Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
1958 november 16. GAZDÁKNAK A MEZEI POCOK az őszi gabonavetéseket A Honosén csapadékmentes őszi és téli időjárás esetén károsítja súlyosan. Irtása cinkfoszfid-tartalmú Arvalinnal hatásos. Teljes eredményt azonban csak úgy tudunk elérni, ha egy-egy községben, dűlőben, vagy határrészben egyidőben végezzük, mert különben a szomszédos, nem kezelt területről napokon belül átterjed. Kaszálókon, legelőkön a pocokirtást szénkéneggel kell végezni, lyukanként 5 gramm szénkéneg beöntésével. A szénkéneg hatásának kifejtéséhez azonban legalább 10 Celsius fok hőmérséklet szükséges. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a szénkéreg nem párolog. A GYÜMÖLCSÖSBEN Kezdjük meg a gyümölcsfák téli tisztogatási munkálatait. Minden alkalmas napot használjunk ki, hogy a munkát lehetőség szerint még a tél folyamán befejezzük. A pajzstetűtől, vértetvektől, szuhoktól tönkretett, vagy beteg, elszáradt ágakat távolítsuk el. Az elszáradt, beteg és szuhos fákat vágjuk ki. A fákról távolítsuk el a téli hernyófészkeket, a fán maradt gyümölcsmúmiákat, száraz leveleket, fagyöngyöt, stb. A téli araszolok ellen hernyóenyves övek felrakásával védekezzünk. A hernyóenyves övek gondozását folytassuk, az enyvet szükség szerint frissítsük fel. A fiatal fák törzsét nyúlrágás ellen dróthálóval, vagy szúrós gallyal, náddal kössük körül. A hasznos madarak részére kitett madáretetőt, fészekodúkat hozzuk rendbe és tisztítsuk ki. Az alapvető téli növényvédelmi munkák ismertetésénél ki kell emelni hasznos madaraink igen fontos, de nem eléggé értékelt szerepét. Rovarevő madaraink télen különösen a rovarok tojásait pusztítják nagy tömegben és így a tél folyamán biológiai növényvédelmi jelentőségük nem csökken, sőt fokozódik. Éppen ezért gondoskodjunk hasznos madaraink téli etetéséről. Gyorskiszolgáló bolttá alakítják át a szekszárdi 59-es Népkol Szekszárdon a fűszer és csemegeboltok közül a legforgalmasabb a központban lévő 50. számú Népbolt. A kiszolgálás meggyorsítása érdekében — tekintettel a bolt nagy forgalmára — a népbolt vezetői úgy döntöttek, hogy átalakítják gyorskiszolgáló bolttá. Az átalakítást holnap kezdik meg, melynek a költsége több mint 50 000 forint lesz. A Népbolt központból nyert értesülésünk szerint az átalakítást körülbelül két hét alatt befejezik. A karácsony előtti nagy forgalmat már mint gyorskiszolgáló bolt bonyolítja le az üzlet. Tolna megyében ez lesz az első ilyen bolt. Kétszáz holdon telepítenek szőlőt a Kanacsi Állami Gazdaságban A Kanacsi Állami Gazdaságban 200 holdon szőlőt telepítenek. A hepehupás, futóhomokos területen — amelyet eddig birkalegelőnek használtak — rövidesen megkezdik a földmunkát. Lánctalpas traktorvontatású földgyaluval végzik a föld egyengetését és a forgatást, amelynek mélysége 60 centiméter lesz. Tavasszal 100 holdon csemegeszőlőt ültetnek és az egész területet gépi művelésre állítják be. A szőlővesszők sortávolsága 240 centiméter lesz és a karónélküli, az úgynevezett Cordon-féle művelést alkalmazzák. A Palánki Technikumban a KISZ- szervezet névadó és zászlóavató ünnepet, az általános gimnázium KISZ -szervezete pedig zászlóavató ünnepélyt fog rendezni a jövő év elején. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÉPÍTKEZÉS ÚJ MŰSZAK ÚJ GYÁRTMÁNYOK Befejeződéshez közeledik az alig pár hónappal ezelőtt megkezdett építkezés a Bonyhádi Cipőgyárban. A gyár utcai részének meghosszabbításaként készülő, tizennyolc méter hosszú, emeletes épületnek már az emeleti födémjét és tetőzetét építik. Az alagsori és a földszinti részen elkészültek a belső vakolással a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. Az év végére pedig — a külső vakolás, a felvonó és a központi fűtés felszerelése kivételével — teljesen kész lesz a mintegy egymilliókétszázezer forintba kerülő új épület. Az új épületben a szabászat,, a csákozó és a tanműhely kap majd helyet. E részlegek felszabaduló régi helyeinek felhasználásával pedig a többi részlegek túlzsúfoltságát szüntetik meg. Mert »szűk keresztmetszet« volt ,a gyárban szinte mindenütt. A régi tulajdonosok még a lépcsők építésénél is annyira takarékoskodtak a hellyel, hogy a meredek és keskeny lépcsőkön már több baleset is történt. Az építkezéssel egyidőben bővül is a gyár, már a jövő hónap elején beindul a negyedik műszak. A második tüzedei és aljaüzemi futószalag »ikresítését« még a nyáron elvégezték a gyár karbantartói (egyegy szalagon már korábban is két műszak dolgozott) így a műszaki feltételei az új műszak beindításának mind a tüzedében, mind az aljaüzemben megvannak. Az elmúlt hónapokban megkezdték a dolgozók átképzését, betanítását is. A negyedik műszak — amelynek termelése négy-öt hónap alatt »fut fel« a normális szintre — jelenleg hiánycikként mutatkozó olcsóbb cipőket fog gyártani. Még másfél hónap van vissza az 1958-as évből, de már készülnek a gyárban az 1959-es évre, arra, hogy már az első negyedévben is több újdonsággal lepjék meg a vásárlókat. A napokban készítettek néhány pár cipőt »Transzparens« gumitalppal. Ez az újfajta talp nemcsak a bőrtalpnál, hanem a mikroporózus talpnál is tartósabb. Goyser-cipő ilyen talppal még nem készült az országban, a bonyhádi gyár fog elsőnek transzparens talpú goyser-cipőt gyártani. Tovább bővíti a goyser gyártmányainak választékát az üzem az első negyedévben. Elkészült a terepjáró talpú goyser túrabakancs mintapéldánya, aminek gyártására valószínűleg az első negyedévben kerül sor. Ez évben már gyártott az üzem ötezer pár goyser-szandált, az első negyedévben huszonegyezer pár készül ebből a külsőre is szép, tartós szandálból. a Bonyhádi Cipőgyárban 39 kultúrcsoport a kisipari szövetkezetek seregszemléjén A 10 éves kisipari szövetkezeti mozgalom 1958. évi nagyszabású ünnepségei keretéből is kimagaslik az a kultúrfesztivál, amelyet az országban működő kisipari szövetkezeti kultúrcsoportok rendeznek Budapesten, november 29—30-án. Az OKISZ Tájékoztatási és Kulturális Osztálya kellőképpen gondoskodott a résztvevők elhelyezéséről, ellátásáról és biztosították a megfelelő helyiséget is, hogy a kiváló kultúregyüttesek műsorát többezer néző tekinthesse meg. November 29- én már a koradélutáni órákban megkezdődik a seregszemle. A színjátszók Budapest Főváros Tanácsa Központjának kultúrtermében, a tánccsoportok és énekkarok pedig a MÁVAG Delej utcai kultúrházában lépnek fel. Másnap 30-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Néphadsereg Színházában a legjobb kisipari szövetkezeti együttesek , köztük a kisipari szövetkezetek „Erkel Ferenc” és a „Szocialista Kultúráért” érdeméremmel kitüntetett együttese mutatja be tudása legjavát. Az 1250 résztvevővel induló műsor igen változatos lesz, 15 színjátszócsoport, 14 tánccsoport, 10 énekkar szerepel, képviselve a vidék és a főváros, Budapest kisipari szövetkezeti kultúregyütteseket. Megyénket ez alkalommal a Sárközi Háziipari Szövetkezet tánccsoportja, a Paksi Szövetkezeti Bizottság kultúrcsoportja, valamint a Bonyhádi Községi Szövetkezeti Bizottság szavalója képviseli majd. A megyénket képviselő Decsi Háziipari Szövetkezet tánccsoportja, a híres karikázó-táncot „viszi” magával és együttesében a verbunkost „A népművészet mestere”, a 75 éves Fülöp József táncolja, aki egyébként a kisipari szövetkezeti mozgalom legidősebb kultúrmunkása. Az országos seregszemlére a decsi tánccsoporton kívül nagy lelkesedéssel készülnek a többi kultúrcsoportjaink; a Paksi Szövetkezeti Bizottság színjátszó csoportja — mint már erről megemlékeztünk — a Bukfenc című vígjáték egyfelvonásosát játsszák el, míg a Bonyhádi Szövetkezeti Bizottság kultúrcsoportjából Tóth István: Ady „Új tavaszi seregszemle” című versét fogja előadni. Megelőzték a rendeletet Nem először szánják magukat valami újra a varsádiak. Tavaly kiokoskodták, hogy egy határrészben vetnek burgonyát, összefüggő területen könnyebb lesz a védekezés a kolorádóbogár kártevése ellen. Ezt az elhatározást meg is valósították — az országban talán elsőnek —, jóval megelőzve az ilyen irányú rendeletet. Meg is lehetett számlálni, hány varsádi gazda rázogatta harisnyaszárból a DDT-t. A védekezést elvégezték a növényvédő állomás gépei — hatásosabban és rövidebb idő alatt. Ámbár az igazsághoz tartozik — és az egyéni gazdálkodásra jellemző garasoskodáshoz — hogy némi csorbát szenvedett ez a kezdeményezés. Éspedig nem másért, azért, mert néhány gazda ezideig sem fizette ki a gépi porozás díját. Az ősz elején egy hír jelent meg a lapokban: törvénytervezet készül, hogy a következő évektől kezdve szőlőt csak összefüggő, zárt területen lehet telepíteni. Az ezzel kapcsolatos földvásárlásokat pedig illetékmentesen lehet lebonyolítani. A varsádiak ezt is megelőzték. Már a tavasz óta folynak az előkészületek nagyobb arányú szőlőtelepítéshez, összefüggő, zárt területen. De nézzük csak az előzményeket. 1945-ben több, mint száz hold szőlő volt a községben és végül nem maradt húsz hold. A falu felett a dombon ott állnak a tanyák, de szőlőt alig-alig látni. Elvitte őket a telepítések utáni föld-csere-bere, a felszorzás, a beadás, a kedvezőtlen időjárás. A begyűjtés megszüntetése óta megnőtt a szőlő becsülete Varsádon is. Nemcsak a bor, hanem a gyümölcs miatt is, amelyből nagyon kevés terem a faluban. A tél, a tavasz folyamán a földcserék alkalmával — a tanács igyekezett egy táblába hozni a tartalékföldeket —, majd mindenki azt kérte, úgy csinálják, hogy jusson egy darab szőlő is. Ha nem néhány, de legalább száz hold lett volna a szőlőterület, az is kevésnek bizonyult volna. Egyik tanácsülésen hangzott el aztán olyan javaslat, hogy mivel mindenki szőlőt akar, akkor ne sajnálja a fáradtságot, telepítsen. Igaz, csak néhány év múlva szüretelhet, de legalább nem hiányos, elöregedett szőlője lesz, hanem fiatal, rendesen termő. Többeket gondolkodóba ejtett ez a javaslat. Egyik gazda is tervezgetett, a másik is, végül többen jutottak a közös megállapításra: »Ha már szőlőt telepítünk, akkor ne szétszórtan, a határ minden részében, hanem csupán egy dűlőrészben, a régi szőlők helyén, így ezek a szőlők mindenkor megmaradhatnak a gazdájuknak.« Kajtár, Lajos, Árva Menyhért, Tamás Lázár, Tóth Lajos, Péter Lukács, Kern Imre, velük együtt mintegy 26 gazda a tavasszal már meg is kezdik a telepítést, összesen nyolc-tíz holdon. Még most, az ősz folyamán megforgattatják a földet a gépállomás gépével, tavaszra beszerzik a szőlővesszőt, az itt kedvelt francia kadart, és megkezdődik a telepítés. Megtörténtek tehát az első lépések. A jövő évtől tehát néhány holddal növekszik Varsád szőlőterülete és a következő években minden bizonnyal még több lesz, új telepítések a kipusztultak helyén, összefüggő, zárt területen... A varsádiak ismét megelőzik a rendeletet. Ml őszi mélyszántás sürgős. Eisfejeiéig nem tűr halasztás! || bármilyen növényt termelünk egy adott talaj* jón, a növények fejlődéséhez tápanyagra, nedvességre, levegőre, hőmérsékletre, napfényre stb.-re van szükség. A növények, a szén kivételével az összes tápanyagot a talajból veszik fel, de a talajból veszik fel a vizet is, ami egyúttal a talajból oldott alakban szállítja a tápanyagot is a növény szervezetébe. De a talajban lévő tápanyagok jó része eredetileg vízben nem oldódó, a növények azt közvetlen nem tudják felvenni. Ezen tápanyagokat a talajban lévő parányi élőlények a mikroorganizmusok végzik el és találják fel a növények számára. E parányi élőlények működéséhez levegőre van szükség, de nem nélkülözhetik a levegőt a növények gyökerei sem. A növények fejlődése mindig attól függ, hogy arányban van-e a tápanyag, a víz, a levegő, a hőmérséklet és napfény egymással. A növény fejlődése minden esetre a víztől nagy mértékben van függővé téve. A szélsőséges időjárás következtében sajnos nálunk nem mindig van akkor víz a talajban, amikor a növények azt legjobban igényelik. Ez azért van így, mert az egész éven át lehullott csapadékkal nem gazdálkodunk helyesen. A lehullott csapadék egy része elfolyik azért, mert a talajnak nagy része nincs művelés alatt. A csapadék nagy része ősszel és télen hull le. A feladatunk az legyen, hogy e lehullott csapadékot a talajba tároljuk arra az időre, amikor a növények életműködése a legtevékenyebb, ugyanis ekkor szokott a legkevesebb csapadék lenni. Néhány adat Szekszárdon mérve: E számok mutatják havonta az összevont mennyiségű csapadékot, sajnos a havonkénti eloszlás is sokszor igen rossz, ezt évente mindig tapasztalhatjuk. A felsorolt tényezők mind azt mutatják, hogy a mélyszántás elmulasztása igen nagy kárt okoz minden termelőnek, ezen keresztül az egész népgazdaságnak. Még ha az időjárás kedvezőtlenebb is emberre, állatra egyaránt, ki-ki ne sajnálja fáradságát és a szabadterületeit szántsa fel mélyen 20—30 cm-ig legalább, attól függően, hogy idáig milyen mélyen művelték azt és mit fognak termelni azon a területen. E munkák végzéséhez komoly segítséget tudnak nyújtani a gépállomások erőgépei. Használjuk ki a még rendelkezésre álló munkaidőt a szárvágások és mélyszántások sürgős elvégzésére. SZŰCS LAJOS megyei főagronómus 9 HÍREK — Ügyeletes orvos november 16-án dr. Ferenczy József Szekszárd, Rákóczi utca 19. Telefon 25—50. — A TIT november 19-én, mint közöltük, ankétot rendez a kommunista erkölcsi nevelés kérdéseiről. Az ankétra az eredetileg közölt időpontban, délután 3 órakor, a gimnázium dísztermében kerül sor. Az esti előadás, közbejött akadályok miatt, elmarad. — Tolna megyében 1957-ben 131 moziban 22 000 előadást tartottak, melyet mintegy 3 200 000-en tekintettek meg. Ebben az évben a jelek szerint növekszik a mozilátogatók száma. — A bűnügyi krónikában egyedülálló módon menekült meg három durva rabló kezéből a Londonban lakó 23 éves Mary Smith. Egyedül tartózkodott lakásában, amikor csengettek. Kinyitotta az ajtót, s három tagbaszakadt férfi megtámadta, meg akarták kötözni, s közben fojtogatták is. A dulakodás közben hirtelen fülsiketítő rikkantás hallatszott a szobából, ami annyira megzavarta a betörőket, hogy elmenekültek. Az „életmentő hangot” Mary 15 hónapos gyermeke adta, aki elégedetten játszadozott ágyacskájában. Örömében kiáltotta el magát. — A Hazafias Népfront paksi községi bizottsága jól sikerült értelmiségi ankétot tartott, melynek előadója és vitavezetője Barati József, a Hazafias Népfront országos központja művelődési osztályának vezetője volt. — Országos állat- és kirakodóvásár: november 17-én: Érd, Mohács, Sárbogárd. November 18-án: Bedegkér. November 19-én: Hőgyész. — Harminc fővel indul a közeljövőben ezüstkalászos tanfolyam Madocsán. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói a múlt évben állattenyésztési problémákkal ismerkedtek meg, az idén a gyümölcstermesztésről hallgatnak előadásokat. — A dombóvári vasútállomás dolgozói közül 127-en tagjai az üzemi KST-nek. A tagok eddig 45 000 forintot fizettek be a takarékpénztárba. — A Komlói Magasépítő Vállalat megkezdte az előkészületeket a szakcsi kultúrház építéséhez. Ebben az évben 200 000 forintot építenek be. — Amerikai szépségápoló intézetekben újítást vezettek be. A frizurájukat szárító hölgyek ezentúl nem fognak unatkozni a szárítóbúra alatt. Egy chicagói cég új típusú búrát készített, amelybe lemezjátszó van beépítve. A hölgyek száradás közben zeneszó mellett szórakozhatnak. Az elmúlt évben Tolna megye tsz-einek 67 százalékában 30 forintnál, 23 százalékában pedig 50 forintnál magasabb volt egy munkaegység értéke. — Varsádon 1945. előtt három rádió volt, most 144 háznál van rádió. A felszabadulás előtt 15 napilap járt a községbe, ma 142-en járatnak napilapot a heti és képesújságok mellett. — Megkétszereződött a tsz-tagok létszáma Kocsolán kettő hónap alatt. — A dombóvári vasútállomáson a III. negyedévben növelték a tehervonatok terhelését. A terv szerint 200 tonna átlagsúllyal kellett volna továbbítani a szerelvényeket, a dombóváriak ezzel szemben átlagosan 820 tonnával továbbították a tehervonatokat rendeltetési helyükre. — A Szekszárdi Autóközlekedési Vállalatnál a gépkocsik hűtőjavítását házilag végzik el, ezzel havonta 8—10 000 forintot takarítanak meg a vállalatnak. — Egy düsseldorfi cég Berlinben sajtóbemutató keretében új hanglemezt mutatott be. A hanglemez könnyű, hajlékony, erős műanyagból készül és ára mindössze 1.50 DM. Átmérője 17.5 centiméter, percenként 45 fordulatos, törhetetlen és a hangja még a leggondatlanabb kezelés mellett is kifogástalan marad. A gyártási eljárás lehetővé teszi, hogy naponta 50 ezer ilyen hanglemezt állítsanak elő. 1959-ben már 33 1/3 fordulatszámos hanglemezeket is fognak ezzel a módszerrel gyártani.