Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

Tanácskozó Kíváncsian — mint a csintalan gyerek — kapaszkodott az őszi nap a felhők fodraira, hogy bepillanthas­son a dunaszentgyörgyi földműves­szövetkezet központi irodájának ab­lakán. Az ünnepélyes csend kellős közepén mindenki a „holtomiglan” előtt álló, a szövetkezet dolgozóitól, munkatársaitól búcsúzó Lencsés Ma­rikát nézi, aki meghatódva keresi a búcsú szavait. Marika nyolc éve el­múlt már, hogy a szövetkezetnél dolgozik. Most a beosztott könyve­lést felcseréli a háztartás gondjai­val, bajaival járó munkával. Még egy órája sem múlott a meg­ható búcsúzkodásnak, amikor az igazgatóság napirendjének első pont­jában köszönetével és elismerésével jutalmazta a mindenki szeretetében álló Marikát és sok boldogságot, hosszú életet kívánt neki. Az igazgatósági ülés tovább foly­tatódott. Ezen az ülésen teljest lét­számmal vett részt az igazgatóság, meghívták a felügyelőbizottság elnö­két is, részt vett Pálfi György, az SZ­­B. elnöke is. Kevés földműves­szövetkezeti vezetőségi ülésen tapasz­taltunk ennyi hozzászólást, ennyi fi­gyelmességet, mint itt. Minden egyes kérdést érdeklődéssel fogadtak és azt úgy vitatták meg, hogy abból a jegyzőkönyvbe komoly határozatot rögzíthettek le, és egészen biztos, nemcsak határozat marad, hanem az végre is lesz hajtva, mert ezt a ve­zetőség megköveteli. Az egyik pont az áruellátással, annak megjavítá­sával, valamint a boltok ellenőrzésé­vel foglalkozott. Megállapították azt, hogy ez a munka szorosan összefügg a boltosbizottságok munkájával és az egyéb határozatok és intézkedé­sek mellett utasították az üzemág vezetőjét, hogy havonként beszélje meg a boltosbizottságokkal a vég­zett munkákat, adja meg részükre a szükséges segítséget, valamint ha­vonta egyszer egy bizottsággal ő maga végezzen ellenőrzést. Termé­szetes, hogy az igazgatóságot erről Sólya József üzemág vezető köteles tájékoztatni. Az igazgatóság továbbá foglalkozott a nőbizottság megürese­dett elnöki székének további sorsá­val, mégpedig úgy, hogy javaslatot tesz új elölök választására Gödör Istvánná személyében. Azért is tartja sürgősnek e kérdés megoldá­sát a vezetőség, mert a 37 fős aktíva csoporton belül a nőbizottság is a munka tevékeny részese és őket összefogni sokkal jobban tudja a nők nyelvén értő elnöknő. Az aktíva csoport a választások idején a Hazafias Népfront, a pártszervezet és a tanács aktíváival szorosan együttműködik, mindenből igyekszik kivenni a részét, de ezen túlmenően már megállapodtak abban is, hogy a választások befejezése után a föld­művesszövetkezet munkájával pró­bálják segítő erejüket gyümölcsöz­­tetni. Első teendőjük az lesz, hogy az igazgatóság által javasolt 280 ezer forintos beruházásból 20 százalékot társadalmi munkával biztosítsanak. Ehhez az kell, hogy az aktíva cso­port a szövetkezet tagságát megláto­gatva, az idevonatkozó „egyességet” megkösse. B. L. A földművesszövetkezeti nőbizottság hívei A paksi földművesszövetkezet nő­bizottsága közel egy hónapja új el­nököt választott, Lacza Istvánné sze­mélyében. Alig egy hónapos tény­kedése alatt szép eredményt ért el a nőbizottság a rájuk bízott felada­tok elvégzésében. Bekapcsolódtak a tanácsválasztások előkészítésébe, a cukorrépa szerződéskötési munkába, maga az elnök is 400 négyszögöl cukorrépát szerződtetett. A tagszer­vezési munkában is eredményt ért el, három új tagot szervezett a föld­művesszövetkezetbe. Nagy terveik vannak a kultúrmunka terén is. Most szervezik az új színjátszó cso­portot, amellyel részt akarnak venni a MÉSZÖV­­ által megrendezésre ke­rülő kultúrfesztiválon. Szép elgon­dolásaik vannak: a tagszervezésből és rendezvényekből eredő bevételei­ket különböző háztartási és mező­­gazdasági kisgépek vásárlására kí­vánják fordítani, amivel dolgozó asszonytársaik munkáján igyekez­nek könnyíteni. * * * A szedresi nőbizottság a földmű­vesszövetkezeti vezetőség problémá­ját igyekszik megoldani azzal, hogy részt vállal a tagszervezési és rész­jegynövelési munkából. Ezt a mun­kát megbeszélték közösen és körze­tekre osztották fel,­­hogy eredmé­nyeik biztosabbak, sikeresebbek le­hessenek. E hónap 1B-én egy szabó­varró tanfolyamot közösen a nőta­náccsal és a Vöröskereszttel indíta­nak be, és a tanfolyam ideje alatt egészségügyi előadás-sorozatot is beiktatnak a körzeti orvos előadói részvételével. Időszerű politikai kér­désekkel foglalkoznak és a feltett kérdésekre mint válaszadót, a szö­vetkezet ügyvezetőjét kérték fel. A nőbizottság elnöke, Felhősi Lászlóné a legközelebbi párttaggyűlés előtt kéri tagjelölt felvételét. Ha figye­lembe veszik eddigi eredményes munkáját, egészen biztos, hogy kérel­mét mindenki szívesen veszi és támogatni fogja. A Dunakömlődön a nőbizottság és a nőtanács közösen szabó-varró tan­folyamot indított be, 30 fő részvéte­lével. Erről számolt be Polányi Má­téné nőbizottsági elnök az elmúlt héten Pakson a járási nőgyűlésen. A szervezésben a nőbizottság tagjai lelkesen kivették részüket. * * * * * Mőcsényben nagy volt a mozgó­sítás az asszonyok körében.A főmoz­gósító Fábián Márta, a nőbizottság elnöke volt, ő aktivizálta az asszo­nyokat a szerződéskötési munkára, hogy a tervüket teljesíteni tudják a szövetkezetiek. A cukorrépa szerződ­tetés terén az asszonyok szorgalmas munkája révén nagyban segítették a szövetkezetet abban, hogy eddig a cukorrépa szerződéskötési tervüket 90 százalékra tudta teljesíteni. % * * A zombai nőbizottság sem tétlen­kedik ezekben a napokban, amikor a választások sikeréért harcol az egész megye, az egész ország. Sipos Jánosné, a nőbizottság elnöke részt vállalt a Hazafias Népfront nagy munkájából, szervezték a jelölő gyű­léseket, kisgyűléseket és nemcsak az agitációs, hanem a technikai munka lebonyolításából aktívan kívánják kivenni a részüket. *■* | « ' \ Nagy gondot okozott Hőgyészen al1 földművesszövetkezetnek a cukor-1­ répa szerződtetési kampány. Mozgó­sították a földművesszövetkezet dol­gozóit és vezetőségét a munkák si­keres vitele érdekében. Ebből vállalt részt a szövetkezet nőbizottsága is. Célul tűzték ki, hogy amíg el nem érik a százszázalékos tervteljesítést, aktívan segítik a szövetkezetét eb­ben a munkájában. Eredményük: 2 katasztrális hold. *** Bátaapátiban — ami késik nem­ múlik — e hónap másodikán megvá­lasztották a szövetkezeti nőbizottság vezetőségét, név szerint Czank Já­nosné, Fehérvári Ferencné és He­­berling Józsefné vezetőségi tagok let­tek és még nyolc tagot választottak a boltok ellenőrzésére alakuló boltos bizottságba. Munkájukkal, mint a földművesszövetkezet tagjai, segít­séget kívánnak nyújtani a mozgalom eredményessé tétele érdekében. Rangáné * * Délután négy óra A dombóvári földm­űvesszö­­vetkezet éttermében szépen megterített asztalok mellett megkezdte ülésezését 17 as­­­szony, a földművesszövetkezet nőbizottsági tagjai, a MÉSZÖV részéről Biczó Ernőné és a dom­bóvári földművesszövetkezet ré­széről Bertus Ferenc, Fux és Horváth elvtársak. A beszámo­lót az asszonytársakhoz Biczó elvtársnő intézte. A beszámoló­jában utalt arra, hogy milyen előnyöket élveznek a jelen tár­sadalmi rendszerben a régi vi­lággal szemben az asszonyok, főleg, ha ezt értékelni tudják és élnek is a jogok által biztosított lehetőségekkel. Ma társadal­munkban sok ezer­­ nő önfelál­dozó munkát végez, de ha tevé­kenységüket a nőmozgalom régi harcosainak tevékenységével ha­sonlítjuk össze, munkájuk­ lé­nyegesen könnyebbnek látszik, mögöttük áll a törvény, a jog, az államhatalom teljes súlyával. Munkájukért köszönetet kapnak dolgozó társaiktól, elismerést a párt és az állam vezetőitől, míg régen erről szó sem lehetett. Sok száz harcos, szervezett nő­munkás visszaemlékezése, élmé­nyeinek leírása, akik félig gyer­mekfővel ott küzdöttek már a nép szabadságáért vívott harc­ban, példaképül ma itt áll előt­tünk. A továbbiakban a tanács­­választási munkák eddigi érté­kelése keretében elismerőleg nyilatkozott azokról a Dombó­váron jelölő listára került asszo­nyokról, Fadgyas Károlyné, Gyenei Istvánné és Tüskéné ta­nácstag­jelöltekről, akik mint egyszerű munkás-paraszt asszo­nyok, a közösség ügyét ezúttal képviselik. A beszámolót élénk vita kö­vette. Az asszonyok a beszámoló minden pontjához hozzászóltak és­ kicserélték tapasztalataikat az ellenőrzési munkák terén és helyes javaslatokkal még inkább értékessé tették az értekezletet. Fél hétkor már égtek a villanyok az utcán, amikor az étterem előtt megelégedetten, jó hangu­latban búcsúztak el az összejö­vetel résztvevői a közeli viszont­látás reményében. Elérkezett november 16 ór­a ünnepi díszbe öltözött az or­szág, a tanácstagi és képvi­selőválasztási előkészületek utolsó szakaszukba érkeztek. A szavazó­lapok a friss nyomdafesték illatát árasztják, amelyeket az urna éhes, nyitott szája vár. Földművesszövetkezeteink aktíva csoportjai, maga a szövetkezeti tag­ság az elmúlt egy hónap alatt ko­moly erőfeszítéseket tett annak ér­dekében, hogy a választásokat ne zavarja meg semmi gátló körül­mény, hogy tudatában legyen min­den választópolgár annak, hogy sza­vazatára miért van szüksége a kö­zösségnek, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit miért kell demokratikus elvek és elgondolások alapján meg­választani? Most, amikor elérkezett az ünne­pélyes pillanat, hogy hitet tegyünk pártunk és kormányunk mellett,­­ még egyszer és ezzel befejezve munkánkat, látogassuk meg azokat a körzeteket, azoknak lakóit, akik­kel eddig kisgyűléseken, jelölő gyűléseken szoros barátságot kö­ltöttünk. A földművesszövetkeze­­­­teink tagsága ugyanazért harcol,­­s amiért a tanácsi szervek és a párt­szervezet aktívái, ugyanúgy tagjai­­­ a béke sokmilliós táborának, amely­­ harcol az elnyomás ellen A föld­­i­művesszövetkezeti mozgalom me­­­­gyénkben is a legtöbb tagot szám­lálja és minden egyes szövetkezeti tag szavazata egy tégla abban a vé­dőbástyában, amellyel eredményein­ket és további célkitűzéseink­et a szocializmus békés, nyugodt építését védjük, a­z eggyé forrottság fényesen bizonyítja az is, hogy me­gyénk képviselőjelöltjei és póttag­jai majdnem kivétel nélkül tagjai a földművesszövetkezetnek. Prantner József elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, Hunyadi Károly elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Péti János elvtárs, Bolvári Józsefné, Hosnyánszki Já­­nos, Kaszás Imre, Lakatos Antal, Batyalik István és a tamási járási választmány elnöke. Tóth József elvtárs, mint a Hazafias Népfront képviselőjelöltjei és póttagjai min­den szövetkezeti tag szavazatát ki­érdemelték már eddig is, és a­men­­nyiben ezt a szövetkezeti tagság sza­vazatával megerősíti, úgy biztos tá­maszai lesznek a szövetkezeti moz­­galomnak valóban képviselői orszá­gos szinten a szövetkezeti tagság­nak. Lengenek a zászlók a szavazóhe­lyiségek bejárata fölött, a fogadta­tás kedvességét vetítik a feliratok és az ünnepet tegyük még ünnepé­lyesebbé azzal, hogy a Hazafias Nép­frontra leadott szavazataink mara­déktalanok és teljes értékűek le­gyenek úgy számban, mint elviségé­­ben. —1 —6. Hol lehet a hiba? Furcsa,­­ olyan sokat váró érzés­sel indultam el kolleganőmmel Paks­ra, szétnézni a földművesszövetke­zet portáján. A pergő évektől fakuló emlékek kezdtek derengeni ben­nem, a fiatal évek sok szép perce, a vadgesztenyés Duna-korzó, egy bar­na lány, akinek a szeme csupa »i«, iszája, csupa »a«... Az emlékek panoptikája az embe­reket, a vén Dunát és mindent oly .ikedves szeretettel, életlüktetéssel ,­ teli délibábként tartja előttem, hogy szinte boldog voltam, hogy ennyi i­dő után egy napot paksi emberek­­­ között tölthetek. És mégis valami is furcsa volt érzéseimben. Amikor­­­ megérkeztünk, mégegyszer kimen­­­­­tem a régi emlékek szülőhelyére. A vadgesztenyés sétányt elsöpörte a­­ szürkén rohanó betonút, a vén Duna­­ hátán rőt ködök járták dermesztő táncukat és sárga faleveleket zárt kihullámsírjába Villany utcával szem­ben a zúgó örvény... Nem, ez nem a régi Paks, itt idegen lett minden, vagy tán én vétettem e hét kilomé­teres kőhalmaz misztikuma ellen?... Ekkor már kolléganőm dossziék fölé­­ hajolva, jegyzőkönyvekből próbált m­­egállapításokat tenni a földműves­­szövetkezet munkájára vonatkozó­lag. Nem szívesen fogadtak ben­nünket, nem tudom miért? Nem eb­ből indulok ki, amikor bírálatot per­­­­egtet papírra a tollam, ezt csak megjegyeztem, mert nem ezt vár­tam. Viszont szövetkezetpolitikai­­­ munkát is jobbat vártunk volna. Van a szövetkezetnek választott vezetősége, vannak olyan alkalma­zottai, akik maradéktalanul tudnák végezni munkájukat, de ez nem így megy. A vezetőségi ülésekről itt-ott i egy-egy jegyzőkönyv »akad«, de tar­talmilag még egy kis rosszul dolgo­­­­zó szövetkezettől sem lehetne elfo­gadni. Érdekes az is, hogy fizetés­emeléssel kapcsolatos kérelmet rend­kívüli igazgatósági ülésen tárgyal­ták. Ez ellen idáig sincs kifogás. Viszont ez év július 29-én — a rend­kívüli ülést megelőzően — a Járási Központ elnöke egy szigorú átiratot küldött a szövetkezetnek, amely a népi ellenőrzés során felmerült hiá­nyosságokat, súlyos hibákat rögzíti és azok megszüntetésére intézkedést követel a földművesszövetkezet ve­­zetőségétől. Amit a népi ellenőrök vizsgálataik során megállapítottak, le­tagadhatatlanul hiba és hiányosság volt a szövetkezetnél, de, hogy a né­pi ellenőrök védelmét szolgálom soraimmal továbbra is, azt kell mondanom, hogy ezeknél is nagyobb hiba volt, hogy az igazgatóság elnöke ezekről a megállapításokról a veze­tőséget egyáltalán nem tájékoztatta. Most már a népi ellenőrök ne res­­zeljék a fáradtságot és ellenőrizzék a hibák kiküszöbölését is, hogy a szövetkezet milyen formában oldot­ta meg. Sajnálom, hogy személyesen nem ismerem az igazgatóság tagjait, vé­­leményüket egyes dolgokról csak a jegyzőkönyv-töredékekből láthatom, és kénytelen vagyok elfogadni azt a részükről megnyilvánuló nemtörő­dömséget, amelynek hiába kutatom, az okát, egyelőre nem tudom, hogy hol lehet a hiba. Soraim nem dúsak az eseményektől, csupán egyetlen kérdéssel próbáltam foglalkozni, de ez a kérdés, ha megoldatlan marad, a földművesszövetkezet működése mindinkább tele lesz zökkenőkkel, a jó vezetés és irányítás hiánya lej­tőre juttatja a szövetkezetet. Ezek után úgy éreztem, hogy el­vitt minden emléket a víz, álmot, s időt magába zárt. Nem, ez nem le­het, hisz a tavasz úgyis visszajön, az idő nem véges. A paksi földműves­szövetkezet vezetőségének is módja van — bár ideje kevés —, hogy mun­káját kijavítsa. BALSAI LÁSZLÓ

Next