Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

TOLNA MEGYEK . PROLET , .EK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 266. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Kedd, 1958 november 11. A Hazafias Népfront Tolna megyei képviselőjelöltjeinek választási nagygyűlései Több tízezer választó hallgatta végig a felszólalókat Tolna megyében szombaton este és vasárnap délelőtt számos vá­lasztási nagygyűlést tartottak, amelyeken ismét tízezrek vettek részt. Az országgyűlési képviselőjelöltek mellett felszólaltak a megyei és a járási tanácstagjelöltek is. A választói nagygyűlésekről az alábbiakban számolunk be. BENKE VALÉRIA művelődésügyi miniszter, a Központi Bizott­ság tagja, szülőfalujába, Gyönkre látogatott el, oda, ahol képviselőnek jelölték. A gyönki művelődési házban rendezett nagygyűlésen Benke Valéria mellett felszólalt KŐVÁRI BÁLINT szakadáti esperes is. Kölesden, TÖMPE ISTVÁN, a földművelésügyi miniszter első he­lyettese, a Központi Bizottság tagja, képviselőjelölt tartott választási nagygyűlést, VASS ISTVÁNNÉ a Hazafias Népfront országos titkára, képviselőjelölt pedig Tamásiban rendezett nagygyűlésen mondott beszé­det, ahol felszólalt PÉTI JÁNOS a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, képvi­selőjelölt is. A paksi választási nagygyűlés szónoka BOGNÁR JÓZSEF egyetemi tanár, képviselőjelölt volt. A gyűlésen felszólalt HOSNYÁNSZKY JÁ­NOS, a tengelici Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke, képviselőjelölt és SIKLÓSI IMRE, a KISZ Megyei Bizottságának titkára is. Iregszemcsén RAPAI GYULA elvtárs, a pártközpont agit. prop. osz­tályának helyettes vezetője és DR. KURNIK ERNŐ, az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság igazgatója mondott beszédet. Bátaszéken PRANT­­NER JÓZSEF elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első tit­kára tartott választási beszédet, felszólalt BÁLI JÁNOS elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese. NÉMETKÉREN nagy előkészületek történtek a szom­bat esti választói nagygyűlésre. Már kora reggeltől kezdve nagy sürgés­­forgás volt a kultúrotthonokban, ta­karították, díszítették a kultúrter­met, hogy este a gyűlésre az ese­ménynek megfelelően méltó környe­zetben várhassák az előadót, Ba­­tyalik Istvánt, megyénk országgyű­lési pótképviselőjelöltjét. Felszólalt az esti nagygyűlésen Varga István elvtárs megyei tanácstagjelölt is. A megjelent mintegy 100 főnyi érdek­lődő örömmel fogadták a jelölteket és helyesléssel fogadták beszédeiket. Több mint háromszáz választópol­gár hallgatta meg BÁTÁN Palkovics István megyei tanácstag­jelölt választási beszédét, amelyen felszólalt Bolvári Józsefné textil­ipari munkásnő, megyénk ország­­gyűlési képviselőjelöltje. Ugyan­csak felszólalt Bolvári Józsefné, az Alsónyéken megtartott választási nagygyűlésen is. ALSÓNANÁN több mint kétszáz résztvevővel tar­tottak választási nagygyűlést, ame­lyen Osztermajer János, a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstagjelölt szólt választóihoz. A BOGYISZLÓI választási nagygyűlésen Mónus Ist­ván megyei tanácstagjelölt tartott beszédet az egybegyűlt választópol­gároknak. A gyűlésen a református választópolgárok papjuk vezetésével egységesen vettek részt. Választói nagygyűlést tartottak a bogyiszlói cigányok körében is, ahol Valentin János, a Hazafias Népfront járási titkára tartott beszédet. A gyűlés végeztével a választók elhatá­rozták, hogy november 16-án a vá­lasztás nagy napján reggel 8 órakor egységesen, zenekar kísérettel men­nek eleget tenni állampolgári köte­lességüknek. SZEDRESEN a megtartott választási nagygyűlé­sen Csajbók Kálmán medinai peda­gógus tartott beszámolót. A TENGELICI választási nagygyűlésen elsőnek Szalontai János megyei tanácstagje­lölt, a szőlőhegyi iskola igazgatója szólalt fel. Miután párhuzamot vont a régi és az új választások között azokról a változásokról beszélt, amely Tengelic község dolgozóinak életében történt. — Az iskolában is meglátni a vál­tozást. Jól emlékszem, hogy a taní­tásra a legnagyobb tél idején is téli kabát nélkül jöttek a pusztai gyer­mekek. Ki ne ismerné a klumpát, a facipőt. Tizenkét, tizenhárom évvel ezelőtt az iskola folyosója ezzel volt tele. Most megnézheti bárki a folyo­sót —• ott még véletlenül sem talál egyet belőlük, még mutatóban se. — A megváltozott életre jellemző, hogy valamikor szőlőhegyről jege­­nyésbe mentek el dolgozni az embe­rek 3—4 kéve rőzséért. Hol van ma az a világ, amikor egy nagylétszámú család hetenkint negyedkiló cukrot vásárolt egy hétre? — Talán az egész szőlőhegyen sincs egyetlen olyan ház sem, hogy beépített tűz­helyek lennének. Pedig egykor min­den házban az volt. — Még egy dologról meg kell em­lékeznem, ez pedig a lakásépítés — mondotta Szalontai János. — Itt Tengelicen is szép példája van an­nak, hogy azok a fiatalok, akik ös­­­szekerülnek 3—4 év alatt otthont épí­tenek maguknak. Azelőtt egy élet munkája volt szükséges ilyenhez. Tengelicen a felszabadulás óta többszáz ház épült, s különösen az utóbbi esztendőkben emelkedett meg az építkezők száma. Mindezek azt mutatják, hogy az a politika, amelyet a párt és a kormány folytat, helyes, összeegyezteti a dolgozók és az ország érdekét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Tuska Pál elvtérs szólalt fel. Beszédében arra emlékeztette a gyűlés résztvevőit, hogy egykor földesurakra, ügyvédekre és hason­szőrűekre lehetett csak szavazni. Ma saját fiainkra, testvérünkre és apá­inkra adjuk szavazatainkat. Ezután néhány példán mutatta be, hogyan fejlődött Tolna megye az elmúlt 13 év alatt, majd így folytatta: “ A 13 év alatt sok eredményt ér­tünk el, lehetne még jobb az életünk, de olyan örökséget hagyott hátra a Horthy-rezsim, amelynek pótlására igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni. Most, ha összefogunk, már gyorsabban mehetünk előre, közös erővel hihetetlenül nagy dol­gok megvalósítására képes népünk. A gyűlés harmadik szónoka Kiss László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agit. prop., osztályának munkatársa volt. — Nem először szavaz népünk az ellenforradalom óta — mondotta többek között. — Az az odaadó, lelkes munka, azok a kimagasló ter­melési eredmények, amelyek az el­múlt két évben jellemezték mun­kánkat, a gazdasági és politikai kon­szolidáció, mind-mind szavazás volt. Munkájával igenlését fejezte ki né­pünk a párt politikája iránt. No­vember 16-án a választók most szavazócédulákkal mondják el véle­ményüket a párt eddigi munkájáról. . A felsorolt gyűléseken túlmenően­ még számos község lakossága hall­gatta meg a tanácstagjelöltek válasz­tói beszédét. Túlteljesítette tervét a Bikácsi Erdőgazdaság Azt már külön nem kell kihang­súlyozni, milyen fontos területe nép­gazdaságunknak az erdészet. A bányafától, az ipari, szerszámfától a tüzelőig, mind-mind innen terme­lik, szállítják a megfelelő helyekre. Ennek megfelelően igyekeznek dol­gozni a bikácsi erdészetben is. Ok­tóber 1-ével kezdődött meg náluk az új termelési év, s ez újra nem kis feladat elé állítja az erdészet veze­tőit, dolgozóit egyaránt. Ha csak egyet veszünk, mintegy 6450 köbmé­ter fát kell kitermelniük, s ezt úgy hogy minél több legyen belőle az ipari fa mennyisége. Túl akarják teljesíteni az elmúlt évi 44 százalékos ipari fa ki­termelési arányt legalább 55 százalékosra. Az előbbi eredményük és pedig or­szágosan is a legjobbak közé tarto­zik s éppen ezért gondos és pontos bemérési munka kell hozzá, de a szállítások jó megszervezése nagy feladatot ad. De megvan hozzá a megfelelő vezető és dolgozó gárda, mely képes a más munkák mellett e legfonto­sabbat is eredményesen végrehaj­tani. Az elmúlt évi eredmények a biztosítékok erre. A fakitermelési tervet például 105 százalékra teljesítették. Ebben nagy része van Luxemburger József munkacsapatának is, mert mindig 130 százalékra teljesítették tervüket. Éppen ezért terjesztették fel az „Erdészet Kiváló Dolgozója’’ megtisztelő címre. Az erdészet az értékesítési és szállítási tervet is 100 százalékon felül teljesítette. A vagonrakodási munkáknál külö­nösen Pordány János munkacsapata dolgozott kitűnően, ezért pénzjuta­lomra terjesztették fel. . A fakitermelés és telepítés mellett a vadgazdasági munkákban is jó eredményeket értek el. Két éve fo­lyik például a mesterséges fácán­­tenyésztés. Az idén mintegy 600 fá­cántojást keltettek, jövőre 1200 at számítanak Jól fizetett a szőlő is az erdészet­ben. Kérdezhetné bárki, hogy jön ide a szőlő? Úgy, hogy olyan terüle­teket is csatoltak az erdészethez, ahol szőlő volt az erdők között. Míg e területek fával való betelepítésére sor kerül, nem hanyagolják el ezt sem. A gondos kezelésnek, no meg a jó időnek, meg lett az eredménye, mert a tavalyi 62 hektóval szemben az idén 130 hektó bor és külön még 30 mázsa szőlő volt az eredmény. Hatvanezer forint jövedelem két holdon Alsónyéken a Petőfi Tsz tagjai 2 hold területen öntözéses kertésze­tet létesítettek az elmúlt gazdasági évben. A termelőszövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel láttak neki a kertészkedésnek, s nem hiába, mert a kertészkedésből származó bevé­tel egész évben folyamatosan fe­dezte a munkaegység előlegek fi­zetését. A Petőfi Tsz kerti termelvényei olyan nagy keresletnek örvend­tek, hogy még a Baranya megyei piacokra is eljutottak. Az elmúlt év eredményén fel­buzdulva — mely 60 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett — úgy döntöttek a termelőszövetkezet tag­jai, hogy az 1958—59-es gazdasági évben 3 holdra emelik a kertészet területét. Példájukat követi Alsó­nyéken a Nyékipusztai Tsz is, ahol az idei gazdasági évben ugyancsak 3 holdon létesítenek öntözéses ker­tészetet. Az alsónyéki példa azt bizonyítja, hogy mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink a belterjesség felé töre­kedve érik el legjobb eredményei­ket. —is —OS— Nagy sikert hozott a cukrászati kiállítás és a vendéglők magyaros ételbemutatója »Végre Szekszárdon is csináltak valamit! Nem ártana, ha minden évben rendeznének hasonló kiál­lítást...« ilyen és ehhez hasonló vélemény számtalanszor hang­zott el szombaton, vasárnap a Tolna megyei Vendéglátóipari Vál­lalat által rendezett kétnapos cuk­rászati kiállításon. — Lehetőleg minél kevesebb ilyen kiállítást — voltak igen vélemények is —•, mert elviszi minden pénzem. (Ezt persze, azok mondták, akik meg­kísérelték végigkóstolni vala­mennyi édességet.) Pedig nem is voltak nagy árak, csupán egy és négy forint között... — A célunk az volt — mon­dotta Váradi Sándor, a vállalat igazgatója, hogy a nagyközönség­gel is megismertessük cukrászipa­runk készítményeit és egyúttal meg is kedveltessük. (És kérjük a közönséget, ezután kérjék is ezeket a készítményeket.­ Másod­sorban pedig az volt a célunk, hogy bemutassuk cukrászatunk fejlődését, hiszen a felszabadulás óta ez az első ilyen bemutatko­zás a vendéglátóipar részéről. Na­gyon örülünk annak, hogy ilyen nagy érdeklődés­­ nyilvánult meg, ugyanis mintegy ötezren tekintet­ték meg a kiállítást. A bírálóbizottság döntése sze­rint a kiállítás keretében megren­dezett verseny első helyezettje a bonyhádi cukrászat lett, második a szekszárdi, harmadik a duna­­földvári cukrászat. A versenynek öt feltétele volt, úgymint: Művé­szi munka, vajas tészták, desszer­tek, mignonok, roládok, alkalmi torták, végül egyéb napi készít­mények. Az első helyezett részt­­vesz az országos cukrászati verse­nyen is. (Amint értesültünk, az első helyezett Lukács Szilveszter, a bonyhádi cukrászat vezetője­, idős kora miatt lemond az orszá­gos versenyen való részvételről, s így azon a szekszárdi cukrászat vesz részt.) Ugyancsak két napon keresztül folyt a vendéglőkben a magyaros ételbemutató és a verseny számos feltétellel, mint az ételek szak­szerű elkészítése, a felszolgálás sorrendje és így tovább. Nagy si­kere volt a Kispipában a szek­szárdi betyárgulyásnak, a kolbás­­­szal töltött sertésbordának, amely­hez a rizst vörösborban párolták, a Vasúti Vendéglőben az orjale­­vesnek, birkagulyásnak. A Sza­badság Étteremben a kalocsai gu­lyásnak, a velőgombócos leves­nek. A versenybizottság hétfőn dél­előtt döntötte el, melyik vendéglő szerepelt legjobban. Az értékelés a Kispipa Vendéglő szereplését ítél­te legjobbnak a Szabadság és a Vasúti Vendéglő egyforma pont­számot ért el, így második helye­zést kaptak, és a Kiskulacs zárja be a sort. A sikert aratott ételek továbbra is ott szerepelnek az étlapokon, nemcsak a bemutatón kerülhettek a közönség elé. Ezeknek az éte­leknek receptjét — hasonlóan a cukrászati kiállítás számos ké­szítményének receptjét is — kö­zöljük majd » Asszony­oknak-lá­­nyoknak« című rovatunkban. November 22. *£ [UNK] Liszt-portré leleplezési hangversenye A két év előtti Liszt-emlékhang­­versenyen jelentette be a művelő­désügyi minisztérium küldötte, hogy a minisztérium engedélyezi a szek­szárdi Zeneiskola számára a Liszt Ferenc név használatát. Azóta meg­alakult már a Liszt Ferenc-kórus is. megizmosodott az intézet is, miután új tanári állásokat kapott, de még nem rendelkezik semmi olyannal, ami utalna Liszt Ferencre. Ezért az iskola tanári kara elhatározta, hogy a tanári hangverseny jövedelmét felajánlja arra a célra, hogy meg­festésre kerüljön Liszt Ferenc port­réja. A Zeneiskola a portré megfestésé­vel Szabó Dezső szekszárdi festő­művészt bízta meg, aki hamarosan elkészül a munkával, így nem lesz akadálya annak, hogy az a novem­ber 22-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel megrendezésre kerülő hangversenyen leleplezésre kerül­jön. A hangverseny különben most már­ évek óta bevett szokás szerint a Zeneiskola benső ünnepe lesz. De részt kér az ünneplésből a város ze­nekedvelő társadalma is. Egy város zenekultúrájának a fejlettségét első­sorban nem az adja meg, hogy mi­lyen hangversenyek megrendezésére kerül sor az idegen művészek köz­reműködésével, hanem az, hogy mi­lyen a saját aktív zenei élete. A hangverseny igyekszik majd ke­resztmetszetet adni a város zenei életének. Hiszen szerepel majd azon a Liszt Ferenc-kórus, az Erdélyi, Hajder, Császár, Zoltán vonósnégyes, a Polgár, Bogdán, Bodonyi trió, Fa­lus Edit, a Zeneiskola énektanára, Markovics Erzsébet és Sántha Je­­nőné zongoratanárok, így tehát vál­tozatosnak, sokrétűnek ígérkezik a műsor, amely előtt kerül majd sorra a Liszt-portré leleplezésének ün­nepsége. Hernádi Lajos tüneményes sikerű hangversenye után az igazi zeneked­velők türelmetlenül várják ezt a hangversenyt is, amely a város ak­tív zenei életének jelentős állomása lesz. A hangverseny ezúttal is a Ze­neiskola nagytermében kerül sorra. A hangverseny műsorának részle­tes ismertetésére még majd vissza­térünk..

Next