Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-21 / 275. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III. évfolyam, 275. szám. ARA: 50 FILLÉR Ünnepségek a párt megalakulásának 40-ik évfordulóján A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a következő Tolna megyei elvtársakat tüntette ki: Daradics Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság másodtitkárának és Báli Zoltán elvtársnak,, a megyei tanács elnökhelyettesének a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetést adományozta. Bregovics Mihály elvtársnak, a Simontornyai Bőrgyár pártszervezete titkárának a Munkaérdemérem kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke adta át.* Dombóváron zsúfolásig megtelt a járási kultúrház nagyterme, a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen. Az elnökségben részt vettek a munkásmozgalom veteránjai, a meghívott szovjet elvtársak, a párt járási ésy városi vezetői. Az ünnepi beszéd elhangzása után felszólalt az egyik szovjet elvtárs is, üdvözölve a párt megalakulásának 40. évfordulóját. A beszédek elhangzása után a középiskolások adtak nagyszerű műsort. Az énekkar régi munkásmozgalmi dalokat adott elő. Utána a járási pártbizottság fogadást adott a munkásmozgalom veteránjainak tiszteletére. A gyönki járás községeiben is ünnepi taggyűléseken emlékeztek meg a párt megalakulásának 40. évfordulójáról november 20-án. Ezt az ünnepi megemlékezést Diósberényben az új pártház felavatásával kötötték össze. Az új pártház építéséhez a falu dolgozói társadalmi munkájukkal is hozzájárultak. Az MSZMP Központi Bizottsága egy televíziós készüléket adományozott a pártszervezetnek, a megyei pártbizottság pedig egy világvevő rádiót. Ezen kívül az új pártház építésében legkiválóbb munkát végzettek között könyvjutalmakat osztott ki a megyei pártbizottság. * Hasonló ünnepi megemlékezésekre került sor a párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a többi járási székhelyeken és megyénk számos községében is. Már az emeleti födém és a tető munkáin dolgoznak az építők a Bonyhádi Cipőgyár egymillió-kétszázezer forintos beruházással készülő új épületén. Elkészülte után — előreláthatólag jövő év májusában — kap helyet benne a csákozó, a szabászat és a tanműhely. Négy italboltot alakítottak át kisvendéglőnek a megyében j Tolnán és Újdombóváron egy ital boltot, Nagymányokon pedig kettőt,s alakítottak át konyhával ellátott kistó vendéglővé az az idén. Az új kisvendéglő létrehozásai folymán a megye vendéglátó ételforgalma 9,1 százalékkal emelkedett. Je örvendetes módon visszaesett az égetett italfogyasztás. Az idei három-js negyedév során 54 százalékkal kevesebb égetett italt fogyasztottak jó megyénk lakói, mint 1955. hasonlóul időszakában. . Az égetett italok fogyasztásának csökkenése mellett a sör és a borfogyasztás viszont jelentősen emelkedett. — 1941-es népszámlálás szerint Magyarországon a nyolc éven felüli lakosság 12,3 százaléka volt analfa-, béta. Egyes városi, de főként falusig* iskolákban még a tanulás legelejeibb feltételei is hiányoztak. Na jó gyon sok volt az osztatlan iskola: a különböző évfolyamokba tartozó gyermekek összevontan tanultak , így a tanítás színvonala igen alacsony volt. JI$ f Péntek, 1958 november 21. A munkásőrök ünnepe Szekszárdon Az elmúlt esztendőben tartotta zászlóavató és névadó ünnepségét a szekszárdi járás munkásőrszázada. Ez a század mint ismeretes Cséby József elvtárs, az 1919-ben mártírhalált, halt Vörös Hadsereg ezredparancsnokának nevét vette fel. Újabb ünnepre készülnek Szekszárdon a munkásőrök. Az időközben megalakult Szekszárd város munkásőrszázada tart zászlóavató és névadó ünnepséget vasárnap, november 23-án. A város munkásőrszázada Béri Balog Ádám, a legendás hírű kuruc brigadéros nevét veszi fel. Az ünnepély a Mártírok terén pontosan 10 lírakor kezdődik. A MAI SZ À H^BAN: Átadták megbízólevelüket az újonnan választott budapesti képviselőknek (2. old.) Asszonyoknak , lányoknak (3. old.) Egymillió forintos tiszta nyereség a Szedresi Gépállomáson (5. old.) A megyék állattenyésztési versenyében Tolna az első A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága november 19-én megbeszélésre hívta össze a megyei főállattenyésztőket és főállatorvosokat. Értékelték itt az állattenyésztés fejlesztésének 1958. évi eredményeit és a megyék ilyen irányú versenyét. Majd megszabták a következő év állattenyésztési feladatait. Az értekezletről hazatérve Mohai László, a megyei tanács főállattenyésztője lapunk munkatársát a következőkről tájékoztatta: A tanácsi szektorban ide tartoznak a termelőszövetkezeti és egyéni parasztgazdaságok), különösen a termelőszövetkezetekben nagy gondot fordítottak az idén az állattenyésztés fejlesztésére, az állatok hozamának a növelésére. Jelenleg a termelőszövetkezetekben 100 holdra 15 szarvasmarha jut, ezen belül 7 tehén, körülbelül 10 százalékkal több a tavalyinál. Az állattenyésztés hozama a tavalyihoz képest — nem végleges számítások szerint — 30 százalékkal növekedett. Ezen belül az egy tehénre jutó tejtermelés 400 literrel több, mint az elmúlt évben volt. Van olyan tsz is a megyében, mint a harci Új Élet, ahol minden tehén törzskönyvezett, s ezek évi tejhozama meghaladja a 4000 litert. Összesen ebben az évben a termelőszövetkezetekben mintegy 1500 tehenet vettek törzskönyvi ellenőrzés alá. Számottevő eredményeket értünk el a vágómarhák súlyának növelésében, a minőségi tenyészállatnevelésben. Mindezek figyelembevételével Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának értékelése alapján országos viszonylatban Tolna megye az első. A versenyt pontozással értékelték. Eszerint Tolna megye 214 pontot kapott, vagyis legtöbbet. A szomszédos megyéket messze magunk mögött hagytuk. Az ugyancsak mezőgazdasági jellegű Somogy megye például csak 80 pontot kapott. tsz egész falu ünnepe lesz bátaszéki Búzakalász Tsz zárszámadása A bátaszéki Búzakalász Tsz Tolna megye egyik legjobb termelőszövetkezete, s érthető, ha munkáját, fejlődését az egész falu szemmel tartja. A nyár folyamán több mint kétszáz bátaszéki gazda fordult meg a tsz-ben, de eljött ide a pécsváradi járás gazdaküldöttsége is, legutóbb pedig a katolikus papok küldöttsége járta végig a termelőszövetkezetet. Az idén a termelőszövetkezet nagy lépést tett előre: elkészült három lakóház, befejezés előtt áll a 2 700 000 forintos költséggel épülő 120 férőhelyes tehénistálló, s jelentősen fejlesztették egyéb állatállományukat is. A nagy építkezések ellenére is jó munkaegységet tudnak fizetni Bátaszéken. Egy munkaegységre több mint 43 forint jut. Az idei zárszámadás az egész falu ünnepe lesz. A zárszámadásra 100 egyénileg gazdálkodó parasztot is meghívnak, de gondoskodnak arról, hogy azok is hallhassák a zárszámadási közgyűlés lefolyását, akiknek nem jut hely a tsz ünnepségén. Ezért a falusi hangoshíradón közvetítik a teljes zárszámadási közgyűlést, s így az egész falu népe hallgathatja a Búzakalász a Tsz elnökérnek beszámolóját. A közgyűlés után a bátaszéki földművesszövetkezettel kiállítást rendeznek, amelyen képeken és grafikonokon mutatják be a tsz egyesztendős munkáját. I ________________________ Öntözőtársulat alakul Madocsán Régi, évek óta visszatérő probléma Madocsán a Duna vizének hasznosítása, az öntözéses gazdálkodás. Szinte minden tanácsülésen és gazdagyűlésen szóba került az öntözőtársulat megszervezésének kérdése, s állandóan napirenden tartották. Ebben az évben aztán már egy lépéssel előbbre jutottak, s a községi Hazafias Népfront kezdeményezésére a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság szakemberei elkészítették azt a tervet, amelyben lefektették, hogy a hajókikötőtől a községbe vezető út két oldalán attól függően, hogy hányan és mekkora területtel lépnek a madocsai gazdák az öntözőtársulatba, többszáz holdnyi föld öntözésére kerül majd sor. Az öntözéshez szükséges vízmennyiséget a tervek szerint a madocsai hajókikötő közelében szivattyú segítségével emelnék ki. A víz földekre történő eljuttatására két lehetőséget javasolnak a vízügyi igazgatóság szakemberei. Az egyik javaslat szerint egy magasnyomású (6—8 atmoszféra) szivattyú segítségével földalatti csővezetéken juttatnák el a vizet, amelyet aknák, hordozható és összeszerelhető csövek beiktatásával vízszórók segítségével, eső formájában permeteznének a földekre. Második megoldásnak a fenti út mentén végigvezető nyílt töltésen épült csatornán történő elvezetést javasolják a vízügyi szakemberek. A vizet a fent ismertetett módon permetezéssel, vagy árasztással juttatnák a földbe. Az öntöző társulás tagjaira hárulna természetesen az öntözőberendezés költsége, amely olyan arányban oszlana meg, amilyen az öntözésbe bekapcsolt terület aránya. A beruházás összege, amelyre kölcsönt kapnának az előzetes számítások szerint legfeljebb holdanként és évenként 500 forintot tenne ki, s ebben az öntözőberendezés költsége, valamint a vízdíj is benne van. A berendezés költségét nyolc éven keresztül kellene letörleszteni. Ezután már csak a vízdíjat kellene fizetni, amely egy egészen csekély összeget tenne ki, tekintettel arra, hogy a vízdíjat a vízügyi igazgatóság a társulatok részére katasztrális holdanként legfeljebb 200 forintban állapítaná meg. Nagy jelentősége van az öntözéses gazdálkodásnak Madocsán. A községben tradíciói vannak az állattenyésztésnek. Éppen ezért a legeltetési bizottságnak elsőrendű érdeke lenne, hogy csatlakozzék az öntözési társuláshoz. Ezzel ugyanis meg lehetne valósítani a szakaszos legeltetést. Madocsán sok tekintélyes gazda, köztük idős Molnár János, Kovács János és a többiek támogatják az öntözéses társulás megvalósításának gondolatát nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is. Idős Molnár József például nem emelt kifogást, sőt felajánlást tett, hogy a csatorna a földjén húzódjon végig, mert mint mondotta, szívesen hoz áldozatot azért, hogy a régen óhajtott öntözőtársulat Madocsán létrejöjjön.t i ! A paksi termelőszövetkezet megoldotta a községi csemegeszőlő ellátását . Pakson hosszú ideig problémát okozott a csemegeszőlő beszerzése, mivel asztali szőlő helyett inkább csak bornak való szőlőt termeltek a gazdák. A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet az elmúlt években néhány száz négyszögölön csemegeszőőt is telepített. Az idén az új telepítésű szőlőről 15 mázsa kiváló minőségű asztali szőlőt adtak el a szövetkezet boltjában. A három évvel ezelőtt telepített 5 kataszteri hold nagyságú szőlőről 1 szövetkezet tagjai az idén holdanként átlagosan 33 mázsa szőlőt szüreteltek.