Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
III. évfolyam 107. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 augusztus 22. Keresztes Mihály miniszterhelyettes elvtárs tartott ünnepi beszédet a Kaposmenti Napok alkalmából Vasárnap végetértek Dombóvárott a Kapos-menti Napok. A leggazdagabb program szerdán, Alkotmányunk ünnepén volt, amikor az egész környékről nagyszámban jöttek az érdeklődők Dombóvárra. A Kaposmenti Napok keretében nagy mezőgazdasági kiállítást rendeztek a Sziget erdőben. Itt tartották vasárnap délelőtt az ünnepi nagygyűlést is, amelyen Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet mintegy 6000—7000 főnyi közönség hallgatta végig a különböző helyeken lévő hangszórókon keresztül. A gyűlés díszelnökségében a megyei és járási, községi párt és állami vezetők, tömegszervezetek képviselői foglaltak helyet. A nagygyűlést Sajgó Ferenc elvtárs, a dombóvári járási tanács elnöke nyitotta meg, majd felkérte Keresztes Mihály miniszterhelyettes elvtársat az ünnepi beszéd megtartására. Keresztes elvtárs bevezetőben beszélt a Magyar Népköztársaság alkotmányáról és az áruló Nagy Imre csoport ártalmatlanná tételéről. Ezután népgazdasági kérdésekkel foglalkozott, így mindenekelőtt a három éves tervvel. Ismertette többek között, hogy az ország mezőgazdaságára milyen hatással lesz ez a nagyjelentőségű terv végrehajtása. — A három éves terv időszaka alatt — mondotta többek között — a kenyérgabona vetésterületét mintegy 100—120 000 katasztrális holddal kell csökkenteni és növelni kell a takarmány, az ipari növények, a gyümölcs- és zöldségfélék területének arányát. A kenyérgabona vetésterületének csökkentése természetesen együtt kell, hogy járjon a termésátlagok emelkedésével: a kenyérgabona-féleségek holdankénti terméshozama 3 év átlagában 8,6 métermázsa kell, hogy legyen. A növénytermelés hozamának növelése érdekében a terv jelentős intézkedéseket irányoz elő. Az intézkedések közül a legjelentősebb a műtrágya felhasználás növelése. 1960-ban egy katasztrális szántó, kert és szőlőterületre több mint másfélszer annyi műtrágya fog jutni, mint 1957-ben. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán hibridkukorica vetőmag felhasználását kell biztosítani. Az állattenyésztési feladatok mellett beszélt a mezőgazdaság gépesítéséről is Keresztes Mihály miniszter elvtárs. Részletesen foglalkozott továbbá a termelőszövetkezeti fejlesztés időszerű kérdéseivel is, bebizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Hogy a terméseredmények növelésének milyen lehetőségei vannak a nagyüzemekben — mondotta — azt engedjék meg, hogy a helyi, a dombóvári járás példáján mutassam be. Tekintve azt, hogy a dombóvári járásban a kalászosok cséplése befejeződött és így rendelkezésre állnak a cséplési lapok, lehetővé vált a helyzetnek megfelelő értékelése. Az értékelésnél csak a kalászosokat vesszük alapul. Ennek az értékelésnek az alapján a dombóvári járásban a termelőszövetkezetek katasztirál is holdanként 8,5 mázsa búza termést értek el, míg az egyéniek 6 mázsát takarítottak be átlagosan holdanként. A termelőszövetkezetek tehát átlagosan két és fél mázsával termeltek több búzát holdanként, mint az egyéni dolgozó parasztok. Rozsból 3 mázsával volt nagyobb a termelőszövetkezetek átlaga, mint az egyénieké. Ez azt jelenti, kedves barátaim, hogy az egyéni dolgozó parasztoknál amiatt, mert kisparcellákon gazdálkodnak, annyival termett kevesebb gabona — összevetve a szövetkezetek eredményeivel — amelyből négy olyan község teljes lakosságát el lehetne látni egész évre kenyérrel, mint Döbrököz, Gyulaj, Szakály és Kocsola. A takarmánygabona termelésénél is ugyanilyen eltérések mutatkoztak. Amint az kitűnt Keresztes elvtárs beszámolójából is, még nem minden termelőszövetkezet ér el kiváló eredményeket, de az átlagos eredmények egyre inkább javulnak és megcáfolhatatlanul bizonyítják a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. Foglalkozott Keresztes elvtárs a kapitalista országok mezőgazdaságának helyzetével is, majd pedig külpolitikai kérdésekkel. A beszámoló után a Nőtanács idei termésű búzából sütött fehér kenyeret adott át a miniszterhelyettesnek. Majd pedig postagalambokat röpítettek. Ezután került sor a kiállítás díjnyerteseinek kihirdetésére és a díjak, emléklapok kiosztására. A délutáni órákban gazdag kultúr- és sportműsor szórakoztatta a közönséget. Igen sokan tekintették meg a Kapos-menti Napok keretében megrendezett néprajzi, helytörténeti, fotó és népi faragóművészeti kiállításokat a Járási Művelődési Házban. A kiállított tárgyak és a kiállítások színvonala felülmúlta a várakozást, mert igen sok művészileg értékes tárgyban gyönyörködhetett a közönség. Elkészült az első raktár a Paksi Konzervgyárban Nincs még két hónapja sem, hogy a Paksi Konzervgyárban a Baranya megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói megkezdték az önköltségcsökkentési, beruházási hitelből épülő, 150 vagonos, öt egységből álló raktár építését. Az építkezés dolgozói már hetekkel ezelőtt megígérték a gyár vezetőségének, hogy az első épülettel augusztus 20-ig elkészülnek. Az építők teljesítették vállalásukat, hétfőn felszerelték a tetőt is és így az öt raktárból az elsőt teljesen készen átadták rendeltetésének. Az ünnep után szombatig még egy raktárépület lesz készen, úgy számítják, hogy az eredetileg kitűzött határidő előtt egy hónappal, szeptember végére teljesen elkészül mind az öt raktárépület. Átadták a megyei tanács v. b. vándorzászlaját a legjobb termelőszövetkezeteknek A megyei tanács végrehajtó bizottsága még az év elején egyéves termelési versenyt hirdetett a termelőszövetkezetek között. A paksi járás kivételével valamennyi járásban neveztek be termelőszövetkezetek a megyei versenybe, összesen 22 tsz. A verseny első szakasza augusztus 20-án lezárult, melyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelt. A gabona termésátlagok, az állattenyésztés hozamának növelése, az áruértékesítés és a termelőszövetkezetek állam iránti kötelezettsége teljesítése alapján a következő termelőszövetkezetek nyerték a verseny első szakaszát: Dombóvári járásban a dombóvári Rákóczi, a gyönki járásban a simontornyai Alkotmány, a bonyhádi járásban a bonyhádi Petőfi, a tamási járásban a tamási Új Élet, a szekszárdi járásban pedig a bátaszéki Búzakalász Tsz lett az első. Az említett termelőszövetkezetekben a viszonylag gyenge termés mellett is kiváló eredményeket értek el. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben például árpából, a tervezett 12.5 mázsa helyett 17.77 mázsa volt a holdankénti termésátlag. Ugyanebben a termelőszövetkezetben az első félévben 2143 liter tejet fejtek átlagban egy-egy tehéntől. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a járások legjobb tszeinek vándorzászlót és egyenként 2400 forint pénzjutalmat adott. A verseny második szakaszának értékelésére a jövő év január első napjaiban kerül sor. De azok a termelőszövetkezetek, amelyek az első félévben nem vettek részt a versenyen, még benevezhetnek. Munkás—paraszt találkozók Szekszárdon Az alkotmány napja alkalmából Szekszárdon most is megrendezték az immár hagyományossá váló munkás-paraszt találkozókat. E találkozókon a szekszárdi dolgozó parasztok megismerkedtek a város üzemeivel, — a részvevők közül sokan először látták belülről is az üzemeket — az üzemi dolgozók munkájával, életével, a baráti beszélgetések során tovább mélyült a szekszárdi munkások és parasztok barátsága. A Szekszárdi Nyomdában alsóvárosi dolgozó parasztokat láttak vendégül szerdán délelőtt. A vendégek köszöntése után Széll István elvtárs, a vállalat igazgatója vezette végig az üzemben a látogatókat, akik nagy érdeklődéssel nézték, hogyan készül az újság, hogyan gyártják a naptárakat a nyomda és a könyvkötészet korszerű gépein. Bár szerda munkaszüneti nap volt, a nyomda dolgozói ez alkalommal mégis bemutatták, hogyan folyik a munka az üzemben. A vendégek „Munkás-paraszt találkozó 1958. augusztus 20” feliratú zsebnoteszt kaptak emlékül, de bizonyára valamennyien elteszik azt az ólomsort is, amire Csűri László gépszedő mindegyikük nevét kiszedte. A látogatók megvendégelése után a Szekszárdi Cipész Szövetkezetet nézték meg az alsóvárosi dolgozó parasztok. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál délután az újvárosi dolgozó parasztok tettek látogatást. — Mi eddig azt hittük — mondták többen a vendégek közül —, hogy itt csak gépeket javítanak, nem gondoltuk, hogy az itt gyártott alkatrészek eljutnak még az ország határain túlra is. Különösen tetszett a látogatóknak az üzem szociális berendezése, az öltözők, a fürdő, a kultúrterem, ahol kultúrműsorral fogadták őket. A Felsővárosi Gazdakörben a 25-ös Autóközlekedési Vállalat, a Tanácsi Építőipari Vállalat és a vasút dolgozói töltöttek el egy vidám estét együtt a felsővárosi dolgozó parasztokkal. A baráti találkozón részt vettek a megye és a város vezetői is, köztük Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke, Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke. Az eddigi ünnepi vásárok közül az idei volt a legsikerültebb Csütörtökön délelőtt már eltűnt a szekszárdi utcákról a pavilonok jó része. Véget ért a kétnapos alkotmányünnepi vásár, a legsikeresebb 1952 óta, amióta ezeket a vásárokat megrendezik. Úgyszólván nem akadt vásárló, aki ne kapta volna meg, amit vásárolni szándékozott. Az utóbbi évek legnagyobb áruválasztékát láthatta a sok ezer főnyi látogató, aki a két nap alatt megfordult Szekszárdon. Pillantsunk csak vissza, mit is láttunk a vásáron. Az első napon, 19-én reggel nyolc órakor már ellepte a tömeg a pavilonokat és már az első órákban jelentős vásárlásoknak lehettünk tanúi. A Szekszárdi Földművesszövetkezet műszaki-háztartási áru pavilonjában kilenc óráig 14 mosógép, négy kerékpár, a villanytűzhely talált gazdára, de megvásárolták a legújabb kiadású Simson motorkerékpárt is. (Az ára csekély 29 000 forint.) A Népbolt textilpavilonjában 14 brokátpaplant vásároltak meg egyebek között. Egy fiatal házaspártól hallottuk az alábbi párbeszédet a földművesszövetkezeti pavilon előtt. Villanytűzhely után érdeklődtek. — Sajnos, eladtuk már — válaszol az eladó. — Lehet, hogy kapunk még ma, amennyiben befut a vagon. Akkor holnap lesz. Tessék talán délután érdeklődni. — Tudod mit? — fordul a férj az asszonykához. — Ideállsz éjfélkor, akkor talán sikerül, nem viszik el előlünk. A bútorüzlet előtt reggel öt óra előtt lehetett nyitásra várakozókat látni. Hiába, látszott, milyen nagy kerete van a bútornak. A vásár első motorkerékpárvásárlója minden bizonnyal a kocsolai Kalauz Jenő volt. Reggel hét óra után vásárolta meg a műszaki bolt előtt kiállított egyik Simson motort. Nagy látogatásnak örvendett a gimnázium udvarában a szekszárdi Béke Tsz lacikonyhája és borkóstolója és a halpiac utcájában az állami gazdaságok impozáns borpavilonja. A termelőszövetkezet ötféle, az állami gazdaságok tízféle bort árusítottak. A szekszárdi Béke lacikonyhája előtt a következő eset tanúi voltunk: Idős parasztbácsi kóstolgatja a szövetkezet 15 fokos rizlingborát. — Gyenge ez a bor — állapítja meg fitymálva. — Mit? Hogy ez a bor gyenge? — hördülnek fel a csaposok. — Bizony, gyenge! — hangzik a megállapítás. — Mert csak annyi ereje van, hogy az árokba lökje az embert. Annyi már nincsen, hogy át is taszítsa az árkon. A »legkönnyebb« dolga a vásáron a Bátaszéki Kádár KTSZ-nek volt. Az első napon reggel hét órára már összes áruján túladott, pedig 39 darab hordót — 45-től 550 literesig — szállított a vásárra. Utána persze nem győzték visszautasítani a rendeléseket, mert már egész évre el vannak látva munkával.* Mindenre kiterjedő, pontos adatok nem állnak még rendelkezésre, de az alább felsorolt adatokból is kitűnik, hogy az idei volt a legsikerültebb az ünnepi vásárok között. A Faddi Földművesszövetkezet a két nap alatt 230 000 forintos forgalmat bonyolított le. A vásáron textil- és vas-műszaki részleggel vett részt. Eladtak többek között 20 mosógépet és négy Berva-mopedet. A Népbolt Vállalat több mint két és félmillió forintos forgalmat bonyolított le, 800 000 forinttal többet, mint az eddig legjobban sikerült ünnepi vásáron. Néhány számadat a Népbolt forgalmáról: Több mint 400 ezer forint értékű bútor, 140 ezer forint értékű cipő, 300 ezer forint értékű férfi, női, gyermek készruha talált gazdára, azonfelül 100 000 forint értékű játékára. Nagy keresletnek örvendett a brokátpaplan, amelyből 250 darabot szerzett be a Népbolt és vitt a vásárra. Nagy sikere volt a Népbolt gyorskiszolgáló élelmiszerpavilonjának, amit az elhangzott vélemények, nyilatkozatok bizonyítanak. Részben e tapasztalatok alapján rendezik be még ebben az évben az 50-es élelmiszerboltot fél-önkiszolgáló bolttá, és egy textilüzletet önkiválasztó bolttá. • A Béke Termelőszövetkezet számára is eredményesen zárult az ünnepi vásár, öt hízót — 130—150 kilós súlyban — fogyasztottak el a vásárlátogatók a szövetkezet lacikonyhájában kolbász, hurka formájában és nyolc hektó borral locsolták meg a tsz borterméséből. Mindehhez még azt kell hozzátenni, hogy a szövetkezet zenekara hangulatos zenét szolgáltatott az elfogyasztott étel, ital mellé. A Szekszárdi Földművesszövetkezetnek 600 000 forinton felüli bevételt jelentett az ünnepi vásár a terv szerinti 380 ezer forinttal szemben. A szövetkezet áruházában, a vásározó részleg pavilonjában, a vas-műszaki pavilonban, élelmiszer, gyümölcs, fűszer, csemege pavilonban, a borkóstolónál felállított lacikonyhában folyt az árusítás. A vas-műszaki pavilonban például egy Simson, egy Jawa motorkerékpár, négy Moped, 18 mosógép talált gazdára, azonkívül villanytűzhely, kerékpárok, edények és sok más egyéb áru talált gazdára.