Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

, \y O PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI Könyvár A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJa Ii. évfolyam, 70. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 március 23. Március végi hófúvás Tolna megyében: A megye csaknem minden közútja járhatatlan Pécs—Bátaszék között 150 centiméteres hófúvások Pénteken, szokatlanul zord idő köszöntötte a tavasz második napját. Már pénteken este jelentések érkeztek a megye csaknem minden területéről, hogy az utak a hófúvások miatt járhatatlanok és ha továbbra sem csökken a szél erőssége, akkor szombat reggelre, a megye közútjainak nagy része járhatatlanná válik. A közutak karbantartói, a vasút pályafenntartási főnökségének vezetői, dolgozói felkészültek a várható hóakadály elhárítására. A felkészülést, a szombat reggeli helyzet indokolttá tette. A vonatok, autóbuszok nagy késésekkel közlekedtek, így számos élelmiszer szállítmány is később érkezett a szokottnál. A Kölesdi Tejüzemből például 20 perces késéssel hozták a tejet Szekszárdra. A fővárosi napilapok a délelőtti és délutáni órákban érkeztek meg a községekbe. A 6-os műát az egyedüli járható közút Az Útfenntartó Vállalatnál az idén még nem vették igénybe a nagyteljesítményű hóeltakarító gépeket. Szombatra virradóra azonban már üzembe állították a nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat, vontatókat. 153 útfenntartó munkás dolgozott a megye közútjain, ahol elsősorban a hófúvásokban megrekedt gépkocsik továbbhaladását segítették elő. Az úteltakarítási munkálatok sikertelenek voltak, mert a hóvihar, a heves szélroham, percek alatt befútta a megtisztított útszakaszokat. És éppen ezért szombat délelőtt is első sorban a bajbajutott közlekedési A Szekszárdi Pályafenntartási Főnökséghez tartozó vasútvonalakon — több mint 300 kilométer — már pénteken délután munkába állították a figyelő szolgálatot. Hetven pályamunkás adott rendszeres jelentést pénteken délután és éjjel a hófúvásról. A szombatra virradó éjjel a rétszilas—bátaszéki vasútvonalon hóakadály nem volt, de a készenléti szolgálatot a pályamunkások részére elrendelték. Ugyancsak hóakadálymentes volt a bátaszék—dombóvári vasútvonal is. Ezeken a vonalakon a személyvonatok csupán néhány perces késéssel közlekedtek. A szekszárdi főnökséghez tartozó bátaszék—pécsi vasútvonalon azonban az éjszakai hófúvás olyan erős volt, hogy a reggeli pécsi vonatot hómarógép nélkül nem tudták elindítani, járműveken segítettek az útfenntartó vállalat munkásai. Szombaton reggel több mint tíz hóeke, 4 darab DT lánctalpas traktor és két darab Cs—800-as típusú vontató kezdte meg a hóeltakarítási munkálatokat. Szombaton a délelőtti órákban a következő utak voltak járhatatlanok: A 68-as út Tamási községig. Továbbá a paks—nagydorogi, a gyönk—miszlai, a kölesd—pincehelyi, a paks—kölesdi, a bonyhád—zombai, a maros— lengyeli, a bonyhád—tevel—murgai, a bátaszék—bonyhádi, a cikói bekötőút, a paks—sárszentlőrinci és a szekszárd—simontornyai utak. A hómarógépet a személyvonat elé engedték és csak így tudta áttörni az összefüggő akadályt képező 120 centiméteres hóakadályt. Különösen Feked és Szebény között volt nagy hófúvás, azonkívül Hosszúhetény térségében. A pályamunkások fáradozása ezen az útszakaszon is csak kevés sikerrel járt, ugyanis a szél percek alatt befújta a megtisztított szakaszokat. Szombaton reggel a fenti vasútszakaszon a hófúvás magassága meghaladta a százötven centimétert. A nagy vihar lehetetlenné tette a hótakarítási munkálatokat, így a 67 kilométeres útszakaszon szombaton 9 óra két perckor beszüntették ideiglenesen a vasúti forgalmat. A nagymányoki bányászok A Nagymányoki Szénbányák szombat délig zavartalanul dolgoztak, a nagymányoki és a váraljai üzemekben szombaton a reggeles műszak is teljes bányászlétszámmal kezdődött. A bányászok gyalog mentek munkahelyeikre, a helyben lakó bányászok közül sokan pótműszakra jelentkeztek a távolabbi községekben lakó társaik helyébe. Mányokra és Váraljára a bonyhádi MÁVAUT 18 autóbusza szállítja a bányászokat és brikettgyári munkásokat, s a 18 autóbusz közül szombaton reggel egy sem érkezett be a bányákhoz. A Nagymányoki Szénbányák együttesen a nagy hóakadályok miatt adódó külső szállítási zavarok ellenére is a péntek reggeltől szombat reggelig tartó háromharmadban 106 százalék fölött teljesítették napi tervüket, sőt a szombat délelőttös műszak is túlteljesítette tervét. Csupán a brikettgyár termelésének biztosítása okozott gondot a bányászat vezetőinek, mivel a távolabbi községekből Tevel Kisvejke, Aparhant, Mucsfa és Mórágy községekből egyetlen brikettgyári munkás sem érkezett munkahelyére szombaton. Különösen a mécse „■s.A bányász községek, a vasutak és a fő közlekedési utak járhatóvá tételéért folyik megfeszített munka a községi tanácsok, az útfenntartó vállalatok és a vasutak részéről. A Mecsekalján és Tolnában mintegy 500 hóeke dolgozik. A pécs—bátaszéki vasútvonalon 150 centiméteres hófúvások A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet egyre inkább az állattenyésztésre tér át. Már az 1956—1957-es gazdasái évben is jövedelmük fő forrása az állattenyésztés volt. Az idén tovább növelik állatállományukat. A jó minőségű szarvasmarha törzsiét zárnál 25 darabbal növelik. A termelőszövetkezet tagjai legbüszkébbek azonban a cornwai sertéstörzsre. A törzs mintegy 300 000 forint jövedelmet jelentett a paksiaknak már a múlt esztendőben is, az idén ennél lényegesen több bevételre számítanak, mert a szaporulatot, mint törzsállományt, értékesítik. Képünkön a „Cigány“ comwal, 91 pontos, 270 kg-os elit anyakoca látható gondozójával. Ifjúsági segítő brigád Sárpilisen Az elmúlt hetekben sorra alakultak a KISZ-szervezetekben az önkéntes ifjúsági segítőbrigádok. Sárpilisen is megalakult a brigád február végén 15 taggal. Közülük öten tagjai a KISZ-szervezetnek, a másik tíz fiatal pedig, fiúk és lányok vegyesen, még nem tagjai a KISZ-nek, de a kulturális munkában eddig is részt vettek és most ők is csatlakoztak a fiatalok segítő brigádjához. Eddig eredményekről még nem számolhatunk be, hiszen vasárnap lett volna az első faültetési nap, az időjárás azonban ezt nem engedte meg. A községbe már megérkezett 1200 facsemete, amelynek elültetését a fiatalok, a brigád tagjai vállalták. A KISZ-szervezetnek a kultúrotthonban van helyisége, azonban az nem felel meg céljainak. A fiatalok elhatározták, hogy kimeszelik az ifjúsági szervezet helyiségét, berendezéséről is gondoskodnak és a kultúrotthon környezetének rendezésében is segítenek. Amint szükségessé válik, ahogy megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, segítenek az olyan egyedülálló öreg embereknek, akik kielégítően nem tudnák a soronlévő munkákat elvégezni. A Német Demokratikus Köztársaság A 107 ezer négyzetkilométer területű, 17 millió lakosú Német Demokratikus Köztársaság az európai népi demokratikus államok között a legfejlettebb iparral rendelkező ország. Ásványi kincsek közül barnaszénben és kálisóban igen gazdag. A nehézipar számos ágazatának (motorgyártás, elektromos ipar, vegyiipar) központjai alakultak ki az ország déli részén Drezda, Lipcse, Magdeburg, Halle, Karl Marxstadt körzetében. Legújabb létesítményei közül Stalinstadt acélművei emelkednek ki. A Német Demokratikus Köztársaság könnyűipara is igen fejlett. Cottbus körül az Érchegység északi oldalán húzódik a textilipar övezete; Lipcse nevét könyvkiadása, Jénáét az optikai ipar, Gotha városát pedig térképei tették világhírűvé. Eisenachban gyártják a hazánkban is jól ismert „Wartburg” gépkocsikat. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Berlin, melynek egy része — Nyugat-Berlin — a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozik. A környező mezőgazdasági körzetekből a berlini ipari központ szinte szigetenként emelkedik ki. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági életében a hűvös és a csapadékos éghajlat, valamint a zömében homokos talajok miatt nagyon fontos szerepet játszik a burgonya és a rozs termelése. A Balti tenger partján Rostock és Stralsund hajóépítő ipara rendkívül fejlett. (TERRA) f Díszünnepség Szekszárdon Díszünnepséget tartottak március 21-én Szekszárdon a Magyar Tanácsköztársaság 39. évfordulója alkalmából. A volt megyeháza nagyterme majdnem kicsinek bizonyult, az ünnepségen képviselve volt Szekszárd város dolgozó népe. Az elnökségben és az első sorokban helyet foglaltak a Tanácsköztársaság aktív résztvevői, veteránjai. Gera Imre, a Városi Pártbizottság tagja, megnyitó szavai után Abelovszky József elvtárs, a Tolna megyei direktórium ma is élő, s egyben utolsó tagja tartott ünnepi beszédet, amelyben élményei alapján emlékezett meg a hősi korszakról, a Tanácsköztársaság harcairól. A díszünnepségen felszólalt a szovjet helyőrség képviselője is. Arról a segítségről beszélt, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság léte jelentett az ifjú szovjet államnak abban az időben. Az est színvonalát emelte Rácz Erzsébet II. o. és Tóth István IV. o. tanuló szavalata. A két fiatal a munkásmozgalom nagy költőinek, Gábor Andornak Orgovány, és Gellért Oszkárnak Hegycsúcsra értél című költeményét adták elő hatásosan. A díszünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget. Jól jövedelmez az állattenyésztés a szakcsi Új Élet Tsz-nek , i,aécsi Új Élet Termelőszövetkezetben kitűnő az állatállomány, és ennek elérésében nem kis szerepe van Szűcs Géza elvtársnak, a tsz agronómusának. Arról beszélnek a tagok, hogy míg nem volt agronómusuk, 5,2 liter volt az istállóátlag, ma pedig tehenészetük a kistenyészetű termelőszövetkezetek közül az országban második helyen áll, kiváló 10,1 literes istálló és 12,3 literes fejési átlaggal. A szép eredmény, sok pénzt jelent a tagságnak, erről beszélgettünk Szűcs Gézával. — Az elért eredményekben nincsen ördöngösség, hiszen ugyanazzal az állománnyal tudjuk a jelenlegi jobb eredményt is elérni. Megértettem a tagokkal, hogy takarmány nélkül nem lehet állattenyésztéssel foglalkozni, igenis szükség van arra a takarmányra, amelyet ki akartak osztani. Hallgattak rám s itt van az eredménye, havonként közel 20 000 forintot hoz a tej, ami biztosítja munkaegységenként és havonként a 10 forintos előleget. Az eredmény elérésének másik oldala, hogy fejéskor, illetve fejés után lelkiismeretesen elvégezték az utócsepegtetést. Ezzel nemcsak azt értük el, hogy emelkedett a tejhozam, hanem azt is, hogy növekedett a tejzsír is, mégpedig 3,2 százalékról 4,2 százalékra. Ez a magasabb zsírszázalék havonta 3000 forint prémiumot jelent a tagságnak. A tejen kívül a növendék szarvasmarhák tartása és eladása jelent még hasznot. 17 darab növendékünk van, amelyekből 4 darab mint szerződéses tenyészbika kerül eladásra, 6 darab mint tenyészüsző, 7 darab pedig mint hízóbika kerül értékesítésre. — A szarvasmarhatenyésztésen kívül sertéstenyésztésünk is jelentős. Tervünk a jelenlegi állomány kicserélése és egy fehér hússertés törzs beállítása. Éppen ezért a selejtanyákból 50 darabot hízónak kötöttünk le, és már az új állományból fogunk értékesíteni 50 darab sonkasüldőt. A vásárolt 20 darab tenyészkoca állományt a lengyeli tangazdaságból kapjuk. — Az állattenyésztés bővítése érdekében közeljövőbeni tervünkben a juhászat beállítása és halastó létesítése szerepel — mondotta Szűcs elvtárs.