Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

NYOMÁBAN Körséta a megye jégverte vidékein Július végéig két nagyobb jéghul­lám söpörte végig megyénket. Az egyik június 19-én, a másik július 4-én. A károkat két okból nem lehet még teljes egészében felmérni. Először azért, mert pontos számszerű adatok csak ott állnak rendelkezésünkre, ahol az Állami Biztosító kárbecslői a kártérítéseket már összegszerűleg lerögzítették, ez pedig a kapásoknál (tengerinél, szőlőnél) még folyamat­ban van, másrészt nem tudjuk pon­tosan megállapítani a károk teljes összegét azért sem mert a károsultak között akad olyan gazda is, akinek nem volt biztosítása, s így kára nem lesz felbecsülve. Megközelítő becslés szerint a jégverés több mint egy millió forint kárt okozott és körsétánk során találkoztunk ter­melőszövetkezetekkel, egyéni gaz­dákkal, akik megelégedéssel látják, hogy a jó gazda gondosságával a biz­tosítás eszközével helyesen védekez­tek a jég pusztításaival szemben A júniusi jégverés aránylag kisebb károkat okozott. A kurdi Új Élet Tsz búzáját 20 százalékban érte a jég,­­ ezután az 5950 forint kártérítést az­­ Állami Biztosító már ki is utalta. A dalmandi Béke Tsz három kat. hold árpájában 20 száza­lék kárt okozott a jég, amely után 4485 forint kártérítést állapított meg a Biztosító. A tsz 19 hold kenderének és 45 hold tengerijének kárbecslése még folyamában van, eddig csak az előszemle történt meg. A zombai Vörös Csillag Tsz A naki Új Élet Tsz .# 15 hold búzája, 10 hold zabla, 6 hold vöröshere és 10 hold lucerna után 30 774 forint kártérítést folyósított eddig a Biztosító. repcéjében június 19-én 35 százalékos kárt okozott a jég, ezután a megálla­­pított kártérítés 11 424 forint volt. Ugyanakkor búza és árpa kára is volt a szövetkezetnek 6,8 százalékig, amely 9626 forintot tett ki. A szedresi Petőfi Tsz-nek búzájában 23 257 forint kárt idézett­­ elő a jégverés. A megyében jégkáro­t sült mintegy 20 termelőszövetkezet közül a kár nagyságában ezideig a harci Új Élet Tsz vezet, ahol a végleges kár lehetséges, hogy még a 400 000 forintot is el fogja érni. Eddig az Állami Biztosító a szövetkezetnek 91 380 forintot utalt már át. Tizennyolc hold tengeriben a jég 100 százalékos kárt okozott, 25 hold kenderben 150 000 forint körüli kár van. A jégkártérítés folytán a termelőszövetkezet által fizetett biz­tosítási díjnak­öbb mint húszszorosa térül meg. Amíg a termelőszövetkezetek jég­­biztosításra valamennyi növényféle­ségüket feladják, addig a biztosítot­tak között számos egyéni gazdával találkozunk, aki csak egyes növény­féleségeit biztosítja jég ellen. Me­gyénk jégverte vidékein különös előszeretettel biztosítják a gazdák a csak szőlőtermésüket, de azért sok gazda gondol a kalászosok biztosí­tására is. Nakon Vörös Ferencnek 1 hold búzája és árpája után 10—15 százalékos kárt becsülve 471 forint kártérítést álla­pított meg a biztosító. Nakon egyéb­ként a jégverés után nagyobb volt a riadalom, mint a tényleges kár, mert a kárbecslők sok helyen nyo­mát sem találták a jégnek. Talán a riadalomhoz hozzájárult az a kö­rülmény is, hogy Nakon általában minden évben meg szokott jönni a jég és így a kárbejelentéseknél már a szokás hatalma is közrejátszott. Döbröközön Vicze G. József 1 hold búzája után 1130 forint kártérítést állapítottak meg. Bencze Józsefnek két hold bú­zájában kisebb volt a kár, 713 fo­rintot, amit a gazda kifogásolt, de amikor a kárbecslők felajánlották, hogy a szakbizottsággal becsültetik felül a kárt, megnyugodott a bizto­sító kárbecslésében. Farkas József 1,5 hold búzája után 1802 forint kártérítést utalt ki a biztosító. Kiss Gyula 1 hold étkezési borsója után 1228 forint kártérítést kapott. Árr Lajos 1 hold búzája és 1 hold ár­pája termésében 2188 forint kárt okozott a jég. A bonyhádi járásban ugyancsak jelentős károkat okozott a jég, úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyéni gazdáknál, amit már azért is érdemes megemlíteni, mert ebben a járásban, évek óta nem em­lékeznek jégverésre. Csak a számok beszélnek) 654 090 forintot fizetett ki az Állami Biztosító (jog­­i károk nélkül) 1958 első felében Tol­­­­na megyében. Január: 101 967 Ft Február: 185 911 Ft Március: 108 800 Ft Április: 84.346 Ft Május: 82.601 Ft Június: 91 465 Ft Tűz pusztított Faddon Nap mint nap érkeznek jelentések tűzesetekről. Még alig száradt meg a nyomdafesték minapi tűzkárokkal foglalkozó összefoglaló köz­leményünkről, újra kiragadhatunk egy esetet, mert Faddon tüzet kon­gatnak a harangok és sivítanak a tű­zoltó szirénák. Két épület ég a szélben, amely az egyikről úgy vitte át a lángokat a másikra. Soponyai István és Báli István termelőszövetkezeti tagok házai. A tűz okát még nem állapították meg, de a helyszínen úgy tud­ják, hogy a mögöttes utcában elhaladó szekérről ledobott parázsló ci­garettavég okozta. Egy tűzvész legalább olyan csa­pás, felfordulás, zűrzavar egy család történetében, mint egy váratlan haláleset. Soponyai István kétségbe­esetten panaszolja, hogy mindene elégett. Báli Istvánnak kárai ugyan­csak tetemesek. Érdeklődésünkre azt válaszolják, hogy mindkét károsult biztosított. Már a kárbecslők is kintjártak. Saj­nos Soponyai István esetében a biztosítás csak az épületre állt fenn, így csak az épület kárait becsülték fel előzetesen 13 610 forint értékben. Báli Istvánnak biztosítása általá­nos volt, így az épületben keletkezett aránylag kisebb kára mellett el­égett ingóságait is felbecsülték 15 900 forint értékre. Még a gyermekkori mesékből tudjuk, de az iskolában is tanul­tuk, hogy a strucc olyan madár, amely ha el akar bújni, bedugja fejét a homokba és azt hiszi, hogy így nem látják. Az iskolából már nagyobbára kinőttünk, mégis meg kell állapítanunk, hogy van­nak életünkben dolgok, amelyeket — ha véletlenül eszünkbe ötlenek — igyekszünk elhessegetni ma­gunktól és valljuk be őszintén va­lahogy olyan formában gondolko­dunk, mint a strucc, azt hisszük, hogy ha elhessegetjük őket, ezzel már nem is léteznek számunkra, így vagyunk a halál gondolatával. Sokan, amikor a biztosítóról hal­lanak, mindjárt az életbiztosításra és a halálra gondolnak és azt hi­szik, hogy ha nem foglalkoznak a biztosítás kérdésével, ezzel a bal­eset, vagy a halál eshetőségét is elhárították maguktól. Pedig Tol­na megyében is halnak meg em­berek, függetlenül a biztosítástól. A Statisztikai Hivatal adatai sze­rint megyénkben átlag 3000 em­ber hal meg évente, ennek körül­belül a fele a férfi, legtöbben hal­nak meg 1 év alatt és 60 év fe­lett, de kevesen tudják és csak egyes esetekben döbbennek rá, amikor közeli ismerősről, vagy hozzátartozóról van szó, hogy 15 és 40 év között alig halnak vala­mivel kevesebben, mint a legna­gyobb halálozási arányszámú 1 éven aluli csecsemőknek a fele. Megyénkben a személybiztosí­tási kultúra még gyermekcipőben jár. A sok közszájon forgó félre­értés és balhiedelem közül talán az egyik legnagyobb az, hogy a biztosító csak akkor fizet, ha a biztosított fél meghal. Szinte na­ponta érkeznek be baleseti kár­je­lentések a biztosító megyei köz­pontjába és nem múlik el hét, hogy egy-kettő, sőt több esetben is ne kerülne kiutalásra élettel, vagy balesettel összefüggő kárté­rítés, amelyet az Állami Bizto­sító egészen csekély, többnyire havi 4—10 forintos díjak ellené­ben fizet ki. SZEKSZÁRDON Boldizsár István AKÖV dolgozó favágás közben körömperecét vág­ta le. A havi 4 forintos üzemi bal­esetbiztosítási díj ellenében 1000 forint kártérítést kapott. Hasonló sérülésért 800 forintot fizetett a biztosító Koncz Tivadar vasipari dolgozónak. KÖZÉPHID­VÉGEN Kindli Ferenc állami gazdasági dolgozó bal középső ujjának cson­­kulásáért 1600 forint kártérítést kapott. NAGYTORMÁSON az állami gazdaságban Varga Jánosnak az egyik szeme sérült meg szénahányás közben a vas­­villától. 7000 forint kártérítést ka­pott. UDVARIBAN az Alsópéli Állami Gazdaság­ban­­ Magyar Lajos jobb kezén több ujjat a gépszíj megbénított. A kifizetett kárösszeg 4000 forint volt. Fenti néhány esetet azért ra­gadtak ki, mert általában a me­zőgazdaságot a balesetek szempont­jából a legkevésbé szokták ve­szélyesnek tartani. A példák mást mutatnak, a felsorolást folytathat­nánk szinte vég nélkül. Éppen amikor e sorokat írjuk FADDON Simon János termelőszövetkeze­ti dolgozó, a Győzelem Tsz tagja özvegyének fizet ki az Állami Biz­tosító 6000 forintot. Simon János egy pár lovat vitt le a Dunára megmosni. A ló­­ ledobta hátáról, lélekjelenlétét elvesztette és ha­lálát lelte alig másfél méter mély vízben. Gyakoriak a sportbalesetek is. SIMONTORNYÁN Cseh László sportolónak sport­­baleset következtében munka­ideje esett ki. Napi kártérítéses biztosítás után 1476 forintot ka­pott. A Paksi Kinizsi sportolója, Pál László hasonló címen 984 fo­rint kártérítést kapott. A haálesetek és halálos kimene­telű balesetek aránylag ritkábbak. Mégis Tolna megyében 1958 első felében 47 esetben fizetett ki az Állami Biztosító haláleseti kárté­rítést. NAGYMÁNYOKON Kóka Boldizsár társával üres csilléket szállított. A szerencsét­lenség 2—3 perc műve volt. Tel­jesen véletlenül történt. A jelző­­készülékek szabályosan működ­tek, de elfelejtette, hogy az akna­ajtó nyitva van és lezuhant az aknába. 5000 forintra volt bizto­sítva. Megyénk személybiztosítási kul­túrájának gyermekbetegsége, hogy általában kis összegűek a biztosí­tások és többnyire a forint beve­zetésével átdolgozott régi 1 pen­gős segélybiztosítások, havi 2, S, 4 forintos díjainak megfelelő ala­csony kártérítésekkel állanak arányban. Megyénk lakosságának széles rétegei még csaknem telje­sen tájékozatlanok a komolyabb 10—20 ezer forintos életbiztosítá­­­sok módozatairól, amelyekben a takarékosság és gondoskodás kö­vetelményei testesülnek meg a családdal és önmagunkkal szem­ben. Ezeknél a biztosított fél bizo­nyos időtartamon keresztül fize­tett díjak után egy összegben kap­ja meg a 10 vagy 20 ezer stb. forintot, de időközben is az eléré­si összeg erejéig teljes egészében biztosítva van, amennyiben éle­tével, egészségével összefüggő ese­mény érné. Adókedvezmény és biztosítás dák a tanács adóügyi irodájába és amikor az­ok után érdeklődünk, meglepetéssel hallottuk, hogy a gaz­dák adókedvezményért folyamodnak azon a címen, hogy földjüket jégve­rés érte. Elgondolkoztató ez a körülmény és nem tartjuk érdektelennek felhív­ni reá a tanácsok figyelmét. Ugyanakkor, amikor például a termelőszövetkezetek felettes szervei mindent elkövetnek atekintetben, hogy a termelőszövetkezetek a biz­tosítás révén minden irányban vé­dekezzenek az elemi csapásokkal szemben, akkor az egyéni gazdákkal közvetlenül kapcsolatot tartó taná­csok tudatosító munkájában van még tennivaló az elemi csapásokkal szembeni egyéni és közösségi érde­kek védelmében. Erre példa a szedresi eset is, ahol az egész községből alig húsz gazda biztosította terményeit jég ellen, szemben azzal a tömeggel, mely a jégverés után a tanácsházát adó­­kedvezményért ostromolta. Az adóhivatal az önkéntes bizto­sítás idejében már nem foglalkozik biztosítással. De ha az adóhivatal a­­­ jégkár százalék arányában adót tö­röl, akkor lényegében kártérítést is nyújt a gazdáknak biztosítás nélkül. Jam­it nem tartunk összeegyeztethető­­­nek népgazdaságunk érdekeivel, ez a feladat ugyanis — véleményünk szerint — az Állami Biztosító ha­táskörébe tartozik. Ez tudomásunk­­ szerint nincs is így és olyan elemi 11 csapás után nem kaphatnak kárté­­­­­rítést a gazdák, amely ellen biztosí­tás köthető. Vonatkozik ez nemcsak a jég-, hanem a tűz- vagy állatel­­hullási károkra is. A július 4-i jégverés komolyan érintette Szedres községet. A hír villámgyorsan érkezett meg Szek­­szárdra. Másnap történetesen a szedresi tanácsháza felé vezetett útunk, ahol figyelmesek lettünk ar­ra, hogy tömegesen tódulnak a gaz- Állattartó gazdák, sertéshízlalók figyelmébe ! Az Állami Biztosító a hizlalók kívánságára olcsó, rendkívül egy­szerű feltételű hízósertés biztosítási módozatot vezetett­ be. A biztosítá­si díj négy havi tartamra sertésen­ként 44 forint, hat havi tartamra 60 forint. Állatorvosi vizsgálat nem szükséges. Kártérítés az elhullásko­ri élősúly után kilogrammonként 13 forint. Biztosításokat a Biztosító csak egészséges, zárlatmentes helyről fogad el. Nem vehetők fel sertések már elővigyázatossági forgalmi kor­látozások esetén sem. A jó gazdák okulnak a múlt évi vész tanulsá­gain.

Next