Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

1958 november 16. GAZDÁKNAK A MEZEI POCOK az őszi gabonavetéseket A Honosén csapadékmentes őszi és téli időjárás esetén károsítja súlyosan. Irtása cinkfoszfid-tartalmú Arvalinnal ha­tásos. Teljes eredményt azonban csak úgy tudunk elérni, ha egy-egy községben, dűlőben, vagy határrész­ben egyidőben végezzük, mert kü­lönben a szomszédos, nem kezelt te­rületről napokon belül átterjed. Kaszálókon, legelőkön a pocokirtást szénkéneggel kell végezni, lyukan­ként 5 gramm szénkéneg beöntésé­vel. A szénkéneg hatásának kifejté­séhez azonban legalább 10 Celsius fok hőmérséklet szükséges. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a szén­kéreg nem párolog. A GYÜMÖLCSÖSBEN Kezdjük meg a gyümölcsfák téli tisztogatási munkálatait. Minden al­kalmas napot használjunk ki, hogy a munkát lehetőség szerint még a tél folyamán befejezzük. A pajzs­­tetűtől, vértetvektől, szuhoktól tönkretett, vagy beteg, elszáradt ágakat távolítsuk el. Az elszáradt, beteg és szuhos fákat vágjuk ki. A fákról távolítsuk el a téli hernyó­fészkeket, a fán maradt gyümölcs­­múmiákat, száraz leveleket, fa­gyöngyöt, stb. A téli araszolok ellen hernyóenyves övek felrakásával vé­dekezzünk. A hernyóenyves övek gondozását folytassuk, az enyvet szükség szerint frissítsük fel. A fiatal fák törzsét nyúlrágás ellen drót­hálóval, vagy szúrós gallyal, náddal kössük körül. A hasznos madarak részére kitett madáretetőt, fészek­odúkat hozzuk rendbe és tisztítsuk ki. Az alapvető téli növényvédelmi munkák ismertetésénél ki kell emel­ni hasznos madaraink igen fontos, de nem eléggé értékelt szerepét. Rovarevő madaraink télen különö­sen a rovarok tojásait pusztítják nagy tömegben és így a tél folya­mán biológiai növényvédelmi je­lentőségük nem csökken, sőt fokozó­dik. Éppen ezért gondoskodjunk hasznos madaraink téli etetéséről. Gyorskiszolgáló bolttá alakítják át a szekszárdi 59-es Népkol Szekszárdon a fűszer és csemege­boltok közül a legforgalmasabb a központban lévő 50. számú Népbolt. A kiszolgálás meggyorsítása érde­kében — tekintettel a bolt nagy for­galmára — a népbolt vezetői úgy döntöttek, hogy átalakítják gyors­­kiszolgáló bolttá. Az átalakítást hol­nap kezdik meg, melynek a költsége több mint 50 000 forint lesz. A Népbolt központból nyert értesülé­sünk szerint az átalakítást körülbe­lül két hét alatt befejezik. A kará­csony előtti nagy forgalmat már mint gyorskiszolgáló bolt bonyolítja le az üzlet. Tolna megyében ez lesz az első ilyen bolt. Kétszáz holdon telepítenek szőlőt a Kanacsi Állami Gazdaságban A Kanacsi Állami Gazdaságban­­ 200 holdon szőlőt telepítenek. A hepe­hupás, futóhomokos területen — amelyet eddig birkalegelőnek használtak — rövidesen megkezdik a földmunkát. Lánctalpas traktor­­vontatású földgyaluval végzik a föld egyengetését és a forgatást, amely­nek mélysége 60 centiméter lesz. Tavasszal 100 holdon csemegesző­lőt ültetnek és az egész területet gépi művelésre állítják be. A szőlő­­vesszők sortávolsága 240 centiméter lesz és a karónélküli, az úgyneve­zett Cordon-féle művelést alkalmaz­zák. A Palánki Technikumban a KISZ- szervezet névadó és zászlóavató ün­nepet, az általános gimnázium KISZ -szervezete pedig zászlóavató ünne­pélyt fog rendezni a jövő év elején. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÉPÍTKEZÉS ÚJ MŰSZAK ÚJ GYÁRTMÁNYOK Befejeződéshez közeledik az alig pár hónappal ezelőtt megkezdett építkezés a Bonyhádi­­ Cipőgyárban. A gyár utcai részének meghosszab­bításaként készülő, tizennyolc mé­ter hosszú, emeletes épületnek már az emeleti födémjét és tetőzetét épí­tik. Az alagsori és a földszinti ré­szen elkészültek a belső vakolással a Tanácsi Építőipari Vállalat dol­gozói. Az év végére pedig — a külső vakolás, a felvonó és a központi fű­tés felszerelése kivételével — telje­sen kész lesz a mintegy egymillió­­kétszázezer forintba kerülő új épü­let. Az új épületben a szabászat,, a csákozó és a tanműhely kap majd helyet. E részlegek felszabaduló régi helyeinek felhasználásával pedig a többi részlegek túlzsúfoltságát szün­tetik meg. Mert »szűk keresztmet­szet« volt ,a gyárban szinte minde­nütt. A régi tulajdonosok még a lép­csők építésénél is annyira takarékos­­kodtak a hellyel, hogy a meredek és keskeny lépcsőkön már több bal­eset is történt. Az építkezéssel egyidőben bővül is a gyár, már a jövő hónap elején beindul a negyedik műszak. A má­sodik tüzedei és aljaüzemi futósza­lag »ikresítését« még a nyáron el­végezték a gyár karbantartói (egy­­egy szalagon már korábban is két műszak dolgozott) így a műszaki fel­tételei az új műszak beindításának mind a tüzedében, mind az alja­üzemben megvannak. Az elmúlt hó­napokban megkezdték a dolgozók át­­képzését, betanítását is. A negyedik műszak — amelynek termelése négy-öt hónap alatt »fut fel« a normális szintre — jelenleg hiánycikként mutatkozó olcsóbb ci­pőket fog gyártani. Még másfél hónap van vissza az 1958-as évből, de már készülnek a gyárban az 1959-es évre, arra, hogy már az első negyedévben is több újdonsággal lepjék meg a vásárlókat. A napokban készítettek néhány pár cipőt »Transzparens« gumitalppal. Ez az újfajta talp nemcsak a bőrtalp­nál, hanem a mikroporózus talpnál is tartósabb. Goyser-cipő ilyen talp­pal még nem készült az országban, a bonyhádi gyár fog elsőnek transz­parens talpú goyser-cipőt gyártani. Tovább bővíti a goyser­ gyártmá­­nyainak választékát az üzem az első negyedévben. Elkészült a terepjáró talpú goyser túrabakancs mintapél­dánya, aminek gyártására valószínű­­leg az első negyedévben kerül sor. Ez évben már gyártott az üzem öt­ezer pár goyser-szandált, az első ne­­gyedévben huszonegyezer pár ké­szül ebből a külsőre is szép, tartós szandálból. a Bonyhádi Cipőgyárban 39 kultúrcsoport a kisipari szövetkezetek seregszemléjén A 10 éves kisipari szövetkezeti mozgalom 1958. évi nagyszabású ün­nepségei keretéből is kimagaslik az a kultúrfesztivál, amelyet az ország­ban működő kisipari szövetkezeti kultúrcsoportok rendeznek Buda­pesten, november 29—30-án. Az OKISZ Tájékoztatási és Kul­turális Osztálya kellőképpen gondos­kodott a résztvevők elhelyezéséről, ellátásáról és biztosították a meg­felelő helyiséget is, hogy a kiváló kultúregyüttesek műsorát többezer néző tekinthesse meg. November 29- én már a koradélutáni órákban meg­kezdődik a seregszemle. A színját­szók Budapest Főváros Tanácsa Központjának kultúrtermében, a tánccsoportok és énekkarok pedig a MÁVAG Delej utcai kultúrházában lépnek fel. Másnap 30-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Néphadse­reg Színházában a legjobb kisipari szövetkezeti együttesek , köztük a kisipari szövetkezetek „Erkel Fe­renc” és a „Szocialista Kultúráért” érdeméremmel kitüntetett együttese mutatja be tudása legjavát. Az 1250 résztvevővel induló műsor igen változatos lesz, 15 színjátszó­csoport, 14 tánccsoport, 10 énekkar szerepel, képviselve a vidék és a fő­város, Budapest kisipari szövetke­zeti kultúregyütteseket. Megyénket ez alkalommal a Sárközi Háziipari Szövetkezet tánccsoportja, a Paksi Szövetkezeti Bizottság kultúrcso­­portja, valamint a Bonyhádi Köz­ségi Szövetkezeti Bizottság szavaló­ja képviseli majd. A megyénket képviselő Decsi Háziipari Szövetkezet tánccsoportja, a híres karikázó-táncot „viszi” ma­gával és együttesében a verbunkost „A népművészet mestere”, a 75 éves Fülöp József táncolja, aki egyébként a kisipari szövetkezeti mozgalom legidősebb kultúrmunkása. Az országos seregszemlére a decsi tánccsoporton kívül nagy lelkesedés­sel készülnek a többi kultúrcsoport­­jaink; a Paksi Szövetkezeti Bizottság színjátszó csoportja — mint már er­ről megemlékeztünk — a Bukfenc című vígjáték egyfelvonásosát játs­­­szák el, míg a Bonyhádi Szövetke­zeti Bizottság kultúrcsoportjából Tóth István: Ady „Új tavaszi sereg­szemle” című versét fogja előadni. Megelőzték a rendeletet Nem először szánják magukat valami újra a var­­sádiak. Tavaly kiokoskodták, hogy egy határrészben vetnek burgonyát, összefüggő területen könnyebb lesz a védekezés a kolorádóbogár kártevése ellen. Ezt az elha­tározást meg is valósították — az országban talán első­nek —, jóval megelőzve az ilyen irányú rendeletet. Meg is lehetett számlálni, hány varsádi gazda rázogatta ha­risnyaszárból a DDT-t. A védekezést elvégezték a nö­vényvédő állomás gépei — hatásosabban és rövidebb idő alatt. Ámbár az igazsághoz tartozik — és az egyéni gazdálkodásra jellemző garasoskodáshoz — hogy némi csorbát szenvedett ez a kezdeményezés. Éspedig nem másért, azért, mert néhány gazda ezideig sem fizette ki a gépi porozás díját. Az ősz elején egy hír jelent meg a lapokban: tör­vénytervezet készül, hogy a következő évektől kezdve szőlőt csak összefüggő, zárt területen lehet telepíteni. Az ezzel kapcsolatos földvásárlásokat pedig illeték­mentesen lehet lebonyolítani. A varsádiak ezt is megelőzték. Már a tavasz óta folynak az előkészületek nagyobb arányú szőlőtelepítés­­hez, összefüggő, zárt területen. De nézzük csak az előzményeket. 1945-ben több, mint száz hold szőlő volt a községben és végül nem ma­radt húsz hold. A falu felett a dombon ott állnak a ta­nyák, de szőlőt alig-alig látni. Elvitte őket a telepítések utáni föld-csere-bere, a felszorzás, a beadás, a kedve­zőtlen időjárás. A begyűjtés megszüntetése óta megnőtt a szőlő be­csülete Varsádon is. Nemcsak a bor, hanem a gyümölcs miatt is, amelyből nagyon kevés terem a faluban. A tél, a tavasz folyamán a földcserék alkalmával — a tanács igyekezett egy táblába hozni a tartalékföldeket —, majd mindenki azt kérte, úgy csinálják, hogy jusson egy darab szőlő is. Ha nem néhány, de legalább száz hold lett volna a szőlőterület, az is kevésnek bizonyult volna. Egyik tanácsülésen hangzott el aztán olyan javas­lat, hogy mivel mindenki szőlőt akar, akkor ne saj­nálja a fáradtságot, telepítsen. Igaz, csak néhány év múlva szüretelhet, de legalább nem hiányos, elörege­dett szőlője lesz, hanem fiatal, rendesen termő. Többeket gondolkodóba ejtett ez a javaslat. Egyik gazda is tervezgetett, a másik is, végül többen jutot­tak a közös megállapításra: »Ha már szőlőt telepí­tünk, akkor ne szétszórtan, a határ minden részében, hanem csu­pán egy dűlőrészben, a régi szőlők helyén, így ezek a szőlők mindenkor megmaradhatnak a gaz­dájuknak.« Kajtár, Lajos, Árva Menyhért, Tamás Lázár, Tóth Lajos, Péter Lukács, Kern Imre, velük együtt mintegy 26 gazda a tavasszal már meg is kezdik a telepítést, összesen nyolc-tíz holdon. Még most, az ősz folyamán megforgattatják a föl­det a gépállomás gépével, tavaszra beszerzik a szőlő­­vesszőt, az itt kedvelt francia kadart, és megkezdődik a telepítés. Megtörténtek tehát az első lépések. A jövő évtől tehát néhány holddal növekszik Varsád szőlőterülete és a következő években minden bizonnyal még több lesz, új telepítések a kipusztultak helyén, összefüggő, zárt területen... A varsádiak ismét megelőzik a ren­deletet. Ml őszi mélyszántás sürgős. Eisfejeiéig nem tűr halasztás! || bárm­ilyen növényt termelünk egy adott tala­­j* jón, a növények fejlődéséhez tápanyagra, ned­vességre, levegőre, hőmérsékletre, napfényre stb.-re van szükség. A növények, a szén kivételével az ös­­­szes tápanyagot a talajból veszik fel,­­ de a talajból veszik fel a vizet is, ami egyúttal a talajból oldott alakban szállítja a tápanyagot is a növény szerveze­tébe. De a talajban lévő tápanyagok jó része eredeti­leg vízben nem oldódó, a növények azt közvetlen nem tudják felvenni. Ezen tápanyagokat a talajban lévő parányi élőlények a mikroorganizmusok végzik el és találják fel a növények számára. E parányi élő­lények működéséhez levegőre van szükség,­­ de nem nélkülözhetik a levegőt a növények gyökerei sem. A növények fejlődése mindig attól függ, hogy arányban van-e a tápanyag, a víz, a levegő, a hőmér­séklet és napfény egymással. A növény fejlődése minden esetre a víztől nagy mértékben van függővé téve. A szélsőséges időjárás következtében sajnos ná­lunk nem mindig van akkor víz a talajban, amikor a növények azt legjobban igényelik. Ez azért van így, mert az egész éven át lehullott csapadékkal nem gaz­dálkodunk helyesen. A lehullott csapadék egy része elfolyik azért, mert a talajnak nagy része nincs mű­velés alatt. A csapadék nagy része ősszel és télen hull le. A feladatunk az legyen, hogy e lehullott csapa­dékot a talajba tároljuk arra az időre, amikor a nö­vények életműködése a legtevékenyebb,­­ ugyanis ekkor szokott a legkevesebb csapadék lenni. Néhány adat Szekszárdon mérve: E számok mutatják havonta az összevont mennyiségű csapadékot, sajnos a havonkénti eloszlás is sokszor igen rossz, ezt évente mindig tapasztalhatjuk. A felsorolt tényezők mind azt mutatják, hogy a mélyszántás elmulasztása igen nagy kárt okoz min­den termelőnek, ezen keresztül az egész népgazda­ságnak. Még ha az időjárás kedvezőtlenebb is em­berre, állatra egyaránt, ki-ki ne sajnálja fáradságát és a szabadterületeit szántsa fel mélyen 20—30 cm-ig legalább, attól függően, hogy idáig milyen mélyen művelték azt és mit fognak termelni azon a terüle­ten. E munkák végzéséhez komoly segítséget tud­nak nyújtani a gépállomások erőgépei. Használjuk ki a még rendelkezésre álló munka­időt a szárvágások és mélyszántások sürgős elvég­zésére. SZŰCS LAJOS megyei főagronómus 9 HÍREK — Ügyeletes orvos november 16-án dr. Ferenczy József Szekszárd, Rákóczi utca 19. Telefon 25—50. — A TIT november 19-én, mint közöltük, ankétot rendez a kommu­nista erkölcsi nevelés kérdéseiről. Az ankétra az eredetileg közölt idő­pontban, délután 3 órakor, a gimná­zium dísztermében kerül sor. Az esti előadás, közbejött akadályok miatt, elmarad. — Tolna megyében 1957-ben 131 moziban 22 000 előadást tartottak, melyet mintegy 3 200 000-en tekintet­tek meg. Ebben az évben a jelek szerint növekszik a mozilátogatók száma. — A bűnügyi krónikában egyedül­álló módon menekült meg három durva rabló kezéből a Londonban lakó 23 éves Mary Smith. Egyedül tartózkodott lakásában, amikor csen­gettek. Kinyitotta az ajtót, s három tagbaszakadt férfi megtámadta, meg akarták kötözni, s közben fojtogat­ták is. A dulakodás közben hirtelen fülsiketítő rikkantás hallatszott a szobából, ami annyira megzavarta a betörőket, hogy elmenekültek. Az „életmentő hangot” Mary 15 hónapos gyermeke adta, aki elégedetten ját­szadozott ágyacskájában. Örömében kiáltotta el magát. — A Hazafias Népfront paksi községi bizottsága jól sikerült értel­miségi ankétot tartott, melynek elő­adója és vitavezetője Barati József, a Hazafias Népfront országos köz­pontja művelődési osztályának veze­tője volt. — Országos állat- és kirakodó­­vásár: november 17-én: Érd, Mohács, Sárbogárd. November 18-án: Bedeg­­kér. November 19-én: Hőgyész. — Harminc fővel indul a közel­jövőben ezüstkalászos tanfolyam Madocsán. Az ezüstkalászos tan­folyam hallgatói a múlt évben állat­­tenyésztési problémákkal ismerked­tek meg, az idén a gyümölcstermesz­tésről hallgatnak előadásokat. — A dombóvári vasútállomás dol­gozói közül 127-en tagjai az üzemi KST-nek. A tagok eddig 45 000 forin­tot fizettek be a takarékpénztárba. — A Komlói Magasépítő Vállalat megkezdte az előkészületeket a szakcsi kultúrház építéséhez. Ebben az évben 200 000 forintot építenek be. — Amerikai szépségápoló intézetek­ben újítást vezettek be. A frizurá­jukat szárító hölgyek ezentúl nem fognak unatkozni a szárítóbúra alatt. Egy chicagói cég új típusú bú­­rát készített, amelybe lemezjátszó van beépítve. A hölgyek száradás közben zeneszó mellett szórakozhat­nak.­­ Az elmúlt évben Tolna megye tsz-einek 67 százalékában 30 forint­nál, 23 százalékában pedig 50 forint­nál magasabb volt egy munkaegység értéke. — Varsádon 1945. előtt három rádió volt, most 144 háznál van rádió. A felszabadulás előtt 15 napi­lap járt a községbe, ma 142-en já­ratnak napilapot a heti és képes­újságok mellett. — Megkétszereződött a tsz-tagok létszáma Kocsolán kettő hónap alatt. — A dombóvári vasútállomáson a III. negyedévben növelték a teher­vonatok terh­elését. A terv szerint 200 tonna átlagsúllyal kellett volna továbbítani a szerelvényeket, a dom­bóváriak ezzel szemben átlagosan 820 tonnával továbbították a teher­­vonatokat rendeltetési helyükre. — A Szekszárdi Autóközlekedési Vállalatnál a gépkocsik hűtőjavítá­sát házilag végzik el, ezzel havonta 8—10 000 forintot takarítanak meg a vállalatnak. — Egy düsseldorfi cég Berlinben sajtóbemutató keretében új hangle­mezt mutatott be. A hanglemez könnyű, hajlékony, erős műanyag­ból készül és ára mindössze 1.50 DM. Átmérője 17.5 centiméter, percen­ként 45 fordulatos, törhetetlen és a hangja még a leggondatlanabb ke­zelés mellett is kifogástalan marad. A gyártási eljárás lehetővé teszi, hogy naponta 50 ezer ilyen hangle­mezt állítsanak elő. 1959-ben már 33 1/3 fordulatszámos hanglemeze­ket is fognak ezzel a módszerrel gyártani.

Next