Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

2 TOLNA MEGYEI NEFCJSAG Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott. Száma: 3004/1— 1959. A határozatot rövidítve közöljük Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek,, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak — állandó jelleggel — képzett könyvelőket. A mezőgazdászt vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront-bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot.Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató- és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik — valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjkedvezményt kapnak. a növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, s termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban levő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények hetven százalékát kapják. A szarvasmarha-állomány és a vágómarha-hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkoca süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tangazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarha-állomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezeti hizlalás segítésére 1959-ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását kell biztosítani. Részletesen foglalkozik a határozat a tsz-ek baromfitenyésztésének a segítésével is. Az árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Arra a többtermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségén felül, a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és a gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, különféle kedvezményekben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. Gépi munkák A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezeteket, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvényben levő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normál hold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb tizenöt lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő százhetvenötmillió forint értékű beruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozási munkáihoz — a határozatban előírt mennyiségű anyagot — biztosítani kell. A termelőszövetkezetek haltenyésztésnek előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság ötszáz hold tógazdasági területen végezte el a tervezési és az építési munkákat. Az 1959. évben ötszázöt kilométer hosszúságú távvezetéket és kétszázhetven transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezetek részére 1959- ben száz kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Kimondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon, stb) elsősorban azoknak a községeknek biztosítják, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. — SZOVJET ÉS KÍNAI KIÁLLÍTÁS GENFBEN. A Szovjetunió Genfben modern grafikai kiállítást rendez. Egy másik nagy kiállítási csarnokban a Kínai Népköztársaság rendez nagyszabású fényképkiállítást, amelyen keresztül bemutatja gazdasági fejlődésének sikereit. 1959. február 3. Az SZKP XXL kongresszusának hatodik napja Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa hétfőn reggel tíz órakor a Kremlben folytatta munkáját. Az ülésen Jekaterina Furceva elnökölt. A kongresszus hatodik napján tovább folytatódott a vita Nyikita Hruscsov beszámolója felett. Az első felszólaló Ignatyij Novikov, a Szovjetunió villamoserőműépítési minisztere a villamosítás fejlesztésének széles távlatairól számolt be a kongresszusnak. Hét év alatt 58—60 millió kilowatt összteljesítményű új villamoserőművek építését vettük tervbe. Ez annyi, amennyit Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország fennállásuk óta összesen építettek — mondotta Novikov. A villamoserőművek lehetővé teszik majd valamennyi iparág széleskörű fejlődését. A mezőgazdaság villamosenergia fogyasztása négyszeresére növekszik. A mindennapi élet céljait szolgáló áramfogyasztás is bővül. Ignatyij Novikov elmondotta, hogy több nagy hőerőművet építenek, amelyek főleg gázt és folyékony tüzelőanyagot használnak majd fel. A hőerőművek egyenként 1 000 000—1 400 000 kilowatt kapacitásúak lesznek. Az építkezéseknél mindent felhasználnak a munkálatok meggyorsítására és olcsóbbá tételére. Az utóbbi időben felülvizsgálták több épülő vízierőmű terveit. A módosítások lehetővé teszik, hogy kapacitásuk megtartása, sőt növelése mellett jelentősen csökkentsük az építkezési költségeket. A következő felszólaló Nyikolaj Ignatov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, megállapította, hogy a Szovjetunió 1959—1965. évi hétéves népgazdaságfejlesztési terve, a külföldi közvélemény figyelmének középpontjában áll. Megjegyezte, hogy furcsa a jugoszláv lapok álláspontja. A jugoszláv sajtó nem talált például helyet arra, hogy tárgyilagos véleményt mondjon a hétéves tervről. Vajon nem az a szándékuk, hogy az ország dolgozói előtt eltiktolják a Szovjetunió sikereit és újabb köszönetet kapjanak az imperialistáktól — jegyezte meg Ignatov. Nyikolaj Ignatov felszólalásában elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely — mint Ignatov mondotta — a frakciós tevékenység aljas és galád útjára lépett. A pártellenes csoport szétzúzása még jobban megszilárdította pártunk sorait — állapította meg. Ignatov közölte, hogy a XXI.kongresszuson elhangzott Hruscsov beszámoló elméleti tételei belekerülnek az SZKP jelenleg kidolgozás alatt álló új programjába. Nyikolaj Ignatov ezután a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseiről beszélt, részletesen elemezte, milyen lehetőségek állnak az elkövetkező hétéves tervben a szemestermények, a hús, a tej és a többi mezőgazdasági cikk termelésének növelése előtt. Reális a hétéves tervnek az az előirányzata, hogy 1965-ben 10—11 milliárd púd szemesterményt kell termelni — mondotta. Ezt az előirányzatot túl lehet teljesíteni és ebben nem is kételkedünk. Ignatov utalt egyebek között rá, hogy az oroszországi föderáció erre az időpontra évi hét—nyolc milliárd púd szemesterményt termelhet. — A pártellenes csoport tagjai — folytatta Ignatov — prakticizmussal és szűk látókörű gyakorlatiassággal vádolták kádereiket, amikor szóba került, hogy növelni kell a mezőgazdasági, de különösen az állati termékek termelését. A központi bizottság visszaverte az ilyen állásfoglalásokat. Amikor a nép javáról van szó, ez nem prakticizmus, hanem politika — jelentette ki Ignatov. A felszólaló a következőkben a kolhozrendszer tartalékairól beszélt. Megjegyezte, hogy nemcsak teljesíthető, hanem túlteljesíthető még az olyan nehéz feladat is, hogy a hétéves terv utolsó évében a hústermelés tizenhatmillió tonnára emelkedjék. Ezt a meggyőződésünket — mondotta — megerősíti a rjazani terület mezőgazdasági dolgozóinak kezdeményezése, amelyet a Szovjetunió más területeinek és köztársaságainak dolgozói is lelkesen támogattak. A rjazaniak kijelentették, hogy határidő előtt teljesítik a hétéves terv hústermelési előirányzatait. A Szovjetunió tejtermelése — folytatta Ignatov — 1958-ban 57 800 000 tonna volt, vagyis 700 000 tonnával több, mint az Egyesült Államoké. A tejtermelés további fokozásáról szólva Ignatov utalt rá, hogy bővíteni kell az állattenyésztés takarmánybázisát, s különösen növelni kell a kukorica vetésterületét. Az SZKP Központi Bizottsága tagjainak nyílt levele a körzeti választási bizottságokhoz Moszkva: (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottságának tagjai vasárnap a szövetségi köztársaságok közelgő legfelső tanácsi választásaival kapcsolatban nyílt levélben fordultak a körzeti választási bizottságokhoz. A levél írói köszönetüket fejezik ki a választóknak, akik a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak küldötteivé jelölték őket. Mivel, hogy a törvény értelmében minden jelölt csak egy választókörzetben léphet fel — hangzik a levél — az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek tartja, hogy mindegyikünket abban a szövetségi köztársaságban jelöljenek az ottani legfelső tanács küldötteivé, amely köztársaság területén élünk és dolgozunk. Ennek megfelelően Arisztov, Brezsnyev, Vorosilov, Ignatov, Kirilenko, Kiricsenko, Kozlov, Koszigin, Kuusinen, Mikojan, Muhugyinov, Poljanszkij,, Poszpelov, Szuszlov, Furceva, Hruscsov és Sremnik beleegyezett, hogy az OSZSZK Legfelső Tanácsába jelöljék, Beljajev a kazahsztáni, Kamberzin a lettországi, Korotcsenko és Podgornij az ukrajnai, Mazurov a Belorusz és Mzsavanadza pedig a grúziai legfelső tanácsba. De Gaulle kinevezte a francia közösség minisztereit Párizs: (AFP) De Gaulle köztársasági elnök, mint a francia közösség elnöke, kinevezte a francia közösség ügyeivel foglalkozó minisztereket. Ezek szerint Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Pierre Guillaumat a fegyveres erők minisztere, Antoine Pinay gazdasági és pénzügyminiszter, Edmond Michelet igazságügyi ellenőrző miniszter, André Bouloche felsőoktatási miniszter, Robert Byron közlekedés- és szállításügyi miniszter, Bernard Cornut Gentille távközlési miniszter lett. A francia köztársaság elnöke Robert Lecourt-t államminiszterré nevezte ki. Fogadás a magyar sajtó napja alkalmából A minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége a magyar sajtó napja alkalmából vasárnap este fogadást adott. A fogadáson részt vett Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, Gyuros László, a minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, valamint a magyar sajtó vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti diplomáciai képviseletek sajtóattaséi és a fővárosunkban dolgozó külföldi sajtótudósítók.