Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-07 / 185. szám
TOLNA A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 185. szám. Az ifjú kombájnosok versenyében első Török Sándor, Nagydorog Mint hírt adtunk róla, a Megyei KISZ Bizottság az ifjú traktorosok, kombájnosok és cséplő-munkacsapatok között versenyt hirdetett. A verseny értékelését néhány esetben már közöltük is. Most az ifjú kombájnosok versenyének végső eredményét is közölhetjük. Az ifjú kombájnosok versenyében első lett Török Sándor, a Nagydorogi Gépállomás ifjú kombájnosa, aki augusztus 1-ig 335 holdról 3100 mázsa gabonát takarított be. Ezzel a teljesítményével elnyerte a megye legjobb ifjú kombájnosa megtisztelő címet és a vele járó 1000 forintot. Nem fejeződött be még az ifjú cséplőcsapatok versenye. Ennek állása az augusztus 1-i állapot szerint a következő: Élenjárnak Skultéti János vezetésével, a Bonyhádi Gépállomás ifjúsági cséplőcsapata, amely 1070-es géppel 3360 mázsa gabonát csépelt el, a Budai István vezette Szedresi Gépállomás ifjúsági cséplőcsapata 1070-es géppel 2160 mázsás, valamint a Kusztics Ádám vezette Teveli Gépállomás ifjúsági cséplőcsapata 800-as géppel 1905 mázsa elcsépelt gabonamennyiséggel. Az ifjú traktorosok versenyében első ifj. Simlajcsik János, a Bonyhádi Gépállomás traktorosa, aki augusztus 1-ig 140 műszaknormát teljesített s ezzel éves tervét 77,3 százalékra teljesítette. Második Ifjú József, a Szedresi Gépállomás traktorosa 90 műszaknormával. Szarmatakori temető nyomaira bukkantak Bogyiszló határában A Szekszárd melletti avar temető után most újabb jelentős régészeti leletekre bukkantak megyénkben Bogyiszló határában, a dunai gátak építésénél, szarmatakori település és temetkezőhely nyomaira bukkantak. Az eddigi ásatások során értékes kerámiai leletek, valamint a római hódítás korából származó egyéb leletek kerültek elő. A régészek feltételezik, hogy a környéken nagyobb szarmata település volt, s most az ásatásokat tovább folytatják. Kiváló egyedi tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarhákat küldenek megyénk termelőszövetkezetei a mezőgazdasági kiállításra A nagyüzemi állattenyésztés előnyeit mutatja, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek tehenészeteiből nagyszámú kiváló egyedi tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarhát küldenek az idei mezőgazdasági kiállításra. A legjobbak közé tartozik a harci Uj Élet Termelőszövetkezet 15-ös számú Cifra nevű tehene, amelynek legmagasabb laktációs termelése 5818 liter, 3,9 százalék zsírt tartalmazó tej volt. Az Uj Élet Tsz-ben egyébként az egész szarvasmarhállomány tejtermelése kiemelkedő, mivel a legutolsó laktudóban tehenenként 4010 liter tejet fejtek, s a fejési átlag a legutóbbi jelentések szerint 14,6 liter. A kiváló törzsállományból egy bika és egy üsző is megy az országos mezőgazdasági kiállításra. Az aparhanti Március 15. Termelőszövetkezet a 6/7. TA—137 számú bikát küldi a kiállításra. A bika 88 pontot ért el a külömi bírálat során, s a tejháttere is megfelelő, mivel ez anyja 300 nap alatt 6540 liter tejet adott. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezet Fátyol nevű üszőjét is felviszik a kiállításra. Az üsző a megkívánt pontszám elérése mellett kiváló elődöktől származik. Ugyanis az anyja legmagasabb laktációja során 5264 kilogramm tejet termelt. A tamási Vörös Szikra Tsz Rozika nevű üszője, amely szintén a kiállításra kerül, magán viseli a bonyhádi tájfajta jellegzetes tulajdonságait. Az állatbemutatóra országos viszonylatban 5503 tenyésztő jelentkezett, de az állatbírálatok során a selejtezések révén csak a legértékesebbek kerülhetnek a kállításra, így 2187 lesz a bemutatott állatok száma. A szarvasmarha bemutatón, bár az általános termelési szint növekedésének bizonyítására fektetik a hangsúlyt, az idén is lesznek rekorder tehenek. Két év után újra Budapestre utazik a Csoboka pusztai Állami Gazdaság 82-es Cukor nevű tehene, amely négy laktáció alatt 38.842 liter tejet adott. De lesznek olyan állatok is, amelyek 5 százalékos tejzsírt tartalmazó jóminőségű tejtermelésükkel vonják magukra a látogatók figyelmét és szereznek elismerést tenyésztőiknek. Kitettek magukért a megye önkéntes tűzoltói A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága augusztus 3-án, vasárnap Csongrádon 64 csapat részvételével országrészi tűzoltóversenyt rendezett. A versenyen Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Tolna és Csongrád megye legjobb községi és üzemi önkéntes tűzoltóegységei vettek részt. Megyénkből tíz csapat indult azokkal, akik a június 29-i megyei versenyen első helyezést értek el. A verseny meglehetősen nehéz volt, mert előtte való napon körülbelül 200 kilométert kellett utazni gépkocsikkal, éjjel csak néhány órát tudtak pihenni, a versenynapon szokatlan hőség volt és olyan megyékkel álltunk szemben, ahol 380 csapatból válogatták ki a legjobbakat, mi viszont 140-ből. Nem egy olyan csapat akadt, amely évtizedes versenymúltra tekint vissza és több országrészi, vagy országos helyezéssel büszkélkedhet. Fegyelmezett, sportszerű magatartásuknak nem maradt el az eredménye, mert a tíz csapatból kilencet díjaztak és csak egy nem tudta a kívánt eredményt nyújtani. Érdemes megemlíteni, hogy a 13 első díjból — ami az országos versenyre való bejutást jelenti — hatot mi hoztunk el és a többi öt megye 54 csapatára csak hét első helyezés jutott. Ez már maga is országos sikert jelent, melyet jellemzően bizonyít az, hogy amikor az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság vezetője csapatainknak már a negyedik első díjat adta át, a nagyszámú nézőközönség — közöttük az ellenfelek kísérői is — kitörő lelkesedéssel ünnepelte a Tolna megyeieket. Első helyezést értek el: Tamási, Kurd, Báta férfi csapata, Tolna, Tengelic női és Tengelic ifjúsági csapata. Második helyezést ért el a Paksi Konzervgyár férfi csapata. Harmadik lett Tengelic község férfi csapata és a Tolnai Selyemgyár női csapata. Az ifjúsági csapatok versenyében Tolna község csapata negyedik lett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy megyénk önkéntes tűzoltóiban van küzdőszellem, sportszerűség, vállalják az áldozatokat. Jó volt az előkészítés is, célszerű volt, hogy a járási és megyei versenyeken szigorúan bíráskodtunk, mert ez lelkiismeretesebb felkészülésre ösztönözte a csapatokat, az országrészi versenyen nem a szerencsére bízták magukat. A versenyek szépséghibája, hogy a megye üzemeiből összesen egy férfi és egy női csapat nevezett, pedig a lehetőségek jobbak, mint a községeknél. Nagyon fontos, hogy az első helyen végzett hat csapat továbbra is lelkesen, szorgalmasan folytassa a felkészülést, hogy a szeptember 21-i országos tűzoltóversenyen is jó hírnevet szerezzenek megyénknek. Kun Szabó István Filmesek Alsóleperden Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban egy napig kézzel arattak, olyan helyeken is, ahol a kombájn vagy az aratógép sokkal jobban megfelelt volna. S az emberek szívesen végezték kézzel a nehéz, fárasztó munkát, amitől megkímélhette volna őket a gép. Mert van gép, kombájn is meg aratógép is elegendő. De hogy ország-világ színe előtt szerepeljen az ember, azért sok mindenre képes. Magyar és német filmesek jártak ugyanis az állami gazdaságban és a Marica grófnő című film forgatása során néhány aratási jelenetre volt szükségük. Megkérték a gazdaság dolgozóit, akik vállalkoztak arra a munkára, amely a gépek megjelenésével, hála a technikának, lassan már kimegy a divatból. Ezért arattak egy napig kézzel Alsóleperden, s így váltak néhány jelenetnyi időre filmszínésszé az alsóleperdi gazdaság kaszásai, meg marokszedői. A hollandiai Naarden városka egyik iskolájában három tanító pályázott meg egy megüresedett állást. A három pályázónak egymás után, ugyanabban az osztályban kellett próbatanítással bebizonyítani pedagógus-képességeit. Mivel mindhárom jelentkező egyformán megfelelt, az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a három közül az osztály növendékei válasszák ki titkos szavazással leendő tanítójukat. *70 AO. prOTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 augusztus 7. Eredeti formájában állítják helyre a szekszárdi volt megyeházát A szekszárdi régi megyeháza, amelyet a Nemzeti Múzeum építője, Pollack Mihály tervei alapján Stan Jakab építőmester épített a múlt század elején, egy emeletesre, hat dór oszloppal, oromzatos középrizalittal, egyike a legszebb magyar középületeknek. Az elmúlt évek folyamán az épületen kisebb-nagyobb változtatások történtek. Az udvaron egy garázst építettek, folyosóin több közfalat húztak s az eredeti meszeléstől eltérő színűre festették falait. A megyei tanács most félmillió forintos költséggel renováltatja az épületet, amelyet eredeti formájában állítanak helyre. Eltüntetik a különböző közfalakat, lebontják az udvari garázst s a magyar klasszicizmusnak ez a szép emléke, kívülbelül ismét fehér meszelést kap. A felsőleperdi „Roham-brigád" Felsőleperden vagyunk, az Alsóleperdi Állami Gazdaság egyik üzemegységében. A hang, amelyet a szél hoz felénk nem más, mint egy Zetor berregése, amelynek pótkocsiján négy alak áll, vasvillára támaszkodva. Közülük három a híres „Roham brigád” tagja, amely már elnyerte a felsőleperdi lakosság rokonszenvét, főleg a takaros, úgynevezett „fiatal fehérnép” csodálatát. De itt, álljunk meg egy szóra! Ki is ez a három ember? Azt hisszük nem kell különösebben bemutatni őket: „Ambri”, „Retye” és „Lacó” és a három kenyérpusztító, akik jelenleg takarodnak. Mégpedig szokásukhoz és hírnevükhöz híven, rohamban. Nemrég még a tamási gimnázium padjai között tanultak (szintén rohamban), s alig egy hónapja pedig szorongva álltak az érettségi vizsgabizottság előtt. S hogy kikerültek a padok közül, továbbra is együtt maradtak és most itt dolgoznak ezen a nyáron, hogy ősszel legyen egy kis „tőke”, amivel elkezdhetik az életet. Ki itt, ki ott, Ki az egyetemen, ki másutt... Ambri jogi pályára akar menni, s már meg is csillogtatta tudományát, amikor egy félórás vádbeszédet mondott a nap ellen, hogy tudniillik, miért süt olyan melegen. Lacó orvosnak megy, ő sajnos, még nem mutathatta meg, hogy mit konyít a medicus teendőihez, de talán ez érthető is, mert hisz nem érnek rá megbetegedni. Hogyisne! Hisz az már csorba lenne a hírnéven! Csak néha panaszkodnak egy kis izomlázról, amit meg is bocsát nekik a kívülálló, mert az velejárója a dolgoknak. Különösen, ha olyan magasra megrakják a pótkocsit, hogy ha a tetején feküsznek, a telefondrót az orrukat súrolja. Retye forgalmista akar lenni. Reméljük, hogy ott is úgy meg fogja állni a helyét, mint itt, a „Roham brigád” tagjaként. ... S este, ha vége a munkának, a saját maguk által berendezett szobában megkezdődik a brigád belső élete. Az egyik sarokban „fotóüzem” működik, a másikban van a „viccgyár”, amely gumiszalagon szállítja a hallgatóknak a legújabb vicceket. És ha a szoba mellett lévő irodában meghallják a harsogó nevetést, a brigádvezetők és agronómusok mosolyogva csóválják a fejüket: „Íme ezek a fiatalok!” PALÁNKY LÁSZLÓ Augusztus 17-én nyílik Szekszárdon Rév Miklós tibeti útja során készült fényképeinek kiállítása A szekszárdi kiállítási terveket ismertetve egyszer már közöltük, hogy a B. M. megyei főosztály és a múzeum többek között Rév Miklós fotóművész tibeti útja során készített fényképfelvételeiből gyűjteményes kiállítást szándékozik rendezni. Már megérkezett a kiállítás anyaga, amely 162 képből áll. Rév Miklós, a Népszabadság munkatársa, Csepel teherautók Kínába való exportálása során jutott el a Kínai Népköztársaságba és azon belül Tibetbe. A felejthetetlen élményeket művészi fényképfelvételeken örökítette meg. Táj- és zsánerképei mellett bemutatja a kínai emberek életét. A kiállítás anyagában a legnagyobb helyet a tibeti képek foglalják el. Hűen és megérthetően mutatja be ennek, az európai ember számára még ma is rejtélyes országnak az életét, többek között a lhasszai budhista templomot, a kolostort, a Dalai Láma kastélyát, de ugyanakkor ízelítőt ad a mai Tibet életéből is, többek között azon a képen, amely röplabdázó tibeti fiatalokat mutat be. Elsősorban azonban mégsem dokumentációs jellegű Rév Miklós kiállítása és nem is ez a fő érdeme, bár ebben is egyedülálló. A legfőbb értéke a művészi színvonal, az, hogy a fényképezőgép Rév Miklós kezében a szocialista realista művészi ábrázolás eszközévé vált. A "kiállítás, amelynek rendezése folyik és megnyitására augusztus 17-én kerül sor, nemcsak a fotósok, hanem mindenki számára páratlan élményt fog jelenteni. A hangya, mint hőmérő Egy spanyol tudós megfigyelte, hogy a hangyák mozgásának sebessége egyenes arányban növekszik a környezet hőmérsékletével. Állítása szerint ez az arány annyira állandó, hogy a hangyák mozgási sebességéből pontosan következtetni lehet a környező levegő hőmérsékletére.