Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

IV. évfolyam, 39. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 15. Két termelőszövetkezeti község alakult megyénkben! Bikács termelőszövetkezeti község — Dunakömlődön is a parasztság 92 százaléka választotta a­z Uj tsz Rácegresen A Bikácshoz tartozó Kistápé-pusz­­tán évek óta mintaszerűen gazdálko­­­­dik az Uj Élet Termelőszövetkezet. A pusztán élő emberek szinte kivé­tel nélkül már közel egy esztendeje ebben a termelőszövetkezetben talál­ják meg boldogulásuk útját. Az emlí­tett kistápéi Új Élet Tsz eddigi ered­ményeiről sokat beszélgettek ezen a héten a falubeli egyéni parasztokkal. Az eredmény az lett, hogy ezen a héten Bikácson mintegy 40, főleg középparaszt család lé­pett be az Új Élet Tsz-be, így a község határában levő föld 87 százalékán már nagyüzemi módon folyik a gazdálkodás. A községben elenyészően kevés már azoknak az egyéni parasztoknak a száma, akik­­ még kisparcellán gazdálkodnak. Ezek­­ is érdeklődnek a szövetkezés iránt és­­­­ többen kijelentették, rövidesen ők is­­ szövetkezetbe lépnek. A kistápéi Új Élet Tsz-nek a tömeges belépések következtében ezután üzemegysége lesz Bikácson. Nem kisebbek az eredmények a paksi járás másik községében, Duna­­kömlődön. Itt a parasztság 92 száza­léka választotta a szövetkezeti utat. Az elmúlt hetekben mintegy 21 paraszt kérte felvételét a helybeli Szabadság Termelőszövetkezetbe. Az új belépők között több tekinté­lyes középparaszt van, mint Tóth Im­re és Uhrin György 10, illetve 7 hol­das gazdák, akik ezen a tavaszon szövetkezeti utat már nagyüzemben kívánják haszno­sítani tudásukat. A naponta gyarapodó és évek óta jól gazdálkodó termelőszövetkezete­ken kívül újak is alakulnak. Pénteken Egyetértés név alatt Sárszentlőrinc - Rácegres pusztán 14 család 127 hold földdel tsz-t alakított. A megye szinte valamennyi közsé­géből érkezik hír, amelyek arról szá­molnak be, hogy Bátaszéken, Ten­­gelicen, Dombóváron, Kurdon és a megye többi községében állandóan növekszik azoknak a dolgozó parasz­toknak a száma, akik a helybeli ter­melőszövetkezetekbe kérik felvételü­ket. fi vita Vigh Dezső beszámolóját élénk vita követte. Schrottner Károly, a SZOT megyei elnöke számos indít­ — 681 870 forintot irányoz elő a Szekszárdi Városi Tanács az idei év­ben a bölcsődék fenntartására. — A mázai úttörőknek takarék­­könyvükben 3000 forinton felüli ös­­­szeg van. E­oroktatás Időszerű Kérdéseinek tanfolyamairól Megyénk területén február 15-ét követő hat hétig az időszerű kérdések tanfolyamain a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének néhány kérdé­sét tanulmányozzák. E téma megismerteti a hallgatókat a párt agrárpolitikájának legfonto­sabb problémáival, segíti a K. B. 1958. decemberi határozatának meg­értését és végrehajtását. Javasoljuk, hogy a pártszervezetek vezetői úgy szervezetileg, mint esz­meileg n­agyobb figyelmet fordítsanak az anyag feldolgozására, a propagan­disták a foglalkozáson a helyi ta­pasztalatok feldolgozásával vezesse­nek vitát e témából. Helyes lenne, ha ezekre a foglalkozásokra meghívnák az érdeklődő, aktívabb dolgozó pa­rasztokat is. Értesítjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus—T­eniniz­mu­s Esti Egyeteme hallgató­t, hogy a II. félév első előadását február 24- én tartjuk meg. N­ TN­SZSZ jelentése Mansfield szenátor beszédéről Washington­ (MTI) Mansfield sze­nátor, a demokrata párt egyik ve­zető személyisége az Egyesült Ál­lamok szenátusában nagy beszéd­ben bírálta az Egyesült Államok kormányának álláspontját a berli­ni kérdésben. A szenátor utalt a Németország­ban fennálló tényleges helyzetre és kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok »­nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság létezik és helyzete erősödik«. Mansfield véleménye szerint az »ésszerű« amerikai politikának »va­lamiféle szilárdabb alapra kell épül­nie, mint arra a reményre, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megszűnik«. A szenátor a berlini kérdést úgy jellemezte, mint »az erősödő válság okát«, majd kijelentette, hogy az ezzel kapcsolatos jelenlegi amerikai álláspont nem kielégítő«. A legtöbb, amit most a nagyha­talmak tehetnek, Mansfield véle­ménye szerint az, hogy »elősegítik Németország egyesülését azzal, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel odahatnak, hogy a németek maguk keressék meg az egyesülés ésszerű módját és szentesítik ezt a módot, ha a németek már megtalálták. Ma­guknak a németeknek kell meghoz­­niuk az újraegyesülésre vonatkozó alapvető elhatározást, ha mi azt akarjuk, hogy ez az újraegyesülés békés úton történjék meg.« Mansfield a német kérdésben elő­terjesztette saját javaslatát. Ez a program a két német állam fennál­lásának tényéből, valamint abból in­dul ki, hogy maguknak a németek­nek kell dönteniök saját ügyükben.­­Bármilyenek is legyenek Német­ország két övezete egyesítésének részletkérdései, ezeket a legjobb rá­bízni a két övezet németeire. A nyugati szövetségeseknek és a Szovjetuniónak — ha békét akar­nak — azzal kell hozzájárulniuk Né­metország egyesítéséhez, hogy meg­határozott időre biztosítják azt a Németországot, amely a németek kö­zötti tárgyalások alapján egyesül. A volt szövetségeseiknek törőd­niük kell vele, hogy az egyesített Németországra ne gyakoroljanak ka­tonai nyomást szomszédai és Né­metország maga sem gyakoroljon katonai nyomást szomszédaira« — mondotta Mansfield. Mezőgazdasági szakemberek megyei tanácskozása __ a Bonyhádi Zománcgyárban tartotta februári ülését a Tolna megyei képviselőcsoport nyettese ismertette a termelőszövet­kezeti mozgalom eredményeit. El­mondotta, hogy másfél hónap alatt megkétszereződött a szövetkezeti ta­gok száma s ez a párt és kormány tekintélyének, az iránta megnyilvá­nult bizalomnak, a termelőszövet­kezetek jó munkájának eredménye. A képviselőcsoport az ülés befe­jeztével látogatást tett Bonyhád két üzemében, a zománcgyárban és a cipőgyárban. Február 21-én délelőtt 10 órai kez­dettel Szekszárdon a Városi Művelő­dési Házban tartják a a Tolna me­gyei mezőgazdasági szakemberek me­gyei tanácskozását. A tanácskozást a Tolna megyei Tanács V. B. Mező­­gazdasági Osztálya, az Állami Gaz­daságok Tolna megyei Igazgatósága, a Tolna megyei Gépállomások Megyei Igazgatósága és a Tolna megyei Szö­vetkezetek Szövetsége rendezi meg. A tanácskozáson Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes tart előadást. Részt vesz és felszólal a tanácskozáson Dögei Imre földműve­lésügyi miniszter is. A tanácskozás után a Művelődési Ház művészeti együttese vidám műsorral szórakoz­tatja a tanácskozás résztvevőit, majd pedig megkezdődik a hagyományos gazdász­bál. A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a Bonyhádi Zománcgyár­ban tartotta február havi ülését, melyen a megye iparának helyzetét tárgyalta meg. Az ülésen részt vett Tömpe István a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Vass Istvánná és Bognár József is. Kaszás Imrének, a csoport elnö­kének külpolitikai tájékoztatója után Vigh Dezső, a megyei tanács­­ elnökhelyettese számolt be a megye iparának helyzetéről. Elmondotta, hogy igazi fejlődésről csak a felsza­badulás után lehet beszélni s kiemel­te a Simontornyai Bőrgyárat, ahol 10 millió forintos költséggel épült fel a meszes műhely, az elkövetkező években pedig az ország legnagyobb bőrgyárává fejlesztik. A Bonyhádi Zománcgyár jelenleg tizennégyszer, a Cipőgyár pedig négyszer annyit termel, mint a felszabadulás előtt. Beszélt az újítások jelentőségéről, a társadalmi tulajdon megvédésével kapcsolatos intézkedések eredmé­nyeiről, a munkafegyelem megszi­lárdulásáról. A megye közlekedéséről szólva el­mondotta, hogy 1957 ben 2 millió, 1958-ban pedig két és félmillió em­bert szállítottak a társas gépkocsik. A takarékosságról szólva hangsú­lyozta, hogy jó eredményekkel di­csekedhetnek a megye üzemei, mert a Tolnai Selyemszövőben 1,1, a Paksi Konzervgyárban 1,8 millió fo­rintot takarítottak meg, a Simon­tornyai Bőrgyárban pedig 16,4 millió forintos nyereséggel zárhatták az el­múlt évet. Ez kihatott a dolgozók átlagkeresetére is, amely 19 forint­tal növekedett a minisztériumi ipar­ban. A kisipar helyzetének ismerteté­se után a megye iparának fejleszté­si lehetőségeiről szólóít­­rányt tett, többek között javasolta, hogy bővítsék ki a készülő szek­szárdi szőlőkombinátot mezőgazda­­sági hulladékok feldolgozására, a téglagyárak egy részében cserepet is készítsenek. Bognár József a me­zőgazdasági építkezések fontosságát hangsúlyozta, Tömpe István pedig arról beszélt, hogy realitása csak az olyan fejlesztési tervnek van, amely a helyi adottságokat jobban kihasználja. Rámutatott arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődésével az építőiparnak is fejlőd­nie kell, hogy a tsz-ek építkezéseit el tudja látni. Hersics József, a Simon­tornyai Bőrgyár dolgozója, megyei tanács­tag javasolta, hogy Simontornyán vezessék be az enyvgyártást is, mert jelenleg hetenként 3 vagon enyvhúst kell Budapestre szállíta­­niuk, holott helyben is fel lehetne dolgozni. Prantner József, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára azt javasolta, hogy alakuljon egy me­gyei mezőgazdasági építővállalat­, hogy a termelőszövetkezetek épít­kezéseinél ne legyen fennakadás. Bolvári Józsefné a Tolnai Selyem­fonó bővítésének lehetőségeiről be­szélt s megemlítette, hogy az üzem fejlesztésével kapcsolatban felme­rül a műszaki értelmiség kérdése is. Ezzel kapcsolatban Bognár Jó­zsef azt javasolta, hogy a megyei tanács alapítson ösztöndíjat a mű­szaki egyetemeken tanuló fiatalok részére. Dudás Antal az élelmiszeripar helyzetéről beszélt, Kelemen Sán­­dor, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül jelentősen emelkedik a munkavál­lalók száma, amire már most fel kell készülni. A vita végén Vigh Dezső válaszolt a felszólalásokra, majd Hunyadi Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette a Tanácsköztársa­ság évfordulójával kapcsolatos elő­készületeket. Ezután Tömpe István, a földművelésügyi miniszer első he 5300 g műtrágyát, 576 g növényvédőszert használtak fel tavaly Dunaföld­váron A napokban tartott ünnepélyes ta­nácsülést a dunaföldvári községi ta­nács. A tanácsülésen az 1958. évi munkáról számoltak be és mérlegel­ték az elmúlt évben elért eredménye­ket, kimutatva, hogy egyes területe­ken milyen fejlődést értek el 1957- hez viszonyítva. Kimutatták, hogy a termelőszövetkezet 3 mázsával na­gyobb termésátlagot ért el a múlt év­ben, mint a község egyéni gazdái. Ha az egyéni gazdák is a termelőszövet­kezettel egyenlő terméseredményeket értek volna el, akkor gabonából pél­dául 6 vagonnal termeltek volna töb­bet a községben, ami 3000 lakos ellá­tását biztosította volna. Sokat emelkedett a műtrágya és növényvédőszer-használat is 1958-ban az előző évihez viszonyítva. Míg 1957- ben 825 mázsát, addig 1958-ban 5300 mázsa műtrágyát használtak fel a községben. Hasonló a helyzet a nö­vényvédőszerek használata terén is. A rézgálic kivételével 1957-ben 37 mázsát, 1958-ban pedig több mint tíz­szeresét, 576 mázsa növényvédőszert használtak fel a dunaföldvári gazdák. Két hónap alatt 50 hektó bor a szekszárdi borkóstoló forgalma Február 20-án lesz két hónapja, hogy a Vendéglátó Vállalat a Sza­­­­badság Szálló épületében berendezte­­ borkóstolóját. Hogy mennyire hasz­nos volt ez az elgondolás, éppen a borkóstoló forgalma bizonyítja.­­ A kis helyiség a nap minden sza­­­­kában telve van, a helybeliek mellett nagyon sok vidéki is megfordul itt az autóbuszra várakozók közül. Az érdeklődést és a zsúfoltságot látva, sokan hangoztatják: nagyobb helyi­séget is megérdemelne a borkóstoló, ahol asztalok mellett lehetne fogyasz­tani. A borkóstoló forgalmára jellemző, hogy a nem egészen két hónap alatt ötven hektó bort mértek ki. A leg­­­­több a zöldszilvániból fogyott, össze­sen huszonhat hektó. A borok választéka a közeljövőben még tovább bővül. A jelenlegi hét fajta folyó- és palackozott bor mel­lett édes pecsenye, csemege fehér és csemege vörös borral nő a választék. Három hír az állami gazdaságokból Eredményesen patronálja a kör­nyék termelőszövetkezeteit az Alsó­­leperdi Állami Gazdaság A gazda­ság nyolc szakembere segíti a ré­gebbi, valamint az újonnan megala­kult termelőszövetkezetek munká­ját. A gazdaság szakembereinek nagy részük van a dombóvári járás termelőszövetkezeteinek fejlődésé­ben. * A Juhé­pusztai Állami Gazdaság február első felében kéthetes ba­romfigondozói tanfolyamot tart a termelőszövetkezeti baromfi­gondo­zók részére. A gazdaság munkája nyomán a teveli Kossuth Termelő­­szövetkezet tagsága hozzákezd a nagyüzemi baromfitenyésztéshez. * A megyében eredményesen segí­tik az állami gazdaságokban folyó szakmunkásképzést a Palánki Me­zőgazdasági Technikum pedagógu­sai. Rendszeresen ellenőrzik az ál­lami gazdaságokban folyó oktatást, továbbá szemléltető eszközökkel és módszertani útmutatással segítik az előadók munkáját.

Next