Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
1858 «uàreins 16. A bonyhádi járásban jól felkészülve várják a tavaszt Beszélgetés Szomor Ferenc főagronómussal Néhány nappal ezelőtt a bonyhádi járásban több termelőszövetkezeti taggal, egyéni paraszttal és mezőgazdasági szakemberrel beszélgettünk, akik elmondották aggályaikat a tavasz késése miatt. — Nem tudunk idejében végezni a tavaszi munkákkal, mert kikéstünk az időből — mondják a teveli tsz-ben. — A tavasz késése akadályozza majd a növények fejlődését, rossz lesz a termés — állapítja meg több zombai paraszt. Hogy jóslásaikra, találgatásaikra megnyugtató választ adjunk, megkérdeztük Szomor Ferencet, a bonyhádi járási tanács főagronómusát, aki 33 éves szakmai tapasztalatokkal rendelkezik s a megye egyik legtekintélyesebb agronómusa. — A tavasz valóban késik. Több évtizedes gyakorlati tapaztalatból tudom, hogy március első felében a tavaszi árpa, a borsófélék, a répafélék és a pillangósok vetőmagját általában a földbe tették itt a járásban. Szerintem aggodalomra azonban még nincs semmi ok. A meteorológusok március második felében jó időt jósolnak, igazi tavaszt. És ha ez bekövetkezik, akkor a szokásos kora tavaszi növényeket mindenütt elvethetik, s ez tulajdonképpen még nincs későn — mondotta Szomor Ferenc. — A mezőgazdasági termeléssel foglalkozók nem is tehetnek semmit a többtermelés érdekében, míg hidegebb, téliesebb lesz az idő? — tettük fel a kérdést. — A helyzet az, hogy a járásban, a termelőszövetkezetekben, az egyéni parasztgazdaságokban, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos vállalatoknál, szerveknél munkára készen állnak. A járásunkban lévő két gépállomáson kijavították a traktorokat, a kultivátorokat, a vetőgépeket, a cserevetőmagok kint vannak a községekben, a műtrágyát már mindenki beszerezte és többékevésbé a növényvédőszerek is raktárban vannak a községekben. Az elmúlt évekhez viszonyítva a tavaszi felkészüléssel az idén jól állunk, a tsz-ekben 100, az egyéni parasztgazdaságokban pedig 75 százalékban elvégezték az őszi mélyszántást. De azért még munka akad, senki sincs olyan helyzetben, hogy karba tett kézzel várja a jó időt, különösen az egyéni parasztgazdaságokban. Legsürgősebben a szántásokat kell elvégezni, mégpedig az agrotechnikai szabályok pontos betartásával. Aki most szánt, annak csak 16—20 centiméter mélyen szabad leengedni az ekét és azonnal el kell munkálni a talajt, mert a nyitva hagyott barázdákból a nedvesség elpárolog, ez nagy termésveszteséget jelent. Ha az idő így marad, a jövő hét elején meg lehet s feltétlenül meg is kell kezdeni a simítózást s mihelyt 6-7 fok meleg lesz, el lehet kezdeni a koratavasziak vetését. Ezenkívül akad még munka a melegágyak készítésénél is. Lehet hordani a trágyát, hogy előkészítsék már most az őszi trágyázásokat — adta meg a választ a főagronómus. Mindent összegezve tehát, a tavasz késése ez idő szerint még nem szól bele az idei termés alakulásába. Különösen akkor nem, ha a jó idő beálltával szervezetten, azonnal megkezdik a munkát mindenütt. Újítási történet — avagy a rendeletek különleges be nem tartása A történet 1956 tavaszán kezdődött ... A bonyhádi pékségekben magas volt az egy mázsa kenyér sütésére fordított tüzelő költség. A Sütőipari Vállalat műszaki dolgozóinak minden fáradozása hiábavalónak bizonyult, hogy a 24—25 forintos költséget csak üenteni tudják. Gász András, a vállalat műszaki dolgozója kísérletezni kezdett. Különböző tüzelési eljárásokat dolgozott ki, de egyik sem hozta a várt eredményt. Gász fáradhatatlanul kísérletezett tovább. A vibrációs szita motorjához ventilátort szerelt és a porszenet azzal akarta a kemencébe fúvatni a tűzre. A kísérlet nem járt eredménnyel, közben a sütőüzem udvarán egyre gyűlt a porszén amit azután a téglagyáraknak adtak el mázsánként 5 forintos áron. Hetek múltak el, a kísérletek eredménytelenek maradtak... Gász András édesapja kovács, és egyszer, amikor apját nézte a kovácsfújtató mellett dolgozni, úgy érezte, megtalálta a megoldást. Azonnal besiptett a pékségbe, a hulladékvasak közül előkeresett egy vasrostélyt, a korábban használt ventilátort pedig ismét levegőfúvásra alakította át. A rostélyt behelyezte a kemencébe, és a ventillátor csövét a rostély alá helyezve, a kovácsfújtató eljárása szerint, a szenet sikerült elégetni. Az újítási javaslatot kidolgozta, felterjesztette a vállalathoz, ott jóváhagyták és elrendelték alkalmazását, s 1957 április eleje óta üzemszerűen alkalmazzák. Közben a Megyei Tanács Ipari Osztálya Bonyhádra rendelte a megyei sütőipari vállalatok vezetőit és igazgatóit, hogy tapasztalatcsere formájában vegyék át és alkalmazzák ezt a tüzelési eljárást üzemeikben. Miután a Megyei Tanács elfogadta az újítást és a minisztérium is tudomásul vette, így Gász Andrásnak négyezer hétszáz forint újítási díjat fizettek ki. Az elmúlt év háromnegyedében 61 ezer forintos megtakarítást eredményezett Gász újítása. A korábbi 24 forintos kenyérsütésre fordított tüzelő értéket 4,5 forintra tudták lecsökkenteni és fel tudják használni a legrosszabb szenet is. Az újító kálváriája ezután kezdődött. A rendeletek ugyanis azt írják elő, hogy az újítást bevezető vállalatoknál a társvállalattól átvett újítás megtakarítása után járó újítási díj 50 százalékát az újítónak kell kifizetni. Hiába fordult a vállalat főkönyvelője hivatalos helyekre Gász ügyének elintézésére, de a Megyei Tanács legutóbbi levelében, Bagyar elvtárs aláírásával azt kéri — a szakszervezet közbenjárása nyomán —, hogy Gász újból nyújtsa be igényét újítási ügye felülvizsgálására és ..őszintén, a valóságnak megfelelően közölje az újítás által elért eredményeket“’. Gász András most vár, közben az 53/1955. sz. MT. rendeletet és annak kiegészítését a PM 14/1955 augusztus 25-i rendeletet tanulmányozzák, melyek az újítók díjazásáról a díjazás módjáról szólnak, ha az illetékesek is ezt tennék, akkor bizonyára sokkal előbb igazságot tennének Gász András ügyében. Tehát az újítás jó. Több tízezer forintos megtakarításokat eredményez Pakson, Tamásiban és Szekszárdon, viszont a rendelet végrehajtásáról, az újító díjazásáról a fenti községek sütőipari vállalatnál elfeledkeznek. A történet tehát 1958 márciusában is tart... (Pálkovács) LEVEL Jól sikerült kultúrműsor Nagydorogon A Nagydorogi Dohánybeváltó KISZ szervezet fiataljai az Arva Julcsa című háromfelvonásos színdarab előadásával szórakoztatták a nagydorogi közönséget. A színdarab kiosztásának megszervezése jól indult. A Dohánybeváltó KISZ fiatalok közül nem volt annyi szereplő, hogy elő tudták volna adni ezt a színdarabot, s így a gépállomástól, meg a FÖLDSZÖV-től kértek meg fiatalembereket, hogy legyenek segítségükre. Nagyon szívesen vállalták ezek a fiatalok a szerepet. Minden fáradtságot félretéve, éjt nappallá téve tanultak, hogy egy kis előadással el tudják szórakoztatni a falu dolgozó népét. Az üzemben elterjedtek olyan hangok is, amelyek célja volt, hogy aláássák a fiatalok kezdeményezését, elvegyék a fiatalok kedvét a szórakozástól. De a fiatalok azzal nem törődtek, hogy mit mondanak egyes személyek. Annál szorgalmasabban tanultak. Meg is lett a tanulásnak az eredménye, mert az előadásra a Dohánybeváltó kultúrtermében telt ház fogadta a szereplőket. Utána a községi kultúrotthonban szintén telt ház mellett játszottak a szereplők. Az előadás jó volt. A szereplők kivétel nélkül jól szerepeltek. Ki kell, hogy emeljük Mohári Sárit, a kis harmónikás lányt, Zsebő Jánost és Henc Istvánt, akik a főszerepeket játszották. Este, a munka után, fáradtságot nem kímélve jöttek szereppróbára. (G.I.) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG HÍREK — Orvosi ügyeletes vasárnap: dr. Ferenczy József, Rákóczi u. 19. sz. Telefon: 25— 50. Kisdorogon ebben az évben a községfejlesztési alapból 1000 forintot juttatnak a napköziotthon részére. Ezen a pénzen főként a felszerelést bővítik ki. — A bonyhádi járási kultúrház az idén 50 darab díszcserjét ültet el a kultúrház előtti részen és ezzel is igyekeznek szebbé, kellemesebbé tenni a kultúrház parkját. Március 19-én a Pécsi Nemzeti Színház művészei Maria Tesarova: „A jégeső sem akadály” című három felvonásos zenés vígjátékát mutatják be a Szekszárdi Városi Művelődési Házban. — A bátaszéki vasútállomás dolgozói a szakszervezeti kongresszusi versenyben a Pécsi Igazgatóság hasonló állomásai közül a negyedik helyet érték el.— A paksi községi tanács erre az évre 3000 forint támogatást szavazott meg a községfejlesztési alapból a könyvtár részére. — Szekszárd város szabadtéri színpadának építéséhez 70 000 forinttal járul hozzá a községfejlesztési alapból a Városi Tanács. — A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat az idén 330 000 forintot fordít a megye filmszínházai gépparkjának felújítására. Az összegből számos új gépet szereznek be. — A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezetnek a múlt évben a két katasztrális hold dohány 96 000 forint jövedelmet hozott és ezen felül kaptak még 33 000 Kossuth cigarettát. — A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben nemrégiben fejeződött be az ezüstkalászos gazdatanfolyam. A 22 hallgató közül 19 KISZ tag volt és valamennyien eredményesen tették le a vizsgát . A mözsi földművesszövetkezet már március elejéig több mint 460 mnrmálhold talajmunkára kötött szerződést a gazdákkal a szedresi gépállomás részére. Március hónapban is jelentősen növekedett már a leszerződött terület mennyisége. — Értény, Nagyszékely és Öcsény községekben nagyadású ünnepséget rendeztek a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Mindegyik helyen többszázan jöttek össze az ünnepségekre. Védjük lucernásainkat A lucerna területeink kártevői, az idő felmelegedésével megkezdik pusztító, kártevő munkájukat. Ezért az idő jobbra fordultával, a hőmérséklet emelkedésével egyidőben meg kell kezdeni az ellenük való védekezést. A lucerna egyik legkorábbi és legveszedelmesebb kártevője a vincellérbogár. A vincellérbogár által okozott kár a lucerna pusztulásához vezet, mert lárvája a lucerna földalatti, a bogár a föld feletti részeket rágja. Az erősen megtámadott tövek fejlődésükben elakadnak, sárgulnak, majd pedig teljesen kivesznek. Ennek következménye az, hogy a lucernás fokozatosan kiritkul és nagy takarmány értékű lucernatövek helyén értéktelenebb gyomnövények telepednek meg, és a szénahozam nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is csökken. A bogár 1 centiméter hosszúságú feketés-szürke színű ormányos bogár, a lárvája csontfehér színű. A bogár repülni nem tud. Kora tavasszal megjelenik a szántóföldeken. Védekezés: Mivel a vincellérbogár repülni nem tud, igen eredményesen védekezhetünk ellene bogárfogó árokkal. A bogár mászás közben az árokba hull, ahol azokat össze tudjuk szedni és megsemmisíteni. Ajánlatos az árokba HCH porozószert szórni, a bogár a HCH porozószer hatására elpusztul. Fertőzött területen eredményesen alkalmazhatók a különböző bogárfogó készülékek, melyekkel időközönként átjárjuk a területet és az összegyűjtött bogarakat megsemmisítjük. Jó védekezés a lucerna területek baromfival való járatása. Igen helyes, ha az újvetésű lucernánkat Hungária Matadorral vagy HCH porozószerrel leporozzuk, közvetlen a kelés után. A régivetésű lucernánál leghelyesebb első kaszálás után a tarlót porozni, ekkor ugyanis a lucernabarkó, lucernaböde és lucernabogár ellen is eredményesen védjük vetéseinket. Győrök Lajos agronómus 9 Új gyomírtószer a Krezonit . Az FM új, Krezonit F elnevezésű, dinitroortokrezol-nátrium tartalmú gyomirtószer ideiglenes gyártását, forgalombahozatalát és felhasználását engedélyezte. A sárga színű, erős méreg, szag nélküli, erősen festő hatású, vizes pépállás közben leülepszik. Permetezése a méhekre veszélyes. Használatánál a munkavédelmi előírásokat a legpontosabban be kell tartani. A szert felhasználásáig száraz, hűvös helyen kell tárolni. A Krezonit - gyomirtószer a len- és a hagymavetésekben, valamint kísérletképpen borsóvetésekben a kétszikű gyomok — mezei acat, tarlótisztesfű, vadrepce, aprószulák, szulákpohánka, repcsényretek, parlagi füstike, mezei csorbóka, disznóparéj — kisebb hatással az útszéli zsázsa és a libaparéjfélék irtására használható. A gyomirtó beszerezhető a földművesszövetkezeti és vetőmagboltokban. A vetések fogasolásáról A vetések fogasolásának célja a növények életenergiájának fokozása, a morzsalékos talajszerkezet megtartása, a gyomirtás és a növény bokrosodásának előmozdítása. A fogasolás az őszi kalászosok kapálása, fogasolni száraz időjárásban is kell, mert ezzel védekezünk az aszály ellen. A fogasolás indítja meg tavasszal a hasznos talajbaktériumok erősebb működését, aminek eredményeképpen nagy mennyiségű nitrogénnel gazdagítják a talajt. A fogasolást bujavetésekben a növénysorokra keresztben, egyébként ferde szögben végezzük. A korán vetett és már megerősödött tavaszi vetések április elején végzett fogasolása emeli a terméshozamot. Meg kell fogasolni a lucernát is 4—8 leveles korában, könnyű fogassal, amikor gyökérzete már megerősödött. Szakszervezeti könyvtárakban jártam Ha könyvtárról esik szó, az ember önkénytelenül is arra gondol, hogy van egy könyvállványokkal, kölcsönző asztallal, katalógus-szekrénnyel, asztalokkal és székekkel berendezett kényelmes helyiség, ahol szépirodalmi, politikai és szakkönyveket lehet olvasgatni. Sajnos, a mi szakszervezeti könyvtárainkban ilyen kényelemről, berendezésről nem lehet beszélni, mert ilyen szakszervezeti könyvtár nálunk a megyében nincs. Amint a tények igazolják, az ilyen kényelem nem is mindenütt hiányzik — bár némely nagyobb üzemben a dolgozók szívesen vennék, ha lenne ilyen —, mert a műszak befejeztével az üzemi dolgozók a könyvtárostól kölcsönzött könyvet a lakásukra viszik és otthon a családi körben olvasgatják. A könyvtár üzemeinkben egy — valamely irodában eldugott — könyv szekrényből áll és egy lelkes könyvtárosból, aki a könyvtári napokat és órákat figyelmen kívül hagyva örömmel kölcsönzi a könyveket. Annak ellenére, hogy kényelmesen berendezett könyvtáraink nincsenek, vannak könyvet szerető, olvasni szerető dolgozóink, akik a szépirodalmi könyvek mellett szívesen olvasgatják a politikai és szakmai könyveket is. Természetesen, csak olyan helyen, ahol tudnak arról, hogy könyvtára is van a szakszervezetnek és ajánlják részükre a könyveket. Megyeszerte találhatunk jól és nagyon gyengén működő könyvtárakat. A Simontornyai Bőrgyár 1957. évben 8967 kötet, a Bonyhádi Cipőgyár 1200 kötet, a Bonyhádi Zománcgyár 1100 kötet, a Dunamenti Sertéstenyésztő Vállalat szakszervezeti könyvtára 1500 kötet könyvet kölcsönzött. Ezek azok az üzemek, ahol a könyvtárosok, de még a gazdasági vezetők is szívesen foglalkoznak a könyvtári munkával, propagálják a könyveket a fizikai dolgozók előtt és maguk is szívesen olvasnak, örülnek annak, ha munkatársaik is olvasnak, művelik magukat. Sajnos sok olyan üzemmel és vállalattal is találkozunk, ahol az adminisztratív dolgozókon kívül nem kerülnek a könyvek kézbe. Ilyen helyeken nem a fizikai dolgozók nemtörődömségét kell látni, hanem azt, hogy a könyvtáros és a könyveket szerető irodai dolgozók nem hívják fel a könyvek olvasására a fizikai dolgozók figyelmét. Például a nagydorogi gépállomás 300 kötetes, a teveli gépállomás 230 kötetes könyvtárából 1957. évben egy könyvet sem kölcsönöztek, vagy az alsópéli állami gazdaság 580 dolgozója részére, csak 41 kötet könyvet kölcsönöztek. Meggyőződtem arról, hogy a kétkezi munkás is szívesen olvasna, csak könyvtárosaink és gazdasági vezetőink ezen a téren keveset törődnek velük. Egyes helyeken a nemtörődömség mellett még kereshető a hiba a szakszervezeti könyvtárak könyvállományában is, mert van olyan kis létszámmal dolgozó vállalat, ahol szükségtelenül nagymennyiségű könyv áll rendelkezésükre és ezzel szemben a nagyobb létszámú üzemeknél az igényeket sem elégíti ki a könyvállomány. Szekszárdon a Tervező Iroda 19 dolgozójának 600 kötetes könyvtára van, emellett rendelkezésükre áll helyben a Megyei Könyvtár teljes könyvállománya is. Ugyanakkor a Paksi Konzervgyár 500 dolgozójának 300 kötet, a Dombóvári Cementipari Vállalat 204 dolgozójának mindössze 40 kötet könyve van. Ezek az aránytalanságok nagyon akadályozzák az olvasók számának szélesítését, azonban a szakszervezeti könyvtárak egymás közötti könyvcseréjéről szó sem lehet, mert — helytelenül — minden alapszervezet ragaszkodik a saját vagyonához tekintet nélkül arra, hogy az ki van-e ott megfelelően használva vagy sem. Megoldható lenne a könyvek cseréje és arányos lehetne a könyvek elosztása, ha a szakszervezeti könyvtárak állománya felett — amíg a központi könyvtár létrejön — az illetékes Területi Bizottságok rendelkeznének, helyes elosztás és csere tekintetében. Természetesen ennek a megoldását akadályozza még az is, hogy a könyvek egy része a szakszervezet, egy része pedig a vállalatgazdálkodás tulajdona. Emellett a szakszervezeti könyvtármunka kibontakozását akadályozza még az is, hogy az ellenforradalom óta sok helyen a könyvtárak nem lettek rendezve, nincs leltár, de némely helyen még könyvtáros sem. Hogy szakszervezeti vonalon jó könyvtári munkáiról beszélhessünk a kis eredmények mellett tapasztalható kiemelkedő hibákat, hiányosságokat kell elsősorban megszüntetni. Ehhez pedig a kultúrmunkások áldozatos munkája mellett gazdasági vezetőink megértésére és segítségére is szükség van. Egyed Mihály SZMT kultúrfelelős