Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
8 Példás ítélet a dunaföldvári paprika-panamázók ügyében A földművesszövetkezetet mintegy 600 000 forinttal károsították meg A paksi járásbíróság dr. Németh Ernő tanácsa tárgyalta a dunaföldvári földművesszövetkezet úgynevezett „paprika ügyét". A vádat dr. Szentgyörgyi István járási ügyét képviselte. A bíróság Lindinger Imrét, a dunaföldvári földművesszövetkezet ügyvezetőjét, társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntettében, valamint üzérkedés bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, Takács Jánost társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, valamint meg nem határozható rendbeli magánokirathamisítás bűntettében, Takács Jánosnét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, valamint ötrendbeli magánokirathamisítás bűntettében, Horváth Jánosnét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, s meg nem határozható számú magánokirathamisítás, valamint társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú lopás bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, Gaál Andrást üzletszerűen és jelentős terménymennyiség tekintetében visszaesőként elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében, Galambos Lajost üzletszerűen és jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett üzérkedés bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, valamint meg nem határozható magánokirathamisítás bűntettében, Mráz Józsefet üzérkedés valamint meg nem határozható rendbeli magánokirathamisítás bűntettében, továbbá üzletszerűen és jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett üzérkedésben, mint bűnsegédi bűnrészes vádjában, Miskolci Ferencet üzletszerűen és jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett üzérkedés bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, valamint meg nem határozható rendbli magánokirathamisítás bűntettében, Deutsch Andornét a társadalmi tulajdon sérelmére lopással és hanyag kezeléssel ismételten elkövetett bűntettben, egyrendbeli magánokirathamisítás bűntettében, valamint hamis tanúzás bűntettére való felbujtásban, Szatmári Istvánnét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett kisebb súlyú csalás bűntettében, valamint kilenc rendbeli magánokirathamisítás bűntettében, Földi Józsefet jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett üzérkedés bűntettében valamint három rendbeli magánokirathamisítás bűntettében, Magyar Sándort, Kovács Jánost és Nyárasdi Gábort jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében, valamint közegészség elleni bűntettben, Bálint Istvánt, Szűcs Pált társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás és árdrágító üzérkedés bűntettében, valamint közegészségügy elleni bűntettben, Molnár Józsefet árdrágító üzérkedés bűntettében, Madách Imrét jelentős terménymennyiség tekintetében elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében, Kass Zsigmondot, Samu Illést, Lukács Istvánt, Hambalkó Ferencet, Csősz Sándort és id. Nagy Sándort árdrágító üzérkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság. Az ítéletek Az elkövetett bűncselekményekért a következő büntetéseket szabta ki a bíróság: Lindinger Imre 10 hónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbüntetés, Takács János egyévi és hathónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbüntetés és kétévi jogvesztés, Takács Jánosné egyévi és tízhónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbüntetés, kétévi jogvesztés, Horváth Jánosné kétévi és kéthónapi börtönbüntetés, háromévi jogvesztés, Gaál András kétévi és hathónapi börtönbüntetés, 5000 forint értékű vagyonelkobzás, háromévi jogvesztés, Galambos Lajos egyévi börtönbüntetés, 1000 forint értékű vagyonelkobzás, kétévi jogvesztés, Mráz József egyévi és kéthónapi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, kétévi jogvesztés, Miskolci Ferenc tízhónapi börtönbüntetés. Deutsch Andorné háromévi börtönbüntetés, 2"00 frint pénzbüntetés, ötévi jogvesztés, Szatmári Istvánné tízhónapi börtönbüntetés, 1500 forint pénzbüntetés, Földi József egyévi és tízhónapi börtönbüntetés, továbbá 3000 forint értékű vagyonelkobzás, háromévi jogvesztés. Magyar Sándor négyévi és hathónapi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, ötévi jogveszzés, Kovács János ötévi börtönbüntetés, 3000 forint értékű vagyonelkobzás, ötévi jogvesztés, Nyárasdi Gábor négyévi és hathónapi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, ötévi jogvesztés, Bálint István kétévi és hathónapi börtönbüntetés, 1500 forint értékű vagyonelkobzás, ötévi jogvesztés, Szűc János kétévi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás ötévi jogvesztés, Molnár József tízhónapi börtönbüntetés, ifjabb Madách Imre kétévi börtönbüntetés, 2000 forint értékű vagyonelkobzás, háromévi jogvesztés, Kass Zsigmond tízhónapi börtönbüntetés, Samu Illés egyévi börtönbüntetés, 1000 forint értékű vagyonelkobzás, kétévi jogvesztés Lukács István tízhónapi börtönbüntetés, Hambalkó Ferenc hathónapi börtönbüntetés, 500 forint pénzbüntetés, Csősz Sándor nyolchónapi börtönbüntetés, 1000 forint pénzbüntetés, id. Nagy Sándor hathónapi börtönbüntetés, 1000 forint pénzbüntetés. Az elítélt vádlottak dunaföldvári, géderlaki, aszódi, izsáki és soltszentimrei lakosok. Mintegy 200 tanút hallgatott ki a bíróság a bizonyítási eljárás során. A tanúkat 14 községből szedték össze és idézték meg a tárgyalásra. Hét teljes napig tárgyalta a bíróság az ügyet Dunaföldváron , a lakosság széleskörű érdeklődésének közepette. Állandóan többszázan hallgatták a tárgyalást. A vádlottak közül néhányan a dunaföldvári földművesszövetkezet alkalmazottai voltak, de a legtöbb vádlott egyéb foglalkozású volt. A vádlottak közül hatan büntetett előéletűek voltak, amikor a bíróság elé kerültek. Az ellenforradalom tevékenysége A bűncselekményt közvetlenül az ellenforradalom utáni időszakban követték el — kihasználva az ország súlyos gazdasági helyzetét. Amint a bíróság is megállapította, ebben az időszakban már megsemmisült az ellenforradalom fegyveres ereje, az ellenség éppen ezért módszert változtatott: gazdasági síkon próbálta gátolni a konszolidációt és nehezíteni a népi demokratikus fejlődést. Az egyik alapvető feladat az ellenforradalom utáni hetekben az ország élelmiszerellátása volt, ezért a felsőbb szervek is igyekeztek fokozni a földművesszövetkezetek élelmiszerfelvásárló tevékenységét. Ezt így követelte az ország akkori helyzete. A dunaföldvári földművesszövetkezet is kapott ilyen irányú instrukciót Lindinger ügyvezető azonban az érvényben lévő rendelkezések ellenére elrendelte a paprika felvásárlását is. Ehhez a földművesszövetkezetnek sem jogköre, sem egyéb felkészültsége nem volt meg. Ráadásul a paprika felvásárlási árát az akkori szabadpiaci 50—80 forintos kilogrammonkénti ár helyett 100—110 forintban állapították meg és ennek alapján 1956 november végén megkezdődött a paprika felvásárlása. A földművesszövetkezet felvásárlói Takács János és Horváth Jánosné voltak. A vásárlásról vételi jegyet kellett kiállítani, azon feltüntetve a paprika súlyát, árát és az eladó címét, hiszen ez volt az elszámolás alapja. Hogyan követték el a bűncselekményt? Nyárasdi Gábor és Magyar Sándor mindjárt nagyarányú paprikafelvásárlásba kezdtek és bevonták Kovács Jánost is. A felvásárolt paprikát 50 százalékos arányban liszttel vegyítették és festékkel színezték. Nyereségggel adták a paprikát Földi Józsefné, aki ugyancsak nyereséggel továbbadta Takács Jánosnénak. Takácsné ugyan kiállította róla a vételi jegyet, de nagyobb összeget írt rá, mint amennyit a valóságban kifizetett érte — ebből lett az ő nyeresége — és fiktív nevet írt alá eladónak. Ez természetesen csak egy példa a sok közül, csak egy kis része a bonyolult üzleti hálózatnak. A lényeg az volt, hogy egyre többen tették meg a nyerészkedési — üzérkedési — lehetőséget és sorra bekapcsolódtak a felvásárlásba. A paprika va H három kézen is átment mire a földművesszövetkezet raktárába került és természetesen mindenki nyert rajta, csak éppen a földművesszövetkezet károsodott. Végül a földművesszövetkezetnél meg kellett semmisíteni mintegy 500 000 forint értékű paprikát — a kár természetesen a földművesszövetkezet kára. Nem utolsósorban ennek a következménye, hogy a földművesszövetkezet az elmúlt évet mindössze 25 000 forintos nyereséggel zárta (a foglalkoztatott dolgozók száma mintegy 170 fő). Ugyanakkor az üzérek nem egy év, hanem személyenkint egy, vagy két hét altt könnyen hozzájutottak ekkora nyereséghez. De nem csak a paprikaüzérkedéssel, hanem egyéb területeken is igyekeztek megkárosítani a földművesszövetkezetet. Eltűnt például mintegy 800 liba is a földművesszövetkezettől. Mint később kiderül , például Deutsch Andorné is lopott el belőlük. Az üzérkedés leplezéséhez nagyszámú okiratot is meg kellett hamisítaniok , ami a tárgyalás során szintén beigazolódott. A hamis tanúvallomás és következménye volt, aki hamis tanúvallomással próbálta félrevezetni a hatóságokat. Deutschné például azért, hogy ma pát mentse, igyekezett hamis tanúvallomásra rábírni több személyt. Az egyiknek például 4000 forintot és ruhát ígért. Természetesen lelepleznék azt a szándékát és ezért is megkapta a méltó büntetést. A bor- és gyümölcsvásárlás során is jelentős összegű jogtalan nyereséghez jutottak az üzérek azáltal, hogy drágábban számoltak el a szövetkezetnek, mint amennyiért a valóságban vásárolták. A földművesszövetkezetet a bíróság tájékoztatása szerint összesen mintegy 600 000 forint kár érte. Mintegy 50 mázsa volt csak a megsemmisített paprika. A bíróság trmészetesen kártérítésre is kötelezte a vádlottak egy részét Az ítélet többek között kimondja: „A járásbíróság Deutsch Andorné, Magyar Sándor, Kovács János, Nyárasdi Gábor, Bálint István és Szűcs Pál vádlottakat egyetemlegesen kötelezi arra, hogy a dunaföldvári földművesszövetkezet sértett részére 30 nap alatt 497 390 forintot kártértés címén fizessenek meg”. A börtönbüntetés végrehajtását Miskolci Ferenc, Szatmári Istvánné és Hambalkó Ferenc vádlottakkal háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. A tárgyalás után a bíróság nyolc elítéltet azonnal letartóztatott, hogy börtönbüntetésüket kezdjék meg. KÖNYVISMERTETÉS Antal Gábor: ORDASOK 1957 nyarán folyt le a Francia Kiss Mihály elleni per. Ennek kapcsán feleleveníti a könyv az 1919— 1920-as fehérterror időszakát, az akkoriban működő Héjjas Iván-féle különítmény — s ezen belül Francia Kiss Mihály — bestiális gaztetteit. A könyv riportregény, amely hiteles dokumentumok, a per főtárgyalása és vádirata, a vádlottal folytatott beszélgetések alapján tárja az olvasó elé a különítményesek szörnyű gaztetteinek sorozatát, s megrendítő képekben számol be a szerencsétlen áldozatok sorsáról. Antal Gábor: Ordason című könyvének címlapja Radiguet. Húsz esztendős korában, 1923-ban halt meg a regény írója. Irt néhány tucat verset, két regényt, köztük az annak idején nagy port felvert „A test ördögé”-t. Ez az írása egy tragikus szerelmi dráma első személyben elmondott tárgyilagos története, amit nemrég filmen is láthattunk. Annak idején azzal vádolták, hogy a legerkölcstelenebb könyvek egyike, ugyanakkor védelmezői a tragikus szerelem és a két fiatal hős felett tetemre hívták a kor társadalmi berendezkedését, nevelési elveit és mindenekelőtt az emberi normákat szétziláló háborút. A test ördöge TOLNA MEGYEI NEPU.IMAG 1958 ML. ÉRDEKESSÉGEK Kebelbeli kérdés A múlt héten Párizsból New Yorkba érkezett Cina Lollobrigida és mondanunk sem kell, hogy az amerikai újságírók ellepték a New York-i Waldorf Astoria szálló különtermét, ahol a szép filmcsillag ezúttal különös témáról nyilatkozott a sajtónak. Útban New York felé ugyanis a Paris Presse munkatársa Párizsban interjút kért tőle, majd lapjában annak a nem túl ildomos nézetének adott kifejezést, hogy „Lollobrigida keblei túlméretezettek és túlhangsúlyozottak’’. A New York-i sajtófogadás alkalmával Gina szépségének teljes fényében — citromsárga és ezüstszürke tweedruhában — jelent meg, szoknyája már a legutóbbi divat szerint csak hat-hét centiméterrel takarta térdét. A hallgatóság, vagyis a várakozó újságírók, természetesen nagy többségben férfiak voltak. Gina ezért nyugodtan megengedhette magának, szépsége biztos tudatában a kérdést: „Nos önöknek mi a véleménye? Megfelel-e a valóságnak, amit francia kollégájuk alakommal kapcsolatban megállapított?" Mint mondottuk, az újságírók férfiak voltak, sőt lovagias férfiak és így félretéve kinek-kinek egyéni ízlését és esztétikai meggondolásait, kitörő lelkesedéssel egyhangúan így kiáltottak fel: „Nem volt igaza’’. Miután Gina ilyenformán megnyugtató választ kapott kérdésére, még a következőket fűzte hozzá ft francia kritikussal kapcsolatban: „Ismerjük a franciákat, nincs kizárva, hogy az illető szerkesztő duplán látott és ezért formálta meg helytelen véleményét”. Az újságírók közül valaki megkérdezte Ginát, hogy mi a véleménye a legújabb rövid szoknyás divatról. Úgy gondolom — felelte —, hogy a divat nem egyformán felel meg minden nőnek. Ami engem illet, például én nem fogom hordani a zsákruhákat, hanem megmaradok az övvel leszorított ruhaderék mellett. A rövid szoknya előnyei pedig attól függnek, hogy kinek milyen az alakja”. Gina Lollobrigida esetében, azt hisszük, nem jöhet olyan rövid szoknyadivat, amitől félnie kellene. Próba az óriáskígyóval — Érdekli önt az óriáskígyó? Van otthon két sötét tigriskígyóm. — S mit csinál velük? — Előkészítem őket a „Szampe” című szovjet— finn kooprodukciós film felvételeire. — ön idomító? — Nem, diák vagyok. Beszélgetés után ellátogattunk Vjacseszlav Berezinnek, a moszkvai egyetem biológiai és talajtani fakultása hallgatójának lakására. Egy üvegszekrényben tekergő tarka gomolyagot pillantottunk meg: az óriáskígyókat, Vjacseszlav Berezin kivette az egyiket. Az óriáskígyó szédítő gyorsan kinyúlt egész 5 méteres hosszában és sziszegett, mint az átszűrt gumitömlő. Megkezdődik a próba. A kígyó a fiú köré csavarodik. Néhány hónappal ezelőtt fogták Kínában s most hozzá kell szoktatni őt az emberhez, mégpedig úgy, hogy ne szunnyadjon el benne a zsákmányszerzés ösztöne. A filmben a főhősnek óriáskígyókkal kell megküzdeni, s igen fontos, hogy ez a jelenet természetesnek tűnjék. A fiú igen figyelmes. Érteni kell a kígyó minden mozdulatát, mert gyors reakcióra van szükség, hiszen a csúszómászóknál sokkal nehezebb kiváltani a feltételes reflexeket, mint mondjuk a tigrisnél. Ezenkívül a tigriskígyónak akkora a szája, mint a kutyáé és a fogai még élesebbek. Vjacsezlav erről már kétszer is meggyőződött Javában folyik a küzdelem. Különösen arra kell ügyelni nehogy a kígyó háromszor körülfűzze az embert, mert ez igen veszélyes Ilyen esetben az eleven gyűrűk vasszorításából csupán úgy lehet megszabadulni, ha megölik a kígyót. A másik óriáskígyó várja, hogy sorra kerüljön. Nyugtalanul kopog orrával az üvegen. Ez kisebb, csupán 4,5 méter hosszú, de még nehezebb vele foglalkozni, mint az elsővel, mert fürgébb, energikusabb és gonoszabb. Egyszer kinyomta a vastag üvegfalat s kimászott a szekrényből. Vjacseszlav nem volt otthon, s a fiú anyjának és nővérének át kellett menniök egy másik lakásba, míg Vjacseszlav hazatért. Nem könnyű dolog a szekrénybe visszarakni a tekergődző 50 kilós kígyót. Az édesanya készségesen segít a fiának. — Ugye szörnyű?— kérdezzük az anyától. — Már megszoktam — válaszolja nevetve. — A fiam 11 esztendeje foglalkozik állatokkal. Sok mindenféle állat volt már minálunk, igaz, akkorák, mint a tigriskígyók, most vannak itt először. A „kígyószekrény’‘ tetején elhelyezett kalitkában madarak fütyülnek, az egyik asztalkán elhelyezett kalitkában kanárik ugrálnak és énekelnek. Bizony, az ilyen próba után jólesik a kanáriakat hallgatni) Lovaglás helyett... A tanganyikai bennszülöttek már hosszabb ideje igyekeznek megszelídíteni a zebrát, hogy lovaglásra használhassák. Az eddigi eredmények biztatóak. A csikós állat hosszabb edzés után hajlandó bizonyos távolságra elvinni gazdáját, de nyerget nem tűr a hátán. A zebrát nem zablával, hanem füleivel irányítják. Fülének befogásával ugyanis a rendkívül ideges állat nyugodtabban halad. A duhaj halak Az ausztriai Adig folyócska partján nemrég baleset következtében felborult egy teherautó és egész rakománya a vízbe esett. A dolog érdekessége, hogy a rakománnyal 10 000 üveg konyak zuhant a folyóba. A nagymennyiségű szeszesital annyira megrészegítette a halakat, hogy a partmenti falvak lakossága könnyűszerrel, kézzel foghatta őket kosárszámra. Különös házassági törvények az őserdőben Ha Bolíviában egy fiatal mojo-indián házasodni akar, csak olyan menyasszonyt választhat magának, aki sokkal idősebb, mint ő, viszont idősebb férfiak csak sokkal fiatalabb lányokat vagy asszonyokat vehetnek el feleségül. A mojo-indiánok házassági törvényei ezért írják elő a korkülönbséget, hogy az idősebb házastárs a fiatalabbat nevelni és oktatni tudja, amire, ha mindketten egyformán fiatalok, nincs lehetőség. Állítólag a fiatal férfiak és idősebb asszonyok közt kötött házasságok általában boldogabbak, mint a fiatal lányok és idősebb férfiak között kötöttek, amit egyébként a mi tapasztalataink is alátámasztanak. Az amerikai kincstár Chaplin ellen Az amerikai kincstár 1 400 000 dolláros adótartozást követel Charlie Chaplintől. A világhírű művész jogtalannak bélyegezte az adókövetelést. Nyilatkozatában többek közt kijelentette, hogy 1952-ben az USA- ból Svájcba települt át és köztudomású, hogy az Egyesült Államok területét egyetlen külföldi sem hagyhatja el mindaddig, amíg nem rendezte maradéktalanul adótartozását, így tehát ez az adókövetelés nem más, mint az USA állami szerveinek újabb bosszú- és zaklatási hadjárata az ellen a művész ellen, aki már annyiszor pellengére állította a mai Amísrikót