Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

TOMA MEGYEI MAGYAR IV. évfolyam, 22. szám. MUNKÁSPÁRT ÁRA: 50 FN­,LÉR TANÁCSOK LAPJA Kedd, 1959. január 27. Milyen állami beruházások lesznek Tolna megyében 1959-ben? Tolna megyében az 1959-es év so­rán igen sok beruházásra kerül sor. A megyei tanács tervosztályáról nyert értesüléseink szerint már jó­váhagyták az illetékesek azoknak a beruházási javaslatoknak a nagy­részét, amelyek megvalósítása ége­tően szükséges. A különböző beruházások költsé­geinél az árakat illetően bizonyos módosítások lesznek, mivel időköz­ben árrendezés volt és ez érintette az építőanyagokat is. Az úgyneve­zett átárazások most folynak. lakásépítés Régi árakon számítva közel 5 mil­lió forintot fordítanak Tolna megyé­ben lakóházak (bérházak) építésére Ebből Szekszárdon befejezik a két 18 lakásos bérház építését. Dombó­váron ugyancsak megépül az idén egy 36 lakásos bérház. Ugyanakkor elkezdik Szekszárdon összesen 57 új lakás építését, bérházak formájában. Ez három bérház lesz, az egyik 27 lakásos, a má­sik 18 lakásos, a harmadik pedig 12 lakásos. Az 57 új lakás között már nagyobb lakások is lesznek: több szoba mel­lé építenek hálófülkét is. Ezek a bér­házak abban a tömbben és környé­kén épülnek, ahol eddig is évről év­re új bérházak »nőttek ki a földből«. A 12 lakásos bérház a Toldi és a Mészáros Lázár utca sarkán lévő üres telken épül. ISKOLÁK Állami beruházásból új iskolák épí­tésére Tolna megyében 1959-ben 8 millió forintot fordítanak. Ebből­­[regszemcsén és Fácánkertben négy­négy tanteremmel elkezdődött az iskolaépítés. Fürgeden két tantermes iskola építésére kerül sor. Az idén kezdik meg és fejezik be Nagymá­­nyokon, Kölesden és Kocsolán egy négy-négy tantermes iskola építését. Sárpilisen, Mucsfán és Pálfán két­­két tantermes iskola épül az idén. Bonyhádon egy nyolc tantermes is­kola építését kezdik meg. Megkez­dik Tolnán és Faddon egy-egy négy­tantermes iskola építését. Még vita van azon, hogy Tolnán új iskolát építenek, vagy egy emeletet építe­nek rá a régi iskolára. NÉPMŰVELÉS Bogyiszlón és Iregszemcsén új művelődési otthont építenek. Az épít­kezéseket már megkezdték és az idén be is fejezik. A költségeket kö­zös forrásból fedezik. Szekszárdon elkezdődik a megyei könyvtár épí­tése. Ezt a Széchenyi utcában épí­tik a 11/1 gyógyszertár és a KISZÖV épülete közti telken. A könyvtár egyemeletes lesz és a részletes ter­vei február hónapban készülnek el. A könyvtár több mint egymillió fo­rintos beruházással épül és teljesen 1960-ban készül el. EGÉSZSÉGÜGY A múlt évben megkezdődött Szek­szárdon a Vörösmarty utcában az egyemeletes Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás építése. Az épít­kezést az idén fejezik be. Az össz­költsége 1 200 000 forint. Szekszárdon építenek egy modern, minden igényt kielégítő rendelőinté­zetet is. A rendelőintézet részben a kór­ház melletti telken épül, amelyi­ken jelenleg egy »parasztház« van, részben pedig a kórházhoz tartozó parkban. A rendelőinté­zet megépítése mintegy 3 m­l­ió forintba kerül. Az idén egymil­lió forintot használnak fel be­lőle. Ezzel megoldódik Szekszárdnak egy nagy gondja: az SZTK betegek ellá­tásának a gondja. Ugyanis jelenleg az SZTK rendelés szétszórtan, a vá­ros több pontján van és így az SZTK betegeknek gyakran kell ván­­dorolniok az egyik helyről a másik­ra. Ez a rendelőintézet lehetővé te­szi, hogy minden SZTK rendelés egy épületben legyen. Ugyanakkor a kórháznak is könnyebbséget jelent ez, mivel jelenleg még a kórházban is van SZTK rendelés, ami jelentő­sen zavarja, nehezíti a kórház mun­káját. SZABAD FÜRDŐ Szekszárdon építenek egy korsze­rű szabad fürdőt is, mivel jelenleg Szekszárd város nem rendelkezik ilyennel. Egy strandja van, de az is kicsi. A szabad fürdő építkezési mun­kálatait már a múlt évben meg­kezdték és három ütemben épül fel. Az idén elkészül a gőzfür­dő és a termálfürdő. Később egy nagy modern medencét is építenek. A régi fürdőház épüle­tét, mivel az már elavult, korszerűt­len, lebontják. hídépítés Uzdon egy új Sió-hidat építenek. Ehhez az állam támogatása több mint 700 000 forint. A földmunkákat a lakosság végzi el társadalmi mun­kával. A vasanyagot már a helyszín­re szállították. A híd megépítésével jelentős földterület megmunkálása válik könnyebbé. Sióagárdon a Sárvízen kell meg­építeni egy hidat. A híd tervei már elkészültek és jövőre megkezdik a híd építését is. ÉLELMISZER Az idei évben befejeződik a Szek­szárdi Kenyérgyár építése. A ke­nyérgyár költségei az idei évben el­érik a 2 500 000 forintot, összesen 4 500 000 forintba kerül a kenyér­gyár megépítése. B. F. — A Szekszárdi Fodrász KTSZ-ben a 41 szolgáltató tag mellett ki­lenc ipari tanulót is foglalkoztatnak. — Magyarkeszi községben 300 ház villamosítását kezdték meg. A vil­lanyoszlopokat társadalmi munká­val ássák le. — A dalmandi Béke Termelőszö­vetkezet tagjai elhatározták, hogy a hároméves mezőgazdaságfejlesztési terv keretében a meglévő egy ha­lastavuk mellé még kettőt létesíte­nek. — A decsi Vöröskereszt szervezet 1000 forintot adományozott a re­­göly-majsapusztai öregotthon javá­ra. — A francia sajtgyárosok panaszt emeltek amiatt, hogy mindenki csak a bort énekli meg, a kiváló sajtnak pedig nem akad dalnoka. Lenke Valéria, megyénk országgyűlési képviselője Kalaznón országgyűlési képviselő talán Kalaznón még so­hasem fordult meg azelőtt, nemhogy még miniszter. Most egy személyben kettő is. Perike Valéria, megyénk képviselője, művelődés­ügyi miniszter az elmúlt napokban Kalaznón tar­tott fogadó napot. Ez alkalomból több mint húszan ke­resték fel problémáikkal a falu lakosai. Közben azt is tudomására hozták, hogy szeretnék, ha a kül- és bel­politikai helyzetről tájékoztatná a falu népét. Nagy készülődés lett erre a faluban. Az iskolás­­gyerekek nagyszerű műsort adtak a békeestre zsúfolá­sig megtöltött kultúrház közönsége előtt. A békeest előadója Benke Valéria elvtársnő volt. Ismertette a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, majd beszélt egyik legfontosabb feladatunkról, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének jelentőségéről. Szám­adatokkal bizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, amely dolgozó parasztságunk felemelkedésének egyetlen helyes útja. A meggyőző szavak termékeny talajra hullottak, mert a látogatást követő harmadik nap, az elmúlt hét péntekén öt taggal termelőszövetkezeti előkészítő bi­­zottság alakult Kalaznón. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar—szovjet baráti est Földes-pusztán Az elmúlt hetekben alakult meg megyénkben a 129. nőtanács. A megalakulás leglényegesebb része az, hogy olyan helyen, — Földes-pusztán alakult —, amely távol esik a kulturáltabb helyektől. Itt is úgy érezték, hogy szükség van összefogásra, mert jobban tudják segíteni a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, ha szervezettebben foglalkoznak a dol­gozó nők nevelésével, problémáik megoldásával. Az első erőpróbára is sor került az elmúlt napok­ban, amikor egy jól sikerült magyar—szovjet baráti estet rendeztek. Ez a baráti találkozó is elősegítette a népek közötti barátság, elsősorban a szovjet nép iránt érzett barátság elmélyülését. Nem véletlen eredménye ez a Földes-pusztai nő­tanácsnak. Egyenes következménye a legszélesebb körű anyagi és erkölcsi támogatásnak, amellyel a járás és község valamennyi szerve segítette őket. Rév András elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára például részt vett a találkozón, a helyi KISZ fiatalok műsorral segítették őket és lehetne sorolni tovább az állami gazdaság, a helyi szervek támogatá­sának számtalan jelét. Megalakult Bogyiszlón a megye első, cigányokból álló termelési társulása Szombaton este a bogyiszlói ta­nácsházán tartott alakuló gyűlésen tizenhárom cigánycsalád megalakí­totta a megye első cigányok által létesített termelési társulását, a bo­gyiszlói zöldség- és növénytermelő szakcsoportot. A szakcsoport a köz­ségi földművesszövetkezet kert­jé­­ben fog működni és főképp paprika­termeléssel foglalkozik majd. Az alapító tagok eddig is föld­műveléssel foglalkoztak, legtöbbjük helybeli gazdáktól vállalt évről év­re feles, illetve harmados paprikát, kukoricát, cukorrépát. Az új szak­csoport a tagok bevitt földjén kívül , a legeltetési bizottságtól és a községi tartalékföldből is kap földet. , Zenekart szerveztek, televíziós készüléket vásárolnak Kocsolán a KISZ-fiatalok A kocsolai KISZ-szervezet fiatal­jai öttagú zenekart szerveztek. A ze­nekar tagjai hetenként kétszer, szer­dán és szombaton gyakorolnak. Sze­mes Béla helybeli pedagógus tanítja a zenekar tagjait a kottáról való ze­nélés fortélyaira. Jelenleg dob, klarinét, piszton, he­gedű és tangóharmonika áll az ifjú zenészek rendelkezésére. A zeneszer­számokat saját költségükön vásárol­ták. A zenekar első ízben az úttörőbál alkalmával szerepelt. A KISZ-szer­­vezet a közeljövőben televíziós ké­szülék vásárlását tervezi. A televí­ziós készüléket a kultúrház nagy­termében állítják fel. Kiosztották a jutalmakat és az okleveleket a legjobb szekszárdi szőlősgazdák között A szekszárdi borverseny ered­ményhirdetése szombaton este volt a Szabadság Szálló emeleti nagyter­mében. Mivel lapzártakor még tar­tott az ünnepség, így a vasárnapi számunkban csak röviden tudtunk beszámolni erről az eseményről. Meglepően nagy volt az érdeklő­dés a szekszárdi szőlősgazdák részé­ről az eredményhirdetés iránt. Mintegy 250-en jelentek meg az ün­nepségen, szőlősgazdák és hozzátar­tozók vegyesen. Ott voltak mintegy ötvenen a soltvadkerti szőlősgazdák küldöttei is, akik erre a napra kü­lön autóbusszal érkeztek Szekszárd­­ra, hogy tanulmányozzák a szek­szárdi borvidéket. Megtekintették a Béke Termelőszövetkezet szőlészetét és behatóan tanulmányozták az egyéni gazdák szőlőtermelését és borkezelését, is. Az ünnepséget Simon József, a gazdakör elnöke nyitotta meg. Meg­nyitójában az üdvözlé­sek mellett rö­viden ismertette a szekszárdi borvi­dék történetét: utalt a szekszárdi szőlőtermelés sokévszázados hagyo­mányára, hogy ezen okulva ismét minden erőt megfeszítve munkál­kodjanak a szőlőtermelés fel­virágoz­tatása érdekében. Ezután Csigi G­yörgy megyei borászati felügyelő ismertette a borverseny eredmé­nyeit, átnyújtotta az okleveleket és az értékes emléktárgyakat. Értesülé­seink szerint jóval több, mint 1000 forint értékű emléktárgyat osztottak ki a 12 díjnyertes között. A legjobb szőlőtermelőnek­ járó vándorzászlót Simon­ József a gazdakör elnöke kapta, aki a vörös borával nyert el­ső díjat. Részt vett az ünnepségen Jemey Pál tanár,­, szőlész, akinek módjában állt több európai bortermelő or­szágot bejárni és a széleskörű ta­pasztalatai alapján jelentős tevé­kenysége­t fejt ki a szekszárdi bor­vidék felvirágoztatása érdekében is. Most is sok hasznos javaslatot adott. Mindenekelőtt összehasonlításokat tett a külföldi és a szekszárdi bo­rok előállítási önköltsége között. Rá­mutatott, hogy külföldön sokkal kul­turáltabb módszerekkel gazdálkod­nak és ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk a világpiacon, nekünk is rá kell térnünk azokra. Különösen kiemelte a szelektálás és a hegyköz­ségek alakításának jelentőségét. So­kat beszélt arról is, hogy milyen fontos a fiatalok megtanítása a leg­kiválóbb szőlőtermelési módszerek­re. Ezután ünnepi vacsora volt és el­kezdődött a borkóstolás, ugyanis minden gazda egy-egy demizson bor­ral érkezett. A hivatalos versenyen 108 bor vett részt, de ezen az esten is bebi­zonyosodott, hogy ennél sokkal több olyan bor van Szekszárdon, amelyet nyugodtan lehet kiállításra vinni. 2331 hité halat fogtak tavaly Új tanyát építenek, bővítik a régit az idén a Szekszárdi Horgász­egyesület tagjai Vasárnap délelőtt 10 órakor tartot­ta évi rendes közgyűlését az Újváro­si Gazdakörben a Szekszárdi Hor­gász Egyesület. A közgyűlésen Ko­vács János elnök megnyitó szavai után Hepp József az egyesület tit­kára számolt be az egyesület múlt évi eredményeiről. Elmondta többek között, hogy míg 4—5 évvel ezelőtt csak egy szekrény és néhány könyv képezte az egyesület tulajdonát, ma közel 60 000 forint értékű vagyonnal rendelkezik. Horgásztanyája van az egyesületnek a hozzá szükséges fel­szerelésekkel együtt. A horgászta­­nya kihasználtságát és közkedveltsé­gét bizonyítja, hogy naplójában az elmúlt évben UOO-an jegyezték be a nevüket. Élénk érdeklődés közepette hir­dette ki az egyesület titkára az el­múlt év fogási eredményeit, mely szerint a szekszárdi horgászok 2331 kiló halat fogtak, többek között 735 kiló pony­tot, 135 kiló harcsát, 102 kiló süllőt. Az egy főre eső fogási átlag 7 kilogramm. A legtöbb halat, 175 kilogrammot Széki László fogta. Pontyfogásban a rekordot Csötönyi Benő érte el 49 kilogrammal. Széki László viszont 81 forró harcsát fogott Az egyesület ez évi terveiben sze­repel többek között egy kút építése a horgásztanya közelében, valamint a meglévő horgásztanya bővítése és új tanya létesítése. Az építkezés kiadá­sainak fedezése érdekében az egye­sület tagjai az eddigi 50 forintos évi tagdíj helyett 100 forintos tagdíjat szavaztak meg a közgyűlésen. A vi­ta során több felszólaló követelte, hogy az egyesület vezetősége tegyen lépéseket a Sió vize szennyezésének megszüntetése érdekében. Huszonnégy napi nyereségrészesedés Néhány héttel ezelőtt, amikor még az 1958-as év tervfeladatainak meg­valósításán dolgoztak a Furkópusztai Kendergyárban, arról írtunk, hogy a dolgozók előreláthatólag húsz napi nyereségrészesedést kapnak. A vég­leges számítások még nem készültek el, de már bizonyossá vált, hogy több napi munkabért kapnak nyereségré­szesedésként, mint a múlt évben. Az 1958 évi tervet túlteljesítették. Arról kaptunk értesítést, hogy 24 napi nye­reségrészesedést fizetnek ki azoknak, akik egész évben a gyárban dolgoz­tak. Számos dolgozó azonban még az átlagnál is több pénzt kap majd áp­rilis negyedikén — ekkor fizetik, ki a nyereséget — ugyanis hűségjutal­mat állapítottak meg a gyárban töl­tött évek arányában. Még egy hírt­ közöltek a Kender­­gyárból: megkezdték a kedvezmé­nyes textilutalványok kiadását. Het­venhat dolgozónak adnak ezer forint értékű textiláru vásárlásra jogosító utalványt, melyért csak 250 forint té­rítést kell fizetni.

Next