Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

fOLF MEGI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 111. évfolyam, 252. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 október 25. Elkészült az új bonyhádi kórház épülete A felszabadulás előtt Tolna me­gyének mindössze egy kórháza volt Szekszárdon. Emellett meglehetősen nehéz körülmények között működött még Bonyhádon a trachoma-gondo­zó, tekintettel arra, hogy a bony­hádi járásban gyakori volt a tracho­ma-megbetegedés. 1952-ben megnyitották a nyolcvan ágyas pincehelyi kórházat, az idén pedig, a fejlődés további eredmé­nyeképpen, a bonyhádi trachoma­gondozó kórházzá bővítésével új egészségügyi intézménnyel gyarapo­dott Tolna megye. Az új bonyhádi kórházat, amelynek egyik osztálya lesz a trachoma-gondozó, — ezen­kívül még számos osztály működik majd, — száz ággyal rendezik be. A kórház, amelynek építését most fe­jezték be, közel hárommillió forin­tos költséggel épült. A kórházi berendezések javarésze már meg is érkezett Bonyhádra s a tervek szerint a jövő év elején meg is kezdi működését megyénk har­madik kórháza. Egy hónap alatt közel egymillió forint értékű áruvásárlási hitelt vettek igénybe Tolna megyében Az áruvásárlási hitel egy hónap alatt nagyon népszerűvé vált Tolna megyében: 458 dolgozó kért és ka­pott különböző értékű árucikkek vá­sárlására OTP hitelt. A legkellendőbb árucikkek a mo­torkerékpárok, lemezjátszók, rádiók és a különböző villamossági cikkek voltak, amelyből több mint félmil­lió forint értékűt vásároltak a dol­gozók részletre. Az ágynemű és egyéb tárgyak vásárlása jóval ke­vesebb volt, de ezekből is 200 000 forintot meghaladó összegért vásá­roltak egy hónap alatt a megyében az áruvásárlási hitelakció kereté­ben. 4200 mázsa szőlőt, 9000 hektó mustot vásárolt fel a paksi állami borpincészet Az állami borpincészeteknek min­denütt nagy gondot okozott a vára­kozáson felüli mennyiségű szőlő és must átvétele. Amint az átvételek megindultak, nyomban olyan men­­­nyiségben szállítottak a szőlősgaz­­dák, hogy a tárolóedények rövide­sen megteltek. Különböző intézke­désekkel sikerült rövidesen tároló­edényt — hordókat, tartályokat — biztosítani, így nagyobb akadály nem merült fel. Egy hónappal ezelőtt kezdte meg a gazdáktól a szőlő és a must átvé­telét a Paksi Állami Borpincészet, és ugyancsak a fent említett hely­zetbe került. A feldolgozó üzem két műszak­ban dolgozott, hogy ne legyen túl nagy a torlódás , így mindössze egy napig kellett szüneteltetni az átvételt. A bolgár gyártmányú présgép szinte éjjel­nappal működésben volt, a kipré­selt, illetve átvett mustot tehergép­kocsikkal kellett Pécsre, Bátaszék­­re, Nagydorogra, Szántód-Kőrös­­hegyre szállítani, a kevésbé forgal­mas pincékbe. Ez a bolgár gép 400—500 mázsa napi teljesítményével úgymond feleslegessé tette a hatalmas, hidraulikus préseket. Az átvétel rövidesen befejeződik, mintegy száz mázsa szőlőt kell még feldolgozni. Ezideig közel 4200 má­zsa szőlőt és 9000 hektónál több mustot vettek át a szőlősgazdáktól Pakson, Dunaszentgyörgyön, Bölcs­kén és Dunaföldváron. Naponta átlagosan 200 000 forin­tot fizettek ki az átvett szőlő­ért, mustért. A szőlőn kívül még mintegy 600 hektó seprős bor átvételére számít a paksi borpincészet, ugyanis azok a termelők, akik a szerződésnek megfelelően nem tudtak szőlőt, il­letve mustot átadni, seprős borral is teljesíthetik a szerződést. A Paksi Konzervgyár most je­lentős segítséget ad a borpincészet­nek a tárolási gondok enyhítésére. Ugyanis rendelkezésre bocsátja most épülő száz vagonos velőtároló­jának sorozatosan készülő tartályait és innen zavartalanul tudják majd továbbszállítani a bort. Tervek vannak arra, hogy a kö­zeljövőben új borpince készül el a konzervgyárral szemben. Amennyi­ben a pince megépül, könnyebbé válik az átvétel, mert a paksi gaz­dáknak jelenleg a csámpai pincé­hez kell leszállítani az eladásra ke­rülő bort. 50 ezer forint a szekszárdi úttörő zenekar részére A szekszárdi úttörőknek a városi tanács hangszer vásárlására 50 000 forintot adományozott. Az 50 000 fo­rintból 45 darab különböző fúvós­hangszert és egyéb felszereléseket vásároltak. Szeptember közepével kezdte meg az úttörőzenekar a tervszerű tanu­lást, Véghelyi Miklós zeneoktató ve­zetésével. A zenekar tagjai az alap­ismeretek elsajátítása után induló­kat és mozgalmi dalokat tanulnak. A tervek szerint a május 1-i felvonu­lásra tervezik első nyilvános szerep­lésüket. Gyógynövénytermesztési szerződéskötés A tolnai Alkotmány Tsz-nek már eddig is jó jövedelmet hozott a szer­ződéses aprómagtermesztés. A kö­vetkező gazdasági évre nemcsak aprómag, hanem gyógynövény ter­melésére is szerződtek. A Herbária Gyógynövény Termelő szövetkezettel öt hold borsosmenta termelésre köttek szerződést. A tsz­­hez tartozó Szabad Nép tanyán már meg is kezdték a telepítéshez szük­séges előkészületeket. A talajon kö­zépmélyszántást végeztek, majd tár­csáztak és fogasoltak, s ahogy a szaporító anyagot megkapják, hama­rosan, még az ősz folyamán meg is kezdik a borsosmenta dugványozá­sát. A borsosmenta termelés az előze­tes számítások szerint kifizetődő, mert nem túl munkaigényes és jó termés esetén holdanként 15 000— 20 000 forint jövedelmet hoz. Október 28-án, kedden délután S órakor lesz a Babits-szobor leleplezése A szekszárdi 20 tantermes általá­nos iskola képzőművészeti alkotást is kapott a hároméves terv kereté­ben. Minthogy a művelődésügyi mi­niszter hozzájárult ahhoz, hogy az iskola a város szülöttéről, Babits Mihályról nyerjen elnevezést, az is­kolát építtető művelődésügyi osz­tály Babits Mihály mellszobrát ren­delte meg a Képzőművészeti Alap­nál. A szobrot Csorba Géza Kos­suth-díj­as szobrászművész készítet­te el és azt szeptemberben a szek­szárdi származású Konrád Sándor szobrászművész irányításával állí­tották fel. A szobor leleplezésére 28-án, kedden délután 5 órakor, a III. szá­mú Babits Mihály általános iskola előcsarnokában kerül sor. Az ün­nepi megemlékezést dr. Szirmay Endre, a dombóvári tanítóképző igazgatóhelyettese tartja. Közremű­ködik majd az új iskola énekkara is, és ezenkívül szavazatok teszik változatossá az iskola ünnepségét, amelyre a város minden dolgozóját ezúton is meghívja az iskola igaz­gatósága. Jelen lesz a szobor leleplezésén Babits Mihály öccse, Babits István, jelenleg budapesti lakos is, akit az iskola igazgatósága külön is meg­hívott az ünnepségre. A szobor leleplezését, amely az első Babits-szobor lesz az ország­ban, az a körülmény is aktuálissá teszi, hogy a költőnek 1958-ban lesz születése 70. évfordulója. Ebből az alkalomból a TIT és a Babits Mi­hály Társaság ünnepi Babits-estet rendez majd november végén a Ze­neiskola nagytermében. A rendkí­vül színvonalasnak ígérkező emlék­estre, csakúgy, mint a szobor keddi leleplezésére, már most felhívjuk olvasóink figyelmét. Igyekezni kell az őszi munkákkal — Különösen fokozni kell a kukoricabetakarítást — Nem lehet fontosabb munka nap­jainkban más, mint a soron lévő ve­tési munkák mielőbbi befejezése, amellyel párhuzamosan kell halad­nia a kapások betakarításának és a szőlőszüretnek. Ha a megye jelen­legi mezőgazdasági munkáit kísér­jük figyelemmel, akkor mondhat­juk, hogy fokozottabban kell igye­kezni az őszi munkákkal, amely kü­lönösen kitolódik azért, mert a rendkívüli tavaszi időjárás miatt későbben érnek be az őszi kapások. JÓL HALAD A VETŐMAGCSERE Nem lehet , közömbös senki szá­mára sem, hogy a következő évben kalászosaink mennyi termést ad­nak. Ezt nemcsak a kitűnő erőben lévő föld, az időbeni munka bizto­sítja, hanem a jó és minőségi vető­mag is. A megye területén a terme­lőszövetkezetek, szakcsoportok és egyéni gazdák 53 vagon őszi árpát, 6 vagon rozsot és eddig 200 vagon őszi búzát cseréltek ki, s ezek a szá­mok biztosítékai a jövő évi maga­sabb termésnek. Nem kis jelentősé­gű, hogy a megye gépállomásainak szelektorai közel 400 vagon őszi ka­lászost szelektoroztak, a növényvé­dő gépállomás csávázó­ egységei pedig közel 50 vagon gabona szakszerű csávázását fejezték be, legnagyobb részt termelőszövetkezetekben. A BÚZA 50 SZÁZALÉKA KERÜLT EDDIG A FÖLDBE Mondhatjuk, hogy a megyében az őszi árpa vetése befejezés előtt áll, a rozsot 80 százalékban már a föld­be tették, sajnos, a búza vetése, éppen úgy, mint a múlt években is, lassan halad és eddig az elvetésre kerülő terület mintegy 50 százalé­kán fejeződött be a vetés, ami azt jelenti, hogy körülbelül mintegy 35 000 hold búzavetés van még vis­­­sza. A vetés mielőbbi befejezésének munkáját hátráltatja az őszi kapá­sok késői érése és az, hogy például az egyéni gazdáknál a vetés na­gyobb részt kukorica után kerül. LASSAN HALAD A SZÁRLETAKARÍTÁS A kapások közül a burgonya és a napraforgó letakarítása a végéhez közeledik, a cukorrépa szedése és az átvétel üzemszerűen történik jelen­leg. A kukorica letakarítása a me­gye területén eddig mintegy 50 szá­zalékos, amely nem kielégítő, de még ennél is rosszabb a szárletaka­­rítás üteme. A leszedett terület mintegy 25 százalékán vágták csak le a szárt. IGYEKEZNI KELL A SZÜRETTEL Bár kedvezőek az őszi napok, mégis gondolni kell arra, hogy ez­után már mindig kedvezőtlenebb időjárás köszönthet be, így a kuko­ricabetakarítás, a búza vetése, a mélyszántás végzése mellett külö­nösen kell igyekezni a szüret befe­jezésével. A megye területén mint­egy 18 000 hold termőszőlő van, amelynek 70 százalékán fejeződött be a szüret. A termésátlag jónak mondható, holdanként 16—20 ^má­zsa és a must cukorfoka átlag 16— 23 fok között van. A szüret mielőb­bi befejezése azért is fontos, mert a gyakori esőzések nem növelik, in­kább csökkentik a must cukorfokát) Levelező Hét kezdődik 1958. október hó 26-tól november hó 1-ig terjedő héten a magyar posta az idén első alkalommal megren­dezi az úgynevezett Levelező Hetet. A Levelező Hét a levél kultuszát, a levelezés népszerűsítését célozza. A levél nemcsak egyszerű hírközlési eszköz, de társadalmi jelentősége is óriási. Erősíti a családi, baráti és társadalmi kapcsolatokat, közel hoz­za egymáshoz a távollévőket. Elő­mozdítja a kultúra terjesztését, ide­gen nyelvek tanulására serkent, fel­kelti az érdeklődést a földrajzi, a társadalmi ismeretek és a szellemi élet termékei iránt. A Levelező Hét tehát nem valami ügyes propaganda a postai levélforgalom fokozása ér­dekében. A Levelező Hét alatt a le­vélforgalom természetesen rendkí­vüli módon megnövekszik, de ez csak kísérő jelensége a fentebb emlí­tett céloknak. Levélről lévén szó, az is természetes, hogy mindenütt a pos­ták a kezdeményezői és zászlóvivői ennek a mozgalomnak. A Levelező Hét megtartásának szokásos időpontja is egy fontos postai esemény dátumához kapcsoló­dik. Az emberiség egyik leghatalma­sabb nemzetközi szervezetének, az Egyetemes Postaegyesületnek az alapítási napja az irányadó. Az Egyesület alapító okiratát Bernben 1874. október 9-én írták alá. „Tiszta lappal“ kezdjük az új évet Szövetkezetünkben, az ózdi Táncsics Tsz-ben 260 hold az őszi kalá­szosok vetésterülete, a betakarításra váró növényeké pedig 250 hold. E két számadat azt bizonyítja, hogy az összes szántóterület 70 százalékán adódott munka, amelyet egymás után, szinte egyszerre kellett elvégezni. Szövetkezetünk valamennyi tagja igyekezett ezt a hatalmas feladatot időben megoldani, igyekezett megoldani annak ellenére, hogy nem kis munkát jelentett a tagoknak a háztáji területek termésének betakarí­tása sem. A kézi munkaerő, fogat és gépi erő teljes használatára szükség volt, hogy a jelenlegi eredmények megszülethettek, hogy arról számol­hatunk be, hogy közel 100 vagon termény szállítását és raktározását rövid idő alatt elvégeztük, befejeztük 10 hold cukorrépa­­ szedését és szállítását és a burgonya szedése, a napraforgócséplés, silózás, kukorica szedés mellett befejeztük 60 holdon az őszi árpa, 15 holdon az őszi keverék és 180 holdon a búza vetését. Természetesen a tagság szorgalmas munkája mellett kell megem­líteni a Nagydorogi Gépállomás traktorosait és zetorvezetőit, akik szin­­tén szorgalmasan dolgoztak e nagy feladat időbeni megoldásán. Leg­fontosabb feladatunk jelenleg az őszi mélyszántás mielőbbi befejezése, amelyet biztosan időben el tudunk végezni, mert letakarítottuk a te­rületeket és csak szántani kell. így sikerült elérnünk azt, hogy az 1958- 59-es új gazdasági évet, november 1-vel, áthúzódó munkák nélkül, tisztán kezdhetjük. FARKASFALVI JÓZSEF tsz agronómus A választás hírei... Befejeződtek megyénkben a je­lölőgyűlések. Az utolsó jelölőgyű­lést október 21-én tartották. A gyű­lések alkalmával 3594 községi, 80 városi, 275 járási, 70 megyei ta­nácstagot jelöltek a választók. Ezenkívül 10 képviselőt és 5 pót­képviselőt is jelöltek a megyében. * A községi tanácsok a tegnapi nappal megkezdték a végleges vá­lasztási névjegyzékek elkészítését. A végleges választási névjegyzéket a felmerült reklamációk és bí­r­­sági döntések alapján állítják ös­­­sze. Akik a végleges választási névjegyzékből véletlenül kimarad­nak, azok számára pótjegyzéket állítanak össze.* Ülést tartott csütörtökön a me­gyei választási elnökség, melyen a járási választási elnökségek is részt vettek. Az ülésen a jelölőgyűlések eredményeit tárgyalták meg és megszabták a további feladatokat. * Most folyik a megyében a sza­­vazatszedő bizottságok tagjának kiválogatása. A szavazatszedő bi­zottságok tagjai október 30-án tesz­nek esküt. A szavazatszedő bizott­ságoknak öt tagja van.

Next