Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

1958 november 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Adósságot törlesztünk, a 30-as évek munkásmozgalmával és mártírjainkkal szembeni adósságot. Kevesen tudják, hogy Szekszárdon nemcsak 1919-ben, de a 30—10-es években is erősnek mondható kommuista mozgalom volt, hogy a párt itt is — mint sok helyen — működött, szervezte, nevelte a dolgozókat, a fasizmus, az elnyomás ellen. Ezt a mozgalmat és bátor harcosainak tevékenységét próbáljuk ismertetni néhány cikk keretében. 1. Nem felejtünk... Orvul tőrbecsalták és kivégezték haideckerek, a vértesiek, a gömbösök a Tanácsköztársaság vezetőit Szekszárdig. A dicső harcokat követték a megtorlások, a kivégzések, tobzódtak a tiszturak a nép legjobbjainak vérében. A fiatal mártír kommunista katonatiszt, Kovacsics György holttestének felravatalozásakor nem kísérte őt senki hozzátartozó utolsó útjára. Hatalmas tömeg gyűlt össze. Szinte tüntetésszámba menő megmozdulás volt az, amikor a diákok lehajtott fejjel, sapkájukkal a kezükben énekelték: »Kitették a holttestet az udvarra, nincsen anya, aki őt elsiratja. Most látszik meg ki az igazi árva, senki sem borul a koporsójára.« Nem maradt szem szárazon a hatalmas tömegben, zokogtak az anyák, sírtak a távollévő édesanya helyett, siratták az értük harcolva elesettet, a bitangul elrabolt fiatal életet. Nem felejtettek a szekszárdiak, a hamu alatt izzott a parázs... És az 1919-es hősöknek is akadtak utódaik... 1922-ben a szekszárdi cipészmunkások szakszervezetet alakítottak, először illegálisan, majd legálisan is. Érdekvédelmi szervezetet mertek alakítani Goldberger Manó, Tóth László, Csehi Ferenc és Simon cipészek. Nagy szerepe volt a szervezésben Prantner Ferenc cipésznek, akinek apját 1919-ben a fehér tisztek kivégezték. — Még mit nem? — hördültek fel az urak. Ezeknek még nem volt elég? összefogdosták, véresre verték a vezetőséget, majd szétverték, szétszórták a szervezetet. A nép körében legendák keltek és szájról-szájra jártak az 1919-esek hősiességéről, emberségéről. ,,A vörös Váczi jól megadta”. A kőművesek mesélték a fiataloknak, hogyan is történt az öreg kőműves igazságszolgáltatása. Váczi István 1919 őszén a szekszárdi fogház magánzárkájában töprengett sorsa felett, amikor hirtelen kivágódott az ajtó és kutyakorbáccsal a kezében belépett oda Haidecker főhadnagy úr. Miután a fogházőrt — akinek a jelenléte „zavarta” őt — elküldte még a folyosóról is, elkezdte a kutyakorbáccsal ütni-verni a foglyot. Az öreg Váczi meg — jó erőben lévén — kiragadta a korbácsot a kezéből és a csak nyüszíteni tudó főhadnagyot véresre verte, majd a nyitott ajtón át megszökött, Jugoszláviába emigrált, ott keresett egy időre menedéket. A Cséby-fivérek nagyszerű emberi tulajdonságairól, emberségéről, igazságszeretetéről, hosszú éveken keresztül mesélték a különféle történeteket. öreg Mayer Mihály mindig emlegette: „Cséby Jóska megmondta, az orosz testvér fog segíteni.” Számontartották még a felszabaduláskor, 25 év távlatából is, kik mentek ki Szekszárdról 1919. után a „szovjetbe”, Ribling Józsefet, Kövendi Sándort, Szíjjártó Lajost mindig emlegették. Szinte szállóigévé vált: „Jön majd a Ribling Jóska, egész ármádiával, nem hagyja ezt és segít az orosz testvér.” Fejős Franci bácsi, a kőműves, titokban az Internacionáléra tanítgatta az építőipari fiatalokat. Az értelmiségiek legjobbjai is híven őrizték a forradalmi emlékeket, így idős Sárosy bácsi — aki 1919-ben más városban viselt funkciót — megőrizve a marxista könyveket, odaadta az ifjúmunkás Pozsonyi fiúknak, hogy olvasgassák, tanuljanak belőlük. Nem egyszer lehetett hallani itt-ott félmondatokban az „áruló pecsovicsokról”, vitéz Vendel és Rácz kapitány urakról, akik 1919-ben becsapták a kommunistákat, belülről bomlasztották a Tanácsköztársaságot. A nép nem felejt... Mélyen élt az egyszerű emberekben az a hit, hogy kell és lesz is változás. Nem felejtették el, hogy a Tanácsköztársaság rövid idő alatt mit adott a népnek és a Horthy-rendszertől kapott nyomorúságot, terrort nap mint nap a bőrükön, a húsukon érezték. Bízott a mi népünk egy szebb, jobb, másik világba. És ez a talaj Szekszárdon megfelelőnek látszott a mag, a forradalmi mozgalom befogadására. Következik: „Illegális pártsejt alakul” című cikkünk. Somi Benjaminné Jegyzetek Paks község KISZ-alapszervezeteinek életéből Pakson KISZ alapszervezet működik 187 taggal. Mit is dolgoztak ezek az alapszervezetek az elmúlt néhány hónap alatt? A járás egyik legnagyobb községe Paks. A tavasz folyamán a KISZ-szervezetek munkájáról beszélni még nem sokat lehetett. De annál többet lehet a jelenlegi időszakban. A választási kampány ideje alatt ezek az alapszervezetek szervezetileg is megerősödtek. A járásnak olyan alapszervezetei vannak itt, melyek méltón részt vettek a választást előkészítő munkákban. A választás előkészítése során 140—150 fiatal segített állandóan a pártszervezetnek és a Hazafias Népfrontnak. Naponként mintegy 20—25 KISZ fiatal tartózkodott a jelölőgyűlések, kis gyűlések megtartásának ideje alatt a helyi pártszervezet helyiségében. Ezek a fiatalok áldozatot nem ismerve dolgoztak. A társadalmi munkától nem félnek, hanem önként vállalják azt. Ezt a tényt igazolja, az új választók gyűlésének megszervezése. összehívtak 25 KISZ fiatalt, hogy adjanak nekik megbízatást az új választók kiértesítésében. A 25 fiatal helyett 55-en jöttek el megbízatást kérni az alapszervezet vezetőségétől. Az öt alapszervezet közül ki kell emelni a paksi falusi és a gimnáziumi KISZ-szervezeteket. E két szervezet fiataljai éjjel-nappal állandóan dolgoztak. Azonkívül, hogy a helyi szerveknek segítettek, naponta három-négy fiatal a járási bizottságon dolgozott, mint társadalmi aktíva. Ezek a fiatalok minden elismerést megérdemelnek. Jó munkájuk elismeréséül a járási KISZ bizottság 10 fiatalnak adott könyvjutalmat.♦ Pakson három alapszervezetnél van szervezett oktatás. A falusi alapszervezetnél 45, a konzervgyári alapszervezetnél 35, a gimnáziumi alapszervezetnél 34 fiatal jelentkezett oktatásra.* A tagkönyvcsere megszervezéséhez alapos szervező munkával kezdtek hozzá. A gimnáziumi alapszervezet befejezte az összeírást, összeszedte a tagkönyvek árát, és rendezték az egész évi tagdíj elmaradásukat. Ugyanakkor a falusinál, a konzervgyárnál az elbeszélgetések és összeírási munkák befejezés előtt állanak. Ezekről az alapszervezetekről fél évvel ezelőtt a járási bizottságnál úgy nyilatkoztak, hogy a járás egyik leggyengébb szervezetei. A jó szervező és nevelőmunka hatására ma úgy nyilatkoznak róluk, — főleg a falusi, gimnázium és konzervgyár alapszervezetéről, — mint a járás legjobb alapszervezeteiről. Minek köszönhető, hogy eddig eljutottak ezek az alapszervezetek? Elsősorban annak, hogy a járási bizottság a helyszínen is komoly gyakorlati segítséget adott az alapszervezetek vezetőinek. Minden bizodalom megvan ahhoz, hogy az elkövetkezendő időkben még jobb munkát végezzenek ezek az alapszervezetek. Ehhez még szükséges a helyi alapszervi vezetők önállóságra való nevelése. Még nem elég bátran mernek kezdeményezni, önállóan dolgozni. Ha a járási bizottság az elkövetkezendő időkben is megadja azt a támogatást, amit eddig adott és az alapszervi vezetők öntevékenyebben dolgoznak, akkor még eredményesebben tudják szervezni, nevelni a fiatalokat. Ülést tartott a Megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, amelyen a választási munkákban kifejtett tevékenységét értékelte a megye nőmozgalmának, valamint a dombóvári járásban folyó oktatási és kultúrmunkákról szóló beszámolót hallgatta meg a Megyei nőtanács a téli oktatással kapcsolatos munkatervét vitatta meg. A végrehajtó bizottság ülésén részt vettek a nőtanács járási titkárai is. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a nőmozgalom számára az első nagy önálló feladat a választási munkák segítése volt, mellyel pártunk a nőmozgalom aktíváit, harcos, derék asszonyait megbízta. Ebben a munkában erősödött, izmosodott, bővült a nőmozgalom megyénkben. A nőmozgalom aktívái, a reájuk bízott feladatokat végrehajtották, a választott szervek, a nőtanács megyei, járási, községi végrehajtó bizottságai irányításával. Sok különböző rétegekhez szóló rendezvény volt, amely nemcsak színessé tette a nőtanácsok munkáját, de a választási harcban is adtak segítséget. A különböző üzemekben történő asszonylátogatások, mint a bonyhádi üzemekben, a Simontornyai Bőrgyár meglátogatása, a szovjet—magyar asszonytalálkozók, a szülők és pedagógusok ankétja, az értelmiségi nőtalálkozó, az őszirózsás forradalom évfordulójára a női mártírok életének és munkájának ismertetése, mind-mind a nők különböző rétegét mozgósították,, vonták be a munkába. Megerősödött a nőtanácsok és a nőbizottságok kapcsolata, a közösen végzett munka megalapozta a további jó együttműködést. A választás napján a nők keze-nyoma, a fiatalok munkájával közösen minden szavazóhelyiségen meglátszott. A második napirendi pontnál a végrehajtó bizottság tagjai, a dombóvári járás beszámolóját vitatták meg, amely a téli oktatási, kulturális munkák, a szakkörök tapasztalatairól adott képet, s tájékoztatott az őszi SZMK vezetőség választásról, az első szülői értekezletekről. Dombóváron például egyik-egyik iskolában 200—300, Újdombóváron 200, Mászlonyban 70, Vörösegyházán 50—60 fő vett részt és hallgatta meg a pedagógusok gyermeknevelési előadását. A beszámoló a gyermeknevelési előadások mellett sokoldalúan mutatja meg a dombóvári járásban folyó kulturális nevelőmunkát. Kitért a különböző szervek, mint a Hazafias Népfront ,a pedagógusok, a különböző nőbizottságok, a Vöröskereszt segítségére, arra a nagy összefogásra, amellyel eredményesen tudják a kulturális feladatokat a járás területén megoldani. A KISZ leánytanácsaival a különböző szervek bevonásával szakköröket szerveznek a községi kultúrházakban. A népművelési csoporttal és a Hazafias Népi fronttal közösen Kocsolán és Nakon közismereti iskolát szerveznek, s melyre nagyszámban mozgósítják a nőket is. A hallgatók a magyar irodalomról, történelemről és más különböző szakelőadásokat hallgatnak meg. A téli oktatási munkaterv ismertetése után a két napirendi pontot és a munkatervet együtt vitatta meg a végrehajtó bizottság. Bolyás Józsefné, a végrehajtó bizottság tagja elmondta hozzászólásában, hogy Bátaszéken a nők téli oktatása, kulturális nevelése terén igen komoly előkészületek vannak. Több szakkört kívánnak beindítani, melynek szervezését közösen hajtják végre a földművesszövetkezeti nőbizottsággal, a KISZ bevonásával. Felvetette, hogy helyesek a szülők és pedagógusok összejövetelei, de ez ne korlátozódjék az első és a nyolcadik osztályra, hanem a többi osztályokra is terjedjen ki. Beszélt még a megválasztott női tanácstagokkal való foglalkozás fontosságáról, egyben pozitívan értékelte a dombóvári járás beszámolóját. Dr. Pelikán Erzsébet a nők és a szülők átképzésének, a gyermeknevelés kettősségének problémáját vetette fel. — Ne felejtse el a szülő, hogy a gyermeke már a szocialista társadalomban él és nevelődik, ennek szellemében kell a családi nevelésnek is folynia — mondotta többek közt. Helyeselte az értelmiségi nőtalálkozó megtartását, egyben javasolta, hogy ezt a megyei nőtanács kéthavonként rendszeresítse, melyet világnézeti, ideológiai előadással bővítsen. — Vonjuk be az értelmiségi nőket a munkába, például szakelőadások tartására a jogász, a doktor, a pedagógus nőket bízzuk meg konkrét feladatokkal és a feladatok elvégzéséről számoltassuk be őket. Sok gondot kell fordítani a kisebb községekre, a nehezen megközelíthető pusztákra, egyszóval olyan helyekre, ahova a kultúra nehezebben jut el — hangoztatta végül. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a beszámoló és a hozzászólások alapján, hogy az elkövetkezendő időben nőtanácsaink nagyobb gondot fordítsanak a kisebb községekre, eldugott helyekkel való törődésre, a különböző rétegekhez szóló rendezvények tartására, mint az értelmiségi, kisiparos nők, vagy feleségek részére, az egyéni és tíz parasztaszonyok bevonásával. Több kérdést tettek fel befejezésül a végrehajtó bizottság tagjai, melyben a dombóvári járás egy-egy rendezvényének módszereiről kértek tájékoztatást. Takács Mihályné megyei nőtanács v. b. titkára Új pártház Mucsiban és Diósberényben A KMP megalakulásának évfordulója alkalmából két Tolna megyei községben avattak új pártházat. Mucsiban Daradics Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára tartotta az ünnepi beszédet. Diósberényben Katona Jósef elvtárs, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője pénz- és könyvjutalmat adott át azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek, akik a legjobban vették ki részüket a pártház építésében. 3 INNEN— ONNAN A KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott gyönki ünnepi párttaggyűlésen részt vettek és felszólaltak pártonkívüliek is. Reiszl Henrik egyéni paraszt arról beszélt, hogy élete legnagyobb élménye az volt, amikor 1917-ben Leninnel beszélgetett. Elmondotta, hogy amiről akkor beszélgettek, ma már jó részt valóra vált. Kérte a kommunistákat, továbbra is kövessék a nagy Lenin tanításait. A bonyhádi járásban 23 községben alakultak meg a tanács keretén belül működő MSZMP-csoportok. * A Szekszárdi Járási Pártbizottság legutóbb titkári értekezleten értékelte a választás tapasztalatait, valamint megtárgyalta a járási önkéntes tűzoltó testület munkáját és a feladatokat. * Veterán-találkozót rendezett azlmúlt napokban az ozorai nőtanács. Ezen részt vett a munkásmozgalom tizenöt helyi öreg harcosa, valamint éhány szovjet vendég is. * A Szekszárdi Városi Nőtanács nagyban készül a december 6-i Télapó« és a karácsonyi »Fenyőfa« ünnepre. Ebből az alkalomból újszerűen karácsonyra nem egyénileg szándékozzák meg a gyermekeket, hanem az iskoláknak szóló kollektív ajándékozásra készülnek. Egy"■«tv iskolának vagy asztalitenisz"elsze-e’ést, vagy tásasjátékot, vagy fitball-labdát és más ehhez hasonló játékokat adnak. Az ajándékozáshoz az anyagi eszközöket a december 6-án megrendezendő Katalinba! bevételéből biztosítják.