Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

TOLNA MEGYEI # TSZ MOZGALOM MÉG EBBEN A HÓNAPBAN MINDEN TSZ-BEN MEGTARTJÁK A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉST A megye termelőszövetkezetei ok­tóber 31-én zárták az 1957—58-as gazdasági évet. Ezt követően szinte valamennyi termelőszövetkezetben hozzákezdtek a zárszámadások elő­készítéséhez. Ez idő szerint 103 ter­melőszövetkezetben tartják meg a zárszámadó közgyűléseket. Tegnapig két termelőszövetkezetben készítet­ték el az elmúlt gazdasági év mérle­gét, az ózdi Táncsics és az aparhanti Március 15. Tsz-ben. Az említett két termelőszövetkezet a jövő héten megtartja évi zárszámadó közgyűlé­sét. Utána folyamatosan minden tsz-ben elkészítik a zárszámadást. Szabó Jánostól, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya termelőszö­vetkezetpolitikai csoportvezető­j­étól tudtuk meg, hogy november hónap­ban a megye valamennyi termelő­­szövetkezetében lezárják az elmúlt gazdasági évet, mindenütt megtart­ják a zárszámadó közgyűléseket. VJ TSZ ALAKULT DIÓSBERÉNYBEN A gyönki járás egyik kis községe Diósberény. Itt működik a megye egyik legrégibb termelőszövetkezete a Vörös Lobogó Tsz. Ez a közös gazdaság nem tartozik a megye leg­jobb termelőszövetkezetei közé. De azt mégis igazolja, hogy a nagy­üzemben könnyebb a dolgozó parasz­tok megélhetése, mint a kisparcel­­lán. Ennek hitelességét bizonyítja, hogy november első napjaiban új termelőszövetkezet alakult a község­ben. A megye e legfiatalabb közös gazdaságának jelenleg 14 tagja van. A szövetkezetbe tömörült egyéni parasztok Szabó Ferencet választot­ták meg elnöknek, aki jól ért a nagyüzemi gazdálkodáshoz, mert több évig volt a Juhé­pusztai Állami Gazdaság igazgatója A HARCI ÜJ ÉLET ÉS A BÁTASZÉKI BÚZAKALÁSZ TSZ VEZET a tejtermelés emeléséért folyó versenyben A harci Új Élet Tsz-ben a leg­utolsó értékelés alapján 10.5 liter volt az istállóátlag, a fejési átlag pe­dig elérte a 14.1 litert. Felzárkózik a szekszárdi járás leg­jobb termelőszövetkezeti tehenészete mögött a bátaszéki Búzakalász Tsz tehenészeté is, ahol 11.6 literes istállóátlagot és 13.7 literes fejési át­lagot értek el az elmúlt hónap so­rán. FÉLMILLIÓ FORINTTAL EMELKEDETT A SZÁLKAI FEJLŐDÉS TSZ VAGYONA A szálkai Fejlődés Tsz-ben már jórészben elkészítették az évvégi leltárt. A tsz vagyonát, az épülete­ket, felszereléseket felleltározták és a termények lemérése is folyamat­ban van. Az idei gazdasági évben másfél millió forintról 2 millió fo­rintra emelkedett a Fejlődés Tsz vagyona, amely elsősorban a gazda­sági épületek és az állatsűrűség gya­rapodásában mutatkozik meg külö­nösképpen. A szálkai Fejlődés Tsz-ben az el­múlt évekhez hasonlóan, jó ered­ménnyel zárják a gazdasági évet: előreláthatólag 50 forint lesz egy munkaegység értéke. December első hetében tartják a zárszámadási köz­gyűlést, ahol öt családot vesznek fel, akik közül Váncsa András 15 hold földet, Balázs Gergely, Győrffi Albert pedig 3 hold földet visz a tsz-be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRT ^ÉS­-' A -TAN­ÁCSOK;'^ III. évfolyam,­­271. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 november 16. Ünnepi megemlékezések a párt megalakulásának 40-ik évfordulóján A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei és Szekszárd városi bi­zottsága 1958. november 19-én este 6 órai kezdettel a Városi Művelődési Házban díszünnepséget rendez a párt megalakulásának 40. évforduló­ja tiszteletére. Az ünnepi megemlékezésen Prant­­ner József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára tart ünnepi be­szédet. Ez alkalomból szerte a megyében tartanak az évforduló tiszteletére például a járási székhelyeken dísz­­ünnepségeket. A paksi járási székhe­lyen ez alkalomból az idős elvtársak találkozóját is megrendezik. A megye községeiben ünnepi tag­gyűléseken emlékeznek meg a párt megalakulásának 40. évfordulójáról. Számos helyen a KISZ fiatalok, a nő­­tanácsok tagjai üdvözlik a párt ve­teránjait. Holdanként 7­200 forint jövedelem cukorcirokból Tíz vagon hibrid kukorica a Sárközi Állami Gazdaságban Érdemes cukorciroktermeléssel fog­lalkozni. A Sárközi Állami Gazda­­ság földjein 7200 forint jövedelmet adott holdanként az idén a cukor­cirok. A megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazása folytán 15 mázsás holdankénti átlagtermést ér­tek el a gazdaságban. A kiváló mi­nőségű cukorcirokért, mivel fém­zárolt állapotban került forgalomba, mázsánként 480 forintot kapott a gaz­­daság.* A gazdaság területén 61 holdon Óvári 5-ös hibridkukoricát állítottak elő az Arany özön és »F.«-korai ke­resztezése által. A jól sikerült hib­ridkukoricából 10 vagonnal adott el a gazdaság. A Kváló nemesített ku­koricafajta termésnek nagy része ter­melőszövetkezetekbe kerül majd. flapsnta közel száz mázsa búzás áreIcek a szekszárdi malomban Néhány évvel ezelőtt átalakították a szekszárdi malmot, villanyerőre rendezték át a hengerszékeket és egyéb munkagépeket. Az átalakítás óta jobb és több lisztet tudnak a malomból kibocsátani. Jelentősen csökkentették az egy mázsára eső energiafelhasználást is. Jelenleg a malom két műszakban búzát és egyéb terményt őröl. Az elmúlt héten — a karácsonyi ünnepeket megelőzően minden év­ben — nőtt a búza felhozatala. Át­lagosan a hét minden napján száz mázsa búzát hoztak a parasztok érletni. A malomból jó minőségű liszttel elégedetten távoznak a pa­rasztok. Érdekessége a malom ter­melésének,­ hogy a két műszak alatt őrölt búzából kapott liszt a szek­szárdi kereskedelmi és vámőrlési igényeket kelégíti. A szekszárdi molnároknak jó híre van a környéken, a liszt minőségé­re kifogás az elmúlt hónapokban nem volt. Községfejlesztési bizottság alakult Döbröközön A községfejlesztési terv megvaló­sítása eddig sok helyen ötletszerű volt. Nem volt több évre kiterjedő, átfogó terv, mikor mit valósítanak meg a községfejlesztés keretében, a tanács dolgozta ki évről évre a ter­veket. Döbröközön az elmúlt napokban éppen azért hozták létre a község­fejlesztési bizottságot, hogy ne öt­let, hanem tervszerűen, több éves távlatot figyelembe véve dolgozzák ki, mit és mikor valósítsanak meg a községfejlesztés keretében. A 16 tagú bizottságban a tanács vezetőin kívül ott van a községi or­vos, az állatorvos, a KTSZ elnöke, az iskola igazgatója, a földműves­szövetkezet ügyvezetője, a pártszer­vezet titkára, azonkívül több dol­gozó paraszt. Ez a bizottság a la­kosság véleménye alapján az anyagi lehetőséget, a fontosságot és egyéb körülményeket figyelembe véve dol­­gozza ki a községfejlesztési tervet és terjeszti megvitatásra,­ elfogadás­ra a tanácsülés elé. A bizottság nagy vonalakban már ki is dolgozta a jövő évi községfej­lesztési tervet, amely szerint 280 000 forintos beruházással utcakövezésre, villamosításra, rét víztelenítésére, vízmosás megkötésére és több másra kerül sor. Szavazatainkkal is erősítsük népi hatalmunkat ! Négy esztendő után ismét az ur­­nák elé járul a magyar nép, hogy megválassza az országgyűlési kép­viselőket, a községi, járási és a megyei tanácstagokat, a proletár államhatalom hatalmi szerveit. Az az államhatalom, amelyre 1950-ben, 1953-ban, 1954-ben szavazatunkat adtuk, az a dolgozó nép állama, amely alapvetően különbözik a bur­zsoázia államhatalmától. Erről so­kat, igen helyesen beszéltek párt­tagok és pártonkívüliek az elmúlt hetek során a kisgyűléseken, a jelölő gyűléseken. Mindenki, aki csak szólt az államhatalom jellegéről, megállapította, hogy a szocialista állam egyik legfontosabb feladata a dolgozó nép érdekeinek képviselete, szolgálata. Ezt a proletárállam meg is teheti és meg is tette, hiszen a legmagasabb és a legalacsonyabb államhatalmi szervben egyaránt a dolgozó nép, a munkás, a paraszt és az értelmiség legjobbjai foglal­nak helyet. Azok a férfiak és nők, ifjak és idősebbek foglalnak helyet az államhatalom szerveiben, akiket a választás előtt jelölőgyűléseken javasoltak a Hazafias Népfrontnak, őket nyilvánítsa jelöltjeinek. A Hazafias Népfront jelöltjei tehát a nép jelöltjei. A nép államhatalma a népi de­mokrácia, igen nagy erőfeszítéseket tett az évek hosszú során át annak érdekében, hogy hazánkat, népün­ket az elmaradottságból kiemelje, javítsa a munka és életkor élmé­nyeit, orvosolja azokat a bajokat, pótolja a mulasztásokat, amiket a Horthy-fasizmus 25 esztendeje csak súlyosbított. Nem lehet jelzőkkel kifejezni azt a népünk történelmé­ben példátlan előrehaladást, amit 1945-től elértünk. A néphatalom tette lehetővé, hogy jelentősen előre haladjunk a kizsákmányolás felszámolásában, hogy elmaradott agrárországból fejlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari ország le­gyünk, hogy embernek tekintsék az embert. Csupán emlékeztetőül idézzük a mindenki által tudotta­kat: eltűnt Európa közepéről a három millió koldus országa, meg­szűnt a dolgozó nép egy másik átka, a munkanélküliség; jelentő­sen emelkedett az életszínvonal, és javultak az életkörülmények; minden ötödik embernek rádiója van; néhány év alatt sokszorosan több lakás épült fel, mint a ne­gyedszázados Horthy-érában; meg­szűnt a férfi és a női munka meg­különböztetése, s ezzel megszűnt, hogy ugyanolyan végzett munká­ért az asszonyok és lányok keve­sebb bért kapjanak, mint a férfiak; a tudás a nép tulajdona lett. A szociális intézkedések tömkelege mutatja, hogy a nép államhatalmi szervei a dolgozó nép érdekeit szol­gálják, a nép saját érdekében gya­korolja hatalmát. Felsorolni is nehéz lenne, mit értünk el a 13 év alatt, eredmé­nyeink kihatásait életünk megvál­toztatására pedig naponta érezzük és szinte természetesnek vesszük. Pedig nem volt zavartalan az el­múlt 13 esztendő. Sok akadály ne­hezítette előrehaladásunkat, a ki­tűzött célok gyorsabb eléréséért. A legnagyobb próbatétel volt az osztályellenségnek az imperialis­ták irányításával és segédletével szervezett támadása a néphatalom ellen 1956-ban, amikor egy csa­pásra akarta elsöpörni 12 esztendő minden vívmányát. Azt az állam­­hatalmat akarta megsemmisíteni, amely köztulajdonba vette a gyá­rakat, földet osztott sok tízezer parasztnak, volt cselédnek, amely megteremtette a gondtalanabb élet feltételeit, a munkás, a paraszt és az értelmiség számára egyaránt. Az ellenforradalmárok ott akarták kezdeni, ahol 1945-ben kénytelenek voltak abbahagyni: inflációval tönkre­­tenni az országot; vissza­hozni a hercegeket és a grófokat; cseléddé tenni a maga gazdájává tett szövetkezeti és egyénileg gaz­dálkodó parasztokat, robotossá, a gép szolgáivá és a profit előállító­jává akarta tenni a munkást; munkanélküliséget zúdítani a nép nyakára; reakciós államhatalmat, tőkés­ rendet akart megvalósítani. Mindennek összefoglaló neve jól ismert a magyar dolgozók előtt: nyomor, elnyomás. Ezt akarta az ellenforradalom, ezért támadt a nép államhatalma ellen. 1956. novemberében méltó vá­laszt kaptak az orvul támadók, a magyar nép egyértelműen kiállt a proletárdiktatúra mellett. A testvéri segítség, amelyet a szocialista tábor országai nyújtottak, a párt és a kormány határozott, helyes politi­kája, útmutatásának segítségével rövid két esztendő alatt nemcsak pótoltuk az elszenvedett vesztesé­geket, hanem számos akadályt megszüntetve gyors léptekkel ha­ladtunk előre. Arról a politikáról, amelyet a párt és a kormány folytatott az el­lenforradalom óta és a 13 év ered­ményeiről számtalanszor mondott véleményt a magyar dolgozó nép. 1956. novemberétől is már sok esetben nyilvánította véleményét. Kis- és nagygyűléseken, személye­sen és levelekben, szavakban és tettekkel mondott határozott igent, fejezte ki egyetértését. A párt nem adott ki külön vá­lasztási programot. Erre nem is volt szükség. Nem ígért megvaló­síthatatlant. Van 3 éves terv, van­nak célkitűzések, amelyek már jó­val a választások előtt ismertek voltak: a néphatalom erősítése, a szocializmus építése az élet minden terén, termelés és az életszínvonal fokozatos, de állandó emelése. Ezek azok az alapvető tennivalók, s nem is kevés. Ezek megoldása az új államhatalmi szervekre vár, s nem kétséges, hogy a Hazafias Népfront jelöltjei együtt a válasz­tókkal sikeresen oldják meg az el­következő négy esztendőben eze­ket a célkitűzéseket. Tudományos ülés­ és neveléslélektani kiállítás a szekszárdi kórházban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a megyei tanács szek­szárdi Balassa János Kórháza tudo­mányos ülést és nevelés­lélektani ki­állítást rendez a kórház kultúrter­mében. A kiállítás már november 22-én, szombaton megteknthető. Célja, hogy képet adjon a gyakor­lati lelt-egészségügy és a gyermek­­nevelés problémáiról. A tudományos ülést november 23-án rendezik ugyancsak a kórház kultúrtermében, ahol dr. Schnell János egyetemi m. tanár, a Fővárosi Központi Gyermekideggondozó In­tézet igazgatója tart előadást »Ideges és nehezen nevelhető gyermek ne­velése és gondozása« címmel. A napokban hét mázsa spenótot és sóskát szállítanak el Duna­földvárról Kora tavasz óta szinte minden nap küldtek kisebb-nagyobb zöldségféle­ségekből álló szállítmányt Duna­­földvárról Budapestre és Sztálin­­városba. Ebből a községből szállítot­­ták például tavasszal az első zöld­borsót, a sóskát, a parajt. Mikor az elsőtermésű zöldborsót leszedték, a földet másodszorra is bevetették, így még az elmúlt hetekben is 10—12 mázsa frissen szedett zöldborsót szállítottak el a községből. A sóskát és a parajt pedig ma is szedik a dunaföldváriak, főleg Budapesten és Sztálinvárosban értékesítik. A köz­ségi tanács mezőgazdasági felügyelő­­je, Kertai Lajos mondotta el, hogy naponta átlagban 7 vagon spenótot és sóskát szállítanak el a községből. Átadták­ a 18 lakásos MM Szekszárdot Tegnap reggel nyolc órakor a Szekszárd városi tanács illetékes szervei, a Városgazdálkodási Vál­lalat képviselői átvették a Tanácsi Építőipari Vállalat által épített má­sodik 18 lakásos bérházat. A bizott­ság munkáját körültehntően végez­te. Kisebb hiányosságokat észleltek, s azt a jövő héten a vállalat­­ ja­vítja így a lakók a héten beköltöz­hetnek az új lakásokba. A bérház-negyedben újabb 18 la­kásos bérház építését kezdik meg. Még az idén tető alá építik a har­madik 18 lakásos bérházat, és a múlt héten kezdték meg a negyedik bér­ház alapjainak lerakását is. Ezek szerint jövőre újabb két 18 lakásos bérházat adnak át a szekszárdiak­nak.

Next