Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

Egyetem­i Könyvtár LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 55. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 március 6. Társadalmi összefogással valósul meg­­ a bonyhádi kórház, Tolna megye harmadik közkórháza Tolna megye az országban egyike a kórházi szempontból legrosszab­bul ellátott megyéknek. A felszaba­dulás előtt mindössze egy kórház mű­ködött a megye területén, a szek­szárdi, s azóta egy új kórház épült Pincehelyen, ez azonban csak kis mértékben könnyíti meg a megye betegellátását,­­mert földrajzi fekvé­sénél fogva elsősorban a somogyi és a Fejér megyei betegek tudják felke­resni. Bár elmúlt tíz esztendőben sok tüdőgondozó szülőotthon, egész­ségház épült, a kórházi kézdés kérdését még­sem sikerült megnyugtatóan meg­oldani, amit azça is mutat, hogy míg a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számának országos aránya 40, addig Tolna megyében mind­össze 28. Ezen a helyzeten akar most segí­teni a megyei tanács egészségügyi osztálya akkor, amidőn megkezdte az új bonyhádi kórház felállítását. Bony­hádon eddig szülőotthon és trachoma gondozó működött, most az új kór­ház alapjait ez a két intézet jelenti majd. — Tervünk az — mondja dr. Gu­­jás János főorvos, az egészségügyi osztály vezetője —, hogy a kórház, amelyet elsősorban társadalmi erőből kell megvalósítanunk, ebből a két, évek óta jól működő egészségügyi in­tézményből nőjjön ki. A kettő összevonása mellett még az idén belgyógyászati és sebé­szeti osztályt nyitunk, összesen száz ággyal. A meglévő alapok azt jelentik, hogy csak a két osztályhoz kell orvosi és asszisztensi személyzetről gondos­kodnunk, ami lényeges könnyebbség. — Persze ez még önmagában nem lenne elegendő — folytatja dr. Gujás János. — Az egészségügyi miniszté­rium vállalta ugyan az új bonyhádi kórház személyi részét, a többit azonban nekünk kell összehoznunk. Társadalmi összefogásra számí­tunk, s szerencsére mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel karol­ják fel a bonyhádi kórház ügyét. A szekszárdi kórháztól és a Vörös­­kereszttől különböző műszereket, felszereléseket kapunk s ez azt je­lenti, hogy különösebb állami támo­gatás nélkül is meg tudjuk nyitni a bonyhádi kórházat. A terveink megvannak a továbbiakra is, mert a jelenlegi trachomagondozó épületére szeretnénk majd egy emeletet építe­ni, hogy a következő években így bővítsük s tegyük minél korszerűbbé a megye harmadik közkórházát. — Mikor nyílik meg a bonyhádi kórház? — Nem csak rajtunk múlik — fejezte be nyilatkozatát dr. Gujás főorvos —, de ebben az évben fel­tétlenül át akarjuk adni rendelteté­sének. (cs) A kisiparosoknak újra mesterművet kell készíteniük A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló rendelet előírja, hogy a képe­sítéshez kötött szakmákban az új iparengedély kiadását meg kell előzni a mestervizsgának utólag pedig le kell tenni a vizsgát azoknak, akik 1956. eleje óta kaptak ipar­jogosítvá­nyt és korábban nem volt ipargya­korlásuk. A mestervizsga bevezetése javítja majd a régi híres magyar kéz­műipari munka színvonalát. A vizsgán elméleti és gyakorlati követel­mények elé állítják a kisiparosokat, úgynevezett mesterművet is kell készíteni. A vizsgák megszervezése a KIOSZ feladata. Az előzetes szá­mítások szerint tízezernél többen jelentkeznek a vizsgákra. Nagy szak­mai tudásról kell majd tanulságot tenni azoknak, akik mestervizsgát tesznek. A KIOSZ tanfolyamokat szervez, hogy aki akarja ezeken gyara­­píthassa ismereteit. A tanfolyamokon nem kötelező a részvétel és szak­mánként tizenöt jelentkező esetén indítják meg a megyeszékhelyeken. Vi­déken előreláthatólag 220 kisiparos oktat. Belföldi hírek Az Építésügyi Minisztérium Város és Községrendezési Főosztálya ren­deletet adott ki a megyei, a városi a községi és egyéb építésügyi hatósá­goknak. Utasítja a hatóságokat, hogy az építési engedélyek iránti kérel­mek elbírálásánál az országos építés­ügyi szabályzatban foglalt idevonat­kozó rendelkezéseket alkalmazzák, azaz szüntessék meg a családi házak építési módjában és az épületek for­mai kialakításában tapasztalható nagy rendezetlenséget, ami igen ront­ja a város képét.* A Mártírok útja * 27 szám alatti lottóház az idén nyáron már beköl­tözhető lesz. Az épület 20 lakásából, mindössze három gazdátlan, a többit kisorsolták az eddigi tárgynyere­mény húzásokon. Az Országos Taka­­rékpénztár, mint ismeretes, tavaly két lottóház építését jelentette be. A másodikat most a Múzeum körút 9. számú telken építik fel. A második lottóház terve már el­készült. A környező házak képéhez illeszkedő hatemeletes modern ház­ban 25 lakás épül. Ebből egy — az egyszobás, összkomfortos — a ház fel­ügyelői. Tizenkét kétszoba-hallos, összkomfortos és 12 garzon lakás lesz. Építését még a tavasszal megkezdik és 1959 nyarára fejezik be. Erre az időre valamennyi lakását kisorsol­ják.* Olcsóbb lett néhány cigaretta, így például a Rodope darabonként 14 fillér helyett 8, az Arda 14 fillér he­lyett 8, a Monopole 14 fillér helyett 3, a Menlik 14 fillér helyett 8, a Wozasowe pedig 12 fillér helyett ugyancsak 8 fillérbe kerül. * Az erdei termék­vállalat újítói az üres gyümölcsrekeszek szállításának könnyítésére egyszerű, olcsó mód­szert dolgoztak ki: a hámozott lemez­hulladékból gyártott ,gyümölcsrekesz alkatrészeket horganyzott dróttal úgy kötik össze, hogy a rekesz egy mozdulattal összehajtható, illetve szétnyitható. Az üres rekeszek szállí­tásánál a rakodóteret így többszö­rösen kihasználhatják. * Érdekes újítást nyújtott be nem­rég Weiner Fülöp, az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Fel­ügyelőség munkatársa. Selejt, vagy hulladékvascsőből, betonalappal egy szinte örökké tartó szőlőkarótípust alakított ki, amelynek előállítási költsége a számítások szerint csupán kétszerese az alig 8—10 évig hasz­nálható fakarónak.* A Telefongyárban már sorozatban készül az új típusú T. 328-as rádió. A Három plusz kétcsöves készüléket újvonalú, szép kivitelű fadobozba sze­relték. Az öt nyomógombos, három hullámsávos, eguhan »szórós rádió­­készülék ára 1650 forint. n­éhány érdekes hír Arról hallottunk a napokban, hogy a megye területén a rétek víztelenítésére mintegy 800 000 fo­rint van biztosítva. A réteken a munkákat már megkezdték, többek között Felsőnána, Kalaznó, Kisszé­kely, Kistormás, Kölesd, Udvari, Varsád, Duzs, Bölcske, Dunaföld­­vár, Gyulaj, Dom­bóvár, Felsőnyék, Magyarkeszi és Pincehely községek­ben.* Ebben az évben a termelőszövet­kezetek a többi között öt és fél va­gon olajpogácsát, 50 mázsa korpát és 20 mázsa tápkorpát vásároltak. * A múlt hónapban a legeltetési bizottsági elnökök részére tan­folyamot tartottak Lengyelben. A tanfolyamon 32 fő vett részt. * Az állattenyésztésben télen sem állt meg a munka, különösen nagy gondot fordítottak az emberek a legelők ápolására és téli trágyázá­sára. A tamási járás legeltetési bizottságai 117, a gyönki járás le­geltetési bizottságai 102, a paksiak 80, a dombóváriak 50, a szekszárdi járás legeltetési bizottságai pedig 50 mázsa műtrágyát vásároltak és szór­tak szét a legelőkön. A Megyei Nőtanács küldöttsége Rapai Gyula elvtársnál Szerdán délelőtt 12 tagú nőkül­döttség kereste fel Rapai Gyula elvtársat, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság első titkárát. Beszél­getést folytattak a nőtanácsok munkájával kapcsolatos problé­mákról, arról, hogy a községi párt­­szervezetek, azok titkárai milyen segítséget adnak a nőtanácsnak. A küldöttség tagjai — bátaszé­ki, németkéri, simontornyai, ta­mási, dombóvári asszonyok — ar­ról beszéltek, hogy nem megfelelő módszerrel foglalkoznak egyes pártvezetőségi tagok a nőtanács munkájával kapcsolatban. Tanács­adás helyett, támogatás helyett, felelősségrevonás, megnem értés — nagyon sokszor találkoznak ezek­kel a nőtanács tagjai munkájuk során. — Elsősorban türelmet kérünk az asszonyoktól — válaszolt a kül­döttségnek Rapai elvtárs. — 1948 után a módszerek nem voltak he­lyesek, a diktálás módszere ter­jedt el. Ezt meg kell fordítani, meg kell győzni az embereket, és ez a nehezebb. Nem könnyű megváltoztatni éveken keresztül megszokott módszereket, és ebből fakad, hogy a falusi párttitkárok egy részénél ezekkel a parancsol­gató módszerekkel „támogatják” a nőtanácsok munkáját. Az asszonyok még számos prob­lémáról beszélgettek Rapai elv­társsal. Beszámoltak többek kö­zött a Gyermekváros javára indí­tott gyűjtési mozgalom eredmé­nyeiről is.* A n­őtanács küldöttsége előző nap Tuska Pál elvtársai, a megyei tanács elnökét kereste fel. Itt a fiatalok munkába állításáról, a csökkent munkaképességűek fog­lalkoztatási lehetőségeiről foly­tattak beszélgetést, és arról, mi­lyen vonatkozásban segítsék a községi tanácsok a községi kultúr­­otthonok a nőtanácsok munkáját. Az idén először a váltottműszakos termelést vezetik be Mázán Az elmúlt évben sok panaszra és elégedetlenségre adott okot a M­izai Téglagyárban, hogy a D”ésgép mellett dolgozók munkaidejét állandóan vál­toztatni kellett. Probléma volt az is, hogy csak 48 órát dolgozzanak a mun­kások, ugyanis a nyári hónapok alatt, amikor a téglagyártás szezonja van, a gép kapacitása tízórás műszakot is elbír. Az idén, a téglagyári munkások megelégedésére, rendezték a tavaszi, nyári munkaidőt. Megoldották, hogy a présgép egy héten 58 órát üzemel, emellett a gépet kiszolgáló munká­sok 48 órát hetenkint, és minden ötö­dik héten 50 órát. A váltott műszak bevezetésével egyidőben négy újabb munkást is beosztottak a géphez, akik váltó­ szerepet töltenek be. Ez­zel a módszerrel a gép- és szárító­­berendezés teljes kapacitásai ki tud­ják majd használni. Az idei szezonban a téglagyárban szervezési újításnak számít az is, hogy csak a három üzemfenntartó munkás és a gépkarbantartók dolgoz­nak csak órabérben. A többi munka­helyeken teljesítménybérezést vezet­nek be. A Dunaföldvári Cipész KTSZ rendes évi közgyűlését március 8-án, szombaton tartják a községi kultúr­­otthonban. A közgyűlésen számol be a szövetkezet vezetősége a tagságnak az elmúlt évi munkáról, a szövetke­zet nyereségének felosztásáról. Ugyancsak ezen a gyűlésen ismer­tetik az 1958. évi tervfeladatokat, valamint a szövetkezet fejlesztésére vonatkozó tervet. Az elmúlt évben a megye egyik legjobban működő kisipari szövet­kezete volt a dunaföldvári és 1 039 281 37 forintos nyereséggel zárták az évet, a nyereségből bőví­tik a szövetkezet felszerelését, be­rendezését, ezenkívül a közel két­száz tagnak 253 211 forintot fizetnek osztalékként. A szövetkezet szombati közgyűlé­sén az alapszabály értelmében vá­lasztják újjá a vezetőséget is. Egy évtized alatt 1945-ben Zombán, a községben, csak négy tanterem volt, ezenkívül kettő a külterületen. A tanulókkal hat­­ tanító foglalkozott. A felszabadulás után megváltozott a helyzet, s azóta szinte minden évben emelkedett a tantermek és pedagógusok száma. Jelenleg Zom­­bán a községben 15 tanteremben folyik a tanítás , külterületen pe­dig két tanteremben. A külterületi pedagógusokkal együtt 21 nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Az is­kolában szaktanárok foglalkoznak a diákokkal, szakosított oktatás fo­lyik, melyen részt vesznek a Paradi­csom-pusztai felsőtagozatú tanulók IS. A Nemzetközi Nőnap előtt A Kertalja utcai kis üzletben találjuk meg Rozgonyi Pálnét, a bátaszéki nőtanács elnökét. A nő­tanács munkájáról, a Nemzetközi Nőnap előkészületei felől érdeklő­dünk. — Az ünnepséget március 9-én, délután rendezzük meg. Az a cé­lunk, hogy nagyszabású asszony­találkozó legyen ez az ünnep, ezért meghívjuk a község valamennyi asszonyát. 2000 meghívót küldünk szét a községben — mondja Roz­­gonyiné —. Az előadó Rapai Gyula elvtá­rs lesz a találkozón, azonkí­vül a MÁV énekkar, az általános fiú- és a leányiskola tanulói is adnak műsort. A nőnap előkészí­tésében közreműködik a községi tanács, a pártszervezet és a tö­megszervezetek is. A meghívók széthordását az iskoláslányok vál­lalták magukra. — Jelenleg milyen célok veze­tik a nőtanács munkáját? — Elsősorban a Gyermekváros — mondja Rozgonyiné. — Eddig 6200 forint az az összeg, amely erre a célra összegyűlt a külön­böző rendezvények bevételeiből. Teaesteket rendeztünk, azonkívül jelmezbált. A jelmezbál volt a legsikerültebb rendezvény, anyagi tekintetben is, ennek tiszta bevé­tele 2100 forint volt. Annak idején vállaltuk azt, hogy 10 ezer forin­tot fizetünk be a Gyermekváros javára és ezt az ígéretet teljesí­teni akarjuk. Sajnálattal tapasz­taltuk például azt, hogy a községi pártvezetőség egyik-másik tagja előtt közömbös a Gyermekváros ügye. Amikor segítséget kértünk, megkaptuk: „Ha vállaltátok, tör­jétek a fejeteket, hogyan lesz meg a pénz.” — És mi törjük a fejünket. Amennyiben a kultúrotthon sza­bad lesz, március 16-ra ruhabemu­tatót tervezünk a földművesszövet­kezeti nőbizottsággal közösen. A bemutatott férfi-, női- és gyermek­ruhák nagy részét a földműves­szövetkezet bocsátana rendelkezé­sünkre. Lehet, hogy a bemutatót teadélutánnal együtt rendezzük meg, ezzel is több lenne a bevé­telünk. — Mivel foglalkozik még a nő­tanács? — Minden héten csütörtökön tartunk fogadónapot a pártszer­vezet helyiségében. Eddig minden alkalommal öt-hat asszony kere­sett fel bennünket különböző problémákkal, jöttek tanácsot kérni. Az ilyen fogadónapok ta­pasztalatai alapján határoztuk el, hogy április elsejével újabb varró­­tanfolyamot indítunk. A most fo­lyó varrótanfolyamon 30 asszony vesz részt. Foglalkozunk olyan elképzelésekkel is, hogy gobelin­­tanfolyamot is indítunk, és szóba­­került háziipari szövetkezet alakí­tása is, mert nagyon sok asszony van a községben, akit valamilyen munkával foglalkoztatni kellene — fejezte be nyilatkozatát Rozgo­nyi Pálné.

Next