Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

iomma KEms IV. évfolyam, 5. szám, ÁRA: 50 FILLÉR Szerda, 1959. január 7. 4 falura, a pusztába is eljutott a szovjet holdrakéta híre Néhány nap alatt bejárta a győzelmi hír az egész világot, eljutott a városokba, falvakba, pusztákra is. Nem a tudósokat, professzorokat kérdeztük, hanem az egyszerű dolgozókat, a falun és pusztán élő embe­reket, akik nem foglalkoznak tudományos kutatásokkal. Hogy látják ők? Miben látja a szovjet holdrakéta jelentőségét a gépész, a traktoros, a brigádvezető, a főkönyvelő, a rakodómunkás, a vasutas, a géplakatos és a kocsis. Ugyanazt a kérdést tettük fel mindenkinek: Hallott-e az új szovjet holdrakétáról, mi a véleménye, miben látja annak­ jelentőségét? MÁTRAI GYULA, a Sárközi Állami Gazdaság gép­műhelyének vezetője: — Hallottam róla, s nagyon érde­kel. Szinte kézzelfogható ez, hisz hallható a jelzés. Az egész világ el­ismeri, a Szovjetunió technikai fö­lényét és ez újabb bizonyíték arra, hogy a szovjet ember a békés épí­tésre fordítja energiáját. Nagyon nagy szó az, hogy sehol a világon nem csinálták még meg ezt. MUZSONICS ANDRÁS, kiváló traktoros: — Nagyon örülök, hogy pont »mi« értük el. Mert én mindenekelőtt a »mi« eredményünknek tekintem. Ez rendszerünk fölényét, szilárdsá­gát és erősségét bizonyítja. Amikor meghallottam a hírt, hasonlóképpen örültem, mint amikor befejeztük az őcsényi határban az 1200 hold fel­­szántását. Szeretem a családomat, nem akarok háborút és megnyugta­tó ez azért is, mert segíti a béke megtartását. GULYÁS MIHÁLY,, növénytermelési brigádvezető: — Ha ez így megy, öt év múlva talán mutathatunk már egy marék földet, amely a holdról való. Na­gy­on örvendetes, hogy a szovjet tu­dósok, kutatók és munkások össze­fogása eredményeként ilyen gyor­san meg tudták alkotni a holdraké­tát. ARÁNYI KÁLMÁN, állami gazdasági főkönyvelő: I —'Hallottam róla, hogyne. Csodá­­­­lattal és elismeréssel hallgattam a felsorolt adatokat. Most már vár­hatjuk,­ hogy rövidesen megteheti az ember az első űrközi utat. Ma még felmérhetetlen technikai győzelem ez. Lényegesnek tartom, hogy a vi­lágbéke védelmében erősíti a békés együttműködésre való törekvést. A háború híveit megfontoltságra fogja ez késztetni. VALLA JÓZSEF, rakodómunkás: — A rádióból hallottam. Nagyon ügyes találmány, jól be van ren­dezve. Ez a hír azt is bizonyítja, hogy a magasabb tudású emberek a Szovjetunióban vannak, mert ők nem csapták össze, nem hamarkod­­ták el a dolgot,, mint az amerikaiak. Dicsérendő, hogy a szovjetek elis­merik az amerikai tudósok ered­ményeit is. Csak arra vagyok kí­váncsi, fent lesz-e szeptemberig? (Valószínűleg azért éppen szeptem­bert említi, mert akkor lesz a hold­rakéta legtávolabb a Naptól.) TANCSA JÓZSEF, , sárpilisi vasutas: — Szerintem a tudományban, nemcsak mostanában,, de régóta nem volt ilyen nagy teljesítmény. Azt hiszem, meglepődött a Nyugat is, tapasztalva, hogy a Szovjetunióban a tudomány ilyen magasfokú. Csodá­latraméltó — más kifejezést nem találok — a Szovjetunió negyven év alatt elért haladása. Ez is mutatja, mire képes a szocialista ország. Hát bizony Amerika most már elvesz­tette elsőségét a technika terén. TISCHLER JÓZSEF, géplakatos: — Én már a 71. évemben vagyok, ötvenöt éve dolgozom a szakmám­ban. Sok mindent megértem, sokféle elméletet hallottunk a Föld forgásá­ról, az égitestekről. Most majd kö­zelebbről is megállapíthatják, hogy tényleg mi forog és mi körül. Bár várható volt, de mégis meglepő, hogy ilyen gyorsan történt. Ez az egész emberiségnek nagy öröm. Még az volna jó, ha az ember is mi­előbb eljuthatna a világűrbe. HANZI ISTVÁN, kocsis: Nem is tudom, hogy mit mondjak? — Még néhány éve is lehetetlen­nek véltük az ilyet és lám, sike­rült. Úgy látom, amit a szovjet tu­dósok meg akarnak csinálni, valóra is válik. Most a Holdba jutáson dolgoznak és talán az is sikerül. Gondolom, hogy nagy tudományos jelentősége van ennek, de szeretném azt is tudni, hogy mi a gyakorlati jelentősége. Most majd az Amerika is körültekint, igyekszik biztosan gőzerővel, hogy ne maradjon le. * A megkérdezett nyolc ember kö­zül egy sem válaszolt azzal, hogy nem hallott még a technika és az emberi akarat eme legújabb győ­zelméről. A szovjet tudománynak ez a legújabb győzelme úgy felkel­tette az emberek érdeklődését, hogy a rádiók mellett kíváncsian várják — várjuk a legújabb híreket, me­lyek tudatják a világgal, hogy a világűr meghódításáért vívott harc­ban — mert harc ez is — mik a leg­újabb eredmények. Napjainkban egész népünk erről beszél, politizál és a tapasztalatok azt mutatják, hogy jól politizálnak. Somi Benjáminná 100 ezer forintos esztergapadot kapott a Sárközi Állami Gazdaság Állami gazdaságaink megalakulá­suk óta évről évre fejlődnek, erősöd­nek és egyre nagyobb sikerekkel töltik be feladataikat. A gazdaságok dolgozói minden erejükkel arra töre­kednek többek között, hogy a mező­­gazdasági termelvényeket az önkölt­ség csökkentésével is minél olcsóbbá tegyék, s a terméshozamokat állandó­an emeljék. Az önköltségcsökkentés az olcsóbb, a gyorsabb és jobb munka végzésé­hez, tehát a gazdaság fejlesztéséhez legutóbb nagy segítséget kapott a Sárközi Állami Gazdaság is. A me­gyében ugyanis elsőnek ez a gazdaság kapott az elmúlt héten egy legújabb típusú esztergapadot, több mint 100 ezer forint értékben. Ennek segítsé­gével a jövőben mindenféle eszterga­munkát a gazdaságban tudnak elvé­gezni és nem kell a megmunkálandó munkadarabokat máshova szállítani. Az év második tűzesete Tegnap reggel Tolnán, a Deák Fe­renc utca 41 számú házban tűz ütött ki. A tűz oltásához a községi önkén­tes tűzoltóság riadó kocsija és le­génysége vonult ki. A kivonulással egyidőben értesítették a szekszárdi tűzoltó alosztályparancsnokságot is. A tűz a helyi önkéntesek kivonulása után már a tetőbe kapott, s az ere­detileg kéménytűz tetőtűzzé, a kör­nyező lakóépületeket veszélyeztetővé vált. A tolnai tűzoltók kivonulásuk után néhány percre eloltották a tü­zet, a szekszárdi riadó­kocsi beavat­kozására sem volt szükség. A tűz keletkezésének oka kémény­tűz volt, illetve a kéménybe épített gerenda fogott tüzet. A tűzrendészeti hatóság ezúton értesíti a lakosságot, hogy kéményeiket illetékes szervek­kel vizsgáltassák felül, hogy hasonló tűzeseteket meg lehessen előzni. A kár megállapítása lapzártakor még nem történt meg. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Baráti beszélgetések, röpgyűlések a nyugdíjtörvényről Az új nyugdíjtörvény a dombó­vári dolgozók körében is nagy örömet keltett. Azok, akik nyug­díjat élveznek , nem jutottak a nyugdíjtörvény teljes szövegéhez, néhány kérdés tisztázatlan volt előttük. A járási pártbizottság ezért úgy határozott, hogy a nyug­díjasokkal baráti beszélgetés ke­retében eszmecserét folytatnak, válaszolnak kérdéseikre. A pártbizottság javaslatára az üzemekben a szakszervezeti bi­zottságok röpgyűlésen ismertetik a nyugdíjtörvényt. Négy év alatt 5,9 mázsát emelkedett holdanként a hibridkukorica termés az állami gazdaságokban 1955-ben az állami gazdaságok kukoricával bevetett területeinek 13 százalékán vetettek hibrid­kukoricát, 1958-ban pedig 44 szá­zalékán. 1958-ban, amikor a hibridkukorica termesztéssel kapcsolatos kezdeti ne­hézségek már nem akadályozták a megfelelő terméseredmény elérését, lényeges különbséget láthatunk a hib­rid és a közönséges kukoricák termés­átlaga között. Ugyanis 1958-ban 21,3 mázsa má­jusi morzsolt kukoricát nyertek holdanként a hibridkukoricával bevetett területekről, a közönséges kukoricával bevetett területeken viszont csak 13,6 mázsa termett. Előreláthatóan ez évben a kukorica vetésterületnek már 50—60 százalé­kát fogják bevetni hibridkukoricával az állami gazdaságokban. A Georghiu-Dej Hajógyár munkásai és a madocsai parasztok találkozójának programja Mint már közöltük, a madocsai dolgozó parasztok látogatásának vi­szonzására január 10-én a Gheorghiu Dej Hajógyár munkásai ellátogatnak Madocsára A látogatásra színes programot készített a Hazafias Nép­front madocsai szervezete. Este 6 óra­kor a községi művelődési házban borkóstolóval, borversennyel és va­csorával egybekötött munkás-paraszt találkozót rendeznek. A Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat paksi kirendelt­ségének egy szakembere „A bor he­lyes kezelése” címmel előadást tart, amelyet a jelenlevők hozzászólása és vita követ. Rövidesen megkezdik a szekszárdi irodaház építését Szekszárd központjában, mint az a megyeszékhely lakói előtt ismere­tes, lebontották az elmúlt év őszén az Arany János utca és a Mártírok tere sarkán álló épületet. A lebon­tást örömmel fogadták a város la­kói,­ nemcsak azért mert a rossz, földszintes épület rontotta a város­képet s míg állt mindig arra a rossz emlékű lebújra emlékeztette az előt­te elhaladókat, amely valaha eb­ben az épületben székelt, hanem örültek a szekszárdiak azért is, mert tudták és tudják, hogy a le­bontott ház helyén rövidesen új, modern irodaház fog emelkedni. A háromemeletes irodaházat há­rom megyei vállalat építteti: a MÉSZÖV, a Magtermeltető Vállalat és az Állami Biztosító. Az összes költségek 3 millió 400 ezer forintot tesznek ki. Az építkezés tervei már elkészültek és a tavasz folyamán, mihelyt az időjárás engedi, meg­kezdik a munkákat. Az idén közel egymillió forintot használnak fel az építkezésre, amelyet a tervek szerint a jövő esztendő első felében fejeznek be. A szekszárdi irodaház felépítése bizonyos mértékig csökkenteni fogja a város lakáshiányát is. Százhuszonnyolc nőtanács működik a megyében Az elmúlt hónapban is tovább foly­tatódott a nőtanácsok alakulása. En­nek alapján az eddigi 123 nőtanács helyett ma 128 működik megyénkben. Megyénk 108 községében már min­denütt működik nőtanács. Az ezen felül alakult nőtanácsok általában pusztákon, vagy a községektől távol­eső kisebb településeken és termelő­­szövetkezetekben alakultak. Az elmúlt hónapban alakult meg a nőtanács például a pusztahencsei Kossuth Termelőszövetkezetben, Föl­des-pusztán, Fornádon, Kecsege-pusz­tán és Adorján-pusztán. A nőtaná­­­csókat megalakító asszonyok lelkesen készülnek, hogy szervezetüket tovább erősítsék, minél több asszonyt von­janak be munkájukba, s hozzájárul­janak területük gazdasági, politikai és kulturális fejlesztéséhez. Iskolaavatás Szakoson Meleghangulatú ünnepségre ke­rült sor hétfőn délelőtt 10 órai kez­dettel Szakcson. Ekkor avatták fel ugyanis a közel 2 millió forint költ­séggel épített új, korszerű négy­tantermes iskolát. Nagyon időszerű problémát oldott meg ezzel álla­munk segítsége Szakcson. A régi is­kolaépület nemcsak túlzsúfolt volt, hanem korszerűtlen is. Hiszen a köz­ségben még a legöregebb ember sem emlékszik rá, mikor épült. A nagy örömnek megfelelően a község apraja-nagyja ott volt a me­gye, a járás, a falu vezetőivel együtt az avatáson. A gyermekek színvonalas műsorral, táncokkal, szavalatokkal mutatták ki nagy örömüket, amint az egyik kisfiú lelkes kis beszédében hangsúlyozta is, hogy ilyen kis községben ilyen korszerű iskolában talulhatnak, ké­szülhetnek fel az életre, a szocia­lizmus építésére. Mizerák Sándor, az iskola igazga­tója tartott beszédet az avatáson, majd a falu népe a gyerekek ne­vében átvette az új iskolát. A kor­szerű iskola rendelkezik saját víz­vezetékkel, biológiai, fizikai szer­tárral, s a tágas,, nagyablakos, vilá­gos termekben, egészséges körülmé­nyek között bizonyára nagyobb kedvvel, jobb eredményekkel ta­nulnak majd a szakcsi gyermekek. Öt szinhási előadás januárban Bonyhádon Tolna megye járási székhelyei kö­zül, a megyeszékhelyet is beleszá­mítva, Bonyhád színházi műsorellá­tottsága a legkielégítőbb. Nem múlik el hét hogy valamilyen színielőadásra ne kerülne sor. A bonyhádi járási művelődési ház jó szervezőmunkája például szolgálhat a megye nagyobb községei számára, nemcsak az elő­adások mennyiségét tekintve, hanem azért is, mert a régebbi hibákkal szemben erőteljes igyekezet tapasz­talható, hogy műsorpolitikájukon is javítsanak. Január hónapban öt színházi elő­adást rendeztek, illetve rendeznek Bonyhádon. Január 6-án a Pécsi Nemzeti Színház művészei mutatták be G. B. Shaw: Pygmalion című víg­játékát. 12-én a Déryné Színház (Fa­luszínház) vendégszerepel Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátéká­val. Ezt megelőzően, január 10-én mutatják be a helybeli általános is­kolai nevelők színjátszó együttesének műkedvelői Tamási Áron: Énekes madarát. A Kaposvári Csiky Gergely Színház 22-én Fehér Klára színművét, a Nem vagyunk angyalok-at mutatja be. Január 30-án „Szív küldi..mű­sorral búcsúzik a hónap, Gencsy Sári vendégszereplésével. A felnőttek mellett a gyermekek szórakoztatásáról is gondoskodnak az esztendő első hónapjában. A Báb­színház január 4-én A zöld béka című mesejátékkal szórakoztatta a gyere­keket. 11-én Madárijesztő, 18-án Box-verseny, 25-én pedig Mesgyekő mellett címmel mutatnak be mese­játékot. )

Next