Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

fOOlA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 215. szám. ÓRA: 50 FILLÉR A Tolna megyei termelőszövetkezetek valamennyi felhajtott szarvasmarhája díjat nyert a mezőgazdasági kiállításon Szerdán az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításon és Vásáron befejező­dött a szarvasmarha-bírálat. A bí­ráló bizottságnak tagja volt Mohár László, a Megyei Tanács főállatte­nyésztője is, aki tegnap reggel la­punk munkatársát a következőkről tájékoztatta: A Tolna megyei termelőszövetke­zetek közül az Országos Mezőgazda­­sági Kiállításon és Vásáron négy termelőszövetkezet mutat be szarvas­­marhákat. A bíráló bizottság dönté­se alapján a Tolna megyei termelő­­szövetkezetek felhajtott állatai egy­től egyig díjat nyertek, így a harci Uj Élet Tsz Cifra nevű tehene az első díjat nyerte. A bátaszéki Búzakalász Tsz Szek­­fű nevű tehene pedig a harma­dik díjat nyerte. Ugyancsak a harci Uj Élet Termelő­­szövetkezet Cifra nevű üszője pedig második díjat kapott. A tengelici Pe­tőfi Tsz-ből is vittek fel szarvas­­marhát, növendéküszőt, melynek ,a III. díjat ítélte oda a bíráló bizott­ság. Az aparhanti Március 15 Ter­melőszövetkezet növendékbikája szintén III. díjat kapott. A bátaszé­ki Búzakalász Termelőszövetkezet Julcsa nevű tehenét pedig elismerő oklevéllel jutalmazták, így a négy termelőszövetkezet kiállításon sze­replő hat szarvasmarháját díjazták. Az egyéniek közül egyedül Lippa Ambrusné zombai egyéni pa­rasztasszony Rezeda nevű tehe­ne kapott II. díjat. Jól szerepeltek a lovas gazdák is: a bíráló bizottság I. díjat ítélt meg Kakas János döbröközi lótenyésztő kancájának, II. díjat kapott a tenge­lici Petőfi Tsz kancája, Takács Kál­mán döbröközi lótenyésztő kancáját pedig III. díjasnak találta a bíráló bizottság. B termelőszövatkezeti mozgalom 10 éves évfordulója alkalmával négTM kormánykitüntetést, többen pedig miniszteri kitüntetést kapnak Tolna megyében a termelőszövet­kezeti mozgalom ezekben a napok­ban tíz éves. Ebből az alkalomból a bonyhádi Dózis a Népe Tsz és az új­­iregi Béke Tsz jubileumi ünnepsé­get tart. Ez alkalomból az említett két termelőszövetkezetet elismerő oklevéllel tüntetik ki. Négy régi ter­melőszövetkezeti harcos pedig szom­baton Budapesten kormánykitünte­tést kap, így Pólyák Sándor, a gyönki járási tanács szövetkezetpolitikai csoport vezetője, Szalai Sándor, a tamási járási tanács szövetkezetpoli­tikai csoport vezetője, Kiss Antal, a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet elnöke és Töröcsik Gyula, az újiregi Béke Tsz alapító tagja. Hatan mi­niszteri kitüntetést és elismerő okle­velet kapnak. A többi között Balázs Lajos, a dombóvári járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, aki az újiregi Béke Tsz-nek alapító tagja, Bogos Domonkos, a bonyhádi Vörös­marty Termelőszövetkezet elnöke, aki szintén tíz esztendeje dolgozik a szövetkezeti mozgalomban. Az emlí­tetteken kívül többen kapnak még elismerő oklevelet. A bonyhádi Dózsa Népe Termelő­­szövetkezet jubileumi ünnepségét va­sárnap tartják, ahol Prantner József, a Megyei Pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. Az újiregi Béke Tsz-ben pedig Hornok István, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője lesz az ünnepi szónok. Jól halad a termelési szerződéskötés Szakályban A szakályi gazdáknak jó tapaszta­lataik vannak a szerződéses növény­­termesztés területén és ezért a fa­luban szinte évről évre emelkedik a szerződő gazdák száma, és a szer­ződéses termesztés területének mennyisége. Zöldborsóból például tavaly még csak 25 hold területet szerződtek. Az idén ezt a mennyiséget már leszer­ződték és a földművesszövetkezet szakemberei úgy számítják, hogy a szerződések befejezéséig ez a szám ötvenre emelkedik. Szerződéses hagymából 30 holdat kötöttek le ta­valy a község gazdái, az idén pedig már most 25 holdnál tartanak. Még nagyobb az emelkedés a somkóró szerződéses termesztésénél. Tavaly mindössze 4 és fél holdat termeltek, s az idén már közel járnak az 50 hold lekötéséhez. Baltacimből az el­múlt évben még nem termeltek szerződésesen a faluban, s az idén már mintegy 20 hold termesztésére kötöttek szerződést. A tavalyi jó tapasztalatokat külö­nösen tükrözik az olyan eredmé­nyek, mint Szili Istváné, aki a szer­ződéses hagymatermelésben 400 négyszögölről az összes levonásokon kívül 4100 forintos jövedelmet biz­tosított magának. Maguk is az eredmények láttán az idén megdup­lázzák a területet, mert egy fél hol­don termelnek hagymát. Lezsák Rudolf somkórót termesz­tett, s­ kétezer öles területéről 5000 forintos hasznot kapott. Így lehetne sorolni a többi gazdák eredményeit is, amely élénken bizonyítja, hogy érdemes szerződésesen termelni. . A Belkereskedelmi Miniszté­riumban a nyár elején foglalkoztak a gazdaságos áruszállítás új ala­pokra helyezésével, s a határozat nyomán augusztus 1-től három me­gyében: Baranyában, Somogyban és Pest megyében bevezették a túrajá­ratos szállítási rendszert. A szállítás új módszere igen sok előnnyel és anyagi megtakarítással járt. Péntek, 1958 szeptember 12. r Újítás a kender áztatásánál A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat egy műszaki szakemberekből álló újító csoportja ezekben a napokban folytatja kísérleteit az új rendszerű kenderáztatási módszerrel. A jelenleg kísérlet alatt lévő módszer lényege az, hogy­ a kendert ázás után lemossák, a képen látható „öntöző-szóró­fejekkel”. Az ázott kender mosatásával világos színű szájkendert kap­nak, amely minőségben vetekszik az olasz kenderrel. Az újítás széles­körű elterjesztése révén a jövő évben valószínű az olasz kender behoza­talát a minimálisra tudják majd csökkenteni. Az újítást kísérletképpen a Tolnanémedi Kendergyárban alkalmazzák. Termelőszövetkezet alakult Nagykónyiban Nagykónyi községben és a község­hez tartozó Meggyes-pusztán már a tavasz óta beszélgetnek egyéni pa­rasztok a termelőszövetkezet létre­hozásáról. Néhány héttel ezelőtt úgy nézett ki, hogy Meggyes-pusztán ala­kul meg előbb a termelőszövetkezet, mert itt már többen aláírták a be­lépési nyilatkozatot Mégis a köz­­ségbeli egyéni parasztok alakítottak előbb termelőszövetkezetet. Hétfőn este kilenc kisparaszt Haladás né­ven megalakította a termelőszövet­kezetet. A megye legfiatalabb ter­melőszövetkezetének jelenleg kilenc tagja van, akik már megkezdték a közös munkát. Az alakulást követő napon elvetettek öt hold repcét. A szövetkezet elnöke, Herczeg János elmondotta, hogy már megkapták a községi tanácstól az ellenforradalom napjaiban feloszlott nagykónyi Al­kotmány Tsz volt gazdasági épüle­teit és földjük mellé 80 hold tarta­lékföldet kaptak egy táblában. Úgy tervezik, hogy vagy az ősszel, de leg­később a tavasszal közös állatállo­mányt létesítenek. Az induláshoz öt­ven sertést és harmincöt szarvas­­marhát állítanak be a közös gazda­ságba. A Meggyes pusztai termelőszövet­kezettel kapcsolatban annyit tud­tunk meg, hogy eddig a pusztán élő egyéni parasztok közül nyolcan írták alá a belépési nyilatkozatot, még az ősszel itt is szeretnének tsz-t alakí­tani, hogy már közösen vethessenek. A szövetkezet létrehozása érdekében szerdán este gazdagyűlés volt Meg­­­gyes-pusztán, itt tervezték megala­kítani a szövetkezetet. Az alakulás­ról, a gazdagyűlésen lefolytakról lapzártáig nem érkezett hír. MOZAIKOK a Paksi Konzervgyárból EREDMÉNYESEN ZÁRULT AZ UBORKASZEZON Tavaly is jó volt az uborkater­més, de az idén még a tavalyinál is többet tettek el a Paksi Konzerv­gyárban uborkából, összesen száz­harminc vagon — különbözőképpen konzervált — uborka került a gyár raktáraiba a szezon végéig, tíz va­gonnal több, mint tavaly. A készáru értékét tekintve azonban még na­gyobb a különbség, a legértékesebb — és a külföldi piacokon is legke­resettebb — csemegeuborkából a múlt évben 40 vagonnyit, az idén en­nek közel kétszeresét, 76 vagonnal készítettek. ÚJ GYÁRTMÁNY: A SZEDER-DZSEM A gyárban komoly gondot okoz, hogy több cikknél nem tudják telje­síteni a tervet, az időjárás keresztül­húzta a számításokat a borsónál, paprikánál, paradicsomnál, nem ter­mett annyi, amennyinek legyártását tervezték. A gyár vezetői keresik annak módját, hogy egyéb cikkek gyártásával pótolják a kiesést. Így született meg az elgondolás a sze­der-dzsem gyártására, amelynek nyersanyaga, a fekete szeder vadon terem a gemenci erdőben és aminek nagy része az elmúlt években kárba­­veszett. A paksi gyár semmit sem, de a többi konzervgyárak is csak egy minimális mennyiséget dolgoz­tak fel belőle — főként a szállítási nehézségek miatt — eddig. A gyár megállapodást kötött az erdészettel a szeder szedésére és szállítására. Míg az elmúlt években legfeljebb 40—50 mázsa szedret szedtek le az erdőben, most ennek öt-hatszorosát adják el a Paksi Kon­zervgyárnak, ahol export-szempont­ból is jelentős és értékes magas C- vitamin tartalmú dzsemmé dolgoz­zák fel. BEFŐTT-GYÁRTÁS — KÖZVETLEN KISZERELÉSSEL A napokban fejezték be a 20 va­gon szilvabefőtt legyártását. A húsz vagonnyi — főként exportra kerülő — szilvabefőtt 85 százalékát új mód­szerrel, közvetlen kiszereléssel gyár­tották. Az eddigi gyakorlat szerint a gyártás ötliteres előkészítő üve­gekbe történt, majd a tél folyamán végezték el a kiszerelést 5/4-es üve­gekbe. Ez nemcsak az energia­felhasználásnál, a munkaráfordítás­nál okozott többletkiadást, hanem minőségi romlást is idézett elő, a kétszeri sterilizálással puhult az áru. Most a gyártásnál közvetlenül kis üvegekbe töltik a készárut, amit a gyártás magasfokú gépesítése mel­lett a jó munkaszervezés is lehetővé tett. A szilvabefőtt gyártásnál szerzett tapasztalatok alapján ugyan­csak közvetlen kiszereléssel fogják gyártani a tíz vagon körtebefőttet is. Szilvából egyébként nemcsak be­főttet, hanem öt vagon szilvavelőt is készítenek — a gyár történetében első ízben — angol exportra. HÁROMSZÁZEZER DOBOZ PRITAMIN Három vagon — tízdekás dobo­zokba töltött — pritamin gyártásá­hoz is hozzákezdenek a héten. A pritamingyártást az üzemben két évvel ezelőtt kikísérletezett és be­vezetett, a magas C-vitamintartalom megőrzésére alkalmazott, szénsavas és kéndioxidos térben való feldolgo­zással végzik, amit azóta már átvett a két másik gyár is, a Szegedi és a Kecskeméti Konzervgyár. BEFEJEZÉS ELŐTT A RAKTÁRÉPÍTKEZÉS Három héttel ezelőtt még arról adtunk hírt, hogy az­ önköltségcsök­kentési beruházási hitelből épülő öt, egyenként 30 vagon befogadóképes­ségű »Modul« raktárból az első el­készült. Ma már három raktárba költöztek be a gyár késztermékei és október 1-ig mind az ötöt átadják rendeltetésének. Hulladék-felhasználás a bonyhádi KTSZ-ben Kétszáz pár bőrtalpú női szandált készítettek hulladék­anyagból a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltatási KTSZ cipőrészlegének dolgozói, öt­letesen felhasználva a bőrhulladéko­kat, abból levélkéket készítettek, szíjformára összedolgozták és az egész felső részt ilyen szíjakból állí­tották össze. A Nagykereskedelmi Vállalat már át is vette az elkészült szandálokat melyeket olcsón, 118 fo­rintért rövid időn belül forgalomba hoznak. (Kár, hogy nem időben, ha­nem csak most, ősz elején kerül erre sor.) Olyan mutatósak, ízlésesek, jó­­formájúak ezek a szandálok, hogy a nagykereskedelmi szervtől ígéretet kaptak a KTSZ vezetői, hogy a sze­zon lejárta ellenére, még télen is fognak tőlük rendelni ezekből a csi­nos, tetszetős szandálokból. — A rádiógyártást forradalmasító nyomtatott áramkörről az utóbbi időben egyre többet hallunk. A ma­gyar híradástechnikai ipar is sike­resen kísérletezett ezek előállításá­val. A nyomtatott áramkör felesle­gessé teszi a szerelési munkák nagy részét, anyagot, munkaidőt takarít meg, s üzembiztosabb, olcsóbb rádió és televízió készülékek gyártását te­szi lehetővé. A nyomtatott áramkö­rök sorozatgyártása előre láthatólag a jövő év elején megkezdődik. Jö­vőre néhány rádiótípust már ezzel a módszerrel készítenek.

Next