Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

195*. január 30. Megyénk dolgozói köszöntik az SZKP XXI. rendkívüli Kongresszusát A Moszkvában ülésező SZKP XXI. kongresszusának eseményei megyénk dolgozóinak is óriási mértékben fel­keltették az érdeklődését. A hatal­mas számadatok, melyeket Hruscsov elvtárs ismertetett, örömmel és büsz­keséggel tölt el bennünket. Éppen ezért küldik egymásután megyénk dolgozói is üdvözletüket az SZKP XXI. Kongresszusához. Az alábbiakban az elmúlt napok­ban megtartott tamási járási pártér­tekezlet résztvevőinek táviratát is­mertetjük: „A tamási járási pártaktivisták és mezőgazdasági szakemberek nevé­ben forró testvéri üdvözletünket küldjük a mai pártaktíva értekezletről a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusának. Kívánjuk, hogy a kongresszus további sikereket és gazdag eredménye­ket érjen el a kommunizmus felépítésében, a kapitalizmussal folytatott békés versengésben. Mi mindannyian tanulmányozzuk a kongresszus tör­ténelemformáló határozatait, s meggyőződésünk, hogy nagy segítséget fog nyújtani számunkra a mezőgazdaság szocialista átépítésének területén a szocializmus felépítéséért vívott harcban. 150 résztvevő aláírása.” Takarékossági mozgalom a paksi járásban Az elmúlt év a paksi járásban is újabb eredményeket hozott a taka­rékossági mozgalomban. Ez megmu­tatkozik a takarékoskodók számának növekedésében is, de mindenekelőtt a betétállomány nagyarányú emelke­désében. A takarékbetétkönyvek szá­ma az elmúlt évben több mint ezer darabbal nőtt, de összehasonlíthatat­lanul nagyobb mértékben emelkedett a betétek összege, amely az 1958. januári 4 millió 300 ezer forinttal szemben az év végére elérte a 9 mil­lió forintot. A legnagyobb mértékben a munkások, valamint az egyéb bér­ből és fizetésből élők takarékoskod­nak, akiknek betétei a betétállomány felét teszik ki. A dolgozó parasztok is egyre job­ban, szélesebb körben takarékoskod­nak, a takarékbetétek összegének mintegy 20 százaléka az ő megtaka­rításuk. Örvendetesen fejlődtek a járási Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak is. A múlt év végén már hét Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztár gyűjtötte össze több mint 500 KST-tag rend­szeres havi betétbefizetéseit, akik ha­vonta közel 40 ezer forintot tettek félre. A Kölcsönös Segítő Takarék­­pénztárak a múlt év végén 400 ezer forintot fizettek vissza tagjaiknak. A járás egyik legjobb KST-je a Pak­si Konzervgyárban működik, mely­nek 153 tagja az idén már több mint 22 ezer forintot takarít meg havonta. Nagyon szépen kezdte meg működé­sét a Gerjen­ Állami Gazdaság KST- je is, amelynek 101 tagja vállalta, hogy közel 5 ezer forintot gyűjt ös­­­sze minden hónapban. Analfabéta tanfolyam Kurdon Kurdon a termelőszövetkezetben analfabéta tanfolyamot szervezett a szövetkezet vezetősége. A tsz-ben dol­gozó cigányok közül többen — akik egyébként dicséretre méltó munkát végeznek a termelésben — nem tud­nak írni-olvasni. Velük a termelőszö­vetkezet vezetősége megbeszélte, hogy milyen lehetőség van tanulásukra. Úgy határoztak, hogy a téli hónapo­kat kihasználva tanfolyamot indíta­nak, melyen az írni-olvasni nem tu­dók elsajátíthatják az írás-olvasás alapismereteit. A község pedagógusai szívesen vállalták a tanfolyam veze­tését, melyre mintegy nyolcan-tízen iratkoztak be. Működik egy másik tanfolyam is a termelőszövetkezet keretén belül a tsz-elnök vezetésével, melyen a ta­gok a munkaegység-számítással is­merkednek meg. ahhol a hatvan esztendős asszonyok is táncra perdü­lnek Az elmúlt szombat este batyús­­bált rendezett a bölcskei nőtanács, ahol több mint százan, dolgozó pa­rasztemberek feleségeikkel és csa­ládjaikkal a hajnali órákig mulat­tak, szórakoztak. Még a 60 éves as­­­­szonyok is táncra perdültek. Jelen­­­tős eredménye a nőtanácsnak, hi­­­­szen 55—60 éves parasztasszonyokat­­­­elhívni, akik még az életben sem­­­­­miféle szórakozóhelyen nem vol­t­­tak, nem könnyű. Azt mondta pél­d­­dául az egyik asszony is: »Tizennégy <* éve, hogy férjhez mentem, de azóta* nem táncoltam, csak most. Legköze­l­­lebb is hívjanak, mert az urammal­­­ együtt máskor is szívesen eljövünk.- (i Gerendás Andrásné­­ t Bölcske p A gázpalackok bejelentése A Tolna megyei Tanács V. B. Ke­reskedelmi Osztálya értesíti a megye lakosságát, hogy mindazok, akiknek gázpalack van birtokukban, de nincs meg a használati engedélyük (zöld színű letéti számla), azok a szemé­lyek jelentsék be a használati enge­délyre vonatkozó igényüket a terüle­tileg illetékes járási tanács v. b. ke­reskedelmi felügyelőjénél. A legalizálási kérelmet 1959. már­­­cius 1-ig kell fenti címre beküldeni.­ A határidő után beérkező kérelmeket nem tudjuk figyelembe venni. A SZOVJETUNIÓVAL ÉPÍTTET HAJÓGYÁRAT AZ EAK Az Egyesült Arab Köztársaság meg­bízatást adott a Szovjetuniónak egy hajógyár építésére Alexandriában. Az építkezés iránt a Krupp és Stük­­­ken nyugatnémet cégek is érdeklőd­tek. <» TOLNA MEGYEI NEPOJ8AG Öt ifjúsági szövetkezet alakult a dombóvári járásban Tíz ifjúsági szövetkezet van jelen­leg Tolna megyében, s ebből öt a dombóvári járásban működik. A já­rás ifjúsági szövetkezeteibe már több mint száz fiatal lépett be. A szakcsi ifjúsági szövetkezet három hold föld­birtokosa és 38 tagja van. Lápafőn a KISZ-szervezet alakított szövetkezetei, s a község KISZ-fia­­taljai mind tagjai a szövetkezetnek — mintegy tizennyolcan —, a ta­vasszal 10 holdon kezdik meg a gaz­dálkodást. A közelmúltban megala­kult naki szövetkezetnek 25 tagja van, s ha lehetőségük lesz rá, töb­bek között hibridkukoricát is szán­dékoznak termelni. A naki fiatalok III. típusú termelőszövetkezetet ala­kítottak. A járásban Kocsolán alakult meg először az ifjúsági szövetkezet 15 hold földön, 14 taggal. A kocsolai fiatalok szerződéses burgonyát, dug­ványrépát, cukorrépát és szarvaske­­repet akarnak termelni. A felsorol­takon kívül még Gyula jón is alakult ifjúsági szövetkezet. Téli esték Medinán Mozgalmasak a téli esték Medinán. A községben szinte a hét minden es­téjére jut valamilyen előadás, össze­jövetel, melyek közül a lakosság — idősek és fiatalok, férfiak és nők egyaránt — válogathat érdeklődési körének megfelelően. A földműves­szövetkezet vezetősége, a szövetkezet igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai részére oktatást szervezett, me­lyen a résztvevőik megismerkedhet­nek feladataikkal és annak elvégzési módjával. A Hazafias Népfront­bizottság a népfrontbizottsági tagok részére oktatást szervezett. A tanács­tagok részére pedig hat előadásból álló előadássorozatot indítottak be. A lányok és asszonyok is haszno­san tölthetik a hosszú téli estéket. A nőtanács szabás-varrás tanfolyamot szervezett, melyre mintegy huszon­öten jelentkeztek. A lányok és azok a fiatalasszonyok, akik a kézimunká­­zással szeretnének megismerkedni, kézimunka tanfolyamon vehetnek részt... A még fiatalabbak pedig he­tenként két alkalommal tánciskolá­ba mennek. S Befejeződtek a tagkönyvkiosztó taggyűlések a dombóvári járás KISZ-szervezeteinél Január 20-án befejeződtek a tag­­könyvkiosztó taggyűlések a dombó­vári járás KISZ alapszervezeteinél. A taggyűlések ünnepélyes keretek között zajlottak le, s azokon a KISZ tagok nagy többsége jelen volt Az átlagosnál is ünnepélyesebb volt a tagkönyvkiosztó taggyűlés a Dombó­vári Fatelítő és a fűtőház KISZ-szer­vezeténél. A taggyűléseket ünnepé­lyessé tette a KISZ tagok fogadalom tétele is. A járás KISZ-szervezetei a téli es­téket helyesen használják ki a KISZ tagok továbbképzése szempontjából. Négy helyen működik politikai kör, két szervezetben a világtérképe kör, egy helyen pedig ifjúsági akadémia működik. A politikai körökön jelen­leg a Népköztársaság államrendje, a proletárdiktatúra lényege című anya­got tárgyalják. A világtérképe kö­rökben jelenleg a szocialista orszá­gok gazdasági és politikai helyzeté­vel foglalkoznak. Megismerkednek ezenkívül a kapitalista és gyarmati sorban élő országok népeinek életé­vel is. Az ifjúsági akadémia elő­adásainak Dombóváron rendszeresen mintegy 150—170 hallgatója van. Változatos a bonyhádi művelődési ház februári programja Érdekes, változatos programmal várja a közönségét február hónapban a Bonyhádi Járási Művelődési Ház. Műsorában a színházi előadások mel­lett egyéb rendezvények is szerepel­nek. Január 31-én este például a mű­velődési háznál működő szakkörök tagjai zártkörű batyusbált rendeznek. F­ebruár 1-én a község iskoláinak út­törői rendeznek jelmezbált, majd 7- én a Pécsi Nemzeti Színház művészei vendégszerepelnek Moliere: Dandin György című vígjátékkal Bonyhádon Február 8-án a KISZ-szervezet ren­dez nagyszabású farsangi bált. Feb­ruár 12-én ugyancsak bál lesz a Já­rási Művelődési Házban, melyet a község cigányai rendeznek, s részt­­vesznek azon a környék cigányai is. Február 14-én Kozma Béla előadó­­művész szavalóestet tart. Műsorában Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, Kiss József, Reviczky Gyula és Makai Emil művei szerepelnek. Február 19-én a Déryné Színház művészei mutatják be a Szigligeti Ribillió című színművet. Február 22- én pedig a járási sakkversenyt bonyo­lítják le a művelődési házban. Kétnapos tanácskozásra fift össze a Magyar Nők Országos Tanácsa Csütörtökön reggel az Országház vadásztermében megkezdődött a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának két­napos ülése. Az ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Sán­dor József, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Har­mati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A napirend első pontjaként Erdei Lászlóné, a nőtanács elnöke ismer­tette a magyar nőmozgalom felada­tait a mezőgazdaság területén. Elmondotta, hogy a nőmozgalom feladata a falu szocialista átalakítá­sában kettős: segíteni kell az egyé­nileg dolgozó parasztasszonyok gaz­dálkodását, miközben formáljuk gon­dolkodásukat. Másrészt segítenünk kell a termelőszövetkezeteket, hogy az ott dolgozó nők munkájukkal mi­nél jobban erősítsék a közös gazdasá­got és életkörülményeik együtt fej­lődjenek a szocialista gazdasági for­mával. Szólt a továbbiakban arról, hogy a nőmozgalom a maga módszereivel segítheti a mezőgazdaság átalakítá­sát ott is, ahol még nincsenek meg a feltételei a termelőszövetkezet ala­kításának. A falusi nőtanácsok egyik fontos feladata: gondoskodni arról, hogy a most falura kerülő pártmunkások, termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek családjukkal együtt mielőbb otthon érezzék ma­gukat Erdei Lászlóné hangoztatta, hogy a nőmozgalomnak szorgalmaznia kell a termelőszövetkezeti asszonyok ház­tartási munkájának megkönnyítését. Csak így válik lehetővé, hogy az as­­­szonyok maradéktalanul kivegyék ré­szüket a közös munkából, helytáll­janak a vezetésben, fejleszthessék tudásukat. A lehetőségek szerint mi­nél több bölcsődét, napközit kell nyitni, meg kell teremteni falun is a háztartási gépkölcsönzésit, első­sorban mosógépekkel — mondotta befejezésül Erdei­ Lászlóné. SOKSZOR JÁRTAM MÁR a Nagymányoki Brikettgyárban. S nem tudtam úgy elmenni a gyár­épület mellett, hogy az ablakon ne hajolna ki egy fehérre­ puderozott arcú ember Ezt mindig olyan mó­kásnak tartottam. Mert azt még megértem, hogy a nők puderozzák magukat de hogy férfiak is, ezt nem gondoltam. Ugyanis azt mond­ják, hogy a férfi ha egy fokkal szebb mint az ördög, akkor az már szép... Ezeket mondom el Márton Pál fiatal barátomnak, aki feljött az irodába, hogy beszélgessünk egy röpke félórát. Mert a gép mellett nem lehet szót érteni, s utcai ru­hában ott tartózkodni bűn és vé­tek. A munkateremben sűrű sár­ga-fehér füst szálldos, és a tetőről, a prés és keverőgépekről cseppek­­ben hull a bitumen, és szóródik a lisztté őrölt szén. Hogyan kezdődött a beszélgetés? Bemutatkoztunk. MÁRTON PÁL, 22 ÉVES, érett­ségizett, jelesen végzett a bony­hádi gimnáziumban és már két év óta segédmunkás a brikettgyár­ban. Apja is a gyárban dolgozik. Kismányokon saját házukban lak­nak. Földjük annyi van, hogy meg­terem rajta ami a konyhára kell, a pénz meg ruhára, szórakozásra megy el. — Miért nem ment irodába dol­gozni? — Itt jobb — mondja nevetve — egész nap bent üljek az íróasztal mögött, és csak ezer forintot ke­ressek havonta? Hát inkább dol­gozom itt a brikettgyárban, havon­ta ezernyolcszáz forintot keresek. Apám is ennyit kap. Szóval a pénz .?. fontos, nem az íróasztal. Meg az is a helyzet, hogy bonyolult mun­ka van itt a gyárban, beosztásom is bizonyos szaktudást kíván, s ha a kémiában egy kicsit jártas va­gyok — az iskolában tanultakra gondolok — az jó, mert könnyeb­ben megértem a munka miértjét, és tudom mit miért teszek. Szóval azt hiszem az is a cél, hogy a mun­kások általános műveltségét emel­jék. Gondolok itt a politechnikai okt­­tásokra és egyéb ilyen irányú intézkedésekre. — Mik a tervei, itt marad e to­vábbra? TANULNI KELL ÉS DOLGOZ­NI. Tervem?­­Hát az lenne a leg­jobb, ha művezető lehetnék... De ehhez évek gyakorlata szükséges, és technikumot akarok végezni. — Most tanul? — Az ember mindig tanul. Köny­vekből, folyóiratokból, szakmai dolgozatokból lehet tanulni. — Szeret olvasni? — A szórakozásom és időtölté­sem a könyv, és a zene, harmoni­kán játszom. — Van-e könyve? —­ Minden fizetéskor egy-két könyvet veszek, több mint száz könyvem van már. Az újságból pél­dául nem azt olvasom el, hogy mi a helyzet a külpolitikában, hanem a könyvismertetést. S ha valame­lyik megtetszik, megveszem. — Milyen könyvek érdeklik? — Nagyon szeretem a történelmi regényeket. Csak baj talán az, hogy a legújabb korok történelmét nem eléggé dolgozták még fel, jó regényekben. Itt van például az 1945-ös felszabadulás, az utána kö­vetkező évek történelmet alkotó munkája... — De jelentek meg ilyen tárgyú könyvek már — vetem közbe. — Igen, igen, csak némelyik az élettől kicsit elrugaszkodott. Most olvastam néhány jó könyvet az el­lenforradalomról de itt van ez az Októberi vihar című könyv, úgy érzem kicsit elnagyolt az egész, kü­lönösen az a rész, amikor a mun­kásság a hatalom megvédéséért in­dul harcba. A változó élet ezernyi ötletet adna feldolgozásra, miért nem teszik ezt az írók. NÉHÁNY SZÍNDARAB ÉS FILM már ezt próbálja feldolgoz­ni. — Igen a film, meg a színpad, az sok lehetőséget ad, de valahogy az­zal sem gazdálkodnak jól az illeté­kesek. — Hogyan érti ezt? — Jó volt a Körhinta. Rossz volt a Don Juan, ez utóbbi miért ke­rült forgatásra, vagy a Rigó Jani­cskrái szóló film... Azért nekünk is van ízlésünk és igényünk, tud­ja mások lesznek a munkások, min­dig igényesebb műveket várunk,és főleg jó műveket filmben, színda­rabban, és könyvben. — Az előbb említette, hogy sze­reti a zenét. — Igen, sajnos kottáról gyengén játszom, de most tanulok kottázni. -----És hol játszik? — A faluban tánczenekarban. A KISZ-nek a báljait és egyéb ren­dezvényeit mi muzsikáljuk. — Akkor szereti a tánczenét és a slágert is. — Azt igen, csak némelyik tánc­dal szövegét nem... — Ebben egyet értünk. — Azt mondja meg, hasonló-e minden munkás élete a magáéhoz? HASONLÓSÁG VAN életünk között. Többek között az, hogy sze­retünk dolgozni, jobban élni, és tanulni. Úgy tudom, hogy nincs olyan család, ahova két újságnál kevesebb járna. Meg a könyvtár forgalma is nagy. Ha pedig elvi­szik a könyvet, akkor el is olvas­­sák. Persze van különbség is mun­kás és munkás között. A fő dol­gokban azonban azonosság van. — És miért puderes az arca — kérdezem. — Nem azért, hogy szépek le­gyünk, hanem hogy a bőr póru­saiba ne tudjon behatolni a bitu­men gőz, és a szénpor. — A pudert drogériában ve­szik? — Nem, úgy kapjuk a gyárból, sokba kerülne nagyon ha patiká­ból vagy drogériából vennék... Búcsúzunk... Mentegetőzve nyújt­ja kezét, hogy most piszkos, rá­égett a piszkavastól a bitumen és a szén... Amikor jövök a gyártól, utánam néz egy fehér, púderes arcú mun­kás, a fekete ablakból. P. J. A púderon arcú ember

Next