Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-02 / 259. szám
1958 .member 2. INNEN—ONNAN Járási Mezőgazdaság-fejlesztési Bizottság alakult e hó 27-én a Szekszárdi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság mellett. A bizottság munkájában a különböző állami és gazdasági szervek mezőgazdasági szakemberei és vezetői vesznek részt. * A madocsai tsz-tagok viszontlátogatásra hívták meg a Paksi Konzervgyár munkásait, a paksi munkás— paraszt találkozón való részvételük alkalmából.* Megyénkben az elmúlt héten sok helyen tartottak kisgyűléseket. Eddig a paksi járásban 100, a bonyhádi járás 14 községében 140, a tamási járásban pedig mintegy 180 kisgyűlésen beszélték meg az előadók az ott megjelent dolgozókkal a legfrissebb bel- és külpolitikai eseményeket. * A dombóvári Ifjúsági Akadémia legutóbbi két előadásán 100-an vettek részt, ahol „Az értelmiség helye és szerepe a szocializmus építésében” c. témát ismertette az előadó. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Egy sofőr kellemes csalódásai Októberben korábban esteledik. Alfréd, a sofőr tétlenül lődörgött a bátaapáti utcán és várta gazdáját Hans Hoppfe urat. A vadászat sokáig elhúzódott. Végül is már koromsötét volt, amikor megjelent az erdőgazdaság fogata, amely a nyugatnémet vadászt hozta. — Ha a szállására vitted az uradat, utána gyere el hozzám vacsorára, — mondta németül Werner Péter, az erdőgazdaság fogató, se a sofőrnek. — Odatalálsz a házamhoz? — Igen, igen... odatalálok. Köszönöm a meghívást, — hálálkodott Alfréd és indult a gépkocsihoz, hogy ajtót nyisson az óra előtt. Nem kellett sokat várni a Werner-családnak. A vendég néhány perc múlva megérkezett. — Érezze otthon magát, foglaljon helyet — biztatta a vendéget Wernerné és egy hatalmas porcelántálban gőzölgő csirkeaprólékot tett az asztalra. — Hát maga is beszél németül? — fordult csodálkozva a sofőr az asszony felé. — Igen. Erre mifelénk sok németajkú lakik. ■— És szabadon beszélhetik a német nyelvet? — Miért ne beszélhetnénk? — nevetett az asszony. — Hát... Mifelénk? Essen környékén például nem jó szemmel nézik, ha valaki franciául karatyol.. Mert azt tartják, hogy aki Németországban lakik, az beszéljen németül. — Volt idő, amikor nálunk Magyarországon is efféle nézetek uralkodtak — nevetett Werner Péter —, de ez már a múlté. Az, hogy magyar, német, vagy délszláv valaki sem előnyt, sem hátrányt nem jelenthet számára. — Nem vagy te kommunista, Péter? — kérdezte kissé gyanakodva a sofőr. — Nem vagyok. De hát így van, nem mondhatom másként. — A község vezetői között is nem német anyanyelvű? — fűzte tovább Alfréd a kérdést, miközben az ízletes csirke aprólékkal bajlódott — Van bizony — hagyta rá a ház ura. — Czank Henrik már régóta tagja a bátaapáti tanács végrehajtó bizottságának. — Érdekes egy ország ez a Magyarország — jegyezte meg elmerengve a sofőr. — Nálunk Nyugat-Németországban nagyon sok rosszat mondanak róla, de én mióta itt vagyok, mindennek az ellenkezőjét tapasztalom. — Igyunk — nyújtotta a poharát koccintásra Werner Péter. — Hol vetted ezt a finom bort? — Nem úgy vettem. A saját termésem. — Neked szőlőd is van? — Van egy kevés. — Mennyi borod lett? — Nem sok. Eladásra nem került. De azért egész éven át jut az asztalra, — mondta csendesen a ház ura. — Tegnap unalmamban benéztem egy-két házhoz, itt Bátaapátiban és csak csodálkoztam — jegyezte meg a sofőr. — Itt mindenki baromfit tart, az ólakban kövérdisznókat látni, van olyan porta, ahol hármat is. A gyermekek szép, tiszta ruhákban járnak. Nálunk meg azt írják az újságok, hogy nyomor van Magyarországon. — Csak volt, de már nincs — nevetett a gazda. Befejezték a vacsorázást. Werneré nekiállt, hogy leszedje az edényeket. A házigazda újból töltött. Sokáig csendben ültek. Alfréd kezdte újból a beszédet. — Tudod mi tűnt fel nekem legjobban itt nálatok? — Micsoda? — Az, hogy itt a vezető, meg a beosztott között látszólag semmi különbség nincs. — Hogy értsem ezt? — csodálkozott Werner Péter. — Hát úgy, hogy neked nincs szükséged arra, hogy kedvébe járj a főnöködnek, tetszelegj előtte, add a szépet, a jó fiút... Megfigyeltem. A beszédedben a mozgásodban nincs semmi alázatosság, amikor a főnököddel beszélsz. Sőt láttam azt is, hogy egy asztalnál poharazgattál vele.— Hát persze ez így van — bólogatott a házigazda. — De nálunk sem voltam mindig így. Az egykori parádés kocsisok, meg sofőrök nálunk is szolgáik voltak uraiknak, nem pedig beosztottjaik. Szolga és beosztott között pedig óriási különbség van ám pajtás. Az én főnököm nem korlátlan úr, hanem erdészetvezető, aki ha jó munkát végez, akkor az is marad élete végéig De ha nem felel meg a követelményeknek, éppen úgy eltávolíthatják, mint engem, a fogatost. Nálunk demokrácia van komám. Nálunk csak addig felel meg valaki, amíg a társadalom javára munkálkodik, így társadalmi érdek és egyéni érdek szorosan összefűződik. — Nem vagy Te kommunista? — kérdezte megint a sofőr. — Nem! — De tanulod a marxizmust, valami esti iskolán, vagy szemináriumon? —• Hogy tanulnám? Nem tanulom én. — Hát akkor hogy-hogy mégis úgy beszélsz, mint egy kommunista agitátor — álmélkodott a sofőr. A házigazda visszakérdezett. — Hát beszélhetek-e másként, ha az igazat akarom mondani? Hiszen te magad vetetted fel, hogy nálunk nincs akkora különbség ember és ember között!? Alfréd előredőlt a székben, a tenyerét álla alá támasztotta és hosszasan tűnődött. — Igyunk... Egészségedre! Utolsó cseppig megürültek a poharak. A sofőr arca a szesztől kipirosodott. —• Tegnap bentjártam Bátaszéken. Az erdészet központjába vittem az uramat és képzeld egy emeletes épületből, amelynek a homlokzatán vörös csillag díszelgett nagy sereg papot láttam kijönni. Jókedvűnek, gondtalannak látszottak. Az uram kíváncsi volt arra, hogy hol jártak az egyházatyák. Kiküldött a kocsiból, hogy a mellettünk nyüzsgő piaci forgatagban érdeklődjem felőlük. Szerencsém volt. Az egyik körteárus néni németül társalgott bundába öltözött vevőjével. Amikor a vevő elment, érdeklődni kezdtem a nénitől. Mit gondolsz mit mondott? Felvilágosított arról, hogy a papi küldöttség a Búzakalász Termelőszövetkezet vendége volt. — Mit csodálkozol ezen? — kérdezte Weiner Péter. — Mit csodálkozom? Hát nálunk mindenki úgy tudja, hogy itt üldözik a papokat. — Hetvenötezer nyugatberlini lakos nézte meg az „Atelier am Zoo” nevű bemutató filmszínházban a „Szállnak a darvak” című szovjet filmet. A nagy érdeklődésre való tekintettel többször is el kellett halasztani egy élvonalbeli olasz film bemutatóját. A szovjet film nyolc hétig volt műsoron s még az utolsó napon is telt ház előtt pergett. Jelenleg 31 nyugatberlini moziban játszák. A „DFH” nyugatnémet filmkölcsönző szerint a Szállnak a darvak az egyik legeredményesebb filmnek ígérkezik. — Az csak mese — nevetett a házigazda. — Csodálkozni fogsz talán, de én hallottam olyan papról is, akit az ellenforradalmirok meg akartak gyilkolni, csupán azért, mert békepap volt... Aki beleilleszkedik a mi társadalmunkba, akinek a céljai nincsenek ellentétben a nép céljaival, azt nálunk nagyon megbecsülik... Csak a Mindszenty-félékkel nincs jó viszonyban álamunk, ami érthető is. Alfréd a tizedik pohár bor után nótázni kezdett. A házigazda vele dúdolta a dalocskát. Éjfél körül járt már, amikor felkerekedett a sofőr és elindult Péter kíséretében a szállása felé. Útközben áradt belőle a szó. — Sokfelé jártam már Hans Hoppfe úrral. Legutóbb Franciaországban, Svájcban és Dániában voltunk üzleti úton. Sokféle emberrel beszéltem. Százféle életbe belepillantottam. Meg tudom különböztetni a jót, a rossztól, megvallom nem szívesen jöttem Magyarországra, azt hittem Magyarországon nyomor és szegénység fogad. Kellemesen csalódtam. Az itteni élet, az itteni emberek nagyon tetszenek nekem. Egy kissé irigyellek is benneteket a nyugodt életetekért és főleg azért, hogy demokrácia van nálatok. Itt nincs senkinek arra szüksége, hogy a másik előtt megalázkodjék. — Nem vagy te kommunista? — kérdezte nevetve Werner Péter. A sofőr elértette a viccet. — Csak az igazat mondom. Arról pedig nem tehetek, hogy az igazság a kommunistáknak kedvez — válaszolta. (Haypál) ________________________________________________________ 9 HÍREK — Ügyeletes orvos november 2-ára, vasárnap dr. Horváth József Szekszárd, Széchenyi utca 68. Telefon: 26—21. — Megyénk képviselőjelöltje, Vass Istvánná kedden családlátogatást tartott Mórágy és Mőcsény községben. Este pedig választói nagygyűlésen vett részt a mórágyi kultúrházban, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők. • Eddig öt KISZ ezüstkalászos, elsőéves gazdatanfolyam alakult megyénkben, amelyeknél november 15-én kezdődik az oktatás Ilyen ezüstkalászos gazdatanfolyamot indítanak többek között a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet KISZ fiataljai is. — Tolnán korszerű kisvendéglő nyílt a volt tiszti kaszinó épületében a közelmúltban. A kisvendéglő már az első napokban is jelentős forgalmat bonyolított le.: — Virágzik a bürokrácia Costa ricában. A városokat járó házlakóknak engedélyt kell kérni, hogy szamár húzta bordáikon az utcákon vonuljanak. Az igazolványhoz nyolc fénykép szükséges, kettő az ószerest, a többi pedig a szamarat ábrázolja, három élőből, három pedig hátulról. Hetven árva gyermeket gondoznak a bonyhádi József Attila Gyermekotthonban. Az otthon fenntartására évente több mint 600 000 forintot fordít az állam. — Karvastagságú szarvasagancsra bukkantak a föld színe alatt nyolc méterre a zalaszentgróti homokbányában. Az értékes, megkövesedett lelet a zalaegerszegi göcseji múzeumba kerül. — Száztízezer forint költséggel új bőr- és textilipari gépeket biztosítottak a Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ-ben, s a régi üzemházat is korszerűsítették ebben a megyében. — Motorosok figyelem! 125 és 175 köbcentis motorkerékpárokhoz hatvoltos, műanyagházas akkumulátort készít az Akkumulátorgyár. Az új cikk tetszetősebb és jobb az eddigieknél. Újabb, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idejében a paksi járásban használt bélyegzőlenyomatot találtak a Megyei Levéltárban. A bélyegzőben lévő pöröly és kalapács szimbolizálja a Magyar Tanácsköztársaság munkáshatalmi jellegét. » — A magyar könnyűipar 19 0-ben 666 000 férfi öltönyt készített. Ez a szám 1957-ben 987 000-re emelkedett. — Kétszáznegyvenei forintot hozott a bonyhádi Dózsa Népe Ttz-nek a 90 holdas halastava, miután a lehalászással végeztek. A jövő évi halgazdálkodás alapjait, a halivadékokat átteleltetésre egy 10 holdas tóba helyezték át. — Négy forintról Három forintra esett a savanyúkáposzta ára a szekszárdi piacon. — Vásárok: November 2-án: Dunaföldvár, Kaposvár, Pécs. November 3-án: Tolna. November 4-én: Simontornya, Soltvadkert. November 5-én: Attala, Perkáta. — Egy esőköpenyt szolgáltattak be a BM Városi és Járási Rendőrkapitányságra. Jogos tulajdonosa ott átveheti. — A BM Városi és Járási Rendőrkapitányságra talált tárgyként egy esernyőt szolgáltattak be. A jogos tulajdonosa ott átveheti. Egy tsz asszony második műszakja Tisztaság és rend uralkodik a szoba-konyhás, kamrás lakásban. Minden a helyén van, az asztalié van terítve, a fa és a víz bekészítve várja a gazdaasszonyt. Papp Józsefné, a tolnai Alkotmány Tsz tagja hazaérkezve megelégedetten néz körül kis »birodalmában«. Nem tűnik fel neki különösebben a rend, hisz ez náluk már természetes. — Sok asszony — különösen így ősz táján, amikor egyre rövidülnek a napok, nem ér ki a panaszból — mondja. — Elégedetlenek az élettel, szidják a második, illetve a harmadik műszakot, sőt közülünk egy-kettő már elkeseredésében arra gondol, hogy kilép a tsz-ből, mert képtelen arra, hogy az egésznapi munka után késő este főzzön, takarítson, dolgozzon a családra. Nálunk más a helyzet. Férjem és tíz éves fiam segítenek — mondja elégedetten. Az igaz, hogy amióta én is dolgozom, nálunk ez így van bevezetve. A férjem, aki a tolnai BELSPED műhelyében dolgozik, szívesen segít a háztartási munkában és a fiam is. Együtt összefogva segítenek és soha sem mennek el hazulról anélkül, hogy előbb rendet ne tegyenek. Pappné »műszakja« reggel 6 órakor kezdődik, amikor a tolnai Alkotmány Tsz tejesboltjában elkezdi mérni a tejet és este ér véget, amikor az esti fejésű tej is elfogyott. A tolnai üzemekben dolgozó asszonyok szívesen vásárolnak a tsz-boltban árusított tejből, jó íze és magas zsírszázaléka miatt, másrészt azért is, mert igen kényelmes nemcsak reggel, hanem este is megvásárolhatják a tejet, amely a gyermekek reggeliztetéséhez, illetve vacsoráztatásához szükséges. Nemcsak a telmérést végzi Pappné, hanem ezen a munkán kívül megvan a kimért területe is, amelyet lelkiismeretesen megművel. Ilyen értelemben, amikor otthonába kerül és a háztartási munkát végzi, ezt már Pappné harmadik műszakjának lehet számítani, s ezt a munkát teszi számára könnyebbé férje és fia, akik segítőtársai. — Kezdetben munkatársai bizony sokat húzták az uramat, s erről beszélgettünk is. De miután látták, hogy Józsi nem törődik velük, abba is hagyták. És különben is, férjem sohasem szégyellte bevallani azt, hogy segít a háztartási munkában. Mint mondja, nem is tudná megtenni azt, hogy újságot olvasva elnézze, hogy én egyedül kapkodjak a vacsora készítéssel. Nekem pedig nagyon jólesik, mert ebből nemcsak a szeretetet és a megbecsülést látom, hanem munkám elismerését is. Férjem számára ugyanis nem közömbös az, hogy az én 250 munkaegységem, amelyet a tsz-ben szereztem 40 forintjával számolva mennyire emeli évi jövedelmünket. P-né AMIT A BETAKARÍTÁSRÓL TUDNI KELL A gyomos foltokat külön kell lekaszálni, kupacokba gyűjtve, majd megszárítva el kell égetni. Minden mozgatás a gyommagvak milliárdjait szórja sírét a szántóföldeken, a szérüskerteken, úton-útfélen. De ha ezek a gyomok silótakarmányba kerülnek, rontják annak minőségét, sőt egyes mérgező magvak ezen keresztül az állatok takarmányába is juthat. A silóba jutott gyommagvak nagy része még a hidegerjesztés körülményeit is kibírja, sőt az állatok bélcsatornáján keresztül jutva is megtartja csírázóképességét. A VADGESZTENYE, MINT DARAPÓTLÉK A vadgesztenye, vagy más néven lógesztenye keményítő értéke — tehát hizlaló tápanyaga — megközelíti az árpáét. Sokat azonban nem lehet belőle etetni, mert kesernyés íze miatt nem kedveli a jószág. A vadgesztenyéből ki lehet vonni a kesernyés ízt, ha a gesztenyét durvára megdaráljuk, majd két napig áztatjuk, mialatt a vizet háromszor-négyszer le kell cserélni. A keserű ízt pörköléssel is el lehet venni és az így megmaradt enyhe kesernyésséget melasszal lehet ellensúlyozni. Az állatokat fokozatosan lehet rászoktatni a vadgesztenye etetésére és leginkább a birka kedveli, de a szarvasmarha is elfogyasztja, a darakeverékekben körülbelül 10—15 százalék arányában. A BOR SAVANYÚSÁGÁNAK TOMPÍTÁSA Különösen az idei évben fontos, hogy a bő termésből kezeléssel kitűnő minőségű bort tudjanak előállítani a gazdák. A leggyakrabban előforduló úgynevezett betegség a bor savanyúsága, amely rendszerint a szüretelésnél előforduló tisztátlanság vagy a hordó hibája miatt következik be. Hogyan segíthetünk a bajon? A legegyszerűbb módja, ha minden hektoliter borhoz 60—150 gramm szénsavas meszet keverünk. A mész a borkősavval és a borkővel egyesül, és leülepedik a hordó fenekére. Ha nem nagyon savanyú a bor, akkor 60—100 gramm szénsavas mész is elegendő. Vigyázni kell azonban arra, hogy a 150 grammnál több szénsavas mész felhasználása káros, mert a bor mész és lúgos ízűvé válik. A meszet részletekben kell a hordóba keverni, amelyet másnap ismét keverni kell. A leülepedés után egy hónapra kell az így megjavított bort fejteni. MILYEN LESZ AZ IDŐJÁRÁS NOVEMBERBEN A november a késő ősz hónapja, amely rendszerint borult, ködös időjárást hoz. A napsütés időtartama e hónapban erősen visszaesik és átlagosan már csak 60—80 órára számíthatunk. A ködös napok száma 4—8 között, a hegyeken a 10—17 is lehetséges. Várható időjárás 1958. novemberére. Az első hét enyhébb, szárazabb jellegű, a második, a harmadik hét csapadékos. A hónap közepén erős lehűlés várható, havaseső, havazás lehetséges. Az utolsó hét ismét szárazabb, hidegebb és már kisebb fagyokkal. i i