Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
IV. évfolyam, 39. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. február 15. Két termelőszövetkezeti község alakult megyénkben! Bikács termelőszövetkezeti község — Dunakömlődön is a parasztság 92 százaléka választotta az Uj tsz Rácegresen A Bikácshoz tartozó Kistápé-pusztán évek óta mintaszerűen gazdálkodik az Uj Élet Termelőszövetkezet. A pusztán élő emberek szinte kivétel nélkül már közel egy esztendeje ebben a termelőszövetkezetben találják meg boldogulásuk útját. Az említett kistápéi Új Élet Tsz eddigi eredményeiről sokat beszélgettek ezen a héten a falubeli egyéni parasztokkal. Az eredmény az lett, hogy ezen a héten Bikácson mintegy 40, főleg középparaszt család lépett be az Új Élet Tsz-be, így a község határában levő föld 87 százalékán már nagyüzemi módon folyik a gazdálkodás. A községben elenyészően kevés már azoknak az egyéni parasztoknak a száma, akik még kisparcellán gazdálkodnak. Ezek is érdeklődnek a szövetkezés iránt és többen kijelentették, rövidesen ők is szövetkezetbe lépnek. A kistápéi Új Élet Tsz-nek a tömeges belépések következtében ezután üzemegysége lesz Bikácson. Nem kisebbek az eredmények a paksi járás másik községében, Dunakömlődön. Itt a parasztság 92 százaléka választotta a szövetkezeti utat. Az elmúlt hetekben mintegy 21 paraszt kérte felvételét a helybeli Szabadság Termelőszövetkezetbe. Az új belépők között több tekintélyes középparaszt van, mint Tóth Imre és Uhrin György 10, illetve 7 holdas gazdák, akik ezen a tavaszon szövetkezeti utat már nagyüzemben kívánják hasznosítani tudásukat. A naponta gyarapodó és évek óta jól gazdálkodó termelőszövetkezeteken kívül újak is alakulnak. Pénteken Egyetértés név alatt Sárszentlőrinc - Rácegres pusztán 14 család 127 hold földdel tsz-t alakított. A megye szinte valamennyi községéből érkezik hír, amelyek arról számolnak be, hogy Bátaszéken, Tengelicen, Dombóváron, Kurdon és a megye többi községében állandóan növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a helybeli termelőszövetkezetekbe kérik felvételüket. fi vita Vigh Dezső beszámolóját élénk vita követte. Schrottner Károly, a SZOT megyei elnöke számos indít — 681 870 forintot irányoz elő a Szekszárdi Városi Tanács az idei évben a bölcsődék fenntartására. — A mázai úttörőknek takarékkönyvükben 3000 forinton felüli összeg van. Eoroktatás Időszerű Kérdéseinek tanfolyamairól Megyénk területén február 15-ét követő hat hétig az időszerű kérdések tanfolyamain a mezőgazdaság szocialista átszervezésének néhány kérdését tanulmányozzák. E téma megismerteti a hallgatókat a párt agrárpolitikájának legfontosabb problémáival, segíti a K. B. 1958. decemberi határozatának megértését és végrehajtását. Javasoljuk, hogy a pártszervezetek vezetői úgy szervezetileg, mint eszmeileg nagyobb figyelmet fordítsanak az anyag feldolgozására, a propagandisták a foglalkozáson a helyi tapasztalatok feldolgozásával vezessenek vitát e témából. Helyes lenne, ha ezekre a foglalkozásokra meghívnák az érdeklődő, aktívabb dolgozó parasztokat is. Értesítjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxizmus—Teninizmus Esti Egyeteme hallgatót, hogy a II. félév első előadását február 24- én tartjuk meg. N TNSZSZ jelentése Mansfield szenátor beszédéről Washington (MTI) Mansfield szenátor, a demokrata párt egyik vezető személyisége az Egyesült Államok szenátusában nagy beszédben bírálta az Egyesült Államok kormányának álláspontját a berlini kérdésben. A szenátor utalt a Németországban fennálló tényleges helyzetre és kijelentette, hogy az Egyesült Államok »nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létezik és helyzete erősödik«. Mansfield véleménye szerint az »ésszerű« amerikai politikának »valamiféle szilárdabb alapra kell épülnie, mint arra a reményre, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megszűnik«. A szenátor a berlini kérdést úgy jellemezte, mint »az erősödő válság okát«, majd kijelentette, hogy az ezzel kapcsolatos jelenlegi amerikai álláspont nem kielégítő«. A legtöbb, amit most a nagyhatalmak tehetnek, Mansfield véleménye szerint az, hogy »elősegítik Németország egyesülését azzal, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel odahatnak, hogy a németek maguk keressék meg az egyesülés ésszerű módját és szentesítik ezt a módot, ha a németek már megtalálták. Maguknak a németeknek kell meghozniuk az újraegyesülésre vonatkozó alapvető elhatározást, ha mi azt akarjuk, hogy ez az újraegyesülés békés úton történjék meg.« Mansfield a német kérdésben előterjesztette saját javaslatát. Ez a program a két német állam fennállásának tényéből, valamint abból indul ki, hogy maguknak a németeknek kell dönteniök saját ügyükben.Bármilyenek is legyenek Németország két övezete egyesítésének részletkérdései, ezeket a legjobb rábízni a két övezet németeire. A nyugati szövetségeseknek és a Szovjetuniónak — ha békét akarnak — azzal kell hozzájárulniuk Németország egyesítéséhez, hogy meghatározott időre biztosítják azt a Németországot, amely a németek közötti tárgyalások alapján egyesül. A volt szövetségeseiknek törődniük kell vele, hogy az egyesített Németországra ne gyakoroljanak katonai nyomást szomszédai és Németország maga sem gyakoroljon katonai nyomást szomszédaira« — mondotta Mansfield. Mezőgazdasági szakemberek megyei tanácskozása __ a Bonyhádi Zománcgyárban tartotta februári ülését a Tolna megyei képviselőcsoport nyettese ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit. Elmondotta, hogy másfél hónap alatt megkétszereződött a szövetkezeti tagok száma s ez a párt és kormány tekintélyének, az iránta megnyilvánult bizalomnak, a termelőszövetkezetek jó munkájának eredménye. A képviselőcsoport az ülés befejeztével látogatást tett Bonyhád két üzemében, a zománcgyárban és a cipőgyárban. Február 21-én délelőtt 10 órai kezdettel Szekszárdon a Városi Művelődési Házban tartják a a Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek megyei tanácskozását. A tanácskozást a Tolna megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igazgatósága, a Tolna megyei Gépállomások Megyei Igazgatósága és a Tolna megyei Szövetkezetek Szövetsége rendezi meg. A tanácskozáson Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes tart előadást. Részt vesz és felszólal a tanácskozáson Dögei Imre földművelésügyi miniszter is. A tanácskozás után a Művelődési Ház művészeti együttese vidám műsorral szórakoztatja a tanácskozás résztvevőit, majd pedig megkezdődik a hagyományos gazdászbál. A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a Bonyhádi Zománcgyárban tartotta február havi ülését, melyen a megye iparának helyzetét tárgyalta meg. Az ülésen részt vett Tömpe István a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Vass Istvánná és Bognár József is. Kaszás Imrének, a csoport elnökének külpolitikai tájékoztatója után Vigh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese számolt be a megye iparának helyzetéről. Elmondotta, hogy igazi fejlődésről csak a felszabadulás után lehet beszélni s kiemelte a Simontornyai Bőrgyárat, ahol 10 millió forintos költséggel épült fel a meszes műhely, az elkövetkező években pedig az ország legnagyobb bőrgyárává fejlesztik. A Bonyhádi Zománcgyár jelenleg tizennégyszer, a Cipőgyár pedig négyszer annyit termel, mint a felszabadulás előtt. Beszélt az újítások jelentőségéről, a társadalmi tulajdon megvédésével kapcsolatos intézkedések eredményeiről, a munkafegyelem megszilárdulásáról. A megye közlekedéséről szólva elmondotta, hogy 1957 ben 2 millió, 1958-ban pedig két és félmillió embert szállítottak a társas gépkocsik. A takarékosságról szólva hangsúlyozta, hogy jó eredményekkel dicsekedhetnek a megye üzemei, mert a Tolnai Selyemszövőben 1,1, a Paksi Konzervgyárban 1,8 millió forintot takarítottak meg, a Simontornyai Bőrgyárban pedig 16,4 millió forintos nyereséggel zárhatták az elmúlt évet. Ez kihatott a dolgozók átlagkeresetére is, amely 19 forinttal növekedett a minisztériumi iparban. A kisipar helyzetének ismertetése után a megye iparának fejlesztési lehetőségeiről szólóítrányt tett, többek között javasolta, hogy bővítsék ki a készülő szekszárdi szőlőkombinátot mezőgazdasági hulladékok feldolgozására, a téglagyárak egy részében cserepet is készítsenek. Bognár József a mezőgazdasági építkezések fontosságát hangsúlyozta, Tömpe István pedig arról beszélt, hogy realitása csak az olyan fejlesztési tervnek van, amely a helyi adottságokat jobban kihasználja. Rámutatott arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével az építőiparnak is fejlődnie kell, hogy a tsz-ek építkezéseit el tudja látni. Hersics József, a Simontornyai Bőrgyár dolgozója, megyei tanácstag javasolta, hogy Simontornyán vezessék be az enyvgyártást is, mert jelenleg hetenként 3 vagon enyvhúst kell Budapestre szállítaniuk, holott helyben is fel lehetne dolgozni. Prantner József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára azt javasolta, hogy alakuljon egy megyei mezőgazdasági építővállalat, hogy a termelőszövetkezetek építkezéseinél ne legyen fennakadás. Bolvári Józsefné a Tolnai Selyemfonó bővítésének lehetőségeiről beszélt s megemlítette, hogy az üzem fejlesztésével kapcsolatban felmerül a műszaki értelmiség kérdése is. Ezzel kapcsolatban Bognár József azt javasolta, hogy a megyei tanács alapítson ösztöndíjat a műszaki egyetemeken tanuló fiatalok részére. Dudás Antal az élelmiszeripar helyzetéről beszélt, Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül jelentősen emelkedik a munkavállalók száma, amire már most fel kell készülni. A vita végén Vigh Dezső válaszolt a felszólalásokra, majd Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette a Tanácsköztársaság évfordulójával kapcsolatos előkészületeket. Ezután Tömpe István, a földművelésügyi miniszer első he 5300 g műtrágyát, 576 g növényvédőszert használtak fel tavaly Dunaföldváron A napokban tartott ünnepélyes tanácsülést a dunaföldvári községi tanács. A tanácsülésen az 1958. évi munkáról számoltak be és mérlegelték az elmúlt évben elért eredményeket, kimutatva, hogy egyes területeken milyen fejlődést értek el 1957- hez viszonyítva. Kimutatták, hogy a termelőszövetkezet 3 mázsával nagyobb termésátlagot ért el a múlt évben, mint a község egyéni gazdái. Ha az egyéni gazdák is a termelőszövetkezettel egyenlő terméseredményeket értek volna el, akkor gabonából például 6 vagonnal termeltek volna többet a községben, ami 3000 lakos ellátását biztosította volna. Sokat emelkedett a műtrágya és növényvédőszer-használat is 1958-ban az előző évihez viszonyítva. Míg 1957- ben 825 mázsát, addig 1958-ban 5300 mázsa műtrágyát használtak fel a községben. Hasonló a helyzet a növényvédőszerek használata terén is. A rézgálic kivételével 1957-ben 37 mázsát, 1958-ban pedig több mint tízszeresét, 576 mázsa növényvédőszert használtak fel a dunaföldvári gazdák. Két hónap alatt 50 hektó bor a szekszárdi borkóstoló forgalma Február 20-án lesz két hónapja, hogy a Vendéglátó Vállalat a Szabadság Szálló épületében berendezte borkóstolóját. Hogy mennyire hasznos volt ez az elgondolás, éppen a borkóstoló forgalma bizonyítja. A kis helyiség a nap minden szakában telve van, a helybeliek mellett nagyon sok vidéki is megfordul itt az autóbuszra várakozók közül. Az érdeklődést és a zsúfoltságot látva, sokan hangoztatják: nagyobb helyiséget is megérdemelne a borkóstoló, ahol asztalok mellett lehetne fogyasztani. A borkóstoló forgalmára jellemző, hogy a nem egészen két hónap alatt ötven hektó bort mértek ki. A legtöbb a zöldszilvániból fogyott, összesen huszonhat hektó. A borok választéka a közeljövőben még tovább bővül. A jelenlegi hét fajta folyó- és palackozott bor mellett édes pecsenye, csemege fehér és csemege vörös borral nő a választék. Három hír az állami gazdaságokból Eredményesen patronálja a környék termelőszövetkezeteit az Alsóleperdi Állami Gazdaság A gazdaság nyolc szakembere segíti a régebbi, valamint az újonnan megalakult termelőszövetkezetek munkáját. A gazdaság szakembereinek nagy részük van a dombóvári járás termelőszövetkezeteinek fejlődésében. * A Juhépusztai Állami Gazdaság február első felében kéthetes baromfigondozói tanfolyamot tart a termelőszövetkezeti baromfigondozók részére. A gazdaság munkája nyomán a teveli Kossuth Termelőszövetkezet tagsága hozzákezd a nagyüzemi baromfitenyésztéshez. * A megyében eredményesen segítik az állami gazdaságokban folyó szakmunkásképzést a Palánki Mezőgazdasági Technikum pedagógusai. Rendszeresen ellenőrzik az állami gazdaságokban folyó oktatást, továbbá szemléltető eszközökkel és módszertani útmutatással segítik az előadók munkáját.