Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

TOLNA m­­ rei VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I III. évfolyam, 182. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 augusztus 3. A Szovjetunió által javasolt csúcsértekezlet mielőbb üljön össze ! Fokozódik a tiltakozás megyénkben A feszült nemzetközi helyzetben megnőtt megyénk dolgozóinak ér­deklődése a világpolitika legfonto­sabb kérdése, a háború és a béke kérdése iránt. Párttagok és párton­­kívüliek, tehát világnézeti, vallási és társadalmi különbségekre való tekintet nélkül, egyre határozottab­ban, nemcsak munkájukkal, de messzehangzó szavakkal is egysége­sen követelik a békét a világnak. E nagy érzés sugallja azoknak a táviratoknak a tömegét, amelyek továbbítás végett érkeznek a Kül­ügyminisztériumhoz, az Országos Béketanácshoz és szerkesztőségünk­höz, amelyekben tiltakoznak az ame­rikai és angol imperialisták agres­­­sziós közép-keleti politikája ellen. A gyönki járás kommunistái a községekben a taggyűléseiken töb­bek között a nemzetközi helyzet ál­lásával is foglalkoztak. Elhatározták, hogy területükön a taggyűlésen meg­ismerteket röpgyűlések alkalmával hozzák tudomására a község lako­sainak. Több helyen voltak is már ilyen röpgyűlések. Pálfán két he­lyen több mint kétszázan jöttek ös­­­sze a röpgyűlésre, s a nemzetközi helyzet legújabb eseményeinek is­mertetése után táviratot küldtek, amelyben tiltakoznak az imperia­listák a szabadságukra vágyó né­pek belügyeibe való beavatkozás el­len. Követelik, hogy az imperialis­ták fogadják el a Szovjetunió ja­vaslatait, üljenek le tárgyalni, s bé­kés úton intézzék el a vitás kérdé­seket. Hasonló szövegű táviratot küldtek a Tolna megyei Terményforgalmi Vállalat dolgozói is, akik július 31-én röpgyűléseken beszélték meg tiltakozásukat az angol—amerikai imperialisták közép-keleti agres­­­sziójával szemben. „Leghatározot­tabban követeljük — írják —, hogy a Szovjetunió által javasolt csúcsér­tekezlet mielőbb üljön össze, mert meggyőződésünk, hogy a legmaga­sabb szintű értekezlet a fennálló problémákat, az emberiség, a világ­béke szempontjából megnyugtató módon megoldhatja.” A Rajmádi Állami Gazdaság dol­gozói ezeket írják tiltakozásukban: „A világ dolgozó valamennyi becsü­letes embere velünk együtt békét akar. Mi zavartalanul akarjuk épí­teni szeretett hazánkban a szocia­lizmust és nem nézhetjük tétlenül, hogy alkotásainkat az agresszorok veszélyeztessék. Tiltakozunk tehát az Egyesült Államok és Anglia ag­­ressziós cselekedete ellen, ugyanak­kor kifejezzük együttérzésünket Li­banon és Jordánia népei mellett. Üdvözöljük a Magyar Népköztár­saság kormányának nyilatkozatát, amely hűen fejezi ki véleményünket. Csatlakozunk a világ egyre széle­sebb tiltakozó mozgalmához és há­lával gondolunk a Szovjetunióra, mint a béke védelméért folyó harc vezető erejére.” Országosan elsők a Tolna megyei gépállomások A Földművelésügyi Minisztérium Gépállomások Igazgatóságának il­letékes osztályának legutóbbi érté­kelése alapján a nyári tervteljesí­tésben a Tolna megyei gépállomá­sok vezetnek az ország többi gép­állomása előtt. A gépállomások nyá­ri tervük 50 százalékos teljesítésé­vel kerültek az első helyre és 2 szá­zalékkal előzték meg a legutóbbi dekádban még élenjáró Somogy me­gyei gépállomásokat. A nyári mun­kák tervteljesítésében első helyen áll, a Teveli Gépállomás, terve 58,2, második Szedresi Gépállomás 56,9, harmadik Varsádi Gépállomás 55,4 százalék. Nem kis jelentőségű a megye gép­állomásai részéről, hogy 100 száza­lékig befejezték körzetükben a 9612 hold tarló hántását. A legjobb ered­ményt a szedresiek érték el 1492, második Varsád 1459, harmadik Bölcske 1180 hold tarlóhántással. A gépállomások tulajdonában lé­vő négy lárvasilózó kombájn meg­kezdte munkáját és a faddi Győze­lem, a dombóvári Rákóczi és a ta­mási Új Élet Tsz-ekben mintegy 50 holdról takarították be a silókuko­ricát. Negyven KISZ-szervezetet jutalmaztak az eredményes fásítási munkáért Ez év tavaszán a megye valamen­­­nyi községében működő Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagjai be­kapcsolódtak az­ országos méretű fá­sítási mozgalomba. A megye KISZ fiataljai a tavaszi hónapok során 1 082 470 darab facsemetét és 22 412 darab suhányot ültettek el. Az ifjú­sági szövetségek között folyó fásítá­si verseny során, a megye szerveze­tei értékes helyezést értek el, hisz az országban a legtöbb jutalmat, el­ismerő oklevelet kapott szervezet Tolna megyére esik. A KISZ megye bizottságától nyert értesülés szerint a jövő héten, au­gusztus 8-án adják át a 40 KISZ­— Thomas Thomson, newacastlei munkást szerencsés kimenetelű bal­eset érte, amely pusztán ruháját kö­vetelte meg, de kis híjján életébe ke­rült. A munkás egy gép mellett dol­gozott, amikor váratlanul elkapta az egyik szíjjáttétet és percenként 250-es fordulatszámmal a levegőbe ragadta. A munkás kék ruhája, ci­pője, harisnyája, inge ... egymás után repült a gépterem cementjére, majd ő maga is lepottyant anyaszült mez­telenül, de hajaszála sem görbült meg. szervezet és négy úttörő-szervezet képviselőinek a jutalmakat, okleve­leket. A negyven megjutalmazott szervezet közül nyolc 400—600 fo­rintig terjedő pénzjutalmat kap. Ezenkívül a Szekszárdi KISZ Járási Bizottság elismerő oklevelet, a gyön­ki gimnázium szervezete a KISZ Központi Bizottság intéző bizottsá­gának dicsérő oklevelét kapja. Tíz — fásításban kitűnt — fiatal pedig „Eredményes Fásításért” című jel­vényt kap. Halálos végű gépkocsiszerencsétlenség Súlyos gépkocsiszerencsétlenség történt a közelmúltban a Paks és Németkér közötti országúton. Cser­­venkó József Paks, Villany u. 9. szám alatti lakos szeszesital hatása alatt vezette a déli órákban a CA.878 rendszámú Tátraplamn sze­mélygépkocsit. Ez a gépkocsi dr. Ju­hász Gábor kalocsai orvos tulajdo­nát képezi és fényezésre adta át Cservenkónak. A gépkocsival Né­­metkérre igyekezett és két sze­mélyt, barátjait, Szabó Józsefet és Tamási Józsefet szállította. A gyorshajtás következtében Gyapa pusztánál az árokba szaladt a gép­kocsi és mindhárman megsérültek. Szabó József olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy három nap múlva belehalt. Tamásinak is súlyos a sé­rülése, Cservenkó könnyebb sérü­lést szenvedett.­­Mint kiderült, nem rendelkezett vezetői jogosítvánnyal sem. A gépkocsiban mintegy 40 000 forint értékű kár keletkezett. Cser­­venkót őrizetbe vették és megindí­tották ellene a bűnvádi eljárást. Szüret előtt a leperdpusztai szőlészetben Bő­ termést ígér a szőlő az idén mindenütt a megyében, de különösen jó termésre számítanak a Leperd­pusztai Állami Gazdaság szőlészetében. Tavaly 38 mázsa szőlő termett holdanként a gazdaságban, de az idén — mint Szíjártó János, a szőlészet vezetője mondja — biztosan meghaladja a negyven mázsát is. A várható termés mennyiségén — egy esetleges jégverés kivételével, aminek napról-napra egyre kisebb a valószínűsége , már sok változás nem történhet, az ezt befolyásoló veszedelmek már elmúltak. Az időjárás most már csak inkább a minőséget befolyásolhatja. Az eddigi jelek szerint pedig kedvezően fogja befolyásolni. A nagy szőlő­munkák közül már csak a szüret van hátra. Képünkön éppen a hónalj­hajtásokat szedik le a tőkékről a gazdaság dolgozói. Bolgár vendégeink a gyönki járásban Pénteken a gyönki járásban láto­gattak el a megyénkben vendéges­kedő bolgár fiatalok. Leírni sem le­het azt a lelkesedést, amivel fogadták mindenütt a kedves vendégeket, a testvéri bolgár ifjúság küldötteit nem csak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók is. Találóan jegyezte meg Deli elvtárs, amikor a Simontornyai Bőrgyárban befejezte a látogatást a küldöttség, hogy ez több volt, mint a fiatal nemzedék találkozója, a gyár valamennyi dolgozója szívébe zárta a bolgár fiatalokat, akiket csak azzal az ígérettel engedtek el, hogy vagy itt, vagy az ő hazájukban még lesz viszontlátás. A GYÖNKI KISZ BIZOTTSÁGON piros nyakkendős úttörők virágcsok­rokkal köszöntötték a vendégeket, akik ezután látogatták meg a Simon­­tornyai Bőrgyárat. Harness János fő­mérnök ismertette a gyárat, amely az ország legnagyobb bőrgyára. Elné­zést kért a rendetlenségért, amivel a fiatalok majd találkozni fognak a gyár megtekintésekor­, hiszen nagy építkezés folyik a gyárban, korszerű­sítik az üzemeket, közben „teljes gőzzel” folyik a termelő munka is. Ezután került sor az üzemek meg­tekintésére. A vendégeket nagyon érdekelte a gyár, hiszen ilyen nagy bőrgyárat még egyikük sem látott, érdekelte őket, hogyan lesz a nyers­bőrből kikészített talp, felsőbőr. De ők elsősorban nem a gépekkel akar­tak megismerkedni, hanem az embe­rekkel, főként a fiatalokkal. Három tolmács is segített ebben, a „hivata­los’“ tolmácson kívül Tocsev Márton, a helybeli bolgár­ kertész fia, aki a gyárban dolgozik és felesége, Mla­­gyenka. De megy a barátkozás tol­mács nélkül is. A gyári fiatalok kö­zül sokan tudnak egy-két szót oro­szul, meg tudják magukat értetni a vendégekkel. Ha ez sem megy, hát jön a „jelbeszéd”, a mutogatás kéz­­zel-lábbal. BARÁTSÁGOK SZÖVŐDNEK percek alatt. Burgaszi képsorozatokat jelvényeket osztogatnak a bőrgyári fiatalok között, nevek, címek kerül­nek a képek hátlapjára azzal, hogy a most keletkezett barátságot majd levélben folytatják. Gerény Béla, a gyár egyik dolgo­zója a bulgáriai szőlőfajták iránt érdeklődik, szeretne olyat is termelni kertjében. A küldöttség vezetője, Peter Arnaudov ígéri meg, hogy küld majd néhány aljtóvessző­t.­­Egy-egy gépnél a kísérők is beállnak dolgoz­ni, megmutatni a gép működését. Sárkány elvtárs, a KISZ titkár a buffolás „titkaival’“ ismerteti meg a vendégeket. Tóth elvtárs, szervező­­titkár a hengerlőgépen mutatja be tudományát. A bolgár fiatalok mindegyikét egy szép kivitelű, a gyárban készült bőrtárcával ajándékozták meg ebéd után pedig — rövid ideig, mert más­hová is várják a küldöttséget — együtt szórakoztak a bolgár és a magyar fiatalok. Előkerült a mag­netofon is, megörökítik Kátya Zse­­leva szép hangját, aki egy bolgár népdalt énekel, Sztanka Dikova és Tocsev Mlagyenka duettjét, a „Hej Tamalodkát’’ — Dimitrov elvtárs ked­venc dalát, a partizándalt, amit a bolgár fiatalok énekeltek, majd bú­csút mond a küldöttség a gyárnak, a gyár dolgozóinak. A KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁS GYÖNK |T!' I IT ! ! ahol a járás vezetőivel ismerkedtek meg a küldöttség tagjai, eltöltve ve­lük egy kellemes órát, majd Miszlára indul a fiatalok autóbusza. Ebben a kis faluban népviseletbe öltözött lá­nyok hatalmas búzakoszorúval fo­gadták a küldöttséget, a zenekar a Csínom Palkót játszotta, miközben „bevonultak’“ a vendégek a zsúfolásig megtelt kultúrterembe. A kultúrházban a falu apraja­­nagyja, tehát a községben élő fiatal­­fiúk, lányok, fiatalasszonyok, kar­jukon gyerekkel, nagymamák. Nagy esemény ez Miszlán, hiszen külföl­diek nem nagyon jutnak el ebbe a faluba. Forró a hangulat a teremben, ahol a vendégek és a helybeli fiata­lok­ nagyon hamar megbarátkoznak egymással. Együtt járják a csárdást, de a bolgár táncokat is. Sztanka, az úttörővezető az iskolaigazgatóval beszélget a tanulók nevelésének pro­blémáiról, Jancso, a 14 éves borjúne­velő egy parasztfiatallal vitatkozik a szövetkezés előnyeiről. Mert itt Misz­lán ez is állandó beszédtéma és bizo­­nyára nem múlnak el hatástalanul Arnaudov elvtársnak szavai, aki el­mondta, hogy az ő járásukban bi­zony már mindenütt termelőszövet­kezetekben dolgozik a parasztság és megtalálja jobban számítását, mint amikor egyénileg gazdálkodott. Az egész járásban mindössze negyven— ötven egyéni gazda van, akik csak azért nem termelőszövetkezeti tagok, mert nem vették fel őket. Elhagyja az óramutató az éjféli tizenkettőt, mire elengedik a kedves vendégeket a miszlaiak a sokáig em­lékezetessé váló baráti találkozóról. Két szekszárdi gazda ért el elsői helyezést az országos borversenyen A Budapesten megrendezett orszá­gos borversenyen 35 borfajtával in­dultak megyénk bortermelői. A me­gyei borverseny eredményeként fő­ként a Szekszárd és vidéke, a paksi járás és a tamási járás borai kerül­tek fel az országos borversenyre. Az állami gazdaságok versenyében lemaradtunk a villányi és az egri gaz­daságok mögött és csak harmadik helyezést értünk el. Az egyéni bortermelők versenyé­ben azonban sikerült első helyezést elérnünk. A hegyvidéki ófehér borok ver­senyében Németh József szek­szárdi gazda lett az első 1946. évi olasz­rizling borával. Budai József szekszárdi gazda 1956. évi vörösbora szintén első helye­zést ért el a versenyben. A két első helyezést elért gazda bora és a Rajmádi Állami Gazdaság 1956. évi kadarka bora a nemzetközi borversenyen is részt vesz. Három évvel ezelőtt a jugoszlá­viai Ljubljanában megrendezett nem­zetközi borversenyről aranyérmet is hoztak a szekszárdi borok. Remélhe­tőleg az idei Budapesten megrende­zésre kerülő nemzetközi borverse­nyen, amely szeptemberben a Szőlé­szeti Kutató Intézet fennállásának 60. évfordulóján lesz, ismét jól sze­repelnek majd a szekszárdi borok.

Next