Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

«ÓLRA MEGYEI IV. évfolyam, 31. szám. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1959. február 6. Véget ért a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa Moszkva­ (TASZSZ) A kongres­­­szus csütörtök délelőtti ülése Frol Kozlovnak, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségi tagjának elnök­letével nyílt meg. Az első felszólaló Pjotr Seleszt, a kievi területi pártbizottság titkára volt. Kijelentette: a terület dolgozói az 1959. évi terv megvalósításában máris jelentős eredményeket értek el. Hét esztendő alatt — mondotta Seleszt — a kievi terület vállalatai a termelés növekedésének csaknem 65 százalékát a munkatermelékeny­ség fokozásával érik majd el. A következő szónok , Jevgenyij Koluscsinszkij, az omszki (Nyu­gat-Szibéria) területi pártbizottság titkára többek között a területi me­zőgazdaság fejlesztésének távlatairól beszélt. Konsztantyin Osztrovityanov aka­démikus felszólalásában elemezte a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építése időszakának több olyan elméleti problémáját, amelyet Nyikita Hruscsov beszámoló­ja felvetett. Szem­jon Boriszov a Jakut területi pártbizottság első titkára közölte, hogy Jakutia dolgozói elhatározták: 1965-re a gyémánttermelést 1958-hoz képest nem 14-szeresére növelik, ahogy a hétéves terv ellenőrző szá­mai előirányozzák, hanem húszszo­rosára. A szónok kiemelte, hogy Ja­kutia népeinek kultúrája rendkívül gyorsan fejlődik. Mark Mityin akadémikus, a Poli­tikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Társaság vezető­ségének elnöke felszólalása után véget ért a vita a Szovjetunió nép­gazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai felett. Az elnök bejelentette, hogy a hét­éves tervről szóló beszámoló vitá­jában nyolcvanhatan szólaltak fel. Rövid szünet után Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke záróbeszédet mon­dott. X. Sz. Hruscsov elvtárs záróbeszéde az SZKP XXI. kongresszusán Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hrus­csov elvtárs, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára kongres­­­szusi zárószavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes össze­­fogottságát és egységét, a pártszerve­zetek és az összes kommunisták nagy fokú aktivitását. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kongresszusá­nak — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes joggal adták a „kommunizmus építőinek kongresszusa” nevét, mert ez a kongresszus jelzi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszá­ba — a kommunista társadalom ál­talánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus—leninizmus eszméi­nek páratlan alkotó erejét, ele­ven, elszakíthatatlan kapcsolatát a kommunizmus ragyogó épüle­tén dolgozó néptömegek gyakor­latával. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa figyelembe ve­szi azokat az óhajokat és javaslato­kat, amelyeket a kongresszusi fel­szólalások tartalmaztak. Az állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javas­latnak a figyelmes tanulmányozásá­val, amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása so­rán. E szerveknek intézkedniük kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósulj­anak. Hruscsov a továbbiakban megje­gyezte, hogy a 72 külföldi kommu­nista és munkáspárt kongresszusi küldöttségeinek felszólalása és a test­vérpártoknak a kongresszushoz inté­zett üdvözlő üzenetei megindító mó­don tolmácsolták azt a nagy bizal­­­­mat és őszinte rokonszenvet, amelyet­­ a szocialista országok dolgozói és a hatalmas dolgozó tömegek, a béke, a demokrácia és a haladás hívei világ­szerte táplálnak az SZKP és a Szov­jetunió iránt. A testvérpártok üdvözletei, képvi­selőik találkozói kongresszusunk kül­dötteivel, Moszkva dolgozóival, nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista mozga­lomnak a marxizmus­ leniniz­­muson alapuló egységét, erejét és összeforrottságát. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívből jövő köszönetet mondott a testvérpártoknak az üd­vözlésekért. Pártunk és a szovjet nép — mon­dotta Hruscsov — nemzetközi köte­­­­lességének tartja, hogy állandóan erősítse a világ dolgozóihoz és de­mokratikus erőihez fűződő barátsága és a proletárszolidaritás szálait, erő­sítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejező­dött ki, hogy valóra váltja a kom­munista építés tervét. Kifejező­dött az az óhaj, hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongreszusunk legfontosabb jel­­lem­­ző vonása — hangsúlyozta Hrus­csov. — Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniuk, ha tárgyila­gosan értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszu­sunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. A nemzetközi helyzet kérdései Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését érintve, Hruscsov a következőket mondotta: — Világszerte nagy változások tör­téntek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperia­lista világrendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rend­szer országaihoz sem. Ezek az orszá­gok felszabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapita­lista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy le­rázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. Ezeknek az országoknak sok kép­viselője hangoztatja, hogy ők szocia­lizmust akarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a „kommunizmus” szót, s nem mindig világos, mit je­lent az ő elképzelésükben a szocia­lizmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatúak a szocia­lista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint ame­lyek szembe állnak az ő törekvésük­kel. Tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista országok jó, baráti viszonyt terem­tettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fej­lődnek. Együtt szállunk síkra a bé­­­­kéért és a népek biztonságáért, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásé­ért, együtt harcolunk az imperialis­ták gyarmatosító politikája ellen. — A jelenlegi erőviszonyok elem­zéséből adódik az az egyik legfonto­sabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és fél­gyarmati országok több­>céérfa már nem az imperializmus tartaléka és határor­­zága, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell ven­nünk, kapitalista országok dolgozói — a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörülményeik megja­vítására törekednek. Helyeslik a szo­cialista országok békeszerető politi­káját. A kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, a munkások és parasztok egy része eze­­ket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a mar­xista—leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke hí­ve. Ezekben a kérdésekben tehát ta­lálkozhatnak erőfeszítéseink. Követ­kezésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista or­szágok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állha­tatlan békeszerő külpolitikát folyta­tott és folytat ezután is. A hétéves (Folytatás a 2. oldalon.) Tizenötéves távlati fejlesztési terv Dombóvárott Még a választások előtti napok­ban megkezdték Dombóvárott a ti­zenötéves községfejlesztési terv ki­dolgozását. Tizenkét bizottság —­­összesen 102 taggal — dolgozott azon, hogy különböző területeken felmérje a lehetőségeket a község fejlesztésére. A terv elkészülte után a járási párt végrehajtó bizottság tárgyalta meg a tervet, majd a Ha­zafias Népfront községi bizottsága egy szélesebb körű megbeszélésen vi­tatta meg, ahol a község lakói még számos javaslattal egészítették azt ki. A községi tanács a márciusi ta­­­­nácsülésen fogja megvitatni és vég­leges formában elfogadni a község tizenötéves távlati fejlesztési tervét. . Új gépek a Dombóvári Fémtömegcik­kgyártó Vállalatnál A Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalat műszaki dolgozói sokat foglalkoznak a különböző munkaműveletek gépesítésével, hogy ezzel minél kevesebb munkaráfordí­tással lehessen az egyes termékeket előállítani. Nemrég készült el — a vállalatnál elkészített tervek alap­ján — a Vasipari KTSZ-nél az új peremezőgép. A huszonötezer forint­ba kerülő géppel felére tudják csök­kenteni a peremezéshez szükséges munkaidőt. Jelenleg a vödörfenekelés gépesí­tésén dolgoznak a vállalatnál. Ezt a munkát jelenleg még kézzel végzik, de egy-két hónapon belül elkészül a már meglévő, egykori konzervgyári doboz-zárógépből a fenekelő gép. T­atarozzák a régi megyeházát Szekszárd kiemelkedő építészeti nevezetessége a régi megyeháza, a legszebb magyar vidéki középüle­tek egyike. Az impozáns épületet 1786-ban Pollack Mihály tervei alap­ján Stan Jakab szekszárdi építőmes­ter építette. A régi megyeháza a jel­legzetes magyar klasszicizáló stílus szép példája. Az épület egyemele­tes, bejáratánál hat dór oszloppal, oromzatos középrizalittal. Az épület tatarozását a megyei ta­nács építésügyi osztályának irányí­tásával már az elmúlt évben meg­kezdték. Tavaly a földszintet hoz­ták rendbe, a folyosót és a belső helyiségeket. Az idén az emelet bel­ső javítási és tatarozási munkála­taira került sor. Tavaly 160 ezer forintot fordítottak a felújítási mun­kákra, az idén az emeleti rész tata­rozása mintegy 200 ezer forintba fog kerülni, s ha lehetővé válik, az ud­vari részt is rendbehozzák még ebben az esztendőben, siz újabb 220 ezer forintba fog kerülni. Igyekeznek a lehetőségekhez mér­ten — a külső festés kivételével — eredeti állapotába visszaállítani a volt megyeházát. Belül a falakat mindenütt fehérre festik, az ajtókat, ablakokat pedig világos barnára. Meg fogják szüntetni az udvaron lé­vő garázst és a későbbi idők folya­mán beépített és az épület képét rontó pót-lépcsőházat. Az eredetitől csak annyiban tér majd el az épü­let, hogy külső festése megmarad halványsárga színűnek. A fehér szín ugyanis — mint amilyen az épület felépítése után volt — nagyon elüt­ne a környezettől és túl gyakori festést követelne. Rövidesen nemcsak impozáns mé­reteivel, szép stílusával lesz Szek­­szárd legszebb épülete a régi me­gyeháza, hanem rendezettségével, tisztaságával is. A megyei tanács megteszi a tőle telhetőt, most már csak az szükséges, hogy az épület­ben működő vállalatok, hivatalok vigyázzanak is az épületre s becsül­jék meg azt úgy, mint műemléket, mint népi vagyont illik.(­ei) A döbröközi művelődési otthon terveiből A döbröközi Petőfi Sándor Műve­­s előadások jövedelmét a magnetofon lődési otthon vezetősége hároméves­­ megvásárlására szánják, melynek fejlesztési tervet dolgozott ki, ame­­l nagy jelentősége lesz a népdal-mel­­lyet ütemtervre bontottak fel és gyűjtésben, amellyel szintén foglal­­végre is hajtottak. A művelődési ott -­­­hoznak. hon saját beruházásból egy televí­ziós készüléket vásárolt, amelyet no­vember 27-én helyeztek üzembe, s amelyet a község lakossága igen megszeretett. A művelődési otthon második éves, illetve ez évi tervének főbb beruházásai között szerepel egy magnetofon vásárlása. E terv végre­hajtásában nagy segítséget ad a színjátszó-csoport, amelyben képvi­sel­ve vannak a község tömegszerve­zetei, így a KISZ is­ A színjátszók a «­Bekötött szem­mel­« című színművet tanulják, s az A harmadik év legjelentősebb be­ruházása egy nagyobb méretű már­kás fényképezőgép lesz, amelyhez az egyéb fotófelszereléseken kívül töb­bek között egy nagyítógépet is vásá­rolnak. A döbröközi Petőfi Sándor Műve­lődési otthon hároméves tervén kí­vül távlati terve is van. Ebben pedig egy filmfelvevő és filmvetítő készülék megvásárlása is szerepel. A beruházások azt a célt szolgálják, hogy a község lakosságának általá­nos műveltségét emeljék. A varsádi gépállomáson egyre több új gép kerül a mezőgazdaságba, a külföl­diek mellett magyar gyártmányú univerzális fakto­rok is. Ez a két U 28-as traktor a múlt héten érkezett a gépállomásra. A traktorosok között nagy a találgar­tás, ki lesz a két új univerzál-traktor vezetője. A kombájnok has­ználatára ugyan még soká kerül sor,­­ de a tél folyamán kijavítják őket a többi géppel együtt. Jó az idő, lehet javítani a szabadban is. Tóth Pál és Za­ck Simo­n szerelők az egyik kombájn motor­jának javításával foglalatoskodnak.

Next