Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

TOL"A MEGYEI 11 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4^1f1G ¥ AR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRTy ÉS A TANÁCSOK LAPJA IV. évfolyam, 19. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1959. január 23. Téli pillanatképek a szekszárdi piacról Látogatás a Bonyhádi Járási Könyvtárban Több mint 50 ezer könyvet kölcsönzött 1958-ban a járási könyvtár Kellemes meglepetésben volt ré­szem, amikor benyitottam a járási könyvtár ajtaján. A kis teremben alig lehetett megmozdulni, annyian álltak a kölcsönző asztal előtt, köny­vekre várva. A zsúfolt könyvállvá­nyok között Schmidt Krisztina könyvtárosnő mozgott otthonosan, s pillanatok alatt hozta is a kért köny­veket. A szomszéd helyiségben Ber­talan Sándorné főkönyvtárosnő ép­pen az elmúlt évi statisztikát állí­totta össze. — Éppen jókor érkeztem — gon­doltam magamban —, mert az el­múlt évi forgalomról szerettem vol­na néhány kérdést feltenni a könyv­tár vezetőjének. Mint a statisztikából megtudtam, a könyvtár könyvállománya az el­múlt évben 8300 kötet volt és a könyvtárat 1041 állandó olvasó lá­togatta. Az olvasók 50 253 könyvet kölcsönöztek az év folyamán. — Könyvtárunk állandóan gya­rapszik — mondta a könyvtár veze­tője —, több helyről is kaptunk tá­mogatást, s ez tette lehetővé, hogy az elmúlt évben 926 könyvvel bő­vült könyvállományunk. E könyvek egy részét a községi tanácstól kapott támogatásból vettük. A tanács eb­ben az évben is 5000 forint támo­gatást biztosít részünkre a község­fejlesztési alapból, ami ebben az év­ben is lehetővé teszi könyvállomá­nyunk felfrissítését. Egy másik asztalon több száz dia­filmet pillantok meg. A könyvtá­rosnő észreveszi tekintetemet és kérdezés nélkül válaszol: — Ezek bizony sok boldog percet szereznek a gyermekeknek — mutat a diafil­mekre. — Alig három hónapja köl­­csönzünk diafilmeket, máris közel ötszáz filmet adtunk ki. A kölcsön­zési díjból állandóan új filmeket vá­sárolunk. Számos látogatója van a könyv­tár olvasószobájának is. Sokan azért jönnek, hogy a napilapok, folyóira­tok között lapozzanak. A látogatók 22 napilap és folyóirat között válo­gathatnak. . Huszonnégy tehergépkocsi je­get szállítottak az idén a Paksi Ha­lászati Termelőszövetkezet tagjai a tavaly létesített halastavukból a ha­lászcsárdájuk jégvermébe. Ezenkí­vül a szövetkezet tagjai töltik meg szintén a halastavukból a földmű- TM szövetkezet vermét is jéggel. T. M. Izotóp-laboratórium­ épül az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban A növény­nemesítés szempontjából a megye nagy jelentőségű mezőgazda­­sági üzeme az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság. A gazdaság új tudományos létesítménnyel gyarapodik. Mintegy 200 ezer forintos költséggel rövide­sen befejezi az izotóp laboratórium építését. A kutatáshoz szükséges mű­szerek már megérkeztek a gazdaság­ba és még ebben az évben megkezdik a laboratóriumban a további növény­­nemesítési és növényélettani kísérle­tek mélyrehatóbb elemzését. 118 ezer forintot járdaépítésre 54 ezer forintot művelődési házra 25 ezer forintot állatorvosi lakásra 20 ezer forintot sportpályára Medinán a község lakossága 15 százalékos községfejlesztési hozzá­járulást szavazott meg az 1959-es évre. A 15 százalékos hozzájárulás pénzben több mint 200 000 fo­rintot jelent, amely összeggel a tanács a lakosság érdekeinek megfelelően gazdálkodhat. A lakosság hozzájárulásán kívül a földművesszövetkezet és a malom 1000—1000 forintot ad a tanácsnak évi nyereségéből. Az elmúlt évről 25 000 forintja maradt a tanácsnak, s a lakosság 40 000 forint értékű tár­sadalmi munkát is felajánlott. Ez az összeg, a társadalmi munka értékét is számítva, 277 000 forint. Megyei pártaktíva-értekezlet Szekszárdon Csütörtökön délelőtt 9 órai kez­dettel Szekszárdon a Városi Műve­lődési Házban megyei nagy aktíva­­ülést rendezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. A pártaktíván részt vett Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖ­VOSZ elnöke és Gabri József elvtárs, a Központi Bizott­ság párt- és tömegszervezeti osztá­lyának helyettes vezetője is. A több száz elvtárs részvételével megtartott aktíva-ülést Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának másodtitkára nyitotta meg, majd Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára mondott vitabevezető előadást, amely a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott a párt Központi Bizott­ságának decemberi határozata alapján. Az előadást széleskörű vita kö­vette, amelyben felszólalt Nyers Rezső elvtárs is, aki számos vitás kérdésre adott választ. Kiállítás nyílik a múzeumban A magyar—szovjet barátság elmé­lyítése és a Szovjetunió mezőgazda­ságának megismertetése érdekében kiállítást rendez Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége. A 62. Szovjet Mezőgazda­­sági Kiállítás képekben című kiállí­tást január 23-án délelőtt 11 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek kö­zött. A kiállítás január 23-tól február 10-ig tart nyitva. ­ordít a községfejlesztési alapból a medinai községi tanács Az összeg jelentős részét, 118 ezer forintot a lakosság kíván­ságára járdaépítésre fordítja a tanács. Az elmúlt évben Medina-Szőlőhe­­gyen művelődési ház építéséhez kezdtek, s az építkezés befejezésé­hez szükséges 54 000 forintot ebben az évben a községfejlesztési hozzá­járulásból biztosítja a tanács. Ugyan­csak hozzákezdtek egy állatorvosi szolgálati lakás építéséhez is, mely­nek építési költségeihez 25 000 fo­rinttal járul hozzá a tanács. Sport­pálya építésére és korszerűsítésére 20 000 forintot fordítanak, s a könyvtár könyvállományának bőví­tésére 2000 forintot adnak a község­fejlesztési hozzájárulásból. Tízezerre szaporodik a szarvasmarhaállomány megyénk állami gazdaságaiban Az 1959-es gazdasági év tervei sze­rint megyénk állami gazdaságaiban 500 holddal csökkentik a kenyérgabo­­na neműek vetésterületét. A vetés­­terület csökkenése ellenére is azon­ban ugyanazt a kenyérgabona men­­­nyiséget tervezték be, mint a tavalyi évben. Ugyanis, ha holdanként 50 ki­logrammal több gabonát termelnek, mint az elmúlt évben, akkor mennyi­ségileg ugyanazt a termést tudják be­takarítani az 500 holddal kisebb ga­bonaterületről is. A szakszerű gabo­natermelés módszereinek tökéletesí­tésével, bőségesebb műtrágyázással akarják a termésátlagot ebben az év­ben emelni. A felszabaduló gabona­területből 200 holdat cukorrépával vetnek be. A szarvasmarha-állomány 9100-ról 10 000-re emelkedik az év folyamán, természetes szaporítás útján, ha az ellési­ terveket megfelelő módon tud­ják teljesíteni az állami gazdaságok­ban. A gazdaságok a tervek alapján há­romezer hektoliter bort termelnek. Megnövekedik a naposcsirke tenyész­tés is, mivel egy év leforgása alatt 106 ezer naposcsirkét szándékoznak a közfogyasztás számára tenyészteni. Helyszíni tudósítás a borversenyről Sok izgalom — nagy érdeklődés — az eredményhirdetés csak szombaton lesz A mérkőzés a 20 tagú zsűri és a 110 szekszárdi bor között folyt le Szekszárdon s két napig tartott, a Gergely-naptár szerint január 20-án és 21-én. Az izgalmas mérkőzést Csigi György, a megyei tanács borá­szati előadója vezette. Nehéz dolga volt ,mert gyakran kellett figyel­meztetnie a mérkőző feleket a sza­­tyok betartására. A zsűritagok néha ugyanis többször is igyekez­tek megízlelni egy-egy bort, hogy ezáltal is csökkentsék az »ellenfe­let«. Persze az »ellenfél«, a bor is állandóan résen volt, mert azzal a szabálytalansággal próbált visszavág­ni, hogy a zsűritagok némelyikében jókedvet és enyhe mámort igyeke­zett okozni ezzel is csökkentvén azoknak erejét. A küzdelem mindvégig izgalmas keretek között folyt le. Zárt formá­ban indult, de a borillat hatására, mint virágoskertben a méhek, itt is szaporodni kezdtek az emberek. Ez ismét rendkívüli nehézséget jelen­tett Csigi bírónak, mivelhogy ezen emberek egytől-egyig igyekeztek be­kapcsolódni a küzdelembe s talán mondani sem kell: a zsűri oldalán. Hivatkoztak nagy borivó természe­tükre s arra a veszélyre, amelyet ál­lítólag a bor okoz a társadalomnak és ezért mohón pusztítani kezdték mindazt a bort, ami a zsűri kóstolá­sa után még az üvegben megma­radt. A bíró, néha csak nagy üggyel­­bajjal tudta megfékezni a szüntele­nül sokasodó nemhivatalos kóstolók rohamát, amiért aztán egy-két bor hivatalos újrakóstolására már alig volt lehetőség. No, de hagyjuk a tréfát. Engen is figyelmeztettek, hogy csak körülte­kintő előkészület után menjek tu­dósítani. Én nem fogadtam szót, mit sem sejtve, előkészületlenül men­tem oda s ezt bizony megbántam. Először is a hitelesség kedvéért le kell írni a környezetet. A zsűrita­gok hosszú asztalnál ültek. Az asz­talokat fehér terítővel takarták le. Nagyon petsző ez a szép fehér te­rítő... Tehát fehér volt. Hogy miért hangsúlyozom? Majd kiderül... Az asztalon gyertyák égtek, hogy a bo­rok színe jobban érzékelhető legyen. Az »ellenfél« kicsit talán méltány­talan helyen, a sarokban sorakozott literes üvegekben. Minden üvegnek volt száma, így tehát senki sem tud­hatta, hogy a kóstolt bor kinek a tulajdona s ezt nagyon fontos meg­említeni, mert a fő cél az volt, hogy pártatlanul állapítsák meg, kinek a borai a legjobbak Szekszárdon, kik méltók díjazásra. Én sem tudom, hogy az első po­hár bor, amelyet a kezembe nyom­tak, kinek a tulajdona volt, de hogy ízlett, az biztos. A második pohár, úgy emlékszem, már valamivel jobb volt... A zsűri tagjai túlnyomó többségük­ben szekszárdi szőlősgazdák voltak, méghozzá a legjobbak közül, hiszen ezért hívták meg őket a zsűribe. Mindegyik zsűritag előtt nyomtat­vány. Amikor bemondták a bor szá­mát, a zsűritagok poharába öntöt­tek, hogy mindenki megízlelhesse és elbírálhassa a bort. Ezután a zsűri­tagok természetesen egymástól füg­getlenül, ráírta a nyomtatványra, hogy hány pontosnak értékeli a kós­tolt bor színét, tisztaságát, illatát és az úgynevezett »összbenyomását”. A legtöbb pont, amely egy bornak ad­ható, 20 volt. Amikor végeztek az egyéni pontozással, bediktálták a pontokat az elnöknek és az kiszá­mította, hogy átlagosan mennyi pon­tot kapott a bor. Ezután pedig következett a vita. Ugyanis megtörtént, hogy volt aki 15 pontot és volt aki csak kilencet adott ugyanannak a bornak. Sőt, né­ha még nagyobb különbség is volt. Megvitatták, hogy közben tanulja­nak is a szőlősgazdák, hogy ki miért adott nagy pontszámot vagy miért értékelte le. Persze az újságírónak is kóstolni kell, mert — mondják — csak úgy lehet hitelesen írni a borversenyről Nosza, hát kóstoljunk. Végeredmény­ben egészen jó borok ezek és hát igyekszik az ember hitelesen írni. Ezért lejegyeztem például azt is, hogy a zsűri nagy felelősséget ér­zett a szekszárdi bor hírnevéért. Gyakran hallottam ilyen megjegy­zést: — Ha exportálni akarunk, akkor ilyen bort nem kínálhatunk eladás­ra . Ez hasonlít legjobban az igazi szekszárdi vörös borhoz. Örömmel tapasztaltam, hogy elég sok azoknak a vörös boroknak a száma, amelyek tulajdonosa bármi­lyen kényes ízlésű vevőnek kínál­hatja borát eladásra. Tehát fejlődő­ben van a szekszárdi vörös bor­vi­dék. Ugyanakkor kiváló fehér bo­rok is részt vettek a versenyen. Nagy vita és többszöri újrakósto­­lás után döntöttek a díjak odaítélé­se felől. De arra megkértek, hogy a neveket ne írjam meg a szombati hi­vatalos eredményhirdetésig. Ezt még lejegyeztem és vége is lett a »mérkőzésnek”. Szerencsém volt. Az asztalterítő, amelyik az imént még olyan szép fehér volt, már kezdett előttem rózsaszínű len­­ni, a poharak táncolni kezdtek előt­tem. Tehát kár volt tréning nélkül jönnöm erre a mérkőzésre. Még szerencse, hogy nem »küzdöttem«• az elejétől a végéig... BODA FERENC

Next