Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

•VOLNA MEGYEI III. évfolyam, 239. szám. Négy év tapasztalatait és a további feladatokat beszélték meg a KIOSZ küldöttértekezletén Tegnap, a megye több mint há­romezer magán kisiparosának kép­viselői értekezletet tartottak. A megbeszélésre a KIOSZ szabályzat értelmében került sor, ugyanis ez alkalomból választják újjá a KIOSZ megyei vezetőségét. Közel harminc kisiparos jelent meg a küldöttgyű­lésen. A kisiparosok megyei ta­nácskozásán megjelent Daradics Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára és Szemán József a KIOSZ Országos Központ munka­társa. A megyei titkárság beszámolóját Komandinger László tartotta, s be­számolt az elmúlt négy év — 1954. óta, akkor volt a legutóbbi vezető­ségválasztás a végbement változá­sokról. Megemlékezett a beszámoló arról, hogy az utóbbi években a kisiparosok többsége minden tudá­sával, erejével a lakosság igényei­nek kielégítését tartja fő célnak, emellett azonban több olyan hiá­nyosság is tapasztalható, melyek ellen harcolni minden kisiparosnak érdeke. A feladatokról szólva Koman­­dinger elvtárs elmondotta, hogy államunknak, még hosszú ideig szüksége van a kisiparosok munká­jára, nincs arról szó, hogy erőszak­kal vigyék őket a szövetkezés felé, de azt megköveteli az állam, hogy becsületesen, szorgalmasan, a ren­deletek betartásának figyelembevé­telével végezzék munkájukat. Szólt arról is, hogy a kontárság megszün­tetése még nem befejezett ügy, még e téren sok munka vár a me­gyei és járási szervekre és a kis­iparosokra. A beszámolót vita követte. Töl­gyesi Gáspár bátaszéki kisiparos a kontárok elleni harcra szólította fel iparos társait, Kun József bony­hádi, Kovács István dombóvári küldött a szervezetet érintő kér­désekről adott tájékoztatást. Lapzártakor a kisiparosok tanács­kozása még tartott, ekkor válasz­tották meg a megyei választmányi tagokat, hét póttagot és 10 kisipa­ros küldöttnek a decemberben Budapesten összeülő országos ta­nácskozásra. Joliot-Curie emlékest Tolnán A Hazafias Népfront, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat és a tolnai általános gimnázium KISZ- szervezete október 25-én Tolnán az Építők művelődési otthonában Joliot Curie emlékestet rendez. Az emlék­est műsorában Létay Menyhért gim­náziumi igazgató emlékezik meg a nagy tudósról a békemozgalom ki­magasló alakjáról, a Béke-Világta­­nács elnökéről. A megemlékezésen kívül színvonalas, művészi műsorra kerül sor. Új iskola építését kezdik meg jövőre Sárpilisen A felszabadulás óta Sárpilisen is — mint országosan — nagyot javult az oktatás helyzete. 1945 előtt egy pedagógus foglalkozott a falu gyer­mekeivel, s egy tanterembe zsúfol­ták be a sokszor közel százat kitevő iskolást... A felszabadulás óta még egy tanterem épült a községben, s a pedagógusok száma egyről ötre sza­porodott. Tanteremből még így is hiány van a községben, s ezért úgy tervezik, hogy a jövő évben hozzá­kezdenek egy új iskola építéséhez, ami megoldja az oktatás területén mutatkozó nehézségeket. A felszabadulás előtt nem volt óvoda sem Sárpilisen, most az is van, s a nyári hónapok alatt még idénybölcsőde is könnyíti a szülők munkáját. „Az erkölcsi nevelés kérdései­ről tart ankétot Dezséry László október 17-én Szekszárdon A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat pedagógiai előadássorozata már a múlt évben is nagy népszerű­ségnek örvendett. Hasonló érdeklő­dés tapasztalható az idei sorozat iránt is. A sorozat keretében az elő­adók nevelésügyi, erkölcsi kérdések­kel foglalkoznak. Ezeknek a kérdések­nek még alaposabb megtárgyalása érdekében október 17-én Szekszárdon a TIT a Városi Művelődési Házban ankétot rendez „Az erkölcsi nevelés kérdései“’ címmel. Az ankéton elő­adást tart és a vitát vezeti Dezséry László, a Magyar Rádió és Televízió szerkesztője, a nagysikerű és nép­szerű „Hétvégi jegyzetek’“ szerzője. Az ankét délután hat órakor kezdő­dik. A nagyszámú szekszárdi érdeklő­dőn kívül a környező községek lakói közül is számosan bejelentették rész­vételi szándékukat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958. október 10. így lehet a jövedelmet megsokszorozni »Hogyan lehetne jövedelmemet megsokszorozni?« — Valljuk be őszintén, sokunk agyában motoszkál ez a kérdés, és nem mindig tudunk rá válaszolni. Amint az alábbiak­ból kitűnik, Bonyhádon tudnak válaszolni erre a kérdésre. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz az idei cséplési eredmények alapján átlagosan 11,8 mázsa búzát takarí­tott be egy hold földről. Ezzel szem­ben az egyénileg dolgozó parasztok csak 6,7 mázsát termeltek holdan­ként. Erre kiszámították Bonyhádon, hogy ha az egyéniek is olyan átla­got értek volna el a búzatermelés területén, mint a termelőszövetke­zet, akkor 3544 mázsa búzával több termett volna a községben. Ha tovább boncolgatjuk ezt a kér­dést, kitűnik, hogy ez a mennyiség 1772 ember évi kenyérszükségletét tudta volna fedezni. Ez annyit je­lent, hogy például Kakasd, vagy szintén a járáshoz tartozó Váralja község lakóit ebből a mennyiségből egész évre el lehetne látni kenyér­rel. Ebben már benne van az is, hogyan lehetne a jövedelmet meg­sokszorozni. Ugyanis ez a többlet­termés 780 000 forint többletjöve­delmet jelentett volna a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Is­mét tovább boncolgatva ez annyit jelent, hogy az egyénileg dolgozó parasztok közel 700 holdas búzave­tés területe holdanként több mint 1000 forinttal hozott volna többet egy-egy család számára. Az OTP tevékenysége 42 millió forint egyéni megtakarítás a megyében Az Országos Takarékpénztár közel 10 év óta áll a dolgozók szolgálatá­ban pénzmegtakarításaik összegyűj­tésével, illetve biztonságos megőrzé­sével, különböző hitelek nyújtásával és a totó, lottó szerencsejátékok le­bonyolításával. Ha végigkísérjük a takarékpénztár tíz éves működését, láthatjuk, hogy egyre több ember gyümölcsözteti ezen az úton megta­karított pénzét, és vesz igénybe hite­leket. Amellett ugyanis, hogy a takarék­­pénztár három, illetve öt százalékos kamatot fizet az elhelyezett összegek után, többféle hitel nyújtásával is segít. Elsősorban a betétes ügyfelek kö­zül már eddig is sokan részesül­tek építési, kisipari, kiskereskedői, gépjármű-vásárlási, mezőgazda­­sági termelési és áruvásárlási hitelben. A számszerű adatok is­ bizonyít­ják, hogyan nő a bizalom a takarék­betétek után. A takarékpénz­tár és a posta betétállománya az ellenforr­­adalom előtt 16 millió forint volt a megyében. Az ellenforradalom alatt illetve az azt követő időkben ez az összeg hat millióra csökkent. Két év múlva pedig — a mostani időig — 42 millió forintra emel­kedett. A takarékoskodó emberek között szép számmal vannak parasztok, akik látják, hogy szőlőből, borból, ter­ményekből származó pénzbevételük egy részét legjobban a takarékban tartalékolhatják későbbi kiadásokra és minden utánjárás nélkül bármikor feltehetik. S0 millió forint telekvásárlási és építési kölcsön Sok ember vágya az összkomfor­tos, új családi ház. E vágy teljesülé­séhez sok embernek adott már se­gítséget a takarékpénztár. A megye területén eddig közel­­ kétezer új családi ház és 1700 árvíz által rombadöntött lakóház felépítéséhez nyújtott segítséget, 80 millió forintot kitevő telek­­vásárlási és építési kölcsön folyó­sításával. Sz­ekszárdon is sokan jutottak ház­helyhez, új családi házhoz a takarék­­pénztáron keresztül. A laktanya mel­letti, alsópaskomi részen száznál több házhelyet vásároltak meg eddig, de állandóan jelentkeznek újabb és újabb vásárlók. De nemcsak Szek­­szárdon hanem a megye bármely helységében lehet házhelyet vételre igényelni, a vételárat indokolt eset­ben részletekben is lehet törleszteni. Pedagógusok a választás sikeréért Kocsolán a pártonkívüli pedagógu­sok is szép számban bekapcsolódtak a választási előkészületek segítésébe. A pártszervezet irányításával a köz­ség pedagógusainak mintegy fele részt vesz a házi agitációban, a jelölő gyűlések megszervezésében, a moz­gósításban. Különösen dicsérendő Máthé Mihály kommunista és Moha­ros Imre pártonkívüli pedagógus szorgalma, akik a népnevelő csopor­tok tanfolyamait vezették és jól fel­készítették ott a népnevelőket a fel­adatokra. Moharos Imre vállalta még azt is, hogy a községben lakó idősebb, ma még analfabéta cigányo­kat megtanítja írni-olvasni és el is jár hozzájuk, szervezi a tanfolyamot. A dombóvári pedagógus pártszer­vezet irányításával a városban mint­egy 25 pártonkívüli pedagógus vesz részt a választási munkában. Előze­tesen külön a pedagógusok számára szerveztek népnevelő tanfolyamot, ahol Mesterházi Csaba, a pedagógus pártszervezet titkára tartott előadá­sokat. Jelenleg 14 körzetben tevé­kenyekednek a párttag és pártonkí­vüli pedagógusok, házi agitációt vé­geznek mozgósítanak a jelölőgyűlé­sekre. Megbeszélték, hogy a közel­jövőben körzetenként 2-2 kisgyűlést is tartanak. Eddig négy helyen vol­tak meg a jelölőgyűlések, ahol mint­egy 80 dolgozó részvételével válasz­tották meg a tanácstag-jelölteket. H­osszú volt az út, míg az egykori lenézett mun­kásleányból községi ta­nácstitkár lehetett. Egy egész világnak, az urak világának kellett ehhez leomlania, s helyébe a munkás-paraszt hatalomnak kel­lett jönnie. Ezek a gondolatok jár­nak eszemben, míg Martin József­­nével, a mözsi tanács titkárával beszélgetek. De még a felszabadulás után sem volt könnyű dolga. A lehetőség csak meg volt rá, hogy a társadal­mi élet minden területén a férfiak­kal egyenjogúan elfoglalják az asszonyok helyüket a vezetésben. Ezen túlmenően azonban sok­sok akaraterőre volt szükség, egyrészt a tanulás, másrészt a régi gondolkodásból adódó problémák leküzdéséhez. Még ma is kísért néha az a régi felfogás: „az asszony maradjon a főzőkanál mellett,” hát még akkor, ezelőtt hat esztendő­vel ... Ott voltak ám az ügyek is, mind, mind elintézésre várt, így kezdődött... — Amikor az első aktát meglát­tam, alig mertem hozzányúlni — mondja, most már mosolyogva emlékezve vissza az első idők ne­hézségeire. — Megtanultam én jól az iskolán a dolgokat, dehát az élet az azért mindig más egy kicsit... — Az első aktákat még úgy továbbította, ha nem lesz jó, majd visszaküldik. És nem küld­ték vissza, így nőtt az önbizalma. Ma már, amint magam is lá- A---------------------­A TilNflCSTITKfiRNŐ tóm, sebesen forog kezében egyik akta a másik után, s elintézve ke­rül a helyére. Egyet-egyet még félre tesz, ezeket még meg kell beszélni az érdekeltekkel. Megy most már ez is. A tudás párosul­va a szorgalommal, gyakorlással ez segítette át a bukkanókon, ös­­­szetörve azt a régi hiedelmet, hogy nem való ilyen munka as­­­szonyoknak. Pedig dehogyis nem való ... Sokszor talán éppen a női ösztön és türelem oldhat meg eredmé­nyesebben egy-egy problémát. Mert amint mondja, a hivatalos ügyeken kívül sokszor fordulnak hozzá családi dolgokban is. Ilyen esetekben bizony jó adag lelemé­nyességre is szükség van, egyrészt az igazság kiderítésében, másrészt a békéltetésben.­­ Sokszor a pletyka felborítaná egy-egy csa­lád életét is — mondja. S elme­sél egy esetet. Fiatal házasok per­lekedtek össze, s hozzáfordult az asszonyka, ő válni akar, segítse, hogy a holmiját megkaphassa a férjtől. Ez a bíróságra tartozott volna, de behívatta mindnyáju­kat, az érdekelt családot s a jól­értesült tanúkat is. Itt sült ki, hogy pletykázásról van szó, s ar­ról, hogy a férj többet törődjön a feleségével. A végén megbékél­tek — mondja mosolyogva — s azt tanácsoltam a férjnek, járjon el néha feleségével szórakozni, vigye el moziba is, mégha azalatt ő el is alszik. — A rendes, szolid szórakozás nem árt, de túlságba nem szabad vinni. Soha nem felejtem el — emlékszik vissza — mit tesz a kor mértéktelen élvezése. Esküvőt jelentettek be egyszer délután 5 órára. Fel is készültem, de még hat órakor is hiába vártam, a párt. Már éppen haza akartam menni, amikor jöttek, a leendő férj be­rúgva. Mit tegyek? ... Sok vita után fél 12-kor éjjel történt meg az esketés. Meg kellett várnom, míg kijózanodik a boldog vőle­gény ... Nem kis gondot ad a fontosabb, az egész község életére kiható ügyek elintézése is, például a köz­ségfejlesztés. A tanácstagság jó együttműködése a falu lakosságá­val, melyben részes Martin elv­társnő is, sokat segített a község fejlesztésében. Egy példa erre. Az 1960-ra beütemezett községfejlesz­tés munkálatait már jövőre befe­jezik. A Hunyadi utca rendezése például csak 1959-ben volt tervbe véve, s már ebben az évben meg­valósították. De lehetne még­ to­vább is sorolni a hasonló eredmé­nyeket, így él és dolgozik egy női ta­nácstitkár. (Sz. E.) Újabb lottónyeremények a szeptemberi tárgynyeremény­sorsoláson A nyári hónapokhoz viszonyítva a közelmúltban 20 000 darabbal több lottószelvényt vásároltak meg a me­gyében. Ez az emelkedés mintha csak jótékony hatással lett volna a nyereményekre. A Tolna megyei lottózók kilenc nagyértékű nyereményhez jutot­tak, amelyek között oldalkocsis Pannónia motorkerékpár, televí­ziós készülékek, bútorgarnitúra, ötezer forintos vásárlási utalvány, rádió szerepel. A Pannóniát például őcsényi lot­tózó nyerte, a bútorgarnitúra Dom­­bai Gyula fogtechnikus nyereménye, az egyik ötezer forintos vásárlási utalványt szálkai asszony nyerte. A televíziós rádiót Németh József nagy­dorogi KTSZ-tag nyerte. Németh József elmondotta, hogy a lottó meg­indulása óta rendszeresen­ játszik 6—6 szelvénnyel esetenként. Most pedig dolgozó társaival kollektívát alakítottak egy 12 számos variáció megjátszására. Tapintatos útikönyv négerek számára A könyv bevezetésében a követ­kezőket mondja: »Tekintettel arra, hogy az amerikai életben a faji megkülönböztetés jellegzetes tulaj­donság, helyesnek és ildomosnak tartjuk, hogy személyes sérelmek és kínos jelenetek elkerülésére, gon­dos körültekintéssel felsoroljuk azo­kat a szállodákat és vendéglőket, ahol az amerikai néger kisebbség tagjait méltósággal, udvariassággal és szeretettel fogadják."

Next