Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

III. évfolyam, 155. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 július 3. Nem jelent árvízveszélyt a Duna árhullámemelkedése A Duna felső szakaszán és az Al­pokban a leesett kiadós csapadék­mennyiség árhullámemelk­edést idé­zett elő. A Duna mentén levő közsé­gek lakossága némi aggodalommal fogadta ezt a hírt, mert az ilyen ár­hullámemelkedésből könnyen lehet árvízveszéllyel számolni. — Fenyegeti-e árvízveszély a dunamenti részeket? — érdeklődtünk a Székesfehérvári Vízügyi Igazgató­ság Kirendeltségétől. — Egyelőre nincs komolyabb ve­szély, úgyhogy, még az I. fokú árvíz­­védelmi készültség elrendelésére sincs szükség. Amennyiben az Alpokban nem lesznek további nagyobb esőzé­sek, az árhullám minden veszély nél­kül levonul. Annyi intézkedést tet­tünk csupán, hogy a paksi zsilipeket le kell zárni. Mindenesetre készenlét­ben vagyunk, szükség esetén meg tud­juk tenni a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi árhullámemelkedés nem jelent árvízveszélyt, a vízállás ma­gassága valószínűen nem haladja meg a hetven százalékot. — Milyen gátépítési, illetve erősí­tési munkák folynak jelenleg — ér­­­deklődtünk Varga Béla főmé­rnök­­től. — Az 1956-os árvíz után helyreál­lítottuk a gátszakadásokat és a helyre­állítási munkálatokon kívül gáterősí­tési munkákat végeztünk Doromlás­tól felfelé, majdnem Gerjenig. Az idén tovább erősítjük a gátrendszert, Doromlástól lefelé, egészen a Duna-­ sarokig, azonkívül a Sión egy kilo­méter hosszúságban erősítjük a meg­levő gátakat.­­ A gátakat az 1956-os árvíz úgy­nevezett nulla­ biztonságig erősítjük. Ez annyit jelent, hogy elméletben ki­számítottuk, milyen magas lett volna a vízállás a gátszakadások bekövet­kezése nélkül és ennek a szintnek megfelelően építettük meg a gátakat. A jelenlegi gátak tehát megakadá­lyozzák az esetleges árvízveszélyt, erre egyelőre nincs is kilátás — mon­dotta Varga Béla főmérnök. Az őszi árpa 70 százalékát learatták már a termelőszövetkezetekben Az esős idő ellenére is eléggé előrehaladott állapotban vagyunk az őszi árpa aratásával. A megye ter­melőszövetkezeteiben eddig már több mint 70 százalékát learatták az őszi árpának. Az egyénileg gaz­dálkodó parasztok őszi árpa terü­letüknek mintegy 50 százalékát arat­ták le. A paksi járás meleg­ homo­kos talajain megkezdték a rozs ara­tását is. Ha a héten kedvező idő­járás lesz, akkor a búza aratásába is belekezdenek. A kombájnnal aratott őszi árpa táblákról már érkeztek jelentések az idei terméseredményekkel kap­csolatban. A harci Petőfi Termelő­szövetkezetben 13 mázsa, a tamási Új Élet Termelőszövetkezetben 11 mázsa, a szekszárdi Béke Termelő­­szövetkezetben pedig 14,5 mázsa ár­pa termett kataszteri holdanként. A learatott árpaföldeken megin­dult a tarlóhántás. A termelőszövet­kezetekben a learatott árpaföldek 35 százalékán végezték el eddig a tarlóhántást. Az eddigi jelentések szerint a termelőszövetkezetekben 200 kataszteri holdon vetettek a tarlóhántás után másodnövényként takarmányt, 65 kataszteri holdon pedig zöldtrágyának való növényt. A megyében egy-két helyen már a cséplést is megkezdték. A kereskedelem is felkészült a nyári nagy munkákra 120 mozgóboltos járja naponta a határt A nyári nagy munkák minden évben fokozott figyelmet követel­nek meg a kereskedelmi dolgozók­tól is. Gondoskodniok kell a többi között arról, hogy az arató- és cséplőmunkásokat közvetlenül a munkahelyen lássák el cigarettával, hűsítő italokkal és aratópálinká­val. Ennek biztosítására jól bevált módszer a mozgóboltok szervezése, ami már szinte hozzátartozik ilyen­kor a határ képéhez. Mozgóboltos ebben az évben is mintegy 120 jár­ja naponta a határt. Ezeket jól el­látják áruval és a helyszínen szol­gálják ki a vevőket. A mozgóárusok egy része már munkába állt és mi­helyt a helyzet megkívánja, a töb­bi is azonnal megkezdi a munkát. Ezen túlmenően a megyei keres­kedelmi osztály köbkérdést intézett a termelőszövetkezetekhez, hogy milyen az áruellátás, miben kellene esetleg azonnal intézkedni. A kér­désre két nap alatt közel 50 válasz érkezett. A tamási Vörös Szikra Tsz elnöke például azt kifogásolta, hogy nem lehet az üzletekben zsá­kot kapni. Erre fel a kereskedelmi osztály azonnal intézkedett, mától kezdve Tamásiban is lehet zsákot kapni. Több helyről kifogásolták a húsellátást is. Ezzel kapcsolatban sajnos nem so­k biztatót mondtak lapunk munkatársának a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályán. Valamelyest emelték ugyan a me­gye heti húskeretét, de ezzel ko­rántsem oldódott meg minden. El­lenben szervezési intézkedéssel biz­tosítja a kereskedelmi osztály, hogy naponta több községet kap­csoljanak be a húsellátásba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy­­egy községben minden harmadik, negyedik napon árusítanak húst az aratás-cséplés ideje alatt. Ami a sört illeti, abból előreláthatólag nem lesz hiány a megyében. Arató­pálinkából és aratószalonnából pe­dig szinte korlátlan mennyiség van. Az utóbbi három év alatt öt új utca épült Pakson A paksi munkások, termelőszövet­kezeti tagok és egyéni parasztok anyagi helyzetét a többi között jól igazolja a gyorsütemű lakásépítés is. Koleszár József községi tanácselnök­helyettestől tudtuk meg, hogy a legutóbbi 3 év alatt 137 ház épült a községben, ami öt új utcát tesz ki. Az új házak tulajdonosai kon­zervgyári munkások, a Vörös Su­gár Tsz tagjai, állami gazdasági dol­gozók, valamint egyéni parasztok. Az arány körülbelül egyenlően osz­lik meg. A többi között 14 munkás és 10 termelőszövetkezeti tag köl­tözött az elmúlt 3 évben új lakás­ba. De legújabban ismét 31 házhe­lyet vásároltak a községben, ahol az idén, vagy jövőre lakóházat épí­tenek. Segítőbrigád Szakoson A szakcsi KISZ-szervezet tagjai önkéntes segítőbrigádot alakítot­tak melynek az a célja, hogy segít­séget nyújtsanak a házkörüli ne­hezebb munka elvégzésénél az olyan idős házaspároknak, vagy egyedülálló asszonyoknak, akiknek már nehezére esne egyes munkák­nak az elvégzése. A segítőbrigád tagjai legutóbb két idős tanítónő­nél segítettek a házkörüli nehezebb munka elvégzésénél. A segítőbri­gád tagjai úgy tervezik, hogy az aratásnál is segédkeznek azoknál a családoknál, ahol úgy látják, hogy segítségükre szükség van. Hétezer közmondás Pellion Ervin, a gyönki gimná­zium igazgatója régóta foglalkozik már közmondások gyűjtésével. A több éves munka során szép ered­ményt ért már el a közmondás­gyűjtésben: mintegy hétezer köz­mondást gyűjtött már eddig össze. A gyűjtő munkát a nyár folyamán ismét folytatja, s most a Tolna me­gyei közmondások gyűjtésére he­lyez nagyobb súlyt. Tolna megyé­ből eddig négyszáz helyi jellegű közmondást és tájszót sikerült ös­­­szegyűjtenie. A tamási járásban nagyszabású védekezést szerveznek a burgonyabogár ellen A hathatós védekezés érdekében úgy tervezik, hogy a második rajzás idején — előreláthatóan 7­—12-e kö­zött lesz —, amikor éppen a leghatá­sosabban lehet a porozószerrel a kár­tevő ellen védekezni, két nap alatt az egész járásban elvégzik a porozást. A második rajzás, amely ellen ha nem veszik fel a harcot, sokkal ve­szélyesebb lehet, mint volt az első időszakban. A veszedelmes kártevő elleni védekezésbe a biológusok is bekapcsolódnak: figyelemmel kísérik a kártevő fejlődését. A járásban mintegy 3000 hold burgonya védelméről van szó. A járási előkészületeknek megfe­lelően például Nagyszokolyban szer­vezik a védekezést. A község határát 15 körzetre osztották, s minden kör­zet élére egy-egy társadalmi aktívát választottak. Ezeknek többsége ta­nácstag. A körzeti felelősök a körzeten be­lül a szükséges szakmai felvilágo­sítást megadják a gazdáknak, biztosítják, hogy­­ mindenki a központilag jelzett két nap alatt elvégezze a védekezést. A községi tanács, hogy a védekezés teljes sikerrel járjon, s hogy minden burgonyatáblára elkerüljön a porzó­szer, 4—5 tagú porzó brigádot is szer­vez. Azokon a burgonyatáblákon, amelyeket a tulajdonosok nem poroz­­­tak be, a brigád elvégzi a tulajdonos költségeire a védekezést. Erre azon­ban nem valószínű, hogy sor kerül, mert az előző védekezések során is, alig 4—5 gazdát kellett figyelmeztetni a munka elvégzésére. Az idén Budapesten, jövőre az Aldunán töltik a vakációt a mázai úttörők A mázai úttörők életében már megszokottá vált a nagyobb kirán­dulás. 1954-ben a Mecsekbe, 1955- ben Budapestre, 1956-ban Cseh­szlovákiába, 1957-ben a Mátrába, az idén pedig Budapesten töltik a va­káció egy részét. A kirándulások lelkes szervezője Kovács László tanár, aki részben az úttörő csapat pénzéből, a szülői munkaközösség, valamint a nevelő testület segítségével szervezi meg a gyermekek számára az emléke­zetes kirándulásokat. Az idei buda­pesti kirándulásra Kovács László tanár, Kovács Lászlóné és Kovács Rózsa tanárnő kíséretében nézték meg a mázai úttörők a főváros ne­vezetességeit. Meglátogatták a mú­zeumokat, gyógyfürdőket, a parla­mentet. Megnézték a Budapest fe­lett emelkedő Szabadság szobrot, az úttörő és a fogaskerekű vasutakat, a Városligetet és az Állatkertet. Szín­házba és cirkuszba is elvitték a gyermekeket és megfelelő módon gondoskodtak szállásukról és ellátá­sukról is. Jövőre a mázai úttörők egy al­­dunai és egy aggteleki kirándulást terveznek, amelyhez a szükséges anyagiakat társadalmi alapon szer­zik meg. Legközelebb július közepén láthatjuk ismét a III. szputnyikot A 111. szovjet mesterséges hold megfigyeléseiről és tapasztalatairól Almár Iván, az űrhajózási bizottság titkára elmondotta, június 16. és 27. között a III. szputnyik hat, hordozó rakétája pedig hét alkalommal tűnt fel a hajnali szürkületben Magyar­­ország felett. A borult időjárás azonban az esetek többségében le­hetetlenné tette a megfigyelést. A budapesti állomáson ennek ellenére a hordozó rakéta átvonulását három­szor figyelték meg. — Legérdekesebb tapasztalatunk — mondotta —, hogy a hordozó­ra­kéta fényessége meglepő módon igen erősen ingadozik. Fényessége a felvillanáskor megközelítette a Vénuszét is. A Baján és Szombat­helyen működő állomások borult időjárás következtében nem tudták megfigyelni az áthaladást. Legköze­lebb — a számítások szerint — jú­lius közepén várhatjuk ismét a III. szputnyik megjelenését hazánk fe­lett. A svájci kormány nem engedélyezi az atomfegyverkezés ellenes európai kongresszus megtartását Bern (Reuter). A svájci kormány kedden bejelentette, hogy nem enge­délyezi az atomfegyverkezés ellenes európai kongresszus megtartását, amelynek megrendezésére vasárnap és hétfőn került volna sor Baselben. A tilalmat bejelentő közlemény a többi között hangsúlyozza, a svájci hatóságok azért tiltották meg a kon­gresszus megtartását, hogy „megőriz­zék Svájc hagyományos semlegességi politikáját és önrendelkezési lehető­ségét a svájci fegyveres erők felfegy­­­verzésének kérdésében.” A kongresszust angol, német francia és svájci politikai személyiségek, is­mert írók és művészek szervezték. Néhány érdekes számadat a gyönki járásból A Gyönki Járási Tanács Mező­gazdasági Osztálya érdekes szám­adatokat dolgozott fel a műtrágya felhasználásról és amely ehhez kapcsolódik, a termelékenység emelkedéséről járási viszonylat­ban. Az 1956. évben a tsz-ek 4375 kilogramm különféle műtrágyát használtak fel. Az 1956-os évben az egy katasztrális holdra felhasz­nált műtrágya átlaga 36 kiló volt. 1957-ben már 88 kilóra, 1958-ban vagyis az idei esztendőben már 111 kilóra emelkedett az egy ka­taszteri holdra jutó műtrágya fel­használód. A kedvezőtlen időjárás a szokat­lan májusi forróság bár vissza­vetette az őszi kalászosok fejlő­dését, a termelőszövetkezeteknél búzából a járás területén 8—9 má­zsa, rozsból 9—10 mázsa, őszi ár­pádból ugyancsak 9—10 mázsás átlagtermésre számítanak holdan­ként. Az egyéni gazdák termésátlaga a becslések szerint másfél és egy mázsá­val lesz kevesebb. A tsz-ek jobb terméseredménye tehát a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatja. Ugyanis ebben az évben az egyéni gazdák műtrágya fel­használója megközelítette a ter­melőszövetkezetek műtrágya fel­­használását. A tsz-ek ebben az évben 6843 kiló, míg az egyéni gazdák 6434 kiló műtrágyát hasz­náltak fel. A gyönki járásban 23 mezőgazda­­sági termelőszövetkezet működik, 607 családdal, 755 taggal. A 23 ter­melőszövetkezet tagsága 8413 hold földön gazdálkodik. A járásnak 3­1. típusú termelő­csoportja van, amelyben 78 csa­lád 606 kat. hold földön dolgo­zik. A járás területén 3 községben társulást hoztak létre, például Nagyszékelyen növénytermelési, Tolnanémedin pedig kenderterme­lői társulást. A szakcsoport a kö­zös munka legalacsonyabb formá­ja. A járásban négy helyen alakí­tottak szőlőtermelési, illetve mé­hészeti szakcsoportot.

Next