Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

TOL' ÉG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK H jLAPJA III. évfolyam, 247. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 október 19. Elkészült Tolna megye 1959. évi tervjavaslata Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága pénteken délelőtt ülést tar­tott. Megvitatták a Szekszárdi Vá­rosgazdálkodási Vállalat munkáját. A vita során több olyan kérdéssel foglalkoztak, amelyek közvetlenül érintik Szekszárd város lakosságát, így foglalkoztak többek között az államosított házak karbantartásának problémájával, a vízellátással. A vállalatot bírálták többek között azért, mert mint ismeretes, nem egy alkalommal csak hosszú idő múlva javították ki a bejelentett hibákat. A vita során elhangzott olyan ja­vaslat, hogy felül kell vizsgálni az államosított házak leltárát, mivel az a tapasztalat, hogy több érték eltűnt, vagy megron­gálódott. Ugyancsak javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy mit kell tenni azokkal a lakókkal szemben, akik nem, vagy csak rendszertelenül fize­tik a lakbérüket. — A legújabbkori történeti mú­zeum a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára, 1559. március 21-re emlékkiállítást készít. Ez alkalomból a múzeum kéri mindazokat, akiknek a Magyar Tanácsköztársaság történetével kap­csolatos írásos vagy tárgyi emlékeik vannak, a Tanácsköztársaság vala­melyik jelentős eseményében részt­­vettek, a Vörös Hadseregben harcol­tak, anyagaikat vagy visszaemléke­zéseiket juttassák el múzeumunk­hoz, vagy erről értesítést küldjenek. Legújabbkori Történeti Múzeum Budapest, V., József nádor tér 7. (Telefon: 380—525.) Ezen a végrehajtó bizottsági ülé­sen tárgyalták meg és hagyták jóvá Tolna megye 1959. évi terv­javaslatát. A tervjavaslatot a különféle szak­­igazgatási szervek bevonásával ké­szítették el. A tervjavaslat részlete­sen meghatározza, hogy milyen be­ruházásokra kerül sor Tolna megyé­ben az 1959-es évben. Igen sok iskola építését terve­zik. De jelentős összegeket kí­vánnak fordítani a különböző vállalatok fejlesztésére, egész­ségügyi beruházásokra, stb. A tervjavaslatot jóváhagyta a végrehajtó bizottság és felter­jesztik az illetékes felsőbb szervhez. Dr. Tuska Pál, a végrehajtó bizott­ság elnöke jelentést tett a végre­hajtó bizottságnak a választást elő­készítő munkáról. A végrehajtó bizottság döntött különböző személyi cserék ügyében is, amelyekre a közelmúltban a ta­nácsapparátusban sor került. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a járási, illetve a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak döntését, amelyek szerint Szabó Ferencet, a szekszárdi járási tanács vb. elnöki, Varga Istvánt, a paksi járási tanács vb. elnöki, Beda Józsefet a paksi já­rási tanács vb. elnökhelyettesi, Jancsó Jánost a paksi járási tanács vb. titkári, Horváth Istvánt a gyön­­ki járási tanács vb. elnökhelyettesi, Manczal Gézát ugyancsak a gyönki járási tanács vb. elnökhelyettesi és dr. Nedák Pált a szekszárdi városi tanács vb. titkári teendők ellátásá­val bízták meg. Döntöttek a végrehajtó bizottsági ülésen különféle személyi jellegű kérelmek ügyében is. Emléklapok kibocsájtása a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára felállítandó szobor költségeihez A Tanácsköztársaság 1­40. évfor­dulója megünneplésére alakult em­lékbizottság e hét szerdáján meg­tartott ülésén döntött arról, hogy Makrisz Agamemnon,a hazánkban élő görög szobrászművészt bízza meg a jövő év március 21-én, a Tanács­­köztársaság kikiáltásának 40. év­fordulója alkalmából leleplezendő szobor elkészítésével. Az ércből mintázott mű izmos munkásnőt áb­rázol, mögötte egy kifeszített zászló. A talapzaton elhelyezett szobor mintegy 220 cm magas, 3—3V2 mé­ter széles méretű lesz, és a tervek szerint a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum bejárata előtt fog­ják felállítani. Talapzattal együtt előreláthatólag kb. 200 000 forint költségbe kerül ez a mű, amihez — mint már megírtuk — eddig 55 000 forint gyűlt össze a városi tanács­tól és a különböző vállalatoktól. A többi költség fedezésére az emlék­­bizottság döntésének megfelelően 70 000 darab emléklapot bocsátanak ki. Ezeket az emléklapokat a­ külön­böző társadalmi szervek (szakszer­vezetek, tanácsok, KISZ,­­nőbizott­ságok, Népfront, MHS, MSZBT fog­ják terjeszteni.) Egy-egy emlék­lapért tetszés szerinti összeg fizet­hető, melyet gyűjtői­ben tartanak nyilván. — A TAMÁSI VÖRÖS SZIKRA Termelőszövetkezet három mázsával nagyobb búzaátlagtermést ért el, mint a község egyéni gazdái. Ha az egyéni gazdák is akkora átlagtermést ér­tek volna el, mint a termelőszövet­kezet, akkor 7444 méter mázsával több búza termett volna a község­ben. Tengeri halászat — mint nemzetközi politikai probléma Az Atlanti-óceán észa­ki része a Föld halban egyik leggazdagabb te­rülete. Izland, valamint Dánia autonóm részé­ __ nek, a F­eröer-szigetek­­nek és Grönland szige­tének gazdasági életé­ben a halászat és a hal­­feldolgozás játssza a legjelentősebb szerepet annál is inkább, mert ásványkincsekben sze­gények és mezőgazda­­sági művelésre jóformán alkalmatlan kopár te­rületek. (Például Iz­land exportjának 95 százalékát a halászati termékek teszik ki.) A felsorolt országok né­peinek természetesen életbevágó érdekük, hogy az őket körülvevő haldús vizeket elsősor­ban saját halászatuk használja fel, viszont a nyugat-európai államok, elsősorban Nagy-Bri­­tannia halászflottái mind gyakrabban ha­lásznak ezeken a terüle­teken. Ezért érthető, hogy ezen országok számára életfon­tosságú területeken felségvizeik hatá­rát 12 mérföldre kívánják kiterjesz­— nyilvánvaló provokációs szán­dékkal — szovjet zászló alatt meg­sértette Izland felségvizeit. 1. Az izlandi halászat szempontjából rend­kívül fontos 'terü­­tetü­­letek. Nagy-Britannia fegyveres erővel próbálja fenntartani a jelenlegi ál­lapotokat, s ezért a tengeri halá­szat kérdéséből nemzetközi problé­ma keletkezett. Legutóbb angol hajó Térképünk az Atlanti-óceán északi részének halászterületeit mutatja. A melléktérképen (balra lent) Izland szigete látható. Jelmagyarázat: 2 Pontok, ahol a brit halászok megsértet­ték Izland új fel­ségvizeinek határát. (Terra) Dobi István beszél a szekszárdi választási nagygyűlésen Az MSZMP Tolna megyei és szekszárdi városi bizottsága, Tolna megye és Szekszárd város tanácsa október 26-án délelőtt 10 órakor Szekszárdon a Sztálin téren választási nagygyűlést rendez. A nagygyűlés előadója Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke lesz. Részt vesz és felszólal a gyűlésen Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődés­ügyi mi­niszter, Tolna megye képviselőjelöltje. A nagygyűlés után a Garay téren a nemzetközi borversenyen díjat nyert és legjobb szekszárdi borok bemutatója és kóstolója. Délután sport- és kultúrműsorra kerül sor. ••Ülést tartott a Tolna megyei választási elnökség Szombaton délelőtt ülést tartott a Tolna megyei választási elnökség, amelyen megvitatta a választási elő­készületek során történt intézkedé­sek eredményeit. Megállapította, hogy a jelölőgyűlések rendben, a törvényes előírásoknak megfelelően zajlottak le. Eddig 3339 községi, 77 városi, 275 megyei tanácstagi jelölő­­gyűlést tartottak meg, amelyeken a választók döntő többsége képvisel­tette magát. A jelölőgyűlések han­gulata híven tükrözte a párthoz, a kormányhoz való ragaszkodást. A jelölőgyűléseken foglalkoztak községpolitikai kérdésekkel is, sőt számos helyen már különböző meg­bízást is adtak a jelölteknek. A megyei választási elnökség meg­állapította, hogy az összeírások min­denütt a törvényes előírásoknak meg­felelően történtek meg. A választók ideiglenes névjegyzékébe a tanácsi szervek 180 050 választót vettek fel. A névjegyzékek kifüggesztése és közhírré tétele mindenütt megtör­tént, a lakosságnak ezzel kapcsola­tos észrevételeiről és kifogásairól az illetékes járásbíróságok döntenek. i Lengyel pedagógusok Szekszárdon Kedves, bensőséges találkozásra kerül sor hétfőn a Közgazdasági Technikumban. Ebből az alkalomból ugyanis lengyel pedagógusok láto­gatnak el a technikumba, hogy a szövetkezeti oktatást tanulmányoz­zák. Ezúttal a lengyel pedagógusok e látogatása viszontlátogatás és ta­pasztalatcsere jellegű is. Ugyanis az elmúlt időkben a lengyel szövetke­zeti központ meghívására már láto­gattak el magyar pedagógusok, hogy az ottani szövetkezeti okta­tást tanulmányozzák. A Közgazdasági Technikum ne­velőtestülete meleg szeretettel ké­szül e látogatásra, melynek során a lengyel pedagógusok nemcsak az is­kolai szövetkezeti oktatást fogják tanulmányozni, hanem a SZÖVOSZ keretében működő felnőtt tovább­képzés és kereskedelmi tanulókép­zés problémáit is vizsgálják. Hétfőn értelmiségi tanácskozás Szekszárdon az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága október 20-án, hétfőn dél­után fél négy órai kezdettel a Vá­rosi Kultúrházban értelmiségi ta­nácskozást rendez az MSZMP műve­lődéspolitikai irányelveiről. A tanácskozáson a vitaindító elő­­­­adást Bősz József, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartja. Részt vesz a tanácskozáson Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter is. Eltemették az 1919-ben mártírhalált halt Cséby testvéreket Szombaton délután 3 órakor többezer főnyi tömeg részvétele mellett katonai díszpompával he­lyezték örök nyugalomra Tolna me­gye 1919-ben hősi halált halt két mártírját Cséby József elvtársat, a Magyar Vörös Hadsereg ezredpa­rancsnokát és Cséby László elvtár­sat, a Magyar Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnokát a Kerepesi úti temetőben, a főváros által ado­mányozott dísz­sírhelyen. Részt­­vettek a temetésen a párt, a nép­front, a Partizán Szövetség és a Magyar Néphadsereg, valamint a Cséby József nevét viselő munkás­­őrszázad képviselői, egykori bará­tai, harcostársai. A ravatal mellett a néphadsereg, a munkásőrség és egykori harcos­társai álltak díszőrséget, majd Gör­­gényi Dániel vezérőrnagy vett bú­csút a fiatalon mártírhalált halt kommiunistáktól. Tolna megye kommunistái és dolgozói nevében Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára búcsúzott a két testvértől. — Ők voltak azok, akik elsők kö­zött hozták el megyénkbe a marxiz­must, s elsők között áldozták életü­ket e szent eszméért — mondotta többek között. A búcsúztatók elhangzása után a több ezer főnyi tömeg Cséby Józsefet és Cséby Lászlót elkísérte utolsó út­jára. A sírnál még Szántó Rezső elv­társ, a Partizánszövetség főtitkára méltatta munkásságukat. Tolna megye dolgozói nevében a koszorút Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságának titkára, Harmath József elvtárs, a „Cséby József munkásőrszázad” pa­rancsnoka és Orbán Imre elvtárs helyezték el. Gyászindulók és a dísz­század dísz­sortüze hangjai mellett eresztet­ték le a sírba a koporsókat. A teme­tés végén a zenekar az Internacioná­­lét játszotta.* A két mártírhalált halt testvérrel együtt temették szüleiket — idős Cséby Józsefet és Cséby Józsefnét — és három testvérüket, Emiliát, De­zsőt és Matildot.

Next