Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
1958 március 14. Egy tsz agronómus számításai A közelmúltban napvilágot látott a 3004-es számú miniszteri rendelet, amely teljes részletességgel tárgyalja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítésének módozatait, sok tekintetben anyagi feltételt biztosít az állam e rendelettel a tsz-nek, hogy igazi nagyüzemmé válhassék és termelése állandó fokozásával a nagyüzemi termelés fölényét minden községben szemléltetően bizonyíthassa. Ezen tényezőket figyelembe véve, megkísérlem felvetíteni, mit jelent ez a rendelet az ózdi Táncsics Termelőszövetkezet életében. Fontosnak tartom ezt azért is, mert a rendeletet csak végigolvasva elsuhannak a számok és adatok, megfelelően nem tudjuk felmérni a benne lévő tehetőségeinket. Folyó gazdasági évben a tehenészet fejlesztésére további 22 darab tehenet szándékozunk vásárolni. Ezek értékét természetben vágó- és hízómarhával is lehet törleszteni. A visszafizetés a vásárlást követő második évben kezdődik, és akkor is az első évi részlet csak 15 százalék. Ez a kedvezmény a takarmányozás, gondozás és egyéb rezsiköltség figyelembevétele mellett darabonkint ha csak 100 liter tejtermelésből számított tiszta bevételt veszünk is alapul, a többlet bevétel: 5720 forint. Sajátrezsis építkezéseinknél, melyek egy juhhodály felújítás, 100 férőhelyes sertéshizlalda felújítás, 23 Szövetkezetünk összterülete: 836 kataszteri hold, ebből szántó 534 kataszteri hold. A talaj-termőerő fokozásának fontos feltétele, a növények által felvett táplálóanyag és további tápláló anyagok pótlása és raktározása a talajban. Hogy ezt állandóan fokozhassuk, az istállótrágyázás mellett több és több műtrágya felhasználására van szükségünk. Jelenleg egy mázsa 59 kiló műtrágyát használunk fel kataszteri holdanként. Az a termelőszövetkezet, amely egy kataszteri hold szántóra 100 kg műtrágyát használ fel, vételár kedvezményben részesül. Ez a kedvezmény szövetkezetünkben a következőképpen alakul: férőhelyes sertésfiaztató építés) a felhasznált anyag fogyasztói árának 30 százaléka a hitelből elengedhető. Ez összegszerűen 21 768 forint. Továbbá építünk ebben az évben öt darab 100 köbméteres silót. A rendelet szerint a silók építési költségének 25 százaléka engedhető el, ha október 1-ig az építkezést befejezik és november 1-ig telesilózzák. Erre megvan minden lehetőségünk, hisz azért építjük, hogy meg is töltsük őket. Siló építési kedvezményünk: 17 218 forint. Gépi munkáknál azok a termelőszövetkezetek, ahol egy kataszteri hold szántóegységre legalább három normál hold gépi munkára szerződtek a gépállomásokkal, a három hold alatti díjtételekhez viszonyítva minden gépi munkára további 20 százalékos munkabérkedvezményt kapnak. A rendelet megjelenése után a gépállomással kötött szerződésünket kibővítettük, eggyes újabb munkafolyamatok felvételével, hogy a fentebb jelzett 20 százalékos további kedvezményre igényt tarthassunk. Így elértük azt, hogy több munkát végeztetünk el kevesebb munkabérért és még megtakarítottunk rajta 27 640 forintot. Figyelembe vettük az adózási kedvezményt is. A munkaegység pénzbeli részesedése után az eddigi 10 százalék helyett csak 5 százalék jövedelemadót kell fizetni. Nálunk a pénzbeli részesedés 70 százalék a természetbeni 30 százalékos. Az így számításba jövő adókedvezmény: 25 720 forint. Mindezt összegezve megállapíthatjuk, hogy saját szövetkezetünkre viszonyítva a rendelet hatalmas segítséget nyújt, hisz az általunk elérhető kedvezmények teljes összege: 123 296 Ft. Az általunk folyó évre tervezett 20 000 munkaegységre kivetítve munkaegységenkint 6 forint 16 fillér többletjövedelmet eredményez. Minden termelőszövetkezet vezetősége és tagsága foglalkozzon a rendelet minden részletének tanulmányozásával, hisz azért született meg, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ügyét előre vigye. Farkasfalvi József _____tsz agronómus, Űzd. Nitrogén műtrágyánál 25 százalék Foszfor műtrágyánál 50 százalék Káli műtrágyánál 75 százalék Műtrágya kedvezmény összesen: 5592 Ft 18 175 Ft 1471 Ft 25 238 Ft Az én módszerem Még mindig problematikus számos nevelő számára a házi feladatok ellenőrzése. Ezt tapasztaltam a legutóbbi szakmai továbbképzési napon, a bemutató tanításon, majd az azt követő vitán. Noha mindnyájan tudjuk,hogy az írásbeli házi feladatok ellenőrzése minden óratípus szemves része, mégis előfordul az, hogy a nevelők egy része átsiklik ezen. Nem tulajdonít jelentőséget az óra ezen mozzanatának. Nem mondom, hogy rosszindulatból teszik ezt, hanem azért, mert sok időt vesz igénybe és így nem marad idő a tanítási egység kifejtésére. Indíttatva érzem magam, hogy a sajtó hasábjain keresztül ismertessem munkamódszeremet, amelyet iskolánkban több év óta alkalmazok és bátran mondhatom, hogy sikeresen. Nem ajánlok olyan módszert, ami többletmunkát jelent, ellenkezőleg idő és munkamegtakarítást érek el. Nem állítom azt, hogy ezt másutt nem alkalmazzák, mert hiszen csupán egyszerű fogásról van szó, erre más is rájöhetett és talán több helyen alkalmazzák is. Vagy talán még jobbat tudnak. Soraim azoknak szólnak, akik küszködnek még ezzel a kérdéssel és így főleg ezek segítségére szeretnék sietni. Hogyan is végzem e téren munkámat? összekapcsolom a készségfejlesztő gyakorlatokat a házi feladatok ellenőrzésével. Egyik tanuló (számtanból jeles vagy jó) füzetéből a táblára felírja a feladatmegoldásokat, addig a többi tanulóval a készségfejlesztő gyakorlatokat végzem. Utána saját füzetemből ellenőrzöm a feladatok helyes megoldását. Az egymás mellett ülő tanulók füzeteiket kicserélik és piros ceruzával aláhúzzák a hibás feladatokat táblai összehasonlítás után. Ezután minden tanuló egyénileg a táblai kép alapján kijavítja hibás feladatát. Javítás közben meggyőződhetek a hibás feladatok mennyiségéről és minőségéről. Ezután már nyugodtan láttamotok néhány füzetet, akár egy egész vad sorét is. Az órának ez a két mozzanata mindössze 15—20 percig tart. Itt most nem kívánok külön foglalkozni azzal, hogy mi történik akkor, ha a tanuló hibásan írja fel a feladatmegoldást. A nevelő leleményességétől függ, hogy ez ritka esetben történjen meg. Módszerem erre a következő: 1. Nem adok sem könnyű, sem túl nehéz házi feladatokat. Mindössze 2—3 feladat elégséges. (A feladatok nehézségétől függően.) 2. Az egyik feladat kapcsolódik az előző órai anyaghoz, a második feladat pedig ismétlő. 3. A házi feladatokra gondosan előkészítem a tanulókat, úgy, hogy minden valószínűség szerint a jeles és jó rendűek hiba nélkül tudják azokat megoldani. 4. Amennyiben időm megengedi, úgy az óraközi szünetben kiválasztok erre egy megfelelő tanulót, akinek feladatmegoldása helyes. Ezt a módszert alkalmazom a fizika és kémia házi feladatok ellenőrzésére, amennyiben a házi feladatok számszakiak. Kérem a kartársakat, akik ezt az egyszerű fogást tanításukban alkalmazzák és észrevételeik lesznek, keressenek fel levélileg, hasznos tanácsaikat én is szívesen fogadom. ROMHÁNYI HENRIK ált. isk. tanár, Pálfa TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÚJ KÖNYV Baktai Ferenc : Székelyek üzenik A szerző Romániában járt, ahova sok százezer embert fűznek rokoni szálak, emlékek, s mégis olyan keveset tudunk róla. Színes riportsorozata elvezet Marosvásárhelyre, a Magyar Autonóm területre, ahol sok százezer magyar él. A könyv más lapjai írásul Stalinba, a régi Brassóba kalauzolják el az olvasót, ahol szépséges régi műemlékek és modern gyárak között három nemzetiség: román, német és magyar él közösen. Meglátogatta a szerző a Fekete-tenger partját, a Déli Kárpátok szép üdülőhelyét, Sinaiát, s a ploesti olajvidéket. Ezekből a vidám, színes írásokból megismerhetjük szomszédaink földjének szépségeit, lakóinak gondjait, örömeit, mert a szerző munka közben és a jókedvű ünnep pánsípos, hórás, viharzó táncos óráiban is ismerkedett a szomszédország népével. HÍREK — A Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál sertés-önetetők mintadarabjait készítik. Tízféle változatban készítik el a prototípusokat, és amelyik legjobban beválik, annak a típusnak az üzemszerű gyártását kezdik meg. A mintapéldányok e hónap végére készülnek el. — A nagymányoki bányász kultúrcsoport Bródy Sándor: „A tanítónő” című színművét tanulja. A darab bemutatójára április hónap folyamán kerül sor. Minden bizonnyal nagy sikert arat majd a darab Nagymányokon. A Fácánkerti Növényvédő Állomás egyre nagyobb mértékben és egyre szélesebb körben végzi körzetében a növényvédelmet. Az elmúlt napokban például új magyar gyártmányú csávázógépet kapott az állomás. A gép óránkénti teljesítménye 30 mázsa, előnye, hogy a csávázást poros, illetve nedves csávázással és kombinált nedves-poros módszerrel is lehet végezni. Az új csávázógép jelenleg Középhidvégen dolgozik. A murgai KISZ szervezetnek 25 tagja van. A fiataloknak a tanács nagy segítséget ad. Az tanács vezetői úgy határoztak, hogy egy helyiséget biztosítanak a KISZ fiatalok részére, ahol azok berendezhetik második otthonukat. A fiatalok elhatározták, hogy ping-pong és röplabda csapatot alakítanak. — Szárazzon élénk népművelési munka folyik. Nemrégiben Bús Gyula iskolaigazgató vezetésével 24 tagú férfikórus alakult. A színjátszócsoport „A vén bakancsos, és fia a huszár’’ című színművet tanulja. A községi tanács a községfejlesztési alapból 500 forint támogatást szavazott meg a könyvtár fejlesztésére. — Jubilánsok a dombóvári vasútállomáson. A múlt héten töltötte be Juhász Antal és két társa a vasút szolgálatában töltött 25. évet. — Kocsolán kedden tartották meg a tavaszi vásárt. Meglepően sok lovat hajtottak fel a vásárra, de nem volt túl nagy a kereslet irántuk. Kelendőbb volt a szarvasmarha, egyegy jó fejőstehén ára 8—10 ezer forint volt. — Élénk érdeklődés előzi meg a Nemzeti Színház március 25-i szekszárdi vendégszereplését. A Nemzeti Színház művészei ekkor mutatják be a Városi Művelődési Házban Bisson March, , Madame Belzebub" háromfelvonásos vígjátékát. A darabban fellépnek Gobbi Hilda Kossuthdíjas kiváló művész, Básti Lajos Kossuth-díjas érdemes művész, Temessy Hédi és Gyurkovics Zsuzsa a Nemzeti Színház tagjai. — Als*n*nán a tavasz folyamán fásítást hajtanak végre. A tervek szerint 60 holdnyi olyan földterületet fásítanak, amely egyéb művelésre alkalmatlan. A terület nagy részére gyümölcsöst telepítenek. — Ebben a hónapban két kiállítást rendez a paksi járási könyvtár. Az egyik kiállítást Makarenko 70. születésnapja alkalmából, a másikat pedig Gorkij 90. születésnapja alkalmából rendezik. A kiállításon ismertetik az írók életét, munkásságát és műveiket. A mezei gazdák részére a földművesszövetkezeten keresztül két erőgépet és egy vontatót biztosított a gépállomás. Azonkívül a nagyobb szállítások idejére, mint a behordás, még egy vontatót is a gazdák rendelkezésére bocsátanak. A tamási vasútállomáson a jövő évben új raktár építését kezdik meg a kiöregedett, régi, korszerűtlen raktár helyett. A jelenlegi raktár 60 éves, akkor épült, amikor a vasútvonal. A Népbolt Vállalat március 16-án este hét órai kezdettel műsorral egybekötött divatbemutatót rendez a Városi Művelődési Házban. Az Állami Faluszínház műsora Az Állami Faluszínház együttesei ebben az évben rendszeresen látogatják megyénket és előadásaikkal mindenütt osztatlan sikert aratnak. Az elkövetkező időben a színház együttesei a következő előadásokat tartják Tolna megyében: Március 18-ig Shakespeare: Romeo és Júlia, április 6—április 20-ig Molière: Nők iskolája, április 24—május 7-ig Selmeczi Elek: Örvény, május 10—25-ig Gombos Imre: Pataki szüret, június 5—17-ig Kacsóh: János vitéz és június 15—július 1-ig Sardou: Szókimondó asszonyság. Jelenleg Shakespeare: Romeo és Júlia című színműve szerepel műsoron, amelyet mindenütt nagy sikerrel játszottak. 5 Külföldi tamulmányútra megy a nyáron három úttörő vezető KISZ fiatal a szekszárdi járásból Egyre több KISZ fiatal kapcsolódik be az úttörőcsapatok vezetésébe. Most a szekszárdi járási KISZ bizottság, a járási úttörő elnökséggel egyetértésben elhatározta, hogy a nyár folyamán három olyan KISZ fiatalt, akik tevékenyen részt vesznek az úttörőcsapatok vezetésében külföldi tanulmányútra küld. Természetesen a fiatalok közül a legjobb munkát végzetteket választják ki, s ők részesülnek ebben a kitüntetésben. A tanulmányút során megismerkednek más népi demokratikus országok és a Szovjetunió úttörő mozgalmával és ott szerzett tapasztalataikat felhasználják itthoni munkájukban. Egy fiatal a Szovjetunióba, kettő pedig a Német Demokratikus Köztársaságba megy tanulmányútra. 40 év a vasút szolgálatában J Az idő fakította ajtószárfán fehér tábla „Utánfizetési pénztár” felírással. Az irodát vasutas típus szerint rendezték be. Kályha, szenesláda, két szekrény, pénzszekrény, két asztal, székek, lámpák. Minden berendezési tárgyon leltári szám. A barnára lakkozott asztal mögött sapka nélkül szemüveggel az orrnyeregben, kezében a tollszárral itt ül, itt dolgozik Gadó Béla. Május 25-én tölti be a negyvenedik évet, amit a vasútnál töltött el. Naponta 54 jegyvizsgáló elszámolását intézi. Nem keres sokat, de ami a megélhetéshez kell azt megkapja, s több nem is kell. Hol kezdte, hogyan lett vasutas? — ő mesélte el, csak röviden, mert a negyven év hosszú idő. Egy generáció nőtt fel mellette, s annyi minden történt vele, a családjával, társaival, hí~regényt lehetne írni vasúti életútjáról. * 1918. január 12. Simontornyán nagyszüleinél lakott, akkor még 17 éves gyerekember volt, vasutas akart lenni. A családból senki nem volt vasutas. A mindenre kíváncsi fiatalembernek megtetszett a vasutas szakma. Kérvényt írt a pécsi igazgatósághoz: „Kérem, hogy az államvasutak kötelékében alkalmazni szíveskedjenek. Amennyiben kérésemnek eleget tesznek, úgy minden erőmmel, igyekezetemmel szorgalmas, jó munkásember leszek.” A kérvényt elküldte, s utána még szorgalmasan járogatott a simontornyai postára, ahol megtanult Morse-távírón dolgozni. 1918. május 25. Levél érkezett Pécsről. Izgatottan bontotta fel, vajon milyen értesítést kap, felveszik-e, vagy elvetik kérését? Azután amikor az első sorokat olvasta: „Jelentkezzen Pécsett szolgálattételre” megnyugodott. Egész nap esett az eső, Pécsett még három új vasutas csatlakozott hozzá, s négyen indultak az új élet, a vasutas élet útján. Horvátországban, Dalj nevű vasútállomásra helyezték. Két hétig csak ismerkedett a forgalomirányítással, a táviratok továbbításának módjával s utána már önálló távirászként dolgozott. A világháború, s különböző okok miatt a harminc magyar vasutast Magyarországra helyezték. Simontornyán 1921 március 10-ig volt távirász, ezután pedig Tolnanémedi állomásra helyezték. Gyenge látása miatt a forgalomtól áthelyezték Újdombóvárra. A vasútnál szükséges vizsgák letétele után személyes árupénztárosi teendőket látott el. Majd 21 és fél évig személypénztáros volt, 1943-tól pedig csaknem minden munkahelyen volt. Amikor a felszabadulás után az utánfizetési pénztárosi teendőkkel bízták meg, azóta itt ül ebben a kis irodában, hétköznap, vasárnap mindig itt találják meg. Reggel, amikor világosodik, már megy az állomásra és este 8—9 órakor ballag hazafelé. Harminchat évig egyfolytában Dombóvárott teljesített szolgálatot, és a hosszú idő alatt nem volt összesen két hónapig szabadságon, hiába küldték el, ő csak ott maradt, dolgozott, számolta a pénzt, s a napok egymás után jártak el felette. 1949-ben élmunkásjelvényt kapott, három oklevelet, sztahanovista jelvényt, emléklapokat, több mint tízszer pénzjutalmat, s legutóbb pedig kiváló vasutas jelvényt. A negyven év alatt csaknem mindig pénzzel dolgozott, s csak egyszer volt hiánya. Egy alkalommal 100 000 korona hiánya volt — 98 ezer korona volt a havi fizetése —, de az is csak egy napig, mert akkori pénztáros társa rosszul számolt el. Az utóbbi 6—7 évben munkájában „hiánylat” nem volt. — Nagyon megszoktak már engemet itt az állomáson, mindenki ismer, hozzátartozom, a vasúthoz. Már annyira vasutas vagyok, hogy ha nem lehetnék itt, akkor talán meg is halnék. Nyugdíjba? Három évem van még vissza, de ha engedik, akkor még tovább dolgozom — mondja búcsúzóul, és mielőtt becsukná mögöttem az ajtót, még visszahív és hamiskás mosollyal mondja: „Majd ha ráér, akkor negyven év múlva jöjjön el, akkor talán többet tudunk beszélgetni.” Megígértem. (Pálkovács)