Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

4 Egyéni munkáltatók által foglal­koztatott munkavállalókat tájékoz­tatni kívánja az SZTE Alközpont az eddig szerzett tapasztalatok alapján. Az eddig felmerült hiányosságok okairól és hibák megszüntetési mód­járól, amelyek a dolgozóra nézve káros kihatással járnak. A magánmunkáltatók 10 százalé­ka olyan, hogy a foglalkoztatott munkavállalókat egyáltalán NEM JELENTIK BE AZ SZTK-HOZ Sok esetben a dolgozó nem is tud róla. Sok olyan eset is van, hogy a dolgozónak is van arról tudomása, hogy a munkaadója a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget. Ez komoly hátránnyal járhat, mivel előre senki nincsen bebiztosítva sem baleset ,sem betegség elkerülése céljából. Az a tapasztalat általában ilyen dolgozóknál fordul elő gyakran üze­mi baleset, vagy az, hogy hosszabb megbetegedésből kifolyólag ellátat­lanná válnak. így járt egy özvegy asszony, aki jelenleg is kórházban van. Egy sza­bómesternél dolgozott, ő ugyan tu­dott arról, hogy a munkáltató a be­jelentési kötelezettségnek nem tett eleget, a munkáltatóját többször kérte a bejelentési kötelezettség megtételére. Végül a munkáltatója bejelentést eszközölt, azonban a be­jelentés megtételekor nem a teljes időre jelentette be a dolgozót, ha­nem 1958. március 1-től, munkavi­szonya azonban a fenti munkáltató­nál már 1956. októberben kezdődött. Az özvegyasszony 1958. április hó­napban megbetegedett, melyből ki­folyólag kórházba került és jelen­leg is kórházi ápolás alatt áll. A dolgozó nő közölte az Alközponttal megbetegedésekor, hogy munkálta­tója nem a teljes munkaviszony időtartamára jelentette be. Az Al­központ ez ügyben vizsgálatot tar­tott, a dolgozó állítása helytálló volt. Ennek alapján a munkáltatót VISSZAIMENŐLEGES JÁRULÉK, késedelmi és bírság megfizetésére kötelezte az Alközpont 3400 forint összegben. De ez még nem minden, mivel a dolgozó előreláthatólag egy­éves időtartamát ki fogja meríteni, a munkáltatónak a gyógykezeléssel felmerült költségeket, valamint a táppénz költséget is meg kell majd a dolgozó meggyógyulása után, vagy a táppénz­segély kimerítése után fi­zetni. A 6/1955. 71. M. T. sz. r. 97. §-a alapján. Ahhoz, hogy ilyen eseteket elkerülhesség a dolgozók, feltétlenül többet kell törődni azzal, hogy a munkáltatójuk a bejelentési kötele­zettségnek eleget tegyen. A bejelentés megtételére rend­szeresített nyomtatványt a munkál­tatónak a munkavállalóval is alá kell íratni. Ha a munkáltató a mun­ka megkezdésétől számított nyolc napon belül nem eszközöl bejelen­tést, a munkavállaló szólítsa fel a bejelentés megtételére. A bejelentő lapot, mielőtt a munkavállaló alá­írná, jól vizsgálja meg, hogy azzal a nappal jelentette-e be a munka­adója, amely nappal a munkaviszo­nya ténylegesen megkezdődött, ha nem a megfelelő módon teljesítette a munkáltató a bejelentést, akkor a dolgozó az aláírását megtagadhatja, és ezt a körülményt az Alközpont­tal mielőbb közölje, saját érdekében ne csak akkor, amikor valamilyen szolgáltatást igényel az Alközpont­tól. A DOLGOZÓ KÁROSODÁSA Az egyéni munkáltatók legalább 30 százaléka nem a ténylegesen kifize­tett munkabért köztik az Alközpont felé. Ezzel nemcsak a társadalom­­biztosítást károsítják meg, hanem a dolgozókat elsősorban, mivel megb­­betegedés esetén az Alközpont a be­jelentett munkabér alapján részesíti táppénz szolgáltatásban a munka­­vállalót. A magánmunkáltatók kö­zül az építkezésnél foglalkoztatott munkavállalókat pedig nem mindig a tényleges munkában töltött időre jelentik be, kisebb-nagyobb meg­szakításokkal vannak az Alközpont­hoz bejelentve. Az Alközpont véle­ménye az építőiparban foglalkozta­tott magánmunkáltatók által a mun­kavállalók biztosan folyamatosan dolgoznak, a munkaadók a dolgozók rovására ennek ellenére is a már fentebb megszakításokkal eszközlik a bejelentést, még olyan esetekben is, ha a dolgozó rendes évi fizetett sza­badság miatt nem foglalkoztatják, erre az időre is a dolgozókat kije­lentik. Ez nemcsak táppénzszolgál­tatás folyósítása szempontjából van káros hatással a dolgozóra nézve, hanem esetleges megrokkanás vagy megöregedés miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál a munkakönyvben szereplő munkaviszony nem fog megegyezni az SZTK Alközpont ál­tal nyilvántartott munkaviszonyá­val. Az Alközpont azonban csak a BEJELENTETT MUNKA­VISZONYOKAT veheti figyelembe, bármilyen igén­­nyel él a dolgozó az Alközpont felé. Az ilyen természetű hiányosságokat az egyéni munkáltatóknál foglalkoz­tatott munkavállalók csak úgy tud­ják teljes egészében megszüntetni, ha a munkáltató által történő be­jelentéskor saját maguk ellenőriz­ni fogják a bejelentőlapon feltünte­tett bejegyzések valódiságát. Vannak olyan dolgozók is, akik a munkáltatónak oly módon nyújta­nak a visszaélés elkövetésében se­gítséget, hogy tudomásuk ellenére sem tesznek intézkedést annak ér­dekében, hogy a bejelentés megtör­ténjen. Sőt megegyezést kötnek a munkáltatóval, ha megbetegszenek, a munkáltató a megbetegedésből ki­esett időre orvosi ellátásban, a ki­esett időre pedig némi pénzbeni se­gítséggel sietnek kárpótolni őket. Ezek a dolgozók nem gondolnak öreg napjaikra, vagy hozzátarto­zóikra. Az elmúlt évek során sok olyan eset volt, ahol bejelentett munkaviszony hiányában a dolgozó özvegyének és árváinak nyugdíjellá­tást megállapítani nem tudtunk. Sok esetben azért, mert az így eltöltött munkaviszonyokat a munkáltató még a munkakönyvben sem igazolta. Sok esetben azért, mert a munkáltató már régen meghalt, s az eltöltött munkaidőt visszamenőlegesen senki igazolni nem tudta. Kérjük különösképpen azokat a munkavállalókat, akik nem állami vállalatnál dolgoznak, törődjenek többet saját érdekükben a bejelen­tési kötelezettség megtételével. SZTK TAKÁCSADÁS Ipari biztosítási kötelezettség Megjelent a Belpolitikai Szemle augusztusi száma, amelyben dr. Münnich Ferenc miniszterelnök Al­kotmányunk ünnepére című cikke áttekintést nyújt Alkotmányunk ki­lenc éves fennállása óta megtett út­ról és informál az aktuális politikai kérdésekről. Figyelemreméltó Halász József cikke a „Választójog és néphata­lom”, melyben összehasonlítja a mi választási rendszerünket a múltbéli­vel és a mai tőkés országok válasz­tási rendszerével. Sánta Ilona: Egypártrendszer — többpártrendszer arra a divatos, el­lenséges szólamra ad választ, mi­sze­rint a szabadság fokmérője a több­pártrendszer. Móra Ferenc: A magyar paraszt című novella részletét a Horthy rendszer idején történő választások­ról. Kassai Géza: Trianon és Párizs című cikkének második részében az­zal foglalkozik, hogy elérhettünk volna-e kedvezőbb békét a máso­dik világháború után. Milyen köz­ségeket csatoltak Csehszlovákiához. Kérhettünk volna-e területi válto­zást. Életképes-e gazdaságilag a mai Magyarország? A felsorolt cikkeken túl számos tanulmány, statisztika, elemző írás olvasható a Belpolitikai Szemlében. Meglepetések várhatók­­ a szekszárdi Ünnepi Vásáron A megye és a város lakossága élénk érdeklődéssel figyeli az Al­­kotmány-ünnep­i vásár előkészüle­teit. Ezzel kapcsolatban tájékozódá­sul több kérdéssel fordulnak az il­letékes szervekhez. Felvilágosításul közöljük, hogy az Ünnepi Vásár Szekszárdon a város belterületén kerül megrendezésre, ahol a rend­kívül gazdag áruválasztékon túlme­nően a kellemes szórakozási lehe­tőségek egész sora is várja a láto­gató közönséget. A vásár szervező bizottsága tájé­koztatásul közölte, hogy bár tom­bolát az idén nem rendeznek, ezzel szemben egy olyan árusító sátort nyitnak ,amelyben minden cikk nagyobb értéket képvisel, mint amit érte fizetni kell, tehát minden vá­sárló pénzt takarít meg, ha ennél a sátornál szerzi be szükségleteit. Ezen kívül természetesen számos egyéb meglepetést is tartogat a vá­sár rendező bizottsága, olyan áruk forgalombahozatalával, amely nem­csak örömet, hanem pénzmegtakarí­tást is jelent a háziasszonyoknak. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tapasztalatcsere lesz holnap a belecskai Szabadság Tsz-ben A termelőszövetkezetek közül a megyében jól jövedelmező, öntözé­ses kertészete és szántóföldi öntöző berendezése van a belecskai Szabad­ság Termelőszövetkezetnek. S mivel jövőre több tsz-ben terveznek ha­sonló üzemágat, tapasztalatcserére mennek holnap Belecskára. Elláto­gat ide az ózdi Táncsicsi és a paksi Vörös Sugár Tsz képviselőin kívül még több termelőszövetkezeti veze­tő, hogy a helyszínen nézzék meg a belecskaiak kertészetét és megtud­ják, hogy mit jövedelmez ez a nagy­üzemnek. A tapasztalatcserére mint­egy 120 vendéget vár a szövetkezet, akik egész napot töltenek a gazda­ságban. Pályázati felhívás Tolna megye Tanácsa V. B. Mű­velődési Osztálya a Magyar Tanács­­köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet egy olyan mű megírására, amely a megye egy községének vagy tájegységének 1919-es dicső esemé­nyeit ismerteti. A pályaművet a tör­ténelmi hűségnek megfelelően (­hi­telt érdemlő dokumentumok, vagy az eseményekben résztvevők elbe­szélése alapján) eseményszerűen, iro­dalmi igényt is kielégítően kell meg­írni. Mutassa meg a mű a kibontako­zást, az eredményeket és a bukás után a fehér terror kegyetlenségeit. A pályamunkák terjedelmét, form­á­ját nem kötjük meg. A pályamunkákat 1958. december 15-ig kell beküldeni a Tolna megyei Tanács V. B. Művelődési Osztályára (Szekszárd, Mártírok tere 11—13). A pályázaton részt vehet bárki egyéni­leg, vagy munkaközösségben. A bo­rítékon fel kell tüntetni a követke­zőt: Pályázat 1919. A pályamunká­kat jeligével ellátva kell beküldeni. A beérkezett legjobb munkákat a következőképpen díjazzuk: I. díj: 3000 forint. II. díj: 2000 forint. III. díj: 1000 forint. A három pályadíjon kívül az arra érdemes munkákat a Művelődésügyi Osztály 500—600 forinttal jutalmaz­za. A három legjobb pályaművet nyomtatásban is megjelentetjük. A pályadíjat nyert és jutalomban ré­szesült pályamunkák kiadási jogát a Művelődésügyi Osztály fenntartja magának. Tolna megyei Tanács V. B Művelődésügyi Osztálya 1958 augusztus 13 TUDOMÁNY ÉS Orvosságtartalmú méz Egy szovjet kutatónak sikerült különleges élelmezéssel egyes méh­fajokat olyan méz termelésére ösz­tökélnie, amelyben különféle gyógy­szerek is vannak. Az eljárás során már 85 különféle mézfajtát sikerült előállítani : gyümölcscukor zöldség­nedv, szintetikus vitamin és hor­mon, sőt kinintartalommal is. Az el­járásnak nagy jelentőségű gyakor­lati haszna, hogy a betegek ezen az úton kellemes és könnyen emészt­hető formában vehetik be a gyógy­szereket és a méz közismert bakté­riumölő hatása következtében a gyógyszerek majdnem korlátlan ide­ig elállnak. A nátha legyőzhetetlen Angol kutató orvosok véleménye szerint a közönséges nátha kóroko­zója nem megállapítható. Tizenkét­­évi szorgos kutatás után arra a meg­győződésre jutottak, hogy a náthá­nak nevezett kellemetlen állapotot annyiféle különböző vírus és bakté­rium okozhatja, hogy lehetetlen el­lene hathatós oltást előállítani. Dr. Cristopher Andrewes, a nátha­kutatással megbízott csoport vezető­je, az Angol Királyi Orvostársaság előtt megtartott beszédében kifej­tette, hogy a közönséges nátha tüne­teit legalább 9 féle ismert vírus idéz­heti elő. De még ezek is valószínű­leg csak részben felelősek azért a sok millió nátháért, amely miatt an­­­nyian maradnak távol a munkától vagy az iskolától. Dr. Andrewes megállapította, hogy a náthát leg­többször még ismeretlen kórokozók is befolyásolhatják. A kutatással megbízott csoport eddig 400 000 font költséggel végezte kutatómunkáját. A Sheffield egyetem egyik tanára mondotta ki a legbiztatóbb szavakat a közönséges nátha kezelésére vo­natkozólag: „Az alkohol a náthában szenvedőnek hagyományos jóbarátja. Legalább a közérzetét javítja a be­tegnek.“ A hajszínt fémek befolyásolják Dr. Kikkaya, japán tudós, az osza­kai egyetemi laboratórium kutatója évek óta foglalkozik a természetes hajszín vegyi alapjával. Bonyolult analízisek során sikerült munkatár­saival együtt megállapítania, hogy melyek azok a fémek, amelyek a hajszín különféle árnyalatait befo­lyásolják. Megállapította például, hogy a szőke haj aranyos csillogása a titán nevezetű fém jelenlétének köszönhető. A fehér és ősz haj erő­sen nikkeltartalmú, a gesztenyebar­na haj viszont rezet, kobaltot és va­sat tartalmaz. A vörös haj a molib­­dén nevű fémtől kapja csillogását. A fémek természetesen, csak nyo­mokban találhatók meg a hajban. A kutatásokat megnehezíti az a tény, hogy hat különböző fém­ alkotja a hajfesték mindenkori összetételét. A különböző arányban fellelhető fémek tehát a természetes hajszínnek ren­geteg változatát idézik elő. A hálózat feszültsége 800 000 volt A tudósok már évek óta kísérletez­nek nagy távolságú, egyenáramot szállító távvezeték létrehozásával. Ilyen hálózat egyelőre csak a Szov­jetunióban és Svédországban van. Mindkettő elsősorban kísérleti célo­kat szolgál. Nemsokára azonban üzembe helyezik a Sztálingrád és Do­­nyec-medence közötti távvezetéket, amely a gyakorlatban eddig ismeret­len, 800 000 volt feszültségű egyen­áramot fog szállítani. Évente több milliárd kilowattóra elektromos energiát juttat el a Sztálingrádi Ví­­zierőműtől a Donyec-medence ipar­­vállalataihoz. Hosszát mintegy 500 kilométerre tervezik. A szakemberek hangoztatják, hogy a fenti vezeték nemcsak ipari célo­kat szolgál, hanem nagyszerű alka­lom a nagyfeszültségű egyenáram szállításának további tökéletesíté­sére is. Az itt szerzett tapasztalatok alapján állítják majd össze a 2200 kilométer hosszú Krasznojarszk— Ural magasfeszültségű hálózat ter­vét. Alumínium ház Szovjet építészmérnökök már rég­óta tanulmányozzák, miképpen le­hetene az alumíniumot az építőipar­ban legjobban felhasználni. Az alumínium falnak ugyanis más a hő­áteresztő képessége, szilárdsága és egyéb építészeti sajátossága, mint az eddig használt építőanyagoknak. Beható előkészítő munka után Moszkvában hamarosan hozzálátnak az alumínium ház építéséhez. A ter­vek szerint a négyemeletes épület súlya mindössze 450 tonna lesz. Beltengert létesítenek a Szaharában? Párizsban nemrég megvitatták azt a már 1870-ben javasolt tervet, hogy beltengert kell létesíteni a Szaha­rában. Az új, 8000 négyzetkilométer területű tengernek az algéria­i tuni­­szi határon húzódó természetes mé­lyedést kellene kitöltenie. A víz a Földközi-tengerből 46 kilométer hosszú csatornán jutna a medencébe. Az óriási vízfelület növelné Tunisz és Algéria déli kerületeiben a csapa­dék mennyiségét és ezáltal a jelenleg terméketlen homokföldek gazdag termést adnának. Az új víziút ol­csóbbá tenné az olaj, a vasérc és foszfátok elszállítását a nehezen megközelíthető sivatagi vidékekről. Az építkezés műszaki lehetőségeinek tanulmányozására kutatóbizottság alakult. 78 kilós meteor Poznan közelében nemrég 78 kilós meteort találtak. A meteort a varsói egyetem kőzettani laboratóriumába szállították, ahol a tudósok alapos vizsgálat alá veszik. Előre megállapítható az alkoholista hajlam? Két dél-afrikai orvos azt állítja, hogy olyan módszert fedezett fel, amelynek segítségével biztosan meg lehet állapítani az alkoholista hajla­mot. Szerintük az alkoholizmus az esetek 60 százalékában öröklött be­tegség. Az erre hajlamos egyének vére már születéstől fogva egy sa­játságos protein-anyagot tartalmaz, úgy hogy egyetlen vérvizsálag ele­gendő az alkoholista hajlam meg­állapítására. «Járványos nevetés« Új-Guineában Az orvosok érdeklődését felkeltette a 10 ezer lelket számláló Új-Guinea-i Fori nevű törzs. Felfigyeltek ugyanis arra, hogy ennek a törzsnek a tagjai gyakran esnek áldozatul egy eddig teljesen ismeretlen betegségnek, amelyet ők «kuru«-nak neveznek. Az ilyen betegek reszketnek, támolyog­nak, majd elvesztik uralmukat vég­tagjaik felett, s végül sem állni, sem ülni nem tudnak. A «kuru«-betegek a legcsekélyebb okra is ellenállhatat­lan nevetőgörcsbe esnek. Feltárulnak az atommag titkai A szovjet tudósok már régóta ku­tatják az atommag belső tulajdonsá­gait. A kutatásokat nemrégiben újabb sikerek koronázták, s ez az újonnan felfedezett elektromos im­pulzus-mérőnek köszönhető. A Szov­jet Tudományos Akadémia fizikai intézetében olyan készüléket szer­kesztettek, amely kimutatja az atom­magban lezajló elektromos jelensé­geket. Az új műszer több mint két­ezer elektronikus lámpából áll. Mű­ködésének alapelve a következő: fel­fogja az atommag elektronikus im­pulzusait, s azokat grafikonra rög­zíti. Az így nyert eredményekből a fizikusok képet kaphatnak az eddig ismeretlen belső jelenségekről is. A műszer százszor olyan gyorsan mű­ködik, mint az eddig használatos hasonló típusú berendezések. Újfajta műtrágya A moszkvai rádió újfajta műtrágya felfedezését jelentette be, melynek segítségével egy méter hosszú répá­kat és több méter átmérőjű káposz­tafejeket termeszthetnek. Mihail Semjakin kiváló szovjet tudós sze­rint a szokatlan növesztő hatást egy penészgomba okozza. Ebből a gom­bából öt gramm egy hektárra elszór­va elegendő ahhoz, hogy ilyen ha­talmas zöldségek teremjenek. Ezen­kívül a növekedés időszaka hóna­pokról néhány hétre csökken, miál­tal az északi vidékeken és a csapa­dékszegény területeken is termeszt­hetnek szabadon zöldségféléket. TECHNIKA

Next