Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-23 / 19. szám
TOL"A MEGYEI 11 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4^1f1G ¥ AR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTy ÉS A TANÁCSOK LAPJA IV. évfolyam, 19. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1959. január 23. Téli pillanatképek a szekszárdi piacról Látogatás a Bonyhádi Járási Könyvtárban Több mint 50 ezer könyvet kölcsönzött 1958-ban a járási könyvtár Kellemes meglepetésben volt részem, amikor benyitottam a járási könyvtár ajtaján. A kis teremben alig lehetett megmozdulni, annyian álltak a kölcsönző asztal előtt, könyvekre várva. A zsúfolt könyvállványok között Schmidt Krisztina könyvtárosnő mozgott otthonosan, s pillanatok alatt hozta is a kért könyveket. A szomszéd helyiségben Bertalan Sándorné főkönyvtárosnő éppen az elmúlt évi statisztikát állította össze. — Éppen jókor érkeztem — gondoltam magamban —, mert az elmúlt évi forgalomról szerettem volna néhány kérdést feltenni a könyvtár vezetőjének. Mint a statisztikából megtudtam, a könyvtár könyvállománya az elmúlt évben 8300 kötet volt és a könyvtárat 1041 állandó olvasó látogatta. Az olvasók 50 253 könyvet kölcsönöztek az év folyamán. — Könyvtárunk állandóan gyarapszik — mondta a könyvtár vezetője —, több helyről is kaptunk támogatást, s ez tette lehetővé, hogy az elmúlt évben 926 könyvvel bővült könyvállományunk. E könyvek egy részét a községi tanácstól kapott támogatásból vettük. A tanács ebben az évben is 5000 forint támogatást biztosít részünkre a községfejlesztési alapból, ami ebben az évben is lehetővé teszi könyvállományunk felfrissítését. Egy másik asztalon több száz diafilmet pillantok meg. A könyvtárosnő észreveszi tekintetemet és kérdezés nélkül válaszol: — Ezek bizony sok boldog percet szereznek a gyermekeknek — mutat a diafilmekre. — Alig három hónapja kölcsönzünk diafilmeket, máris közel ötszáz filmet adtunk ki. A kölcsönzési díjból állandóan új filmeket vásárolunk. Számos látogatója van a könyvtár olvasószobájának is. Sokan azért jönnek, hogy a napilapok, folyóiratok között lapozzanak. A látogatók 22 napilap és folyóirat között válogathatnak. . Huszonnégy tehergépkocsi jeget szállítottak az idén a Paksi Halászati Termelőszövetkezet tagjai a tavaly létesített halastavukból a halászcsárdájuk jégvermébe. Ezenkívül a szövetkezet tagjai töltik meg szintén a halastavukból a földmű- TM szövetkezet vermét is jéggel. T. M. Izotóp-laboratórium épül az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban A növénynemesítés szempontjából a megye nagy jelentőségű mezőgazdasági üzeme az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság. A gazdaság új tudományos létesítménnyel gyarapodik. Mintegy 200 ezer forintos költséggel rövidesen befejezi az izotóp laboratórium építését. A kutatáshoz szükséges műszerek már megérkeztek a gazdaságba és még ebben az évben megkezdik a laboratóriumban a további növénynemesítési és növényélettani kísérletek mélyrehatóbb elemzését. 118 ezer forintot járdaépítésre 54 ezer forintot művelődési házra 25 ezer forintot állatorvosi lakásra 20 ezer forintot sportpályára Medinán a község lakossága 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg az 1959-es évre. A 15 százalékos hozzájárulás pénzben több mint 200 000 forintot jelent, amely összeggel a tanács a lakosság érdekeinek megfelelően gazdálkodhat. A lakosság hozzájárulásán kívül a földművesszövetkezet és a malom 1000—1000 forintot ad a tanácsnak évi nyereségéből. Az elmúlt évről 25 000 forintja maradt a tanácsnak, s a lakosság 40 000 forint értékű társadalmi munkát is felajánlott. Ez az összeg, a társadalmi munka értékét is számítva, 277 000 forint. Megyei pártaktíva-értekezlet Szekszárdon Csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel Szekszárdon a Városi Művelődési Házban megyei nagy aktívaülést rendezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. A pártaktíván részt vett Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke és Gabri József elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője is. A több száz elvtárs részvételével megtartott aktíva-ülést Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának másodtitkára nyitotta meg, majd Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára mondott vitabevezető előadást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott a párt Központi Bizottságának decemberi határozata alapján. Az előadást széleskörű vita követte, amelyben felszólalt Nyers Rezső elvtárs is, aki számos vitás kérdésre adott választ. Kiállítás nyílik a múzeumban A magyar—szovjet barátság elmélyítése és a Szovjetunió mezőgazdaságának megismertetése érdekében kiállítást rendez Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége. A 62. Szovjet Mezőgazdasági Kiállítás képekben című kiállítást január 23-án délelőtt 11 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között. A kiállítás január 23-tól február 10-ig tart nyitva. ordít a községfejlesztési alapból a medinai községi tanács Az összeg jelentős részét, 118 ezer forintot a lakosság kívánságára járdaépítésre fordítja a tanács. Az elmúlt évben Medina-Szőlőhegyen művelődési ház építéséhez kezdtek, s az építkezés befejezéséhez szükséges 54 000 forintot ebben az évben a községfejlesztési hozzájárulásból biztosítja a tanács. Ugyancsak hozzákezdtek egy állatorvosi szolgálati lakás építéséhez is, melynek építési költségeihez 25 000 forinttal járul hozzá a tanács. Sportpálya építésére és korszerűsítésére 20 000 forintot fordítanak, s a könyvtár könyvállományának bővítésére 2000 forintot adnak a községfejlesztési hozzájárulásból. Tízezerre szaporodik a szarvasmarhaállomány megyénk állami gazdaságaiban Az 1959-es gazdasági év tervei szerint megyénk állami gazdaságaiban 500 holddal csökkentik a kenyérgabona neműek vetésterületét. A vetésterület csökkenése ellenére is azonban ugyanazt a kenyérgabona mennyiséget tervezték be, mint a tavalyi évben. Ugyanis, ha holdanként 50 kilogrammal több gabonát termelnek, mint az elmúlt évben, akkor mennyiségileg ugyanazt a termést tudják betakarítani az 500 holddal kisebb gabonaterületről is. A szakszerű gabonatermelés módszereinek tökéletesítésével, bőségesebb műtrágyázással akarják a termésátlagot ebben az évben emelni. A felszabaduló gabonaterületből 200 holdat cukorrépával vetnek be. A szarvasmarha-állomány 9100-ról 10 000-re emelkedik az év folyamán, természetes szaporítás útján, ha az ellési terveket megfelelő módon tudják teljesíteni az állami gazdaságokban. A gazdaságok a tervek alapján háromezer hektoliter bort termelnek. Megnövekedik a naposcsirke tenyésztés is, mivel egy év leforgása alatt 106 ezer naposcsirkét szándékoznak a közfogyasztás számára tenyészteni. Helyszíni tudósítás a borversenyről Sok izgalom — nagy érdeklődés — az eredményhirdetés csak szombaton lesz A mérkőzés a 20 tagú zsűri és a 110 szekszárdi bor között folyt le Szekszárdon s két napig tartott, a Gergely-naptár szerint január 20-án és 21-én. Az izgalmas mérkőzést Csigi György, a megyei tanács borászati előadója vezette. Nehéz dolga volt ,mert gyakran kellett figyelmeztetnie a mérkőző feleket a szatyok betartására. A zsűritagok néha ugyanis többször is igyekeztek megízlelni egy-egy bort, hogy ezáltal is csökkentsék az »ellenfelet«. Persze az »ellenfél«, a bor is állandóan résen volt, mert azzal a szabálytalansággal próbált visszavágni, hogy a zsűritagok némelyikében jókedvet és enyhe mámort igyekezett okozni ezzel is csökkentvén azoknak erejét. A küzdelem mindvégig izgalmas keretek között folyt le. Zárt formában indult, de a borillat hatására, mint virágoskertben a méhek, itt is szaporodni kezdtek az emberek. Ez ismét rendkívüli nehézséget jelentett Csigi bírónak, mivelhogy ezen emberek egytől-egyig igyekeztek bekapcsolódni a küzdelembe s talán mondani sem kell: a zsűri oldalán. Hivatkoztak nagy borivó természetükre s arra a veszélyre, amelyet állítólag a bor okoz a társadalomnak és ezért mohón pusztítani kezdték mindazt a bort, ami a zsűri kóstolása után még az üvegben megmaradt. A bíró, néha csak nagy üggyelbajjal tudta megfékezni a szüntelenül sokasodó nemhivatalos kóstolók rohamát, amiért aztán egy-két bor hivatalos újrakóstolására már alig volt lehetőség. No, de hagyjuk a tréfát. Engen is figyelmeztettek, hogy csak körültekintő előkészület után menjek tudósítani. Én nem fogadtam szót, mit sem sejtve, előkészületlenül mentem oda s ezt bizony megbántam. Először is a hitelesség kedvéért le kell írni a környezetet. A zsűritagok hosszú asztalnál ültek. Az asztalokat fehér terítővel takarták le. Nagyon petsző ez a szép fehér terítő... Tehát fehér volt. Hogy miért hangsúlyozom? Majd kiderül... Az asztalon gyertyák égtek, hogy a borok színe jobban érzékelhető legyen. Az »ellenfél« kicsit talán méltánytalan helyen, a sarokban sorakozott literes üvegekben. Minden üvegnek volt száma, így tehát senki sem tudhatta, hogy a kóstolt bor kinek a tulajdona s ezt nagyon fontos megemlíteni, mert a fő cél az volt, hogy pártatlanul állapítsák meg, kinek a borai a legjobbak Szekszárdon, kik méltók díjazásra. Én sem tudom, hogy az első pohár bor, amelyet a kezembe nyomtak, kinek a tulajdona volt, de hogy ízlett, az biztos. A második pohár, úgy emlékszem, már valamivel jobb volt... A zsűri tagjai túlnyomó többségükben szekszárdi szőlősgazdák voltak, méghozzá a legjobbak közül, hiszen ezért hívták meg őket a zsűribe. Mindegyik zsűritag előtt nyomtatvány. Amikor bemondták a bor számát, a zsűritagok poharába öntöttek, hogy mindenki megízlelhesse és elbírálhassa a bort. Ezután a zsűritagok természetesen egymástól függetlenül, ráírta a nyomtatványra, hogy hány pontosnak értékeli a kóstolt bor színét, tisztaságát, illatát és az úgynevezett »összbenyomását”. A legtöbb pont, amely egy bornak adható, 20 volt. Amikor végeztek az egyéni pontozással, bediktálták a pontokat az elnöknek és az kiszámította, hogy átlagosan mennyi pontot kapott a bor. Ezután pedig következett a vita. Ugyanis megtörtént, hogy volt aki 15 pontot és volt aki csak kilencet adott ugyanannak a bornak. Sőt, néha még nagyobb különbség is volt. Megvitatták, hogy közben tanuljanak is a szőlősgazdák, hogy ki miért adott nagy pontszámot vagy miért értékelte le. Persze az újságírónak is kóstolni kell, mert — mondják — csak úgy lehet hitelesen írni a borversenyről Nosza, hát kóstoljunk. Végeredményben egészen jó borok ezek és hát igyekszik az ember hitelesen írni. Ezért lejegyeztem például azt is, hogy a zsűri nagy felelősséget érzett a szekszárdi bor hírnevéért. Gyakran hallottam ilyen megjegyzést: — Ha exportálni akarunk, akkor ilyen bort nem kínálhatunk eladásra . Ez hasonlít legjobban az igazi szekszárdi vörös borhoz. Örömmel tapasztaltam, hogy elég sok azoknak a vörös boroknak a száma, amelyek tulajdonosa bármilyen kényes ízlésű vevőnek kínálhatja borát eladásra. Tehát fejlődőben van a szekszárdi vörös borvidék. Ugyanakkor kiváló fehér borok is részt vettek a versenyen. Nagy vita és többszöri újrakóstolás után döntöttek a díjak odaítélése felől. De arra megkértek, hogy a neveket ne írjam meg a szombati hivatalos eredményhirdetésig. Ezt még lejegyeztem és vége is lett a »mérkőzésnek”. Szerencsém volt. Az asztalterítő, amelyik az imént még olyan szép fehér volt, már kezdett előttem rózsaszínű lenni, a poharak táncolni kezdtek előttem. Tehát kár volt tréning nélkül jönnöm erre a mérkőzésre. Még szerencse, hogy nem »küzdöttem«• az elejétől a végéig... BODA FERENC