Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

TOLNA A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 185. szám. Az ifjú kombájnosok ver­senyében első Török Sándor, Nagydorog Mint hírt adtunk róla, a Megyei KISZ Bizottság az ifjú traktorosok, kombájnosok és cséplő-munkacsapa­tok között versenyt hirdetett. A ver­seny értékelését néhány esetben már közöltük is. Most az ifjú kombájnosok verse­nyének végső eredményét is közöl­hetjük. Az ifjú kombájnosok versenyé­ben első lett Török Sándor, a Nagydorogi Gépállomás ifjú kombájnosa, aki augusztus 1-ig 335 holdról 3100 mázsa gabonát takarított be. Ezzel a teljesítményével elnyerte a megye legjobb ifjú kombájnosa megtisztelő címet és a vele járó 1000 forintot. Nem fejeződött be még az ifjú cséplőcsapatok versenye. Ennek ál­lása az augusztus 1-i állapot szerint a következő: Élenjárnak Skultéti János vezetésével, a Bonyhádi Gépállomás ifjúsági cséplőcsapata, amely 1070-es géppel 3360 mázsa gabonát csé­pelt el, a Budai István vezette Szedresi Gépállomás ifjúsági cséplőcsapata 1070-es géppel 2160 mázsás, valamint a Kusztics Ádám vezette Teveli Gépállo­más ifjúsági cséplőcsapata 800-as géppel 1905 mázsa elcsépelt ga­bonamennyiséggel. Az ifjú traktorosok versenyében első ifj. Simlajcsik János, a Bony­hádi Gépállomás traktorosa, aki augusztus 1-ig 140 műszaknormát teljesített s ezzel éves tervét 77,3 százalékra teljesítette. Második Ifjú József, a Szedresi Gépállomás trak­torosa 90 műszaknormával. Szarmatakori temető nyomaira bukkantak Bogyiszló határában A Szekszárd melletti avar temető után most újabb jelentős régészeti leletekre bukkantak megyénkben­ Bogyiszló határában, a dunai gátak építésénél, szarmatakori település és temetkezőhely nyomaira bukkan­tak. Az eddigi ásatások során értékes kerámiai leletek, valamint a ró­mai hódítás korából származó egyéb leletek kerültek elő. A régészek feltételezik, hogy a környéken nagy­obb szarmata település volt, s most az ásatásokat tovább folytatják. Kiváló egyedi tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarhákat küldenek megyénk termelőszövetkezetei a mezőgazdasági kiállításra A nagyüzemi állattenyésztés elő­nyeit mutatja, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteinek tehenészeteiből nagyszámú kiváló egyedi tulajdonsá­gokkal rendelkező szarvasmarhát küldenek az idei mezőgazdasági ki­állításra. A legjobbak közé tartozik a harci Uj Élet Termelőszövetkezet 15-ös számú Cifra nevű tehene, amelynek legmagasabb laktációs termelése 5818 liter, 3,9 százalék zsírt tartalmazó tej volt. Az Uj Élet Tsz-ben egyébként az egész szarvasmarhállomány tejtermelése kiemelkedő, mivel a legutolsó lak­tudóban tehenen­ként 4010 liter tejet fejtek, s a fejési átlag a legutóbbi jelenté­sek szerint 14,6 liter. A kiváló törzsállományból egy bika és egy üsző is megy az országos mező­­gazdasági kiállításra. Az aparhanti Március 15. Termelő­­szövetkezet a 6/7. TA—137 számú bikát küldi a kiállításra. A bika 88 pontot ért el a külömi bírálat során, s a tejháttere is megfelelő, mivel ez anyja 300 nap alatt 6540 liter tejet adott. A tengelici Petőfi Termelőszövet­kezet Fátyol nevű üszőjét is felvi­szik a kiállításra. Az üsző a megkí­vánt pontszám elérése mellett kiváló elődöktől származik. Ugyanis az anyja legmagasabb laktációja során 5264 kilogramm tejet termelt. A tamási Vörös Szikra Tsz Ro­zika nevű üszője, amely szin­tén a kiállításra kerül, magán viseli a bonyhádi tájfajta jelleg­zetes tulajdonságait. Az állatbemutatóra országos vi­szonylatban 5503 tenyésztő jelentke­zett, de az állatbírálatok során a selejtezések révén csak a legértéke­sebbek kerülhetnek a kállításra, így 2187 lesz a bemutatott állatok száma. A szarvasmarha bemutatón, bár az általános termelési szint növekedé­sének bizonyítására fektetik a hang­súlyt, az idén is lesznek rekorder tehenek. Két év után újra Budapestre utazik a Csoboka pusztai Állami Gazdaság 82-es Cukor nevű te­hene, amely négy laktáció alatt 38.842 liter tejet adott. De lesznek olyan állatok is, amelyek 5 százalékos tejzsírt tartalmazó jó­­minőségű tejtermelésükkel vonják magukra a látogatók figyelmét és szereznek elismerést tenyésztőiknek. Kitettek magukért a megye önkéntes tűzoltói A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága au­gusztus 3-án, vasárnap Csongrádon 64 csapat részvételével országrészi tűzoltóversenyt rendezett. A versenyen Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Tolna és Csongrád megye legjobb községi és üzemi ön­kéntes tűzoltóegységei vettek részt. Megyénkből tíz csapat indult azokkal, akik a június 29-i megyei versenyen első helyezést értek el. A verseny meglehetősen nehéz volt, mert előtte való napon körül­belül 200 kilométert kellett utazni gépkocsikkal, éjjel csak néhány órát tudtak pihenni, a versenynapon szo­katlan hőség volt és olyan megyék­kel álltunk szemben, ahol 380 csa­patból válogatták ki a legjobbakat, mi viszont 140-ből. Nem egy olyan csapat akadt, amely évtizedes versenymúltra tekint vissza és több országrészi, vagy országos helyezéssel büsz­kélkedhet. Fegyelmezett, sportszerű maga­tartásuknak nem maradt el az ered­ménye, mert a tíz csapatból kilencet díjaztak és csak egy nem tudta a kívánt eredményt nyújtani. Érdemes megemlíteni, hogy a 13 első díjból — ami az országos versenyre való bejutást jelenti — hatot mi hoztunk el és a töb­bi öt megye 54 csapatára csak hét első helyezés jutott. Ez már maga is országos sikert jelent, melyet jellemzően bizonyít az, hogy amikor az Országos Tűz­rendészeti Parancsnokság vezetője csapatainknak már a negyedik első díjat adta át, a nagyszámú nézőkö­zönség — közöttük az ellenfelek kí­sérői is — kitörő lelkesedéssel ün­nepelte a Tolna megyeieket. Első helyezést értek el: Tamási, Kurd, Báta férfi csapata, Tolna, Tengelic női és Tengelic ifjúsági csapata. Második helyezést ért el a Paksi Konzervgyár férfi csapata. Harma­dik lett Tengelic község férfi csapa­ta és a Tolnai Selyemgyár női csa­pata. Az ifjúsági csapatok versenyé­ben Tolna község csapata negyedik lett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy megyénk önkéntes tűzoltóiban van küzdőszellem, sportszerűség, vállalják az áldozatokat. Jó volt az előkészítés is, célszerű volt, hogy a járási és megyei versenyeken szi­gorúan bíráskodtunk, mert ez lelki­­ismeretesebb felkészülésre ösztönöz­te a csapatokat, az országrészi ver­senyen nem a szerencsére bízták magukat. A versenyek szépséghibája, hogy a megye üzemeiből összesen egy férfi és egy női csapat nevezett, pedig a lehetőségek jobbak, mint a közsé­geknél. Nagyon fontos, hogy az első he­lyen végzett hat csapat továbbra is­­ lelkesen, szorgalmasan folytassa a felkészülést, hogy a szeptember 21-i országos tűzoltóversenyen is jó hír­nevet szerezzenek megyénknek. Kun Szabó István Filmesek Alsóleperden Az Alsóleperdi Állami Gazdaság­ban egy napig kézzel arattak, olyan helyeken is, ahol a kombájn vagy az aratógép sokkal jobban megfelelt volna. S az emberek szívesen végez­ték kézzel a nehéz, fárasztó munkát, amitől megkímélhette volna őket a gép. Mert van gép, kombájn is meg aratógép is elegendő. De hogy or­szág-világ színe előtt szerepeljen az ember, azért sok mindenre képes. Magyar és német filmesek jártak ugyanis az állami gazdaságban és a Marica grófnő című film forgatása során néhány aratási jelenetre volt szükségük. Megkérték a gazdaság dolgozóit, akik vállalkoztak arra a munkára, amely a gépek megjelené­sével, hála a technikának, lassan már kimegy a divatból. Ezért arattak egy napig kézzel Al­sóleperden, s így váltak néhány je­­lenetnyi időre filmszínésszé az alsó­leperdi gazdaság kaszásai, meg ma­rokszedői.­­ A hollandiai Naarden városka egyik iskolájában három tanító pá­lyázott meg egy megüresedett ál­lást. A három pályázónak egymás után, ugyanabban az osztályban kel­lett próbatanítással bebizonyítani­­ pedagógus-képességeit. Mivel mind­három jelentkező egyformán meg­felelt, az iskola igazgatója úgy dön­tött, hogy a három közül az osztály növendékei válasszák ki titkos sza­vazással leendő tanítójukat. *70­ AO. prOT­Á­­­RJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 augusztus 7. Eredeti formájában állítják helyre a szekszárdi volt megyeházát A szekszárdi régi megyeháza, amelyet a Nemzeti Múzeum építő­je, Pollack Mihály tervei alapján Stan Jakab építőmester épített a múlt század elején, egy emeletesre, hat dór oszloppal, oromzatos közép­­rizalittal, egyike a legszebb magyar középületeknek. Az elmúlt évek fo­lyamán az épületen kisebb-nagyobb változtatások történtek. Az udvaron egy garázst építettek, folyosóin több közfalat húztak s az eredeti mesze­léstől eltérő színűre festették falait. A megyei tanács most félmillió forintos költséggel renováltatj­a az épületet, amelyet eredeti formájá­ban állítanak helyre. Eltüntetik a különböző közfalakat, lebontják az udvari garázst s a magyar klasszi­cizmusnak ez a szép emléke, kívül­­belül ismét fehér meszelést kap. A felsőleperdi „Roham-brigád" Felsőleperden vagyunk, az Alsó­leperdi Állami Gazdaság egyik üzemegységében. A hang, amelyet a szél hoz felénk nem más, mint egy Zetor berregése, amelynek pótkocsiján négy alak áll, vasvil­­lára támaszkodva. Közülük három a híres „Roham brigád” tagja, amely már elnyerte a felsőleperdi lakosság rokonszenvét, főleg a ta­karos, úgynevezett „fiatal fehér­nép” csodálatát. De itt, álljunk meg egy szóra! Ki is ez a három ember? Azt his­­­szük nem kell különösebben be­mutatni őket: „Ambri”, „Retye” és „Lacó” és a három kenyérpusz­­tító, akik jelenleg takarodnak. Mégpedig szokásukhoz és hírne­vükhöz híven, rohamban. Nemrég még a tamási gimnázium padjai között tanultak (szintén roham­ban), s alig egy hónapja pedig szorongva álltak az érettségi vizs­gabizottság előtt. S hogy kikerül­tek a padok közül, továbbra is együtt maradtak és most itt dol­goznak ezen a nyáron, hogy ős­­szel legyen egy kis „tőke”, amivel elkezdhetik az életet. Ki itt, ki ott, Ki az egyetemen, ki másutt... Ambri jogi pályára akar men­ni, s már meg is csillogtatta tudo­mányát, amikor egy félórás vád­beszédet mondott a nap ellen, hogy tudniillik, miért süt olyan melegen. Lacó orvosnak megy, ő sajnos, még nem mutathatta meg, hogy mit konyít a medicus teen­dőihez, de talán ez érthető is, mert hisz nem érnek rá megbete­gedni. Hogyisne! Hisz az már csorba lenne a hírnéven! Csak néha panaszkodnak egy kis izom­lázról, amit meg is bocsát nekik a kívülálló, mert az velejárója a dolgoknak. Különösen, ha olyan magasra megrakják a pótkocsit, hogy ha a tetején feküsznek, a telefondrót az orrukat súrolja. Retye forgalmista akar lenni. Reméljük, hogy ott is úgy meg fogja állni a helyét, mint itt, a „Roham brigád” tagjaként. ... S este, ha vége a munká­nak, a saját maguk által berende­zett szobában megkezdődik a bri­gád belső élete. Az egyik sarok­ban „fotóüzem” működik, a má­sikban van a „viccgyár”, amely gumiszalagon szállítja a hallga­tóknak a legújabb vicceket. És ha a szoba mellett lévő irodában meghallják a harsogó nevetést, a brigádvezetők és agronómusok mo­solyogva csóválják a fejüket: „Íme ezek a fiatalok!” PALÁNKY LÁSZLÓ Augusztus 17-én nyílik Szekszárd­on Rév Miklós tibeti útja során készült fényképeinek kiállítása A szekszárdi kiállítási terveket is­mertetve egyszer már közöltük, hogy a B. M. megyei főosztály és a mú­zeum többek között Rév Miklós fotó­művész tibeti útja során készített fényképfelvételeiből gy­ű­j­temény­es kiállítást szándékozik rendezni. Már megérkezett a kiállítás anyaga, amely 162 képből áll. Rév Miklós, a Népszabadság mun­katársa, Csepel teherautók Kínába való exportálása során jutott el a Kínai Népköztársaságba és azon be­lül Tibetbe. A felejthetetlen élmé­nyeket művészi fényképfelvételeken örökítette meg. Táj- és zsánerképei mellett bemutatja a kínai emberek életét. A kiállítás anyagában a leg­nagyobb helyet a tibeti képek fog­lalják el. Hűen és megérthetően mu­tatja be ennek, az európai ember számára még ma is rejtélyes ország­nak az életét, többek között a lhas­­­szai budhista templomot, a kolos­tort, a Dalai Láma kastélyát, de ugyanakkor ízelítőt ad a mai Tibet életéből is, többek között azon a ké­pen, amely röplabdázó tibeti fiata­lokat mutat be.­­ Elsősorban azonban mégsem do­kumentációs jellegű Rév Miklós ki­állítása és nem is ez a fő érdeme, bár ebben is egyedülálló. A legfőbb értéke a művészi színvonal, az, hogy a fényképezőgép Rév Miklós kezé­ben a szocialista realista művészi ábrázolás eszközévé vált. A "kiállítás, amelynek rendezése folyik és megnyitására augusztus 17-én kerül sor, nemcsak a fotósok, hanem mindenki számára páratlan élményt fog jelenteni. A hangya, mint hőmérő Egy spanyol tudós megfigyelte, hogy a hangyák mozgásának sebes­sége egyenes arányban növekszik a környezet hőmérsékletével. Állítása szerint ez az arány annyira állandó, hogy a hangyák mozgási sebességé­ből pontosan következtetni lehet a környező levegő hőmérsékletére.

Next