Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

tia* február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megérett a gondolat. . . Sár­szent­lőri­nc, 1958. január 15. foglalkoznak a gépállomással is. Eb­ben az évben már nem pénzben is­ A kályhában bizony jól me§­­zetnek, hanem a díj fejében a gép­rakták a tüzet, az emberek- állomás a termény meghatározott ról egymásután került le a nagyka- százaléka arányában részesül, így hát. Egyelőre hallgattak, egymásra érdekelve lesz a gépállomás is a nézegettek, hol bólogattak, hol a se­ többtermelésben, tüket rázták aszerint, hogy ked- Az emberek egymásra néztek. Az vükre valót mondott-e a beszélő. A egyik a szomszéddal halkan megin­másik tevékenységük a füstölés volt, a tanácselnök irodájában ha­marosan vágni lehetett a cigaretta­­füstöt. — Nem új dolog emberek, amiről itt egymással beszélni fogunk — mondotta Walter János, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazga­tója, — hiszen Sárszentlőrincen volt már egy jól működő termelőszövet­kezet. Beszélgettünk már egy-két em­berrel és arról lenne szó, hogy is­mét meg kellene alakítani azt a ter­melőszövetkezetet, amely alig egy évvel ezelőtt nemcsak a járásnak, de a megyének is büszkesége volt.­­ Alakítsunk egy tsz-t, vagy egye­süljünk az ózdiakkal — szólt közbe Major Imre, a volt tsz elnöke. A kezdetben közömbösen üldögélő em­bereknek felcsillant a szemük, moz­golódtak és a szavuk is megeredt. — Hátha akkor októberben nem megyünk széjjel, ma a megye leg­jobb tsz-e lennénk — mondotta Da­­róczi Imre. — Most meg lenne a 40 900 forint évi jövedelem csalá­donként. — Beszélsz a nagyvilágba. Ha nem mentünk volna szét — vette át a szót Pere István, több bajunk lett volna. Tudod jól, hogy mi volt, le­­köpdöstek az utcán, a kultúrotthon­­ból meg majdnem úgy vágtak ki. Felosztottunk, széthordtunk min­dent, aztán most itt állunk, mint... —■ Na, de nincsen veszve a fejsze nyele, hiszen el lehet még kezdeni és arra is gondolni kell, hogy aki 1960-ig termelőszövetkezeti tag lesz, az tíz év után már nyugdíjra jogo­sult, aki pedig 1960. után lép be, az csak 20 év után kapja meg a nyug­díjkedvezményt. — Ha új tsz-t ala­kítunk — folytatja tovább Major Imre, itt építeni kell, ha egyesülünk az ózdiakkal, akkor egyelőre nem, mert ott van gazdasági épület. Ezen a részen pedig, ahol a mi földünk van, önálló brigádként dolgoznánk. — Meg kell azt is mondani — szólt közbe Radó László v. b. elnök —, hogy Ózdon másképpen gondol­kodnak a bérezés terén, mint eddig. A cukorrépa termesztésénél pedig a növényápolásra munkaegységet is, meg cukrot is kaptak a tagok. Eb­ben az évben úgy határoztak, hogy a cukorrépa összes munkája ellen­értékeként a kapott cukrot osztják szét, és ez a helyes. De másképpen látta, hogy nagyon egészséges dolog ez a próbálkozás, hogy a gépállo­más terményt kapjon, a tagság meg több pénzt. — De ha egyesülnénk, — vette át a szót Major Imre —, mégis kön­­­nyebb lenne, mint újra kezdeni. Hiába voltunk azelőtt elsők a járás­ban, most mégis elölről kell kezde­ni mindent. Meg aztán nem kell at­tól félnünk, hogy rossz tsz-be me­gyünk. Az ózdiaknak majdnem 50 forint az átszámított egy munkaegy­ség értéke, míg tavaly 27 forint volt. A tiszta vagyon értéke pedig 1 300 000 forint. A vita abba­maradt, nem határoz­tak. Jól meg kell gondolni — mon­dották. 1958. február 10. M­egérett a gondolat, formát öltött az elhatározás és Sár­szentlőrincen Kossuth néven ter­melőszövetkezet alakult. A tagok, közöttük Daróczi Imre, Pere Ist­ván, Major Imre (akit elnökül vá­lasztottak), és a többiek vállalták az építkezést, az újrakezdést, tudják, hogy helyesen cselekedtek, hiszen már egyszer belekóstoltak a szövet­kezésbe. Pálkovács Róza A KISZ és a nőtanács közreműködik a községfejlesztési program megvalósításá­ban — Ebben az évben újjászületett a tömegszervezeti munka Gerjen­­ben — mondja Szappanos Lajos elvtárs, a községi tanács elnöke. —• Január elején megalakult a KISZ-szervezet 32 taggal. A meg­alakulás utáni napokban már szín­darab tanulásához láttak, a „Fa­lu rosszá”-t adják elő, Irányi Te­réz tanítónő és Balogh Zoltán ta­nítja be. Nagy viták előzték meg a darab megválasztását, szerettek volna inkább valami mai tárgyú darabot előadni, de nem kaptunk sehonnan sem. — Nem sokkal később alakult meg, de hasonló akarással látott munkához a nőtanács, ők külön­böző rendezvényeket tartanak, a bevételt pedig a kultúrház építé­sére fordítják. Az ő programjuk­ban is szerepel színdarab, azonkí­vül teaeszek és egyéb összejövete­lek.­­ De hiszen nem lehet számot­tevő az az összeg, amit a nőtanács tud adni. Hiszen egy kultúrház építése nagyobb összegbe kerül — kockáztatjuk­­ meg a kérdést. —Nem kerül az olyan sokba — válaszol Szappanos elvtárs. — — Ugyanis tulajdonképpen meg­van a kultúrház, a jelenlegi ta­nácsháza. Ez hatalmas, nagy szo­bákból áll, amelyek nincsenek ki­használva. Új tanácsházat épí­tünk, ami a jelenleginek oldal­szárnya lesz, egy kisebb épület, amely elég lesz a tanácsappará­tusnak. A jelenlegi tanácsház épü­letében pedig átépítéssel kapunk egy 23-szor hat méteres nagyter­met, azonfelül lesz egy kisebb te­rem, ahol különböző üléseket le­het tartani. Úgy építjük meg, hogy mozielőadást is lehessen tar­tani. — Az építkezést hogyan végzik el? — A lakosság közreműködésé­vel. Pénzösszegből nem haszná­lunk fel sokat, mert bontási anyag­ból származik az épületanyag 80 százaléka. A tetőszerkezet már el­készült, azonfelül az alapozás is részben. Eddig 50 gyalogmunka­napnak megfelelő munkát végzett a lakosság az alapozásnál. Ugyan­akkor a községbeli mesterembe­rek is felajánlották, hogy néhány napot ők is dolgoznak. Az építke­zés irányítását például Schreiner Ferenc kőműves vállalta, minden ellenszolgáltatás nélkül.­­ Amint véglegesen beköszönt a tavasz, újból megkezdjük a munkát. A KISZ-szervezet vál­lalta, hogy építőbrigádot alakít, úgy segítik a tanácsház és a kul­túrház felépítését. A községfejlesz­tésben ezek szerint mindkét új tömegszervezetre komolyan szá­míthatunk. A nőtanács anyagi hozzájárulással, az ifjúsági szer­vezet pedig munkával segít. Aho­gyan a két szervezet megkezdte működését, biztosak vagyunk ab­ban, hogy céljaink megvalósításá­ban a maguk módján segítenek majd bennünket — mondotta Szappanos elvtárs. (B.) 5 HÍREK Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, több helyen, főleg az or­szág déli részén havazás, mérsékelt északi-északkeleti szél, az éjszakai lehűlés kissé fokozódik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán mínusz 1, plusz 2 fok kö­zött.­­ A PAKSI JÁRÁSBÍRÓSÁG négy hónapi börtönre ítélte Sárkö­zi Lázár a parhanti lakost egyrend­­beli, 600 forint értéken aluli lopás és egyrendbeli, zsebtolvajlással el­követett, tulajdon elleni bűntett el­követése miatt. Sárközi Lázár a múlt év novemberében Dunaföldvá­­ron mulatozás közben kiemelte Ma­­dari Ferenc zsebéből annak bértár­cáját, másnap reggel pedig az autó­­buszmegállónál Lengyel Ferencné zsebéből vette ki a pénztárcát. * — A HAZAFIAS NÉPFRONT KERETÉBEN jogügyi bizottság ala­kult Szekszárdon, amelynek elnö­kévé dr. Farkas László járásbírót választották meg. A bizottság fel­adata többek között jogügyi tanács­adás lesz. He — A CSEHSZLOVÁK STUDIGfK a tervek szerint az idén 25 filmet készítenek. Sok közülük mai témá­val foglalkozik. A brüsszeli világ­­kiállításra „Prága, a városok any­ja” címmel szélesvásznú film ké­szül. Az új cseh bábfilm-stúdióban már a negyedik bábfilm készül „Az oroszlán és a kutya” címmel. * — AZ ELMÚLT ÉVBEN 30 EZER forintot fordítottak Bonyhádon a községi tanács épületének tatarozá­sára. — SZEKSZÁRD HÁROM ÉVES FEJLESZTÉSI PROGRAMJA sze­rint a községfejlesztési alapból jár­daépítésre 160 ezer forintot, a Be­­zerédj utca hézagmentes burkolásá­ra 360 ezer forintot, a Bartina utca burkolatának átépítésére 210 000 fo­rintot irányoztak elő. * A GERJEN LAKOSSÁGA mindig ismert volt arról, hogy állampolgá­ri kötelességeinek rendszeresen ele­get tett. A község lakossága most is szorgalmasan fizeti az adót. A befi­zetések eddigi menete azt mutatja, hogy március elejére már befizetik a negyedév végéig esedékes adót. * — AZ AMERIKAI KORMÁNY hosszú habozás után megengedte, hogy egy még meg nem határozott számú szovjet karikaturistákból álló csoport részt vehessen az Indianapo­­lisban megtartandó amerikai kari­katurista kongresszuson. * — A PAKSI JÁRÁS TERÜLE­TÉN a most folyó gyermekbénulás elleni védőoltások során eddig 1800 gyermeket oltottak be. A gyógyszer értéke, amelyet a jelenlegi oltások­nál felhasználnak, a járás területén túlhaladja a százezer forintot. * — A MÉHÉSZKEDÉSSEL IS­MERKEDNEK a szekszárdi közgaz­dasági technikum fiú-diákotthoná­nak tanulói. Wágner Sándor kollé­giumi igazgató vezetésével méhész­szakkört alakítottak, így tesznek regényen dolgozik. Nyikolaj Virta, aki hosszabb időt töltött az újonnan alakult Oktyabr kerületben, a szibé­riai és az ázsiai szűzföldek feltöré­sével kapcsolatos munkákból merí­tette regényének témáját. Valen­t SZÁMOS SZOVJET író nap­jaink valóságából merített témájú szert gyakorlati tapasztalatokra. A szakkör már megkezdte munkáját. * — A BÖLCSKEI KÖZSÉGI TA­NÁCS ebben az évben 2000—3000 forintot fordít a községi könyvtár Iyin Katajev a Fekete tenger című könyvállományának bővítésére és ciklusának harmadik részén dolgo­­egy új könyvszekrény beszerzésére, zik, Szárján örmény író pedig a se­­hogy megfelelően elhelyezhessék az reváni ipari munkások hétköznap­­egyre szaporodó könyvállományt.­jairól ír regényt. Látogatás Julit—pusztán A juhépusztai szarvasmarha törzs­ adási évben az egy tehénre eső ki­­állattenyésztő Állami Gazdaság ve­­tett tej 4412 kilogramm volt, 3,8 szá­­zezer, szakemberei jogosan büszkéi­­zalékos tejzsírral. Ezzel szemben az­kedhetnek azzal az eredménnyel, előző év darabonkénti átlaga 168 db amelyet ma fel tudnak mutatni, ame tehénnél 4250 kiló volt, 3,76 százalé­­lyet hosszú évek szorgalmas munká­­kos tejzsírral. Ha a két számadatot jóval sikerült megteremteniök, nézzük, akkor megállapíthatjuk. A gazdaság 179 darabból álló törzs hogy egy év alatt jelentős emelke­­tenyészetében az 1956—57-es szám­­oést értek el az egy tehénre eső tej- C3«CDM0I0i0«0i0a01CDi0BC31010aCDHCD10B BCD OlCDiOBCDBCDIOlOiCDiOiOlCDiCDlOBOBCDlCDB tenT:elésn“1 Krre az ^re több a a kád. Ha ilyesmi fordul rp mélik, ezt el tudják érni. Nem meg­­v ha ki is maradu Hánynál az istállóátlag 11.08, a fejési öá A szekszárdi ecetgyárban Ahol a „munkások“ milliárdjai dolgoznak a tervük, tehenenként 4500 kiló, s ro­kásodik elő régen, az ecetgyáros tönkremen­ ü vetendő a következő számadat sem­ miatta. „Nálunk még nem történt e­­z­­ 29 darab tehénnél az egy tehénre meg” — mondja Zéman József, aki eső évi tejtermelés 4051 kg és 3,8 tíz éve dolgozik az üzemben. Allan­ n százalék tejzsír. Ennél az állatállo­­dban résen vannak Kevesen tudják, hogy hol készül, hon­né­t kerül a boltokba, a konzerv­gyárba, a szövetkezeti tartósítóüze­mekbe az a sok hordó ecet, amit évente felhasználnak a megyében. Még a szekszárdi Arany János utcai Ida­ház sem árulná el kívülről szeszfokú alkohol. Az alkoholt két veszik aztán kezelésbe a baktériu­ma cégtábla nem lenne rajta , százaléknyi ecet hozzáadásával he­­mok. Az üzem falán bonyolult kép­ ve^ő beáramlásáról _ hogy innét látják el ezzel az étel- naturálják. Mosolyogva jegyzi meg let mutatja, mi történik az alkohol- Sokat fejlődött az üzem az elmúl­t .. . . összesen 35 darab m^^vérTróÍ SgTrábl- T*? felteszem a ,al- <*etsav ^ belőle, milyen évekbem De azért vannak még ne­mnövendékbikát álítottak be­ „evelés­^ itt a’ munká' v1 ’ V “ elvezhetetlenné vá‘ molekulákat választanak ki, adnak hezsegek. Nagyon kellene egy mik­á­böl mint tenyészbikát, 24 sem árulkodik, hogy itt a „munka- hke­lgy a szesz? _ „Tizennyolc hozzá ezek a szorgalmas kis élőté­­rcszk ° P­ Aztán nem tudnak eceteilídarabot értékesítettek is. A növen­milliói, sőt milliárdjai „dolgoz- éves gyakorlatom alatt egyszer for­­nyék — miközben táplálkoznak, el­­tárolni, kevés a hely. A nagyteres [W“ bij^k "között" kilenc" darab" volt­­ dőlt elő, Egerben, hogy ecettel benn- pusztulnak, szaporodnak, kedelem pedig ilyenkor, télen nem knón fel­ m (anyja termelésének nafl­1’ és munkájukért nem kérnek mást, csak jó levegőt, jó bánásmó­dot, túráit szesztől berúgott embert lát­ Ha a hőmérséklet magasabb mint gondol a nyárra, nem tárol megfelelőn tej átlaga) ebben az évben is 20 db tam." A denaturátumot felhígítják kellene, akkor idegen baktériumtörzs készletet, így sokszor _ kénytelenek^,enyészbika eladása"szerepel tervük-Amint Kampis Tamás elvtárs, az és a mintegy 11—11,5 fokos ecet- telepedik meg a képzőben az ecet­üzem vezetője — vele együtt négyen ,, „rejtőkádakba. Itt baktériumok kipusztulnak el nyál'­dolgoznak az üzemben — kalauzol ’ megtudom, hogy ezek a parányi, a milliméter ezredrészével mérhető szorgalmas kis állatkák, a „bacte­rium acetigenum“-ok nem is olyan szerény igényűek. Bizony nagy szak­tudást, figyelmes munkát, állandó ellenőrzést követelnek „gazdáik’-tól hogy munkaképességük maximumát adják, hogy minél kevesebb alkohol­ból, minél rövidebb idő alatt, mint­ több ecetet tudjanak készíteni. Kis üzem volt ez még valamikor amikor magánkézben volt, az álla­mosítás után bővítették és korszerű­sítették. Most a régi kisteljesítmé­nyű képzőkádon kívül két új, ha­talmas, mintegy 600 hektoliteres képzőkádban folyik a termelés. A kádakon csővezetékek, szivattyú cirkuláltatják a cefrét, műszerek mu­tatják az anyag áramlását, hőfokát amelyek azonnal jelt adnak a szak­embernek, ha valahol hiba van. Az ecetgyártás alapanyaga a 96-os leállni a termeléssel egyik-másik­, " káddal, „pihenőre” küldeni a bak­­­tériumokat. Nyáron aztán, amikori itt az ecetfogyasztás szezonja, nemi A növendékbika eladásának évről évre csökkenő száma nem azt­­ jelenti, hogy a gazdaság nem tud tudnak annyit termelni hogy ■ nagyképességű teny­eranyagot ellő­szükségletet teljes mértékben kielé­ 0?tiltaTsd az’ +hogy mind­ ob­... t, • , t­­ —ban tért hódit a mesterséges megter­githessek. Baj van a szakmunkás/-) ,, ... . .. . .. .... , . . . . ... . Minekenyites, így kevesebb apaállatra utánpótlással is — ezzel inkább ipar-” ... . ... . . , .. . . , , "van szükség, jobban ki tudjak hasz­agi vonalon — a fiatalokat nem na-n­­ ,. . . . .. . „ (Inaim a nagyobb kepessegű, es ma­gyon vonzza ez a szakma. Pedig Pa-” , ’ , . ., r, . . . . . ... ,. . .■denféle szempontból megfelelőbb Jaki Dániel bizonyíthatja, aki a­ enyészállatokat érettségi után kerül az üzembe és” egyre jobban megismeri az ecet-p gyártás fortélyait, hogy vannak­­ gazdaságban is készülődnek az szépségei ennek a szakmának is.­­ősszel megrendezésre kerülő Orszá­g­­os Mezőgazdasági Kiállításra és Közben — míg beszélgetünk — itt a vasarra- tervek szerint a sertések-, a mintavétel ideje. Pataki Dani meg­ jr­ 1t­ kocákat és kansüldőket, szarvas­nyitja a próbacsapot, teleengedi ecetp­oít. A­­­ marhából növendéküszőket és ne­­tel, előkerülnek a laboratóriumi mű­­­vendékbikákat,a baromfiakból pedig szerek, anyagok, megállapítják, hogy csarSa magyar és Rhode-islandi tör­­az alkoholtartalom 0,2 százalék, még rizset mutatnak be, egyszer megnézik az üveget, kristály p t­szta az ecet. Megízlelik, mint má­” Idei terveikből a sertéstenyésztés suti a bort, vagy a pálinkát. Lehet pterén a fehérhússertés fajtánál a ”sonkatípus kialakítása és a 11 élő­ J. J. a malac-szaporulat elérése szerepel. fejteni. n a villanyáram, gondoskodnak a le­naHaS pedig 13 liter volt.

Next