Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-11 / 266. szám
TOLNA MEGYEK . PROLET , .EK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 266. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Kedd, 1958 november 11. A Hazafias Népfront Tolna megyei képviselőjelöltjeinek választási nagygyűlései Több tízezer választó hallgatta végig a felszólalókat Tolna megyében szombaton este és vasárnap délelőtt számos választási nagygyűlést tartottak, amelyeken ismét tízezrek vettek részt. Az országgyűlési képviselőjelöltek mellett felszólaltak a megyei és a járási tanácstagjelöltek is. A választói nagygyűlésekről az alábbiakban számolunk be. BENKE VALÉRIA művelődésügyi miniszter, a Központi Bizottság tagja, szülőfalujába, Gyönkre látogatott el, oda, ahol képviselőnek jelölték. A gyönki művelődési házban rendezett nagygyűlésen Benke Valéria mellett felszólalt KŐVÁRI BÁLINT szakadáti esperes is. Kölesden, TÖMPE ISTVÁN, a földművelésügyi miniszter első helyettese, a Központi Bizottság tagja, képviselőjelölt tartott választási nagygyűlést, VASS ISTVÁNNÉ a Hazafias Népfront országos titkára, képviselőjelölt pedig Tamásiban rendezett nagygyűlésen mondott beszédet, ahol felszólalt PÉTI JÁNOS a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, képviselőjelölt is. A paksi választási nagygyűlés szónoka BOGNÁR JÓZSEF egyetemi tanár, képviselőjelölt volt. A gyűlésen felszólalt HOSNYÁNSZKY JÁNOS, a tengelici Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke, képviselőjelölt és SIKLÓSI IMRE, a KISZ Megyei Bizottságának titkára is. Iregszemcsén RAPAI GYULA elvtárs, a pártközpont agit. prop. osztályának helyettes vezetője és DR. KURNIK ERNŐ, az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság igazgatója mondott beszédet. Bátaszéken PRANTNER JÓZSEF elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára tartott választási beszédet, felszólalt BÁLI JÁNOS elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. NÉMETKÉREN nagy előkészületek történtek a szombat esti választói nagygyűlésre. Már kora reggeltől kezdve nagy sürgésforgás volt a kultúrotthonokban, takarították, díszítették a kultúrtermet, hogy este a gyűlésre az eseménynek megfelelően méltó környezetben várhassák az előadót, Batyalik Istvánt, megyénk országgyűlési pótképviselőjelöltjét. Felszólalt az esti nagygyűlésen Varga István elvtárs megyei tanácstagjelölt is. A megjelent mintegy 100 főnyi érdeklődő örömmel fogadták a jelölteket és helyesléssel fogadták beszédeiket. Több mint háromszáz választópolgár hallgatta meg BÁTÁN Palkovics István megyei tanácstagjelölt választási beszédét, amelyen felszólalt Bolvári Józsefné textilipari munkásnő, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje. Ugyancsak felszólalt Bolvári Józsefné, az Alsónyéken megtartott választási nagygyűlésen is. ALSÓNANÁN több mint kétszáz résztvevővel tartottak választási nagygyűlést, amelyen Osztermajer János, a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstagjelölt szólt választóihoz. A BOGYISZLÓI választási nagygyűlésen Mónus István megyei tanácstagjelölt tartott beszédet az egybegyűlt választópolgároknak. A gyűlésen a református választópolgárok papjuk vezetésével egységesen vettek részt. Választói nagygyűlést tartottak a bogyiszlói cigányok körében is, ahol Valentin János, a Hazafias Népfront járási titkára tartott beszédet. A gyűlés végeztével a választók elhatározták, hogy november 16-án a választás nagy napján reggel 8 órakor egységesen, zenekar kísérettel mennek eleget tenni állampolgári kötelességüknek. SZEDRESEN a megtartott választási nagygyűlésen Csajbók Kálmán medinai pedagógus tartott beszámolót. A TENGELICI választási nagygyűlésen elsőnek Szalontai János megyei tanácstagjelölt, a szőlőhegyi iskola igazgatója szólalt fel. Miután párhuzamot vont a régi és az új választások között azokról a változásokról beszélt, amely Tengelic község dolgozóinak életében történt. — Az iskolában is meglátni a változást. Jól emlékszem, hogy a tanításra a legnagyobb tél idején is téli kabát nélkül jöttek a pusztai gyermekek. Ki ne ismerné a klumpát, a facipőt. Tizenkét, tizenhárom évvel ezelőtt az iskola folyosója ezzel volt tele. Most megnézheti bárki a folyosót —• ott még véletlenül sem talál egyet belőlük, még mutatóban se. — A megváltozott életre jellemző, hogy valamikor szőlőhegyről jegenyésbe mentek el dolgozni az emberek 3—4 kéve rőzséért. Hol van ma az a világ, amikor egy nagylétszámú család hetenkint negyedkiló cukrot vásárolt egy hétre? — Talán az egész szőlőhegyen sincs egyetlen olyan ház sem, hogy beépített tűzhelyek lennének. Pedig egykor minden házban az volt. — Még egy dologról meg kell emlékeznem, ez pedig a lakásépítés — mondotta Szalontai János. — Itt Tengelicen is szép példája van annak, hogy azok a fiatalok, akik összekerülnek 3—4 év alatt otthont építenek maguknak. Azelőtt egy élet munkája volt szükséges ilyenhez. Tengelicen a felszabadulás óta többszáz ház épült, s különösen az utóbbi esztendőkben emelkedett meg az építkezők száma. Mindezek azt mutatják, hogy az a politika, amelyet a párt és a kormány folytat, helyes, összeegyezteti a dolgozók és az ország érdekét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Tuska Pál elvtérs szólalt fel. Beszédében arra emlékeztette a gyűlés résztvevőit, hogy egykor földesurakra, ügyvédekre és hasonszőrűekre lehetett csak szavazni. Ma saját fiainkra, testvérünkre és apáinkra adjuk szavazatainkat. Ezután néhány példán mutatta be, hogyan fejlődött Tolna megye az elmúlt 13 év alatt, majd így folytatta: “ A 13 év alatt sok eredményt értünk el, lehetne még jobb az életünk, de olyan örökséget hagyott hátra a Horthy-rezsim, amelynek pótlására igen nagy erőfeszítéseket kellett tenni. Most, ha összefogunk, már gyorsabban mehetünk előre, közös erővel hihetetlenül nagy dolgok megvalósítására képes népünk. A gyűlés harmadik szónoka Kiss László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agit. prop., osztályának munkatársa volt. — Nem először szavaz népünk az ellenforradalom óta — mondotta többek között. — Az az odaadó, lelkes munka, azok a kimagasló termelési eredmények, amelyek az elmúlt két évben jellemezték munkánkat, a gazdasági és politikai konszolidáció, mind-mind szavazás volt. Munkájával igenlését fejezte ki népünk a párt politikája iránt. November 16-án a választók most szavazócédulákkal mondják el véleményüket a párt eddigi munkájáról. . A felsorolt gyűléseken túlmenően még számos község lakossága hallgatta meg a tanácstagjelöltek választói beszédét. Túlteljesítette tervét a Bikácsi Erdőgazdaság Azt már külön nem kell kihangsúlyozni, milyen fontos területe népgazdaságunknak az erdészet. A bányafától, az ipari, szerszámfától a tüzelőig, mind-mind innen termelik, szállítják a megfelelő helyekre. Ennek megfelelően igyekeznek dolgozni a bikácsi erdészetben is. Október 1-ével kezdődött meg náluk az új termelési év, s ez újra nem kis feladat elé állítja az erdészet vezetőit, dolgozóit egyaránt. Ha csak egyet veszünk, mintegy 6450 köbméter fát kell kitermelniük, s ezt úgy hogy minél több legyen belőle az ipari fa mennyisége. Túl akarják teljesíteni az elmúlt évi 44 százalékos ipari fa kitermelési arányt legalább 55 százalékosra. Az előbbi eredményük és pedig országosan is a legjobbak közé tartozik s éppen ezért gondos és pontos bemérési munka kell hozzá, de a szállítások jó megszervezése nagy feladatot ad. De megvan hozzá a megfelelő vezető és dolgozó gárda, mely képes a más munkák mellett e legfontosabbat is eredményesen végrehajtani. Az elmúlt évi eredmények a biztosítékok erre. A fakitermelési tervet például 105 százalékra teljesítették. Ebben nagy része van Luxemburger József munkacsapatának is, mert mindig 130 százalékra teljesítették tervüket. Éppen ezért terjesztették fel az „Erdészet Kiváló Dolgozója’’ megtisztelő címre. Az erdészet az értékesítési és szállítási tervet is 100 százalékon felül teljesítette. A vagonrakodási munkáknál különösen Pordány János munkacsapata dolgozott kitűnően, ezért pénzjutalomra terjesztették fel. . A fakitermelés és telepítés mellett a vadgazdasági munkákban is jó eredményeket értek el. Két éve folyik például a mesterséges fácántenyésztés. Az idén mintegy 600 fácántojást keltettek, jövőre 1200 at számítanak Jól fizetett a szőlő is az erdészetben. Kérdezhetné bárki, hogy jön ide a szőlő? Úgy, hogy olyan területeket is csatoltak az erdészethez, ahol szőlő volt az erdők között. Míg e területek fával való betelepítésére sor kerül, nem hanyagolják el ezt sem. A gondos kezelésnek, no meg a jó időnek, meg lett az eredménye, mert a tavalyi 62 hektóval szemben az idén 130 hektó bor és külön még 30 mázsa szőlő volt az eredmény. Hatvanezer forint jövedelem két holdon Alsónyéken a Petőfi Tsz tagjai 2 hold területen öntözéses kertészetet létesítettek az elmúlt gazdasági évben. A termelőszövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel láttak neki a kertészkedésnek, s nem hiába, mert a kertészkedésből származó bevétel egész évben folyamatosan fedezte a munkaegység előlegek fizetését. A Petőfi Tsz kerti termelvényei olyan nagy keresletnek örvendtek, hogy még a Baranya megyei piacokra is eljutottak. Az elmúlt év eredményén felbuzdulva — mely 60 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett — úgy döntöttek a termelőszövetkezet tagjai, hogy az 1958—59-es gazdasági évben 3 holdra emelik a kertészet területét. Példájukat követi Alsónyéken a Nyékipusztai Tsz is, ahol az idei gazdasági évben ugyancsak 3 holdon létesítenek öntözéses kertészetet. Az alsónyéki példa azt bizonyítja, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink a belterjesség felé törekedve érik el legjobb eredményeiket. —is —OS— Nagy sikert hozott a cukrászati kiállítás és a vendéglők magyaros ételbemutatója »Végre Szekszárdon is csináltak valamit! Nem ártana, ha minden évben rendeznének hasonló kiállítást...« ilyen és ehhez hasonló vélemény számtalanszor hangzott el szombaton, vasárnap a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat által rendezett kétnapos cukrászati kiállításon. — Lehetőleg minél kevesebb ilyen kiállítást — voltak igen vélemények is —•, mert elviszi minden pénzem. (Ezt persze, azok mondták, akik megkísérelték végigkóstolni valamennyi édességet.) Pedig nem is voltak nagy árak, csupán egy és négy forint között... — A célunk az volt — mondotta Váradi Sándor, a vállalat igazgatója, hogy a nagyközönséggel is megismertessük cukrásziparunk készítményeit és egyúttal meg is kedveltessük. (És kérjük a közönséget, ezután kérjék is ezeket a készítményeket. Másodsorban pedig az volt a célunk, hogy bemutassuk cukrászatunk fejlődését, hiszen a felszabadulás óta ez az első ilyen bemutatkozás a vendéglátóipar részéről. Nagyon örülünk annak, hogy ilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg, ugyanis mintegy ötezren tekintették meg a kiállítást. A bírálóbizottság döntése szerint a kiállítás keretében megrendezett verseny első helyezettje a bonyhádi cukrászat lett, második a szekszárdi, harmadik a dunaföldvári cukrászat. A versenynek öt feltétele volt, úgymint: Művészi munka, vajas tészták, desszertek, mignonok, roládok, alkalmi torták, végül egyéb napi készítmények. Az első helyezett résztvesz az országos cukrászati versenyen is. (Amint értesültünk, az első helyezett Lukács Szilveszter, a bonyhádi cukrászat vezetője, idős kora miatt lemond az országos versenyen való részvételről, s így azon a szekszárdi cukrászat vesz részt.) Ugyancsak két napon keresztül folyt a vendéglőkben a magyaros ételbemutató és a verseny számos feltétellel, mint az ételek szakszerű elkészítése, a felszolgálás sorrendje és így tovább. Nagy sikere volt a Kispipában a szekszárdi betyárgulyásnak, a kolbásszal töltött sertésbordának, amelyhez a rizst vörösborban párolták, a Vasúti Vendéglőben az orjalevesnek, birkagulyásnak. A Szabadság Étteremben a kalocsai gulyásnak, a velőgombócos levesnek. A versenybizottság hétfőn délelőtt döntötte el, melyik vendéglő szerepelt legjobban. Az értékelés a Kispipa Vendéglő szereplését ítélte legjobbnak a Szabadság és a Vasúti Vendéglő egyforma pontszámot ért el, így második helyezést kaptak, és a Kiskulacs zárja be a sort. A sikert aratott ételek továbbra is ott szerepelnek az étlapokon, nemcsak a bemutatón kerülhettek a közönség elé. Ezeknek az ételeknek receptjét — hasonlóan a cukrászati kiállítás számos készítményének receptjét is — közöljük majd » Asszonyoknak-lányoknak« című rovatunkban. November 22. *£ [UNK] Liszt-portré leleplezési hangversenye A két év előtti Liszt-emlékhangversenyen jelentette be a művelődésügyi minisztérium küldötte, hogy a minisztérium engedélyezi a szekszárdi Zeneiskola számára a Liszt Ferenc név használatát. Azóta megalakult már a Liszt Ferenc-kórus is. megizmosodott az intézet is, miután új tanári állásokat kapott, de még nem rendelkezik semmi olyannal, ami utalna Liszt Ferencre. Ezért az iskola tanári kara elhatározta, hogy a tanári hangverseny jövedelmét felajánlja arra a célra, hogy megfestésre kerüljön Liszt Ferenc portréja. A Zeneiskola a portré megfestésével Szabó Dezső szekszárdi festőművészt bízta meg, aki hamarosan elkészül a munkával, így nem lesz akadálya annak, hogy az a november 22-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel megrendezésre kerülő hangversenyen leleplezésre kerüljön. A hangverseny különben most már évek óta bevett szokás szerint a Zeneiskola benső ünnepe lesz. De részt kér az ünneplésből a város zenekedvelő társadalma is. Egy város zenekultúrájának a fejlettségét elsősorban nem az adja meg, hogy milyen hangversenyek megrendezésére kerül sor az idegen művészek közreműködésével, hanem az, hogy milyen a saját aktív zenei élete. A hangverseny igyekszik majd keresztmetszetet adni a város zenei életének. Hiszen szerepel majd azon a Liszt Ferenc-kórus, az Erdélyi, Hajder, Császár, Zoltán vonósnégyes, a Polgár, Bogdán, Bodonyi trió, Falus Edit, a Zeneiskola énektanára, Markovics Erzsébet és Sántha Jenőné zongoratanárok, így tehát változatosnak, sokrétűnek ígérkezik a műsor, amely előtt kerül majd sorra a Liszt-portré leleplezésének ünnepsége. Hernádi Lajos tüneményes sikerű hangversenye után az igazi zenekedvelők türelmetlenül várják ezt a hangversenyt is, amely a város aktív zenei életének jelentős állomása lesz. A hangverseny ezúttal is a Zeneiskola nagytermében kerül sorra. A hangverseny műsorának részletes ismertetésére még majd visszatérünk..