Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

1958 április 2. H­ÍREK Olvasom a Népújságban, hogy két köteg sírkereszt hete­kig gazdátlanul vándorolt Dom­bóvár és Bátaszék között, mert sem a feladó, sem a címzett nem szerepelt rajta. A feladótól min­denesetre tisztességtelenség névte­lenül sírkereszteket küldözgetni; igazán nem árt, ha az ember meg­tudja, hogy még életében ki ked­veskedik neki ilyen ajándékkal. Azt azonban, hogy a címzett ne­vét sem írták rá, a magam részé­ről csak helyeselni tudom. Mégis csak furcsának találnám, ha egyik nap a postás egy sírkeresztet hoz­ I­ideg, szeles idő! Várható időjárás szerdán estig: hideg idő, felhőátvonulások, több helyen havaseső, havazás, élénk, időnként erős északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 3—6 fok között. — A tavasz folyamán 80—100 hold lucernafélét vetnek a hétyi gazdák, hogy az egyre növekvő állatállomány részére megtermeljék a szükséges ta­karmányt. Az állatállomány növeke­dését mutatja az is, hogy az idén jó­val több jószág hizlalására kötöttek szerződést, mint a múlt évben. Ifj. Bíró Ferenc három növendékmarha és négy sertés, Bíró Gergely hét ser­tés és két növendékbika, ifj. Bogos Menyhért három növendékmarha és öt sertés hizlalására szerződött. Raj­tuk kívül még sok gazdánál hízik nagyobb számú szerződéses jószág. — Tizennégy ezer forint a legfiata­labb lakosságra. Bonyhádvarasd köz­ség költségvetésében irányozták elő ezt az összeget egy 25 fős, három­hónapos időtartammal működő nyári idény-napköziotthon fenntartására.­­ A keszőhidegkúti gazdák évek óta arról ismertek, hogy állampolgári kötelezettségüket mindig pontosan teljesítik. Ezt a jó hírt most is meg­őrizték, ugyanis 144 százalékra fizet­ték be az első negyedévre eső adó­jukat. — A paksi Építőipari KTSZ veze­tősége határozatot hozott, hogy a KISZ-csónakház építési munkájához jelentős mértékű társadalmi segítsé­get nyújt. — Nankingban épül a Kínai Nép­­köztársaság legnagyobb foszfor-mű­trágyagyára. A terveket kínai mér­nökök dolgozták ki szovjet szakem­berek segítségével. A gyár évi telje­sítménye 400 000 tonna műtrágya. A termelés ez év júliusában indul meg, na a címemre, esetleg utánvéttel s kénytelen lennék átvenni ezt az éppen nem barátságos csomagot. Nagyon helyes, ne is írják rá a címet, így mégis csak kellemesebb élni, mint egy sírkereszttel, amit addig is, amíg használni tudom, kénytelen lennék a szoba sarkába állítani. Lehet, hogy a szállítási szabály­zat felettébb helyteleníti ez ilyen eljárást, de legyünk őszinték, mégis ez a tapintatosabb. (cs) — Új főútvonal épül Moszkvában. Vosztocsnij Lucs — így h vják az új főútvonalat, amely Moszkva központ­ját a most épülő délnyugati kerülettel köti majd össze. Az út mintegy nyolc kilométer hosszú és 28 méter széles lesz, a járdákat nem számítva. A központi Lenin Stadionnál 700 méter hosszú hídon halad át az úttest. — Javában folynak a szekszárdi ke­nyérgyár építésének előkészületei. A felvonulási épületek jórészben már elkészültek. Mintegy 300—400 méter hosszú vízvezetékhálózat lefektetése is folyik, amely az építkezés vízellá­tását biztosítja. — Az idén összesen 720 férőhelyet kitevő szarvasmarhaistállót építenek a Tolna megyei termelőszövetkeze­tek. Az új épületek építése mellett összesen 280 férőhelyet kitevő istál­lót alakítanak át. Az építési költesé­­geket a termelőszövetkezetek rész­ben saját erejükből fedezik. — Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek KISZ-szervezetei is közreműködnek az április 4-i ün­nepségeken. A Biritói Állami Gazda­ság és a kajdacsi Igazság Termelő­­szövetkezet KISZ-szervezete három­három egyfelvonásos darabbal vesz részt az ünnepi műsorban.­­ A szekszárdi kórházban harminc fővel működik kétéves bentlak­á­sós ápolónőképző tanfolyam. A tanfolyam résztvevői az elméleti oktatás mellett gyakorlati munkát is végeznek a kór­­­házban. A tanfolyam végeztével egy­­részük a kórházban dolgozik tovább,­­ másik részük pedig a megye külön­böző egészségügyi intézményeiben dolgozik majd.­­ A bonyhádi Cipőgyár KISZ-szer­­vezete 24 helyen, 30 alkalommal adta elő a „Zeng az erdő” című dara­bot. Az előadásokkal az anyagi siker­­ mellett jelentős erkölcsi sikert is ara­tott a szervezet, amint azt legutóbb Mecseknádasdon tapasztalták. A­ si­kerekben része van a KISZ-vezetőség­­ valamennyi tagjának, de a szervezet­­ tagjainak is. Megkezdték a nyersgyártást a téglagyárakban A Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés üzemeiben — az eredeti tervek szerint — március elején kellett volna megindulni a nyersgyártással. A februári „tavasz” után váratla­nul téliesre forduló időjárás azonban keresztülhúzta ezt a számítást. Nyerstéglát gyártani ugyanis csak fagymentes időben lehet. Most azonban úgy látszik, — bár néhány hetes késéssel —, de meg­jött a tavasz. Az Egyesülés vala­mennyi gépi üzemében, miután a tél folyamán mindenütt elvégezték a gépek, berendezések évi nagyjavítá­sát, megkezdték a nyersgyártást. A Dombóvár I. és II., a mázai, vala­mint a paksi üzemben pénteken in­dultak meg a gépek, míg a szek­­szárd—palánki gyárban, ahol az el­múlt hónapokban új, a réginél na­gyobb teljesítőképességű présgépet, valamint hozzátartozó egyéb beren­dezést szereltek fel, új villany­kotró­gépet helyeztek üzembe, pénteken a próbajáratást tartották meg és szom­baton kezdték meg az üzemszerű gyártást. Új feltételek közt kezdte meg az idényt a Mázai Téglagyár is, ahol az égetőkemencét felsőhuzatúról al­­sóhuzatúra építették át és így a ke­mence termelése két hét óta — ami­kor is befejezték az átépítést, — 25 százalékkal magasabb a réginél. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Liszt Ferenc zeneiskola április 4-e tiszteletére március 31-én növendékhangversenyt rendezett. Az igényes műsorú és szép egyéni telje­sítményeket mutató növendékhang­verseny a növendékek további fejlő­désének újabb állomása volt. A leg­nagyobb sikert ezúttal is Bessenyő Hedvig, Szakály Ilona, Lázár Mó­­nika és Varga Márta aratta. Rajtuk kívül a hegedűsök közül Béres Já­nos, Sólyomvári Magda, a zongoris­ták közül pedig Levente Judit, Keg­­lődi Zoltán és Balogh Katalin játé­kát kell kiemelnünk a nagyobbak kö­zül, anélkül azonban, hogy teljességre törekednénk. Véghelyi Miklós trom­bitaszáma, valamint a zongora négy­kezesek és az énekduók egyaránt al­kalmasak voltak arra, hogy az ünnepi est műsorát színessé, változatossá te­gyék. Több mint 22 ezer naposcsirke A termelőszövetkezetek, ha gondot fordítanak a baromfitenyésztésre, jelentősen növelhetik jövedelmüket. Az elmúlt években az volt a tapasz­talat és a gyakorlat, hogy a termelő­­szövetkezetek, csak azért foglalkoztak baromfitenyésztéssel, hogy a baromfi­leadást tudják teljesíteni. Az idei évben már másképpen gondolkodnak a termelőszövetkezeti gazdák. A tamási Vörös Szikra Tsz 4000 a tengelici Petőfi Tsz 5000, a bá­tai Vörös Zászló Tsz 2000, az aparhanti Március 15. Tsz pedig 1000 darab naposcsirkét rendelt. Összesen a megye termelőszövet­kezetei több mint 22 000 napos­csirkére jelentették be igényü­ket. Ezen kívül négy termelőszövetkezet tagsága, az aparhanti Március 15, a tolnai Alkotmány, a faddi Szabadság Földje és a kurdi Új Élet termelőszö­vetkezetek összesen mintegy 2500 darab kacsát és libát igényeltek. Mindezek mellett még 3000 darab pulykát is felnevelnek megyénk ter­melőszövetkezeteiben . PÁRTÉLET HÍREI A tamási járásban februárban és márciusban több mint tíz tagjelölt­felvételt bíráltak el taggyűlésen. A tagjelöltek többsége dolgozó paraszt, üzemi munkás. * A bonyhádi járásban igen látoga­tottak a pártnapi előadások. Öt köz­ségben 310-en hallgatták meg az előadásokat. A vitákban számosan felszólaltak. * A falvakban a befejezés előtt áll az időszerű kérdések tanfolyamának évzárója. Legutóbb a bonyhádi, a kis­­dorogi és a teveli tanfolyam évzáró­járól érkezett jelentés. Kibővítették az MSZBT Megyei Elnökségét Szombaton délelőtt tartotta kibőví­tett elnökségi ülését a Magyar-Szov­jet Baráti Társaság Tolna megyei Elnöksége. Beszámolót Göndöcs Fe­­rencné elvtársnő tartott az elmúlt másfél év munkájáról.­­ Az ellenforradalom után az el­múlt év áprilisában a Szekszárdon megrendezett alakuló ülésen és az ezt követő magyar—szovjet kultúrműso­ron ötszázan vettek részt — mondot­ta. — A megyei elnökség munkájá­nak beindítása után került sor a já­rási elnökségek kiépítésére. Novem­ber 7-ét megelőzően baráti összejöve­teleket szervezett az MSZBT, ahol üzemek munkásai találkoztak a szov­jet elvtársakkal. Ezenkívül megyei viszonylatban körülbelül 50 élmény­­beszámolót tartottak a Szovjetunió­ban járt küldöttségek tagjai. A be­számolót élénk vita követte. Szendy János, a Dombóvári Ta­nítóképző igazgatója, a dombóvári ta­pasztalatokról beszélt és ismertette azokat a terveket, amelyeket a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság szer­vezésében valósítanak meg. A vitában felszólalt Prantner Jó­zsef elvtárs, az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagja is. — Nemzeti érdekünk a magyar­­szovjet barátság — mondotta. A ma­­gyar nép a szovjet emberek vére árán jutott a szabadsághoz, a szovjet ka­tonák segítségével kapta meg ősi jus­sát, a földet, a magyar paraszt, amelyért évszázadokon keresztül hiába küzdött. Ahogy nem lehet meg­gátolni a Nap felkelését Kel e én, úgy nem lehet meggátolni a Szovjetunió vezető szerepének elterjedését sem, mert a Szovjetunióban testesü­l meg mindaz, ami az emberiség számára szén, jó és előremutató. A Szovjet­unióban valósult meg a szoc­ializmus, am­elynek eszméje az egész világon elterjedt. Tanuljunk a szovjet em­berektől és ezt segítsék elő a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaságok — mondotta többek között. Bárd Flórián, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának dolgozója, a magyar és a szovjet iskolások közötti csereüdültetés tervezetét ismertette. A tervek szerint a nyár folyamán 50 szovjet iskolást látnak vendégül Sió­fokon és cserébe ugyanannyi magyar iskolás menne ki a Szovjetunióba Grénus János, Végh Józsefné és a többi felszólalók gyakorlati tapaszta­lataikat mondták el, majd Scherer Sándor elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára is­mertette a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkre vonatkozó ter­veit. Ezután egyhangúlag megválasztot­ták az új kibővített elnökséget, amelynek 36 tagja van. 5 Az április 4-i ünnepi nagygyűlések előadói Tamási: Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság titkára. Szekszárd: Tuska Pál, a Megyei Pártbizottság tagja, a Megyei Tanács elnöke. Dunaföldvár: Prantner József, a Megyei Párt VB. tagja. Szakcs: Hornok István, a Megyei Párt VB. tagja. Decs: Szirácki István, a Megyei Párt VB. tagja. Bonyhád: Siklósi Imre, a Megyei Párt BV. tagja, a Megyei KISZ Bi­zottság titkára. Szakály: Katona József, a Megyei Pár­tbizottság oszt. vezetője. Pincehely: Ruzsa János, a Megyei KISZ Bizottság titkár­helyettese. Zomba: Tolnai Ferenc, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője. Kéty: Dr. Polgár Ferenc, a Megyei Tanács titkára. Paks: Vígh Dezső, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Dunaszentgyörgy: Schrottner Károly, a Megyei Pártbizottság tagja, az SZMT megyei elnöke. Fadd: Petrits Ferenc, a Megyei Pártbizottság tagja, a Tolna megyei Nép­újság szerkesztőbizottságának vezetője. Tengelic: Takács Mihályné, a Megyei Pártbizottság póttagja, a Megyei Nőtanács elnöke. Tolna: Palkovics István, a Megyei Pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei parancsnoka. Iapcsola: Rákóczki György százados. Mucsi: Bacsa József, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöke. Felsőnána: György József, a Megyei Pártbizottság munkatársa. J­a­vítóműhelyben A száguldó gépóriások kerekei, alkatrészei is mulandók és bizony elég gyakori, amikor javításra a mozdonyjavító-brigádnak adják a gépeket. A dombóvári fűtőházban több száz lakatos, esztergályos, kazánkovács és he­gesztő­­mérnökök irányításával végzi a mozdonyok javítását. Képeink a javítómunkásokat mutatja be munka közben. Iberhardt György kazánkovács a 324946-os mozdony füstszekrényéből a ,,segédfűtőt'' szereli ki. Sok felesleges gőzt „fognak meg” a javítás el­készülte után. Nagyon ritkán akad munka a kerékpáresztergapadon, ugyanis ezt csak akkor üzemeltetik, ha egy mozdonynak valamelyik kerékpárja már a sok igénybevételtől elkopott és újjá kell esztergálni. Képünkön Kiss József esztergályos az esztergapad munkáját ellenőrzi.

Next