Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-22 / 197. szám

III. évfolyam 107. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 augusztus 22. Keresztes Mihály miniszterhelyettes elvtárs tartott ünnepi beszédet a Kaposmenti Napok alkalmából Vasárnap végetértek Dombóvárott a Kapos-menti Napok. A leggazda­gabb program szerdán, Alkotmá­nyunk ünnepén volt, amikor az egész környékről nagyszámban jöttek az érdeklődők Dombóvárra. A Kapos­menti Napok keretében nagy mező­­gazdasági kiállítást rendeztek a Szi­get erdőben. Itt tartották vasárnap délelőtt az ünnepi nagygyűlést is, amelyen Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet mintegy 6000—7000 főnyi közönség hallgatta végig a különböző helyeken lévő hangszórókon keresz­tül. A gyűlés díszelnökségében a me­gyei és járási, községi párt és állami vezetők, tömegszervezetek képviselői foglaltak helyet. A nagygyűlést Sajgó Ferenc elvtárs, a dombóvári járási tanács elnöke nyitotta meg, majd felkérte Keresztes Mihály miniszter­­helyettes elvtársat az ünnepi beszéd megtartására. Keresztes elvtárs bevezetőben be­szélt a Magyar Népköztársaság al­kotmányáról és az áruló Nagy Imre csoport ártalmatlanná tételéről. Ez­után népgazdasági kérdésekkel fog­lalkozott, így mindenekelőtt a három éves tervvel. Ismertette többek kö­zött, hogy az ország mezőgazdaságá­ra milyen hatással lesz ez a nagyje­lentőségű terv­ végrehajtása. — A három éves terv időszaka alatt — mondotta többek között — a kenyérgabona vetésterületét mint­egy 100—120 000 katasztrális holddal kell csökkenteni és növelni kell a takarmány, az ipari növények, a gyümölcs- és zöldségfélék területé­nek arányát. A kenyérgabona vetés­­területének csökkentése természete­sen együtt kell, hogy járjon a ter­mésátlagok emelkedésével: a kenyér­gabona-féleségek holdankénti termés­hozama 3 év átlagában 8,6 méter­mázsa kell, hogy legyen. A növény­­termelés hozamának növelése érde­kében a terv jelentős intézkedéseket irányoz elő. Az intézkedések közül a legjelentősebb a műtrágya felhaszná­lás növelése. 1960-ban egy katasztrá­lis szántó, kert és szőlőterületre több mint másfélszer annyi műtrágya fog jutni, mint 1957-ben. 1960-ban a kukorica vetésterüle­tének legalább 50 százalékán hibridkukorica vetőmag felhasz­nálását kell biztosítani. Az állattenyésztési feladatok mel­lett beszélt a mezőgazdaság gépesí­téséről is Keresztes Mihály miniszter elvtárs. Részletesen foglalkozott továbbá a termelőszövetkezeti fejlesztés idő­szerű kérdéseivel is, bebizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét.­­ Hogy a terméseredmények nö­velésének milyen lehetőségei vannak a nagyüzemekben — mondotta — azt engedjék meg, hogy a helyi, a dom­bóvári járás példáján mutassam be. Tekintve azt, hogy a dombóvári já­rásban a kalászosok cséplése befeje­ződött és így rendelkezésre állnak a cséplési lapok, lehetővé vált a hely­zetnek megfelelő értékelése. Az ér­tékelésnél csak a kalászosokat ves­­­szük alapul. Ennek az értékelésnek az alapján a dombóvári járásban a ter­melőszövetkezetek katasztirál is hol­danként 8,5 mázsa búza termést értek el, míg az egyéniek 6 mázsát taka­rítottak be átlagosan holdanként. A termelőszövetkezetek tehát át­lagosan két és fél mázsával ter­meltek több búzát holdanként, mint az egyéni dolgozó parasztok. Rozsból 3 mázsával volt nagyobb a termelőszövetkezetek átlaga, mint az egyénieké. Ez azt jelenti, kedves ba­rátaim, hogy az egyéni dolgozó pa­rasztoknál amiatt, mert kisparcellá­­kon gazdálkodnak, annyival termett kevesebb gabona — összevetve a szö­vetkezetek eredményeivel — amely­ből négy olyan község teljes lakossá­gát el lehetne látni egész évre ke­nyérrel, mint Döbrököz, Gyulaj, Sza­­kály és Kocsola. A takarmánygabona termelésénél is ugyan­ilyen eltérések mutatkoztak. Amint az kitűnt Keresztes elvtárs beszámolójából is, még nem minden termelőszövetkezet ér el kiváló ered­ményeket, de az átlagos eredmények egyre inkább javulnak és megcáfol­­hatatlanul bizonyítják a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fölényét. Fog­lalkozott Keresztes elvtárs a kapita­lista országok mezőgazdaságának helyzetével is, majd pedig külpoliti­kai kérdésekkel. A beszámoló után a Nőtanács idei termésű búzából sütött fehér kenye­ret adott át a miniszterhelyettesnek. Majd pedig postagalambokat röpítet­tek. Ezután került sor a kiállítás díjnyerteseinek kihirdetésére és a díjak, emléklapok kiosztására. A dél­utáni órákban gazdag kultúr- és sportműsor szórakoztatta a közönsé­get. Igen sokan tekintették meg a Kapos-menti Napok keretében meg­rendezett néprajzi, helytörténeti, fotó és népi faragóművészeti kiállítá­sokat a Járási Művelődési Házban. A kiállított tárgyak és a kiállítások színvonala felülmúlta a várakozást, mert igen sok művészileg értékes tárgyban gyönyörködhetett a közön­ség. Elkészült az első raktár a Paksi Konzervgyárban Nincs még két hónapja sem, hogy a Paksi Konzervgyárban a Baranya megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói megkezdték az önköltségcsökkentési, beruházási hitelből épülő, 150 vago­­nos, öt egységből álló raktár építé­sét. Az építkezés dolgozói már he­tekkel ezelőtt megígérték a gyár vezetőségének, hogy az első épület­tel augusztus 20-ig elkészülnek. Az építők teljesítették vállalásu­kat, hétfőn felszerelték a tetőt is és így az öt raktárból az elsőt teljesen készen átadták rendeltetésének. Az ünnep után szombatig még egy rak­tárépület lesz készen, úgy számít­ják, hogy az eredetileg kitűzött ha­táridő előtt egy hónappal, szeptem­ber végére teljesen elkészül mind az öt raktárépület. Átadták a megyei tanács v. b. vándorzászlaját a legjobb termelőszövetkezeteknek A megyei tanács végrehajtó bizott­sága még az év elején egyéves terme­lési versenyt hirdetett a termelőszövet­kezetek között. A paksi járás kivéte­­lével valamennyi járásban neveztek be termelőszövetkezetek a megyei versenybe, összesen 22 tsz. A verseny első szakasza augusztus 20-án lezá­rult, melyet a megyei tanács végre­hajtó bizottsága értékelt. A gabona termésátlagok, az állattenyésztés ho­zamának növelése, az áruértékesítés és a termelőszövetkezetek állam iránti kötelezettsége teljesítése alap­ján a következő termelőszövetkeze­tek nyerték a verseny első szakaszát: Dombóvári járásban a dombó­vári Rákóczi, a gyönki járásban a simontornyai Alkotmány, a bony­hádi járásban a bonyhádi Pe­tőfi, a tamási járásban a tamási Új Élet, a szekszárdi járásban pedig a bátaszéki Búzakalász Tsz lett az első. Az említett termelőszövetkezetekben a viszonylag gyenge termés mellett is kiváló eredményeket értek el. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben például ár­pából, a tervezett 12.5 mázsa helyett 17.77 mázsa volt a holdankénti ter­mésátlag. Ugyanebben a termelőszö­vetkezetben az első félévben 2143 li­ter tejet fejtek átlagban egy-egy te­héntől. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a járások legjobb tsz­­einek vándorzászlót és egyen­ként 2400 forint pénzjutalmat adott. A verseny második szakaszának ér­tékelésére a jövő év január első nap­jaiban kerül sor. De azok a termelő­­szövetkezetek, amelyek az első fél­évben nem vettek részt a versenyen, még benevezhetnek. Munkás—paraszt találkozók Szekszárdon Az alkotmány napja alkalmából Szekszárdon most is megrendezték az immár hagyományossá váló mun­kás-paraszt találkozókat. E találko­zókon a szekszárdi dolgozó parasz­tok megismerkedtek a város üze­meivel, — a részvevők közül sokan először látták belülről is az üzeme­ket — az üzemi dolgozók munkájá­val, életével, a baráti beszélgetések során tovább mélyült a szekszárdi munkások és parasztok barátsága. A Szekszárdi Nyomdában alsóvárosi dolgozó parasztokat lát­tak vendégül szerdán délelőtt. A vendégek köszöntése után Széll Ist­ván elvtárs, a vállalat igazgatója vezette végig az üzemben a látoga­tókat, akik nagy érdeklődéssel néz­ték, hogyan­ készül az újság, hogyan gyártják a naptárakat a nyomda és a könyvkötészet korszerű gépein. Bár szerda munkaszüneti nap volt, a nyomda dolgozói ez alkalommal mégis bemutatták, hogyan folyik­ a munka az üzemben. A vendégek „Munkás-paraszt találkozó 1958. augusztus 20” feliratú zsebnoteszt kaptak emlékül, de­­ bizonyára vala­mennyien elteszik azt az ólomsort is, amire Csűri László gépszedő mind­egyikük nevét kiszedte. A látogatók megvendégelése után a Szekszárdi Cipész Szövetkezetet nézték meg az alsóvárosi dolgozó parasztok. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál délután az újvárosi dolgozó parasz­tok tettek látogatást. — Mi eddig azt hittük — mondták többen a vendégek közül —, hogy itt csak gépeket javítanak, nem gondoltuk, hogy az itt gyártott alkatrészek el­jutnak még az ország határain túl­ra is. Különösen tetszett a látoga­tóknak az üzem szociális berendezé­se, az öltözők, a fürdő, a kultúrte­rem, ahol kultúrműsorral fogadták őket. A Felsővárosi Gazdakörben a 25-ös Autóközlekedési Vállalat, a Tanácsi Építőipari Vállalat és a vasút dolgozói töltöttek el egy vi­dám estét együtt a felsővárosi dol­gozó parasztokkal. A baráti találko­zón részt vettek a megye és a város vezetői is, köztük Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tuska Pál, a megyei ta­nács elnöke, Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke. Az eddigi ünnepi vásárok közül az idei volt a legsikerültebb Csütörtökön délelőtt már eltűnt a szekszárdi utcákról a pavilonok jó része. Véget ért a kétnapos al­kotmányünnepi vásár, a legsikere­sebb 1952 óta, amióta ezeket a vá­sárokat megrendezik. Úgyszólván nem akadt vásárló, aki ne kapta volna meg, amit vásárolni szándé­kozott. Az utóbbi évek legnagyobb áruválasztékát láthatta a sok ezer főnyi látogató, aki a két nap alatt megfordult Szekszárdon. Pillant­sunk csak vissza, mit is láttunk a vásáron. Az első napon, 19-én reggel nyolc órakor már ellepte a tömeg a pa­vilonokat és már az első órákban jelentős vásárlásoknak lehettünk tanúi. A Szekszárdi Földművesszö­vetkezet műszaki-háztartási áru pavilonjában kilenc óráig 14 mo­sógép, négy kerékpár, a villany­­tűzhely talált gazdára, de megvá­sárolták a legújabb kiadású Sim­son motorkerékpárt is. (Az ára cse­kély 29 000 forint.) A Népbolt tex­til­pavilonjában 14 brokátpaplant vásároltak meg egyebek között. Egy fiatal házaspártól hallottuk az alábbi párbeszédet a földműves­szövetkezeti pavilon előtt. Villany­­tűzhely után érdeklődtek. — Sajnos, eladtuk már — vála­szol az eladó. — Lehet, hogy ka­punk még ma, amennyiben befut a vagon. Akkor holnap lesz. Tes­sék talán délután érdeklődni. — Tudod mit? — fordul a férj az asszonykához. — Ideállsz éjfél­kor, akkor talán sikerül, nem vi­szik el előlünk. A bútorüzlet előtt reggel öt óra előtt lehetett nyitásra várakozókat látni. Hiába, látszott, milyen nagy kerete van a bútornak. A vásár első motorkerékpár­vásárlója minden bizonnyal a ko­­csolai Kalauz Jenő volt. Reggel hét óra után vásárolta meg a műszaki bolt előtt kiállított egyik Simson motort. Nagy látogatásnak örvendett a gimnázium udvarában a szekszár­di Béke Tsz lacikonyhája és bor­kóstolója és a halpiac utcájában az állami gazdaságok impozáns borpavilonja. A termelőszövetkezet ötféle, az állami gazdaságok tíz­féle bort árusítottak. A szekszárdi Béke lacikonyhája előtt a következő eset tanúi vol­tunk: Idős parasztbácsi kóstolgat­ja a szövetkezet 15 fokos rizling­­borát. — Gyenge ez a bor — állapítja meg fitymálva. — Mit? Hogy ez a bor gyenge? — hördülnek fel a csaposok. — Bizony, gyenge! — hangzik a megállapítás. — Mert csak annyi ereje van, hogy az árokba lökje az embert. Annyi már nincsen, hogy át is taszítsa az árkon. A »legkönnyebb« dolga a vásá­ron a Bátaszéki Kádár KTSZ-nek volt. Az első napon reggel hét órá­ra már összes áruján túladott, pe­dig 39 darab hordót — 45-től 550 literesig — szállított a vásárra. Utána persze nem győzték vissza­utasítani a rendeléseket, mert már egész évre el vannak látva munká­val.* Mindenre kiterjedő, pontos ada­tok nem állnak még rendelkezésre, de az alább felsorolt adatokból is kitűnik, hogy az idei volt a legsi­kerültebb az ünnepi vásárok kö­zött. A Faddi Földművesszövetkezet a két nap alatt 230 000 forintos for­galmat bonyolított le. A vásáron textil- és vas-műszaki részleggel vett részt. Eladtak többek között 20 mosógépet és négy Berva-mopedet. A Népbolt Vállalat több mint két és félmillió forintos forgalmat bonyolított le, 800 000 forinttal többet, mint az eddig legjobban si­került ünnepi vásáron. Néhány számadat a Népbolt for­galmáról: Több mint 400 ezer fo­rint értékű bútor, 140 ezer forint értékű cipő, 300 ezer forint értékű férfi, női, gyermek készruha talált gazdára, azonfelül 100 000 forint értékű játékára. Nagy keresletnek örvendett a brokátpaplan, amely­ből 250 darabot szerzett be a Nép­bolt és vitt a vásárra. Nagy sikere volt a Népbolt gyors­­kiszolgáló élelmiszerpavilon­j­ának, amit az elhangzott vélemények, nyilatkozatok bizonyítanak. Rész­ben e tapasztalatok alapján ren­dezik be még ebben az évben az 50-es élelmiszerboltot fél-önkiszol­gáló bolttá, és egy textilüzletet ön­kiválasztó bolttá. • A Béke Termelőszövetkezet szá­mára is eredményesen zárult az ünnepi vásár, öt hízót — 130—150 kilós súlyban — fogyasztottak el a vásárlátogatók a szövetkezet laci­­konyhájában kolbász, hurka for­májában és nyolc hektó borral lo­csolták meg a tsz borterméséből. Mindehhez még azt kell hozzáten­ni, hogy a szövetkezet zenekara hangulatos zenét szolgáltatott az elfogyasztott étel, ital mellé. A Szekszárdi Földművesszövet­kezetnek 600 000 forinton felüli be­vételt jelentett az ünnepi vásár a terv szerinti 380 ezer forinttal szemben. A szövetkezet áruházá­ban, a vásározó részleg pavilon­jában, a vas-műszaki pavilonban, élelmiszer, gyümölcs, fűszer, cse­mege pavilonban, a borkóstolónál felállított lacikonyhában folyt az árusítás. A vas-műszaki pavilon­ban például egy Simson, egy Jawa motorkerékpár, négy Moped, 18 mosógép talált gazdára, azonkívül villanytűzhely, kerékpárok, edé­nyek és sok más egyéb áru talált gazdára.

Next