Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

1958 június 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A pártpolitikai munka sikere termelésben is megmutatkozik Sokat beszéltünk már arról, hogy a politikai munka mennyire fontos része a termelő munkának. Sok párt­alapszervezetben több keve­sebb sikerrel kapcsolják össze a pártszervek a politikai nevelő mun­kát a termelés napi ügyeivel, kér­déseivel. Mégis azt kell megálla­pítani, már írásunk elején, ezt a feladatát jól, eredményesen oldja meg a dombóvári vasútállomás párt-alapszerveze. Takács elvtárs — alapszervezet titkára — kétoldalas gépelt írást terít elém: „Ez a munkatervünk, negyedévre szól, de változás mindig akad benne, mindig a helyzetnek megfelelően” — mondja és mind­járt azzal folytatja, hogy bár értek el eredményeket, javult a párt­munka, de még nem elégedettek az alapszervezet vezetői a vasutasok közötti politikai munkával. Pedig a munkatervet is úgy ké­szítik el, hogy a vezetőségi tagok között felosztott reszortokból a fel­adatokat összegyűjtik, és azt ös­­­szegezik a munkatervben. Mégis akadnak menetközben olyan prob­lémák, amelyek megoldása „terven­ kívül” válik szükségessé. S ez a terven kívüli munka jó, mert ez te­szi csak igazán próbára a pártszer­vezet tagjait. A munkaterv egyik pontja így szól: „Rendszeresen MEG KELL BÍZNI A PÁRT­TAGOKAT PÁRTMUNKÁVAL A pártmunka elvégzéséről taggyű­lésen, illetve vezetőségi ülésen számoljanak be a tagok.” Hétfőn tartottak vezetőségi ülést, ahol már arról számolhattak be, hogy a ne­gyedéves munkaterv szerint dol­goztak. A párttagok valamennyien kaptak megbízatást és azt lelkiis­meretesen végre is hajtották. Nem elégednek meg azzal, hogy a párt­tag elmondja a gyűlésen: elvégezte a megbízatást hanem meggyőződ­nek a munka elvégzésének ho­gyanjáról is. Ellenőrzés ez, nem csupán szokás, mert maguk a párt­tagok határozták így meg, ők akar­ják, hogy pártmunkájuk elvégzésé­nek hogyanját is ismertessék, így bővítik tapasztalataikat, s új mód­szereket találnak a pártmunkában. A pártszervezet egyik legfonto­sabb feladata, hogy fegyelmezett, a szolgálatot, pontosan ellátó vasuta­sokká NEVELJE A RÉGI ÉS ÚJ VASUTASOKAT Nagyok a vasút előtt a feladatok, s ez, egész embert kíván, olyat aki érzi munkájának felelősségét. Ép­pen ennek érdekében nem félnek olyan népszerűtlen feladathoz sem nyúlni, ha valakit felelősségre kell vonni fegyelmezettlensége miatt. Több mint ötszáz vasutas van Dom­­bóvárott. S ezek között akad olyan, aki szeret egy két pohár borral többet inni, s úgy jön be szolgálat­ra. Az ilyenek esetében ha már a szép szó nem használ, adminiszt­ratív intézkedésiek megtételét ja­vasolják a szolgálati szerveknek. Egy érdekes esetet meséltek el az elvtársak, mellyel példát akartak mondani arról, hogy a párttagok, és pártonkívüliek mennyire helyes­lik a fegyelmezetlenkedők ellen ho­zott intézkedéseket. Egyik vasutas ittasan jött szolgálatba, elküldték haza, majd másnap alacsonyabb be­osztásba helyezték. Egy hét múlva, amikor visszament régi csapatá­hoz,­­napokig nem szóltak hozzá volt munkatársai, mert viselkedé­sével a csapat hírnevét rontotta. A pártszervezet és szakvezetés igazságos döntése A TÖMEGEK HELYESLÉSÉVEL TALÁLKOZIK Nehéz az olyan embernek jóvá tenni bűnét, akit egyszer már fele­lősségre vontak, de ha bebizonyít­ja, hogy megjavult, hogy továbbra is jól dolgozik, akkor éppen a párt­­szervezet az, amely javasolja, hogy helyezzék vissza beosztásába. Erre példa Vati Károly esete. S mind­ehhez hozzátartozik az is, hogy a párttagokat nemcsak azért becsü­lik meg, hallgatnak szavukra, ta­nácsukra, mert szakfeladatukat jól látják el, hanem azért is, mert nem követnek el fegyelemsértést, mert ők állnak az első sorban, ahol a vasutas becsület megvédéséről van szó. A tavasszal kapták meg az élüzem címet a vasútállomás dolgozói. Az idén a pártmunka egyik fontos ré­sze volt, hogy mozgósítsák a vas­utasokat a gazdasági feladatok megoldására, hogy továbbra is TARTANI TUDJÁK AZ ÉLÜZEM SZINTET Most az idei első félév utolsó nap­jaiban, már arról számolhatunk be, hogy a pártszervezet és gazda­ságvezetés jó együttműködése, a vasutasok lelkiismeretes munkája eredményeként várományosai az élüzem címnek. S ebben a munká­ban nagy részt vállaltak a Pető Istvánok, Balassa Bélák, és a pár­­tonkívüli dolgozók. rroslakók és telepesek ni. Wäger, Antal és a körénk sereg­lő­­ többiek csak snevdtnek ezen. — Az ellenforradalom idején széthurcoltak mindent — meséli Wager —, de 1957 januárjában újra összeálltunk... s van közöt­tünk 13 székely. — De ez nem mind ,„csángó”, mint az Anti — nevet valaki. — Az apátokat! Hallja, hogy jár a szájuk! Igaz, már én is fel­húztam a nemzeti papucsokat, a klumpát, hát hadd beszéljenek. A szövetkezet elnöke is „sváb”. Egy csupa lelkesedés, csupa aka­rat ember: Laufer elvtárs.­­A kom­munista és a szövetkezet ellensé­geit egyformán nem kedveli, le­gyenek azok svábok, vagy magya­rok. Sokkal beszéltem közülük. S a közös sorban egyik sem emlege­tett sváb vagy csángó kérdést. Számukra egy út van ... — Mi csak becsülettel lehetünk egymáshoz — idézem Bíró Antal­nak, a szövetkezet gépkocsiveze­tőjének szavát —, itt egyformán múlott minden tagon, hogy 56,50 forintot tudtunk munkaegységen­ként fizetni, és hogy­­ nekem is nyolc hónap alatt 13 000 forintot, 18 mázsa búzát, 17 mázsa árpát, 3,19 mázsa cukrot, aztán­­ zabot, kukoricát lmeS mi mindent jöve­delmezett a tsz. A tréfamester Sebestyén így bi­zonygatja ezt: — Mind kolhozparaszt van a kocsmában is. Mondtam ma én néhánynak: na, most te egyéni let­tél, elhagytad a kolhozt, fene nagy úr lett belőled — hát miért nem térsz be a kocsmába? Amíg a kol­hozban voltál, egy fél deci nem volt elég, s most egy stampedli is sok a lapos zsebednek? Ezek a szövetkezetiek a szocia­lizmussal együtt a barátság útjá­­­ra is ráleltek. Micsoda nagy dolog lesz! Most épül a saját művelődé­si házuk és már megrendelték be­le a televíziós készüléket. Együtt találgatja magyar és német: no, milyen is lesz az a masina? — Az lesz a jó, csak seperge­tünk az istállóban és nézzük a te­levízióban, hogy milyen szép as­­­szonynépség mutogatja magát benne... A szocialista Magyarországon nincs „német kérdés”, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Völgységből egyetlen sváb paraszt sem disszidált az el­lenforradalom után. Lehet béké­sben és barátságban élni? Lehet, a szocializmusban, lehet a szövet­kezeti összefogásban. AZ ELLENTÉTEK ELMOSÓDTAK Nagyon érdekes­­ példa erre, hogy egyre több vegyes házassá­got kötnek a fiatalok. S az egyik ilyen „vegyes” lakodalomban hal­lottam, amikor a vőlegény rokon­sága németül, a menyasszonyé meg magyarul fújta a vidám nó­tákat , és kitűnően érezték ma­gukat­­ egymás társaságában. Olyan sógor-komaság született ezen a lakodalmas éjszakán, ami eltörli a nacionalizmustól meg­zavart múlt utolsó jegyeit is. Május elsején a vidám műsor­ban egymást váltogatták a ma­gyar és német nyelvű műsorszá­mok és az együtt vigadóknak már nem jutott eszébe, „hogy lám, ez bundus nóta, az meg csángó”. * Békésen szép ez a táj, s a vén diófa alatt jól esik pihenő szere­lmet nézni, hogyan úszik a Me­csek tojója a völgydomb hullá­mokon. Jóleső érzés a kis faluk embereire gondolni, akik annyi „balsors” után egy imá­t segítő­, békés munkával akarnak előre lépni a haladás és az emberi ba­rátság útján. Szamos Rudolf (Vége.) 3 A pártellenőrzés, segítés hathatósabbá tétele érdekében... ■’ A Megyei Párt/-Végrehajtó Bi­zottság igen helyes kezdeményezést indított el a pártellenőrzés és a se­gítés hath­a­tósabbá tétele érdeké­ben. Az egész végrehajtó bizottság egy-egy egész napra kimegy egy termelőszövetkezetbe, ott egész nap a tagsággal együtt fizikai munkát végeznek a végrehajtó bi­zottság tagjai, közben alaposan megismerkednek a szövetkezet éle­tével, tagjaival, az ott lévő problé­mákkal és így este, amikor értéke­lik a szövetkezetben szerzett ta­pasztalataikat, sok hasznos javas­latot­­ tudnak adni a tagságnak, a­­ vezetőknek. A megyei kezdeményezés nyo­mán járási szinten is kezdik alkal­mazni ezt a jó módszert. A Paksi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság például nemrégiben a bölcskei Vö­rös Október Termelőszövetkezetet látogatta meg hasonló módon. Már hajnali 4 órakor ott voltak a szö­vetkezetben a végrehajtó bizottság tagjai és egész nap a brigádok közt elvegyülve dolgoztak a tagsággal közösen. Este gyűlés volt a szövet­kezetben, ahol értékelték a tapasz­talatokat. A szövetkezet tagsága is nagyon helyeselte a párt­ végre­hajtó bizottságnak ezt a módszerét: CSAK RÖVIDEN... Befejezéshez közeledik a szek­szárdi Marx Károly utca balolda­lán lévő makadám út építése. A mintegy 500 méter hosszú útépítés több mint 120 000 forintba kerül. A Marx Károly u­tcá­t átszelő Séd­­patak jobboldalán is felújítják a kövesutat.* Palánkon, a téglagyári munká­sok gyermekei részére egy tanter­­mes iskolát építenek. A téglagyár munkásai eddig már 10 000 téglát égettek társadalmi munkával az is­kolaépítéshez. Továbbá felajánlot­ták, hogy ezenkívül még 50 000 tég­lát égetnek társadalmi munkával, hogy az új iskola elkészülhessen. Az iskola mellé pedagóguslakást is építenek. Veszedelmes kórokozók nyomában... DÉLFELÉ JÁR az idő, csaknem teljesen kiürült a várakozószoba, csu­pán egy másféléves forma kislánnyal és egy tíz év körüli kislánnyal vára­koznak a szülők. — Röntgenre jöttek? — kérdi tő­lük dr. Keglődi József, a tüdőgon­dozó főorvosa, s mindjárt válaszol is. — Csak háromkor lesz rendelés. — Jaj, addig várakozni a gyerek­kel — mondja majdnem egyszerre a két asszony — úgy rendeltek be ben­nünket ... — Na jöjjenek — int a főorvos és néhány perc múlva már ott ül a röntgenkészülék előtt. Először a kicsi kerül sorra. — Nincs semmi baj — nyugtatja meg anyukáját, majd a másik, a nagyobb kislány követke­zik. A röntgenernyőn látszó kép az avatatlan szemnek nem mutat so­kat, az orvos szeme viszont sok min­dent felfedez. — Magukat is rendelték? Igen, a szűrővizsgálat gyanús foltokat muta­tott, amelyek beszűrődésnek látsza­nak... de egészen másirányú dolog, csontos merevedések, a gerinc nem hajlik, az ízületek csontosodása mu­tatja a foltokat, a tüdőnek nincs baja — mondja Keglődi doktor, majd azt is megkérdezi a kislánytól, milyen volt a bizonyítványa. — Tanulj, ki­csikém, mert fizikai munkát te nem tudsz majd végezni — így bocsátja el kedves, barátságos szavak után — A VIZSGÁLATRA jelentkezők elfogytak, a főorvos rövid szabad­idejét arra használjuk fel, hogy ér­deklődjünk, milyen eredményt hoz­tak a szekszárdi járásban végzett tüdőszűrő vizsgálatok. — A Baranya megyei Röntgen­­ernyőképszolgálat áprilisban kezdte meg a községekben a szűréseket és most fejezte be pénteken Tengelicen. Ezalatt az idő alatt mintegy 25 000 emberről készítettek felvételeket, amelyeket folyamatosan dolgozunk fel. A mai napon is huszonegyen jöt­tek be Decsről, Sióagárdról, Sárpilis­ről, Várdombról, Bátaszékről, azok közül, akiket a felvételek átvizsgá­lásakor gyanúsnak találtunk. Itt vannak róluk a kartotékok. Itt van például B. J. Decsről. A kartotékon feltüntetve a név kezdőbetűi és egy szám. Ugyanez van ráfényképezve alul a felvételre. A felvétel nem mu­tat semmit, amiből fertőzésre lehet következtetni. Nem hívjuk be ... ENNÉL AZ ESETNÉL a bal tüdő­csúcsban látszanak gyanús elemek. Már volt beteg, délután megy a le­­­vél, behívjuk átvilágításra — mutat egy újabb kartotékot Keglődi doktor, majd tovább folytatja. Az ernyőképszolgálat kisfilmre ké­szíti a felvételeket, ezeket itt bent átvizsgáljuk. Jöjjön csak, majd be­mutatom, hogyan megy ez. — Fel­bontja az egyik csomagot, amelyben a szűrővizsgálaton megjelent egyé­nekről készített filmfelvételek és a kísérő kartotékok vannak A filmet az átvilágítókészülékbe helyezik és úgy magyaráz, sorra véve a felvétele­ket.­­ Itt van például egy eset. Alsóná­­nai iskolásfiú, a középső tüdőlebeny­ben a háromszögletű világos folt nagykiterjedésű gyulladást mutat. Hogy pontosabb képet kapjunk, be­­­hívtuk átvilágításra és külön röntgen filmet is készítettünk, amely igazolta a kisfilmen észlelteket. Természete­sen, ezen kívül megvizsgáltuk az egész családot is, a fiú kivételével valamennyien egészségesek, tehát máshonnan eredt a fertőzés. A fiú megkapta a szükséges gyógyszert, rö­videsen megkapja a szanatóriumi beutalást, ahol majd tanítják is, így nem marad el a tanulásban. A csa­ládban nem is gondolták, hogy a fiú beteg lehet. Ha most nem került volna szűrésre, esetleg mire bekerül hozzánk, sokkal súlyosabbá vált volna a fertőzés. VAN OLYAN ESET, amikor a röntgenfelvétel sem ad kielégítő ké­pet, ilyenkor külön rétegfelvételt is kell készíteni Itt van egy eset, egy 1906-ban született férfi Várdombról. Egy három-négy év előtti kórházi vizsgálat nem állapított meg semmi bajt. Az átvilágításon, a röntgenfel­vételen kívül külön rétegfelvételre is szükség volt, azok mutatták meg, hogy a gyanús folt nem kaverna. Mindenesetre figyelemmel kísérjük, egy idő múlva behívjuk ellenőrzésre. — Ismét egy jellemző eset Bátáról. A bal tüdőcsúcsban tömör, csomós gócok, ugyanez látszott az átvilágít­­ásnál, a röntgenképnél, ugyanezt mutatják a rétegfelvételek is. Feltét­lenül kezelésre szoruló eset. Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz ered­ményt, valószínűen műtétre lesz szükség. — És milyen mértékűek a megbe­tegedések? ÁLTALÁBAN minden száz közül hármat kell behívni — válaszol Keg­lődi doktor — De ezek jó részénél — szerencsére — nincs baj. Eddig mintegy 21 000 felvételt dolgoztunk fel, ezekből 50—60-ra tehető az újon­nan felfedezett betegek száma, akik nem tudták, hogy tbc-s betegek. Van olyan is, akinél a régebbi betegség újult ki, vannak, akiket már mi is ismerünk. Van, aki gyógyszert kap, akit szanatóriumba, vagy kórházba utalunk. — Az ernyőszűrés nagy jelentő­­­sége, hogy a beteg korán hozzánk kerül, mielőtt betegségét a tünetek elárulnák, s így idejében beavatkoz­hatunk, másrészt a fertőző forráso­kat feltárjuk és környezetükben a megelőző rendszabályokat végrehajt­juk. Az lenne minden­esetre az ide­ális, ha ilyen vizsgálaton mindenki évente átesne. Ha Tolna megye ren­delkezne ilyen készülékkel, kétéven­ként átvizsgálhatnánk a megye fel­nőtt lakosságát. Akkor még jobb lenne a megelőző védekezés és még kevesebb a tbc-s megbetegedések száma. Bognár István A jövedelem fő forrása : az állattenyésztés Ha a termelőszövetkezetek gaz­­­­dálkodását és az eredményeket fi­­­­gyeljük, láthatjuk, hogy a legtöbb­­ jövedelmet az állattenyésztés biz­­­­tosítja. A dombóvári Vörös Sugár Terme­lőszövetkezetnek kitűnő szarvas­marha- és sertésállománya­­ van. Csak a hízómarha-értékesítésből 180 000, üsző-, bikaeladásból 58 000 évi tejértékesítésből 153 000 forint jut a tagságnak. Ezenkívül a ser­téstenyésztés 279 000 forintot biz­tosít majd év végére a szövetkeze­ti parasztoknak. E néhány számadatból világosan­­ kitűnik, hogy az állattenyésztés fejlesztése és az arra való törek­vés, hogy minőségi állatokat nevel­jenek, magas jövedelmet biztosít a tagságnak. Biztosítják a takar­mányt is. Az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy minél több árpát, kuko­ricát, szénát osszanak ki a tagok­énak a teljesített munkaegységekre, mivel a tagság a jólétet abban lát­ta, hogy hány mázsa kukoricája van a góréban, árpája a padláson, a pénzzel nem igen törődött és az­zal legkevésbé, hogy a közös állat­­állomány részére marad-e takar­mány. Ma már más a gyakorlat. Megértették a tagok, hogy nem le­het 5—6 kiló abraktakarmányt osz­tani munkaegységenként, mert azt a közös állomány sínyli, érzi meg. Takarékos gazdálkodásuknak az eredménye, hogy még mindig van 70 mázsa tavalyi kukorica, 30 má­zsa korpa, 30 mázsa árpa és 10 má­zsa cirok. Gondosan készítették el a talajt a múlt év őszén. Árpából és kukoricából­­ is jó átlagtermésre számítanak. Azonkívül 700 köbmé­ter jó minőségű zöld silótakar­mányt akarnak készíteni, amelyből már eddig 250 köbméter őszi ke­verék zöldsiló megvan. Az állomány átteleltetését fogja biztosítani a másodvetésként ve­tett 18 hold takarmány és az őszi­ekre felülvetett 30 hold lucerna termése is. Az első kaszálású szé­na, mint pillangós, mint réti széna, a szárazság miatt nem volt nagy mennyiség. A második kaszálás már jobbnak ígérkezik. Arról határozott a tsz tagsága, hogy jelenlegi állatállományát gyarapítja. A 30 tehénhez ez év vé­gére még hatot vesznek, azonkívül áttérnek a fehér hússertés tenyész­tésére és az eladásra kerülő serté­sek nagy részét 90—100 kilós átlag­súlyban, mint sonkasüldőt értéke­sítik, ezenkívül jövő évre tervez­nek újabb 30 hold lucernavetést is. A dombóvári Vörös Sugár Ter­melőszövetkezet tagsága tehát oko­san gazdálkodik.

Next