Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-10 / 8. szám
VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSTARI ÉS A TANÁCSOK LAjtja IV. évfolyam, 8. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1959. január 10. I megye gépállomásainak gépparkja közel 5 millió forint értékű gépekkel növekszik az idén A termelőszövetkezetek termésátlagai fokozásának egyik fontos feltétele, hogy a gépállomások elegendő mennyiségű, modern gépekkel rendelkezzenek. E tekintetben ismét nagyot lépünk előre. Abból a tájékoztatásból legalább is ez tűnik ki, melyet ezzel kapcsolatban Horváth József, a Gépállomások megyei igazgatója és Arany István megyei főagronómus lapunk munkatársának adott. A két megyei vezető elmondotta, hogy ebben az évben négymilliókilencszázötvenezer forint értékű gépekkel növekszik a Tolna megyei gépállomások gépparkja. Ezen belül harminc lárvasilózó gépet kapnak a gépállomások, ami azt jelenti, hogy az idén a silókukorica betakarítását teljes egészében géppel végezhetik el a termelőszövetkezetekben, és szükség esetén az említett silókukorica-kombájnokkal ősszel betakaríthatják a kukoricaszár egy részét is. A két megyei vezető tájékoztatása szerint az idén fokozatosan tovább kivonják a termelésből a mai viszonyokban már elavult R-35-ös szántótraktorokat. Helyettük az idén harminchárom magyar gyártmányú, 28 lóerős, U- 28-as univerzális traktorokat kapnak a gépállomások. Ezek a gépek egyaránt alkalmasak szántásra, vetésre és szállításra, valamint növényápolásra. Ezen túlmenően 25 új sűrűsoros vetőgéppel is növekszik a megyei gépállomások gépparkja, ami azt jelenti, hogy a csúcsforgalom idején is minden vetést traktorvontatású géppel tudnak elvégezni a termelőszövetkezetekben. Horváth József és Arany István elmondották még azt is, hogy ebben az évben szinte teljesen megoldódik a termelőszövetkezetekben eddig legtöbb gondot okozó gépi műtrágyaszórás is. A gépállomások ugyanis tíz garnitúra műtrágyaszórót kapnak, amely a meglévő huszonöt garnitúrával együtt elegendő lesz arra, hogy a gépállomások megyei viszonylatban kielégítsék a termelőszövetkezetek gazdaságában előforduló ilyen irányú igényeket. Itt említjük meg, hogy öt nagy teljesítményű szervestrágyaszóró is érkezik az idén a gépállomásokra, ami nem oldja meg ugyan az istállótrágya géppel való kiszórását, de e területen is nagy lépést jelent a mezőgazdaság gépesítésében. Ugyancsak nagy jelentőségű az is, hogy az idén a termelőszövetkezetekben és az alacsonyabb típusú társulásokban termelt kendert szinte teljes egészében géppel tudják betakarítani a gépállomások. Ez is azért válik lehetővé, mert a meglévő tizenkét kenderkombájn mellé az őszig még nyolc újat kapnak a gépállomások. A felsoroltakon kívül, bár kisebb mértékben, de ugyancsak kapnak a gépállomások az idén gabonabetakarító kombájnokat, cséplőgépeket és egyéb modern munkagépeket. S ha a munkaszervezés valamennyi gépállomáson jó lesz, akkor a termelőszövetkezetekben előforduló gépi munkát időben és jó minőségben el tudják végezni valamennyi termelőszövetkezetben, és a tavalyinál nagyobb mértékben járulhatnak hozzá az egyéni parasztgazdaságok termésátlagainak fokozásához is a megye gépállomásainak dolgozói. Az országos versenyben is jól szerepeltek a Tolna megyei gépállomások A Szedresi Gépállomás második, a Várdombi Gépállomás pedig az ötödik az országos versenyben Az 1958-as esztendőt a megye gépállomásai is lezárták. Az éves mérlegek elkészítése és pénzügyi felülvizsgálása most van folyamatban. Ezért arról még korai lenne hírt adnunk, hogy melyik gépállomáson milyen mértékben osztanak nyereségrészesedést a következő hetekben. De annyi már biztos, hogy Tolna megyében csaknem minden gépállomáson lesz nyereségrészesedés. Ellenben érdemes megnézni, hogy 1958-ban a megyei gépállomások, a traktoros brigádok és a traktorosok milyen eredményeket értek el az országos versenyben. Elöljárójában mindjárt meg lehet említeni, hogy jó eredményeket értek el. Az élüzem címmel kitüntetett Szedresi Gépállomás a gépállomások országos versenyében a Nagybudapesti Gépállomás után a második lett. Ez a szocialista szektor éves tervét 121 százalékra teljesítette, őszi tervét pedig 111 százalékra és a költségeknél több millió forintot takarítottak itt meg. A verseny értékelése után a Szedresi Gépállomás kollektívája a jó helyezésért 8000 forint jutalmat kapott. Figyelmet érdemlő a megye másik nagy gépállomásának, a várdombinak az elmúlt évi teljesítménye is. Ez a gépállomás éves tervét 115,6, őszi tervét 112,5 százalékra teljesítette és a gépállomások országos versenyében ötödik lett, 6000 forint jutalmat kapott. Ugyanennek a gépállomásnak a Zentai Lajos által vezetett traktoros brigádja országosan második, amelyért 1500 forint jutalmat kapott. Az országos hírű Benke István, a Szedresi Gépállomás kiváló traktorosa pedig hatodik lett a traktoristák országos versenyében, munkája elismeréséül 1000 forint jutalmat kapott. Jól tájékozott körökben a fentieken kívül azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben ismét élüzem-címmel tüntetik ki a Szedresi Gépállomást és megkapja az élüzem-címet a Várdombi Gépállomás is. Blagonravov akadémikus az amerikai rakétákról Moszkva: (TASZSZ) Anatolij Blagonravov akadémikus a Novoje Vremja című szovjet hetilap hasábjain foglalkozik azokkal az amerikai kísérletekkel, hogy rakéták segítségével győzzék le a föld vonzóerejét, s megállapítja: e kísérletek sikertelenségének oka az, hogy az amerikai tudósokat és mérnököket sürgetik, s olyan célokat tűznek eléjük, amelyeknek kevés közük van a tudományhoz. Ámde ebben az ideges, mesterségesen felfűtött légkörben, amelyet a fegyverkezési hajsza idézett elő, a tudomány és a technika szakemberei nehezen dolgozhatnak. Az akadémikus ezután hangsúlyozza: a szovjet űrrakétáról érkezett adatokat a feldolgozás után nyomban közzéteszik és azok a világ tudósainak közkincsévé válnak. »Ebben egyik módját látjuk a nemzetköözi tudományos együttműködés megszilárdításának, amire a szovjet tudósok állandóan törekednek". o ícdioícdioíoboíoiobcdioícdicdicdicdrcdb O ■ O ■ CD n O ■ CD D CD i CD 3 CD ■ CD El CD H CD ■ C3 a CD ■ CD HCI) ■ CD ■ A lottó e heti nyerőszámai : 21, 32, 73, 77, 83 A szekszárdi gazdakörök borversenyére január 19-ig lehet benevezni Mint arról már hírt adtunk, a szekszárdi gazdakörök a Hazafias Népfront és a társadalmi szervek segítségével és közreműködésével január hónapban rendezik meg szokásos farsangi borversenyüket. Január 5-én megalakították a rendező bizottságot, amely Simon József vezetésével már meg is kezdte munkáját. Ahogy arról a szerkesztőséget értesítették, január 17-vel kezdik meg a borok begyűjtését, amely három napon keresztül, azaz 19-ig tart. Jelentkezni, illetve a versenybe benevezni a városi tanács mezőgazdasági osztályán lehet. Itt gyűjtik össze a versenyben résztvevők borait is, borfajtánként egy-egy literes üveggel, amelyen fel kell tüntetni a bor fajtáját (vörös, fehér, siller), a termelő nevét és pontos lakcímét. A versenyen 1958-as évjáratú borokkal lehet résztvenni. A rendező bizottság kijelölte a bíráló bizottság tagjait is, amelyben képviselik magukat a gazdakörök és a hivatalos szervek szakértői. A borversenyre benevezett borok elbírálása január 20-án és 21-én lesz, az eredmény kihirdetésére pedig 24-én kerül sor. Előadássorozat a tanácstagok részére Kocsolán Az őszi tanácsválasztások során a negyven tanácstagból tizenhármat ezúttal választottak meg először Kocsolán. Az új tanácstagok természetesen nem lehetnek még teljesen tisztában a tanácstagi teendőkkel, a jogokkal, a "kötelességekkel, egészében véve a tanács munkájával. Viszont :a régieknek sem árt,, ha a már ismert dolgok újból szóba kerülnek. A népfront keretében éppen azért rendeznek előadássorozatot, amely a tanácsok tevékenységével foglalkozik. A hat előadásból álló sorozat január 15-én indul a »Tanácsok szerepe a népi demokratikus rendszerben« című előadással. A további előadások címe: »A tanácsok működése«, »A tanácsok feladatai«, »Községgazdálkodás, községfejlesztés, költségvetés a hároméves tervben«, »A mezőgazdaság szocialista átszervezése«, »A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolata«. Az előadásokon a tanácstagokon kívül még mások — parasztemberek, kisiparosok — is részt vesznek, olyanok,, akik a tanácstagok mellett részt vesznek, közreműködnek a tanács munkájában, a község életének irányításában. Évente 20 ezer köbméter fa A Tamási Állami Erdőgazdaság pári erdészetének területe meghaladja a 11 000 holdat, és 10 község határát érinti. Területi fekvése folytán 10 falu dolgozóit látja el telenként famunkával. A pári erdőgazdaság évenként 20 000 köbméter fát termel ki, de ennek megfelelően folyik a kitermelt fák pótlása, illetve az új erdők telepítése. Az 1958-as gazdasági évben közel 100 hektárnyi új erdőt telepítettek. Az 1957—58-as gazdasági évben a tamási erdőgazdasághoz tartozó takácsi és pári erdészetek az élüzen feltételeknek megfelelően teljesítették az éves tervet. Ezzel elérték azt, hogy az erdészet állandó dolgozói között, — akik az évben legalább 250 munkanapot dolgoztak, — húsz napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki. Karnevált rendeznek a szakcsi úttörők Lázas izgalommal , karneválra készülnek a szakcsi általános iskola úttörői. A karnevált a tervek szerint kettet múlva, vasárnap rendezik meg. Az úttörők jelmezekben vonulnak fel, s a családias ünnepséget egyéb farsangi szokásokkal is tarkítják. Az iskola szülői munkaközössége a tanulók báljára ingyen biztosít süteményt, édességeket és ajándékot a tanulóknak. A karneváli bál bevételét az úttörők nyári táborozására fordítják majd. — Franciaországban az Élőnyelvek Tanárainak Szövetsége hivatalos kiadványában síkraszállt azért, hogy az eszperantó nyelvet, mint »nemzetközi élő nyelvet« tegyék kötelező érettségi tantárggyá. Ugyanezt a kérést tolmácsolja egy közel kétszázezer aláírással rendelkező beadvány, amelyet a francia népművelésügyi minisztériumhoz intéztek. Bátaszék az egész lakosság összefogásával épül, szépül. A közérdekű feladatokat közösen igyekeznek megoldani és ennek az az eredménye, hogy a községben több olyan beruházásra, építésre került már eddig is sor, amelyre különben nem lett volna lehetőség. Az összefogás azzal kezdődött, hogy a múlt évtől kezdődően három évre megszavazott a tanács 15 százalék községfejlesztési hozzájárulást, így a társadalmi munka mellett jelentős összegű pénzt is tudnak biztosítani a különböző közérdekű létesítményekhez. A múlt évben például új piacteret létesítettek. A régi akadályozta a forgalmat, nem felelt meg a követelményeknek, és ezért az egész falunak érdeke volt az új piactér létesítése. A Bezerédj utcában korszerű betonjárdát építettek. E két létesítményre több mint 100 ezer forintot fordítottak. Két utcát leköveztek és ezzel járhatóvá tették a kocsik számára. A Lenin téren is leköveztek egy szakaszt, könyvvásárlásra mintegy ötezer forintot fordítottak. A sportpálya tribünjének és öltözőjének megépítésére 30 ezer forintot fordított a tanács, és adtak hozzá mintegy 40 ezer forint értékű bontási anyagot. Sor kerülhetett 15 ezer forintos költséggel Kövesdpusztán a kultúrotthon felszerelésének kiegészítésére, és az épület felújítására. Az óvoda felszerelését bővítették, és így tovább. Mindezt a községfejlesztési alapból fizették, és ezek a beruházások egyben azt is mutatják, hogy a községfejlesztési hozzájárulásként befizetett pénzt a tanács megfelelő célokra fordította. Ezt tudják, látják a falu lakói is, hiszen naponta járnak az új járdákon, utakon, élvezik az új létesítmények hasznát, így minden remény megvan arra, hogy az idén is jelentős összeg gyűlik össze községfejlesztési hozzájárulásként, és emellett még társadalmi munkával is segíti a lakosság a közérdekű feladatok megoldását. A tanács erre épített, amikor az idei községfejlesztési tervet készítették, és a terv megvalósításához ez jelenti a legbiztosabb alapot. Az idei évre is jelentős járdafelújítást terveztek. Kibővítik mintegy 80 ezer forintos költséggel az iskolai napközit. Könyvtárfejlesztésre hatezer, a községi kultúrotthon tatarozására 20 ezer, az ifjúsági- és sportszervek megsegítésére több mint 14 ezer forintot fordítanak. Érdekes helyi kezdeményezés is található. A járdaépítést például úgy akarják megoldani, hogy a tanács megvásárolja az anyagot, az utca lakói pedig elvégzik a járda építését, s szükség esetén ők fogadják még a kőművest is, így több járda megépítésére lesz lehetőség. Még nem döntötték el, hogy melyik utcában építenek járdát. A tanács mindenesetre előnybe helyezi azt az utcát, amelyiknek lakói vállalják az ilyen építkezést. Értesüléseink szerint már több utca lakói kérték a tanácstól az anyagot és vállalták a többi költségeket. Vízgazdálkodási társulás alakult, és talán ez foglalja el a leglényegesebb helyet a községfejlesztésben. Ugyanis Bátaszéken nagy probléma a megfelelő ívóvízellátás. Ezen a problémán is csak az egész falu összefogásával lehet segíteni. Ugyanis az ivóvízellátás gondja országos jelenség, és ha helyileg nem oldanák meg ezt a problémát, központilag igen hosszú időbe telne megoldása. A vezeték, torony stb. megépítéséhez mintegy kétmillió forintra van szükség. Ezt a pénzt a társulás tagjai, vagyis az egész község teremti elő, mégpedig úgy, hogy öt éven keresztül évenként 300—300 forintot fizetnek be erre a célra, így lehetővé válik ennek a nagy problémának a megoldása is. Épül, s szépül Bátaszék