizmákat, sok­kal tartósabbak lennének. És neki is állt a kísérletezésnek. Először saját részére egy pár horgászcsizmát csinált. Kezdetleges eszközökkel, vil­lanyvasalóval vulkanizálta össze a csizma alkatrészeit. Amikor Kaszás József főkönyvelő meglátta, azonnal vitte a KISZÖV-höz, Szekszárdra, az építővállalathoz Sztálinvárosba bemutatni a meleg­ eljárással ké­szült csizmát. Az új csizmák tet­szettek mindenütt és csakhamar megkezdhették az üzemszerű gyár­tást. Primitív felszereléssel készül­tek az első szériák, de használat közben mutatkozott meg, hogy sok­kal jobbak, tartósabbak a gyári csizmáknál. A hozzávaló anyagok­kal tökéletesebb, a legkorszerűbb el­járással készült bányászcsizma. Segít a Nehézipari Minisztérium Kolozsi Béla elvtárs, a Nehézipa­ri Minisztérium Anyag- és Árufor­galmi Főosztályának dolgozója ép­pen itt van az irodában, segíti a ter­vezést. A minisztérium és a szövet­kezet között kötött szerződés már kész, amely szerint a csizmarészleg teljes termelését átveszi a miniszté­rium a bányászat részére. Kolozsi elvtársnak egyik megbízatása: Elér­ni, hogy minél többet tudjon szál­lítani a szövetkezet. Nehezen egye­zik bele abba, hogy havonta egy­két­száz párat a községben is érté­kesíthessenek a csizmából. Persze, jogos a minisztérium álláspontja, a gumicsizma-részleg legfőbb patró­­nusa a minisztérium. Az egyedüli szerv volt, amely mindvégig támo­gatta, segítette a szövetkezetét, el­látta anyaggal, amikor nehézségei voltak. Persze, mint Kolozsi elvtárs mosolyogva megjegyezte, nem ép­pen nevezhető önzetlennek ez a tá­mogatás, a Dunaföldváron készült gumicsizmák felhasználása már ed­dig is sokmillió forinttal segített a bányászat önköltségének csökkenté­sében. Az ellenforradalom után pe­dig nagymértékben múlott a szövet­kezeten, hogy újra megindulhatott a szénbányászat termelése. A duna­földvári szövetkezettől kapták az el­ső gumicsizma szállítmányokat, ami­kor a szénbányászat létszáma a felé­nél kevesebbre csökkent, a raktára­kat kifosztották és a bányát ott­hagyó munkások nagy része magával vitte felszerelését, a csizmát is­ pedig be lehet szerezni, hiszen azt­­ a használt kiselejtezett autó­gumikat addig vagonszámra égették el Csepelen. Két évvel ezelőtt született aztán az intézkedés, hogy meg kell szün­tetni a kézműipari eljárással ké­­sz­"u gyártását, mivel azok rossz minőségűek. Bár ezt az intézkedést az váltotta ki, hogy több szövetkezet, kisüzem gyártott addig — ugyancsak hulladékanyagból gu­micsizmákat, amik — éppen azért, mert hidegragasztással készültek — rosszak voltak. Az intézkedés azon­ban vonatkozott a dunaföldvári szö­vetkezetre is. Szaladgáltak a szövetkezet veze­tői Ponciustól Pilátusig, hogy bebi­zonyítsák: Van létjogosultsága az ő gumicsizma üzemüknek. Sok helyen eredménytelenül kilincseltek. Ekkor lépett közbe a Nehézipari Minisz­térium. A bányákban ugyanis már bebizonyosodott, hogy jók, tartósak a dunaföldvári csizmák. A minisztérium azonban nem elé­gedett meg e jó csizmák minőségé­vel. Ösztönözte, sarkallta a szövet­kezetet a csizmagyártás tökéletesí­tésére. Hiszen a bányászok már nem csak jó, tetszetős, hanem formás, könnyű csizmában akartak dolgoz­ni. Modern sámfákat alkalmazzanak a gyártásnál. Béleljék a csizmákat. Hagyják el a talpszalagot, oldják meg a szárszegést stb. A szövetke­zet újító kollektívája — Holmár elv­társ vezetésével aztán hozzálátott a tökéletesítéshez. Muzeális érték már a szövetke­zetben — bemutatják majd a kiál­lításon is — a legújabb gumicsizma prototípusát, ami egyáltalán nem hasonlít a csizmára, de ahogy el­készült vele, Holmár elvtárs bebi­zonyította az általa kidolgozott új eljárás használhatóságát. Ez a „pro­totípus” egy, az egyik végén zárt gumicső. Rajta a dátum: 1956. II. 5. Ekkor készült el. A feneke meg­felel a csizma talpának. Rajta van a fogazás is, a szára a csizmafej és szár, felül pedig a felsőszegély. Sehol sem vállalták a sütőformák öntését. Hát megcsinálták az öntő­műhelyt a szövetkezetben. Györ­kös György öntő és Petrecz Miklós öntőtechnikus már „sorozatban” ké­szíti a formákat, átszerelték az új eljárásnak megfelelően a vulkanizá­ló üzemrészt és ma már ott készül az új, formás, tartós gumicsizma. Ma már minden támogatást meg­kap a szövetkezet a KISZÖV-től is, ahol még egy-két évvel ezelőtt nem nagyon bíztak a gumicsizma­üzem jövőjében. Tovább tökéletesíteni a gyártást Az új eljárással nemcsak szeb­bek és jobbak lesznek a csizmák, amelyeket távolabbról nézve meg sem lehet különböztetni a bőrcsiz­mától, hiszen még varrat-imitáció is van rajtuk, hanem előállításuk is ol­csóbb. Régebben négyszer kellett sütni, összesen kilencven percig, most pedig egyszeri sütéssel negy­ven perc elegendő. De Holmár elv­társ szerint már ez is elavult. Még rövidebbre leszorítani a sütési időt, még többet lehessen gyártani, ez most a cél. A sütőformákba a talp­hoz is lehet készíteni fűtőtestet. Ek­kor tizenöt perc is elég lesz. Az egyik üzemrészben „Jó sze­rencsét” köszöntés van a falra írva. Ha megkérdezik, miért, Juhász elv­társ mosolyogva válaszol. Köszönhetünk mi is így, hiszen bányászati üzem vagyunk. Jantner János fl horgászcsizmától a bányászcsizmáig A „prototípus“ és az új csizma. Kevés a hasonlóság a Holmár elvtárs kezében lévő első példány és csizma között, amit Juhász elvtárs, a szö­vetkezet elnöke tart a kezében, de ez a csőalakú gumidarab mutatta meg, hogy jó az új eljárás. A korszerűsített vulkanizáló üzemben. A gőzzel fűtött alumínium forma­szekrényekből éppen kiszedik a kész csizmákat. isamamMiMmiihi i ■ 11 niíií 9 H­­I­RE­K Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, néhány helyen futó eső. Időnként élénk délnyugati­­nyugati szél. Enyhe idő, várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 12—15 fok között, helyen­ként 15 fok felett. — ORVOSI ÜGYELETES vasár­nap: dr. Ferenczi József, Rákóczi u. 19. Telefonszám: 25—50. * — RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY: hat darab órát találtak, jogos tulaj­donosa a szekszárdi járási, városi rendőrkapitányságon átveheti. * — NAGYSIKERŰ jelmezbált ren­dezett a tolnai II. számú iskola. A jelmezek igen ötletesek és szépek voltak. Különös tetszést aratott a nagybőgő és jazz-dob jelmez, vala­mint a japán­ babajelmez. A bevé­telt a szertárak feltöltésére és az úttörők nyári táborozására fordít­ják.* — TEGNAP ESTE gyűlést tartot­tak a Szekszárd-Felsővárosi gazda­körben, amelyen dr. Rappai János megyei főállatorvos filmvetítéssel egybekötött állategészségügyi elő­adást tartott.* — SZÖVŐTANFOLYAMOT szer­vez Dombóváron a Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya a szekszárdi szövőtanfolyam mintájára. Ez szin­tén felhasználja majd a helyi nép­művészet hagyományait. — A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ február 28-án Zomba községben mutatja be Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok című színművét. Igen nagy érdek­lődés tapasztalható az előadás iránt. * — A DUNAFÖLDVÁRI paprika­ügy tárgyalására február 26—27— 28-án és március 4—5-én kerül sor. Már régebben hírt adtunk arról, hogy nagyarányú paprikaüzérke­dést és egyéb visszaéléseket leplez­tek le a dunaföldvári földművesszö­vetkezetnél és többszázezer forinttal károsították meg a közvagyont. Az ügynek 27 terheltje van és a tár­gyalás során mintegy 130 tanút hallgat ki a bíróság. A bűnügyi ak­ták terjedelme, amelyek erre az ügy­re vonatkoznak, meghaladják az ezer oldalt. A tárgyalásra a hely­színen, Dunaföldváron kerül sor és mindenki megtekintheti. * — A TTIT megkezdte idei köz­gyűlésének az előkészületeit, amely­re előreláthatólag a tavasz folya­mán kerül sor. Előtte megyei szak­osztályi gyűléseket tartanak. * — A SZEKSZÁRDI városi mű­vészegyüttes megkezdte Illyés Gyu­la Fáklyaláng című drámájának ta­nulását. A drámát április 4., hazánk felszabadításának évfordulójára mu­tatják be.* — 50 000 FORINTOT fordítanak az idén a gyönki diákotthon javítá­sára, bővítésére és korszerűsítésére. * — ALSÓNÁNÁN több, mint­­ egy hónapja folynak Szigligeti Ede Ci­gány című színművének próbái a gazdakör rendezésében. Előrelátha­tólag áprilisban kerül sor a bemu­tatóra.* — A ZOMBAI TÉGLAGYÁRBAN a szokásos évi nyersanyag előkészí­tése közben a földforgatáskor 130 éves kolera­temető 12 sírja került a téglagyári munkások útjába. A sí­rokban lévő koponyákat, csontokat, ruhagombokat a gyár munkásai meg­őrzik és a leletről értesítették az il­letékes személyeket. A­ néphit sze­rint 130 évvel ezelőtt nagy kolera­­járvány pusztított itt és a családok százai estek ennek áldozatául. *­­ — A TAMÁSI járás termelőszö­vetkezeteibe az elmúlt év során 61 család 89 taggal lépett be. * — A PAKSI járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér tanácsa árdrágító üzérkedés bűntette miatt 6 havi bör­tönbüntetésre ítélte Pfuscher Pál györkönyi lakost, aki hízott barom­fit, tojást stb. vásárolt fel a ter­melőktől és azt Budapestre szállí­totta és jelentős haszonnal eladta. * — A TAMÁSI Adorján-pusztai termelőszövetkezet területén lévő is­kolának van egy felesleges tanter­me. A szövetkezet ezt saját költsé­gén mozihelyiséggé akarja átalakí­tani, hogy a szövetkezet tagjainak és a környékbeli lakosságnak biztosí­tani tudják a szórakozását, művelő­dését. Az ügyben tárgyalásokat kezdtek a MOKÉP Vállalattal. Hosszúlejáratú hitelt kaphatnak a gyümölcsfatelepítők A szőlők és gyümölcsösök telepí­tésére ugyanúgy, mint az előző esz­tendőben, 1958-ra is jelentős kedvez­ményeket biztosít az állam a terme­lőknek, így azok a termelőszövetke­zetek és termelőszövetkezeti csopor­tok, amelyek szőlő, vagy gyümöl­csöst létesítenek, a telepítés lebo­nyolításához hosszúlejáratú hitelt kaphatnak. Ha a szőlő, illetve a gyü­mölcsös eredése jó, s a kezelés is kifogástalan és mintaszerű, a hitel 50 százalékát elengedi az állam. Ha pe­­dig a szőlő telepítése az ültetést kö­vető negyedik évben kifogástalan, s jól dolgozott, a hitelből további 30 százalékot engednek el. Jelentős kedvezményt biztosít a szőlőt, illetve gyümölcsöst telepítő termelőnek az állam az adókedvez­ményekkel is. Az újonnan telepített szőlő 4, az újonnan telepített gyümölcsös pedig 5 évig mentes a földadó alól. S az egyéni gazdáknak az állam az új te­lepülésű területek után elengedi az általános jövedelemadót is. Az első tavaszi szántóföldi munka a simítózás A felszántott földeken, amint rá lehet menni a talajra, a simítózást rögtön meg kell kezdeni és a legrövi­debb időn belül el kell végezni. Az őszi mélyszántás előnye elsősorban abban mutatkozik, hogy vastagítja azt a talajréteget, amely a téli csa­padékot magába fogadja, ezáltal 50— 60 százlékkal növeli a talaj vízraktá­rozó képességét. A simítózással to­vábbá felszínre hozzuk és elpusztít­juk a korán csírázásnak induló gyom magvakat. Hogyan simítózzunk? A simítózást fogak nélküli, vagy szöges talajsi­­mítóval végezzük. A simító kettő, vagy három teljesen egyforma tag­ból áll, amelyek rövid láncokkal kapcsolódnak az elől lévő közös vonógerendához. A szöges talaj simító annyiban­ különbözik a fogak nél­küli simítótól, hogy legelői mind­egyik tagján egy fogakkal ellátott szögvas van. A szögvassal ellátott ge­renda után négy, vagy öt darab láncokkal egymáshoz kapcsolt fa­gerenda következik. Ezek a talaj­­felszín kiemelkedő részeit lesímítják, a talaj felületét elegyengetik. Ha talajsímítónk nincs, az őszi szántás koratavaszi elmunkálását hátára fordított fogasboronával, vagy közönséges fogassal is végezhetjük. Ha a talaj erősen tömődött, akkor okvetlenül szöges símítót, vagy fo­­gaskoronát kell használni. Hol lesz vásár ? Országos állat- és kirakodóvásár február 17-én, hétfőn: Cece. Február 18-án, kedden: Szakcs.

Next