Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

p P lOÍVJÁ MEGTEJ IV. évfolyam, 52. szám. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK: ÁRA: 50 FILLÉR Tovább növekedni a megye szövetkezeti községeinek száma Magyarkeszi, Szárazd, Bonyhádi és Varsád az új tsz községek Tsz alakult Németkéren Egy percre sem hagy alább az a hatalmas lendület, amely napjaink­ban a falu képét jellemzi, amely a parasztságot mindinkább a termelő­szövetkezeti gazdálkodás felé vonzza. Naponta kettesével-hármasával jön­nek létre az új, a szocialista falvak, ahol a parasztok hatalmas táblák­­ban, korszerű gépek segítségével dol­goznak, formálva szebb életüket. Nem kis büszkeséggel jelenthetjük, hogy a gyönki járásból újabb két köz­ség, Varsád és Szárazd vált ter­melőszövetkezeti községgé. A tamási járás egyik legtávolabbi községében, Magyarkeszin ezelőtt nem hódított a szövetkezés. A falu parasztjai mindig úgy vélekedtek, hogy inkább az egyéni gazdálkodás mellett tartanak ki. Az elmúlt na­pok, hetek hatalmas átalakulása a magyarkeszieket sem kerülte el, s a parasztság annak a véleményének adott kifejezést, hogy három új tsz­­be tömörülve gazdálkodnak tovább. A falu parasztságának 85 szá­zaléka választotta a termelőszö­vetkezeti életet. Varsád szövetkezeti község, amelyben 109 család több mint 800 hold földön kíván tovább gazdálkodni. Bonyhádon valamennyi dolgozó paraszt a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást választotta. A legfrissebb hírek szerint a kö­­lesdi termelőszövetkezetekbe újabb 25, a nagyszékelyi Petőfi Tsz-be pe­dig 27 új belépő kérte felvételét. Nemcsak termelőszövetkezeti köz­ségek alakulnak, hanem gyarapodik a száma az új termelőszövetkezetek­nek is. A múlt hét utolsó napján új termelőszövetkezet alakult a paksi járásban Németkéren, ahol Alkot­mány név alatt 31 tag, 320 holdon kezdi el a gazdálkodást. Indul a tavaszi munka a földeken Vetik a borsót, a zabot és a mákot. A megye több állami gazdaságá­ban, ahol a talaj állapota lehetővé teszi, hozzáláttak a koratavasziak ve­téséhez. Az állami gazdaságok megyei központjától kapott tájékoztatás sze­rint elsőnek a kajmádi és a gerjeni állami gazdaságokban kezdték meg a zab vetést és fejezték be eddig mintegy 40—50 holdon a zab vetését A kanácsi és gerjeni gazdaságban 1­­­­80—100 holdon tették földbe a borsó­­ magját, míg a nagytormásiak 10—15 holdon mákot vetettek. E munkák előtt már a tejtrágyá­zást kezdték meg a gazdaságokban, mintegy 9—10 000 holdon. Megkezdődött a szőlőnyitás a baktai szőlészetben A Kajmádi Állami Gazdasághoz tartozó szekszárdi szőlészetben a teg­napi nappal mintegy 40 fő kezdte meg a szőlő nyitását, akik egy nap alatt ezt a munkát 8—10 holdon tud­ják befejezni. A szőlőnyitás mellett Sötétvölgyben 100 fő dolgozik terü­­letegyengetésen, és a munkát Sz—80- as lánctalpas traktor, talajkotrógép, szuperzetor könnyíti, ahol mintegy 85 holdon még ez évben új telepítésre kerül sor. Kedd, 1259. március 3. Termelőszövetkezeti ünnepség Gyönkön Vasárnap este termelőszövetkezeti ünnepséget rendeztek Gyönkön ab­ból az alkalomból, hogy a község Tolna megyében az első járási szék­hely, termelőszövetkezeti község lett. A falu földművelőinek 80 százaléka tömörült szövetkezetbe, akik 2100 holdas gazdaságban termelnek a ta­vasztól. Schiffer Jenő, a községi tanács el­nökének beszéde után felszólalt Ben­­ke Valéria, a Központi Bizottság tag­ja, művelődésügyi miniszter, akit Gyönkön, szülőhelyén választottak meg országgyűlési képviselőnek, majd Prantner József, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet. A termelőszövetkezeteknek adják át a leállított tanácsi malmok épületeit A megye területén még az 1955-ös évben leállították a termelést több­­ tanácsi malomban. Ez az intézkedés­­ annak idején azért vált szükségessé,­­ mert ezek a malmok — mivel kis kapacitásúak voltak, berendezésük el­­­avult,­­ nem működtek gazdaságo­san. Az elkövetkező hónapokban sor kerül e malmok berendezésének le­szerelésére és az épületeket a közsé­gekben működő termelőszövetkezetek kapják meg. Öt malom, a kölesdi l­­­is számú, a györkönyi, a gyulaji, a magyarkeszi és a páli malom épületét adják át termelőszövetkezetnek. Napsugár néven, 1800 holdon új termelőszövetkezetet alakított 219 naki dolgozó paraszt Nakon. a művelődési ház nagyter­me zsúfolásig volt telve szombaton délután, amikor első alkalommal gyűltek össze a falu szövetkezni aka­ró dolgozó parasztjai, hogy megtart­sák az első közös tanácskozást, az el­ső közgyűlést, nevet adjanak az újon­nan alakult közös gazdaságnak, s megválasszák a vezetőséget, s tisztáz­­z­zanak még néhány — a­ gazdálkodás­sal összefüggő — kérdést. A közgyűlés úgy határozott, hogy a tagok által javasolt hat név közül a „Napsugár”-t választja, tehát az új termelőszövetkezet Napsugár Tsz néven fog működni. A mintegy 1800 holdas gazdaság irányítására 11 tagú intéző bizottságot választottak, amely­nek elnöke V. Vörös Ferenc, tekin­télyes középparaszt lett. Az intéző bizottság megválasztása után a közgyűlés a jelölő bizottság javaslatait egyhangúlag elfogadva, megválasztotta az ellenőrző és a fe­gyelmi bizottságot is. Megyénk egyik legfiatalabb terme­lőszövetkezetének, a napi Napsugár Tsz-nek 219 tagja van. A községi tanácstól nyert értesülé­seink szerint miután a község terme­lőszövetkezeti község lett, a községi művelődési házat termlőszövetkezeti tanácsházának nyilvánítja, itt tart­ják majd a község szövetkezetei a kü­lönböző rendezvényeiket. Készülődés a Budapesti Ipari Vásárra A megye helyi ipara a májusban megnyíló Budapesti Ipari Vásáron első ízben képviselteti magát ilyen nagy kiállításon, mégpedig két szek­szárdi tanácsvállalat, a Faipari és a Kézműipari Vállalat által készített kombinált szoba berendezéssel. A Szekszárdi Faipari Vállalat mű­szaki vezetője, Andróczki Imre elké­szítette a kiállításra kerülő bútorok tervét. A vásár látogatóinak tetszé­sét bizonyára megnyeri majd a szo­baberendezés, amely egy modern háromajtós, alul üvegezett szekrény­ből, hozzátartozó, de tőle függetle­nül is elhelyezhető két komódból áll, a sarokrekamié két része külön is használható. Kényelmes, modern vonalú lesz a két fotel és az asztal is. A kiállításra kerülő szobaberen­dezés elkészítését rövidesen megkez­dik. Aki a virágot szereti ... Ez a csinos kislány csakugyan szereti a virágokat, naphosszat velük fog­lalkozik. Kusztor Rozikának hívják, alig múlt 15 éves, a pincehelyi kórház üvegházában dolgozik. A betegeknek eláruljuk, ő gondozza azokat a nö­vényeket, virágokat, melyek felüdülést visznek a kórtermekbe Munkásmozga­lmi harcosok találkozója megyénk dolgozóival A Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának előkészítése so­rán a közeljövőben sor kerül me­gyénk munkásmozgalmi veteránjai­nak a fiatalokkal és különböző egyéb rétegekkel való találkozói le­bonyolítására. Az első ilyen találkozók e héten kezdődnek, amikor a megyénkbe ér­kező Kövendi Sándorné, régi mun­kásmozgalmi harcos több üzemben és községben rendezendő találkozás keretében elmondja munkásmozgal­mi tapasztalatait, élményeit. Ter­vezik, hogy a Budapesten élő Abe­­lovszky Józsefet is elhívják me­gyénkbe, aki a Tanácsköztársaság­nak egyetlen életben lévő, jelentős megyei vezetője. Március 8-án, a nemzetközi nőna­pon a nőtanács meghívására Szek­­szárdra érkezik a városunkban 1919- ben fehér tiszti banditák által ki­végzett Bertók Róbertné leánya, Obláth Györgyné négy és féléves kisfiával. Úttörő-KISZ találkozó Bonyhádon Nem mindennapos esemény zajlott le a napokban a bonyhádi úttörők házában. Várnai Ibolya — IV. osz­tályos gimnazista, a negyedik raj vezetője — és Berghoff­er László ta­nár szervezték meg az első Úttörő— KISZ találkozót. Közel negyven fiatal szórakozott, beszélgetett kora délutántól este 10 óráig Az idősebbek — a »kiszesek« — meséltek szervezetük életéről, fel­szítva a kíváncsiság tüzét a KISZ- szervezet iránt a kis úttörők lelké­ben. Sokan el is határozták, hogy mihelyt kilépnek az általános isko­la kötelékéből, felvételüket fogják kérni a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe. A sok mondanivaló között szó esett a jelenleg legfontosabb mező­­gazdasági kérdésről a mezőgazdaság nagyüzemivé való átszervezéséről. Az „idősebbek” megmagyarázták a pajtásoknak, hogy mit jelent a tsz. Kifejtették, hogy mit jelent közö­sen, nagyobb erővel, fejlettebb esz­közzel dolgozni. A találkozónak volt 10 olyan úttörő résztvevője, akik­nek a szülei most léptek be a »kö­zösbe«. A megbeszélést tánc követte. A hanglemez vidám dallamára vígan szórakoztak a bonyhádi úttörő és KISZ fiatalok. Elnökségi ülés az SZMT-nél A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnöksége ma délelőtt Szek­­szárdon a Közalkalmazottak Klubjá­nak helyiségében kibővített ülést tart. Az ülésen megvitatják a szak­­szervezetek termelési tömegmunká­jának helyzetét és az e téren levő feladatokat, valamint a szakszerveze­tek és a gazdasági vezetés feladatait a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének segítése terén. CIPRUS 1959. február 23-án Londonban az angol—görög—török tanácskozások eredményeként megegyezés jött létre a 9250 négyzetkilométer területű, 550 ezer lakosú Ciprus sziget státusáról. A megegyezésről kiadott Fehér Könyv adatai szerint az angol kor­mány továbbra is biztosította Nagy- Britannia részére Episkopi és Akro­­tiri körzetének katonai támaszpont­jait, amelyek brit szuverenitás alatt maradnak; továbbá „jogot nyert” a famagustai kikötő és a nicosiai re­pülőtér egyes berendezéseinek hasz­nálatára. A háromoldalú megegyezés ered­ményeként Ciprus szigete továbbra is stratégiai ugródeszka szerepét tölti be a Szovjetunió, valamint a közel­­keleti arab országok elleni imperia­lista intervenciós tervekben. Jelmagyarázat: 1. Túlnyomórészt török lakosságú terület Ciprus szi­getén.

Next