Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-28 / 74. szám
2 A világ munkásosztályának ereje az összefogásban, a nemzetközi proletárszolidaritásban rejlik Hruscsov beszéde a Lipcsében megtartott össznémet munkáskonferencián Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok ma közlik Hruscsovnak március 7-én a 9. össznémet konferencián, Lipcsében mondott beszédét. Hruscsov, miután röviden jellemezte a Szovjetunió és a kapitalista világ között az októberi forradalom óta kialakult kapcsolatokat, a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott. — A mai helyzet marxista—leninista elemzése alapján az a véleményünk — mondotta Hruscsov —, hogy a háború már nem elkerülhetetlen. Nem azért, mintha az imperialisták okosabbá, vagy jobbá váltak volna, hanem azért, mert gyengébbek lettek, a béketábor pedig erősebb. — Körülbelül így fejezhetjük ki magunkat: az imperialisták szeretnék megsemmisíteni a szocialista országokat, miként az éhes farkas szeretné felfalni az oroszlánt. De a farkas gyomra kicsi és fogai elkoptak, eltompultak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a világ munkásosztályának ereje az összefogásban, a szervezettségben, a nemzetközi proletárszolidaritásban rejlik, s a nemzetközi munkásmozgalom most egy hatalmas, növekvő és izmosodó erőre támaszkodik. Ez az erő: a szocialista országok hatalmas tábora. — Meggyőződésünk, hogy ha az imperialisták háborút robbantanak ki a szocialista országok ellen, ez a háború a kapitalizmus pusztulásával végződik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az összes szocialista országok nemzetközi és belső helyzete szilárd. A Szovjetunió, a győzelmes szocializmus országa, és a többi szocialista ország is fejlődésében egyre magasabb fokra emelkedik. Hruscsov ezután a nemzetközi problémákat fejtegette: — A német kérdés — jelentette ki — sarkalatos problémája a háború és a béke kérdésének, a nemzetközi súrlódások és konfliktusok egyik fő forrása. Ezért állhatatosan törekszünk a német kérdés rendezésére. A jelenlegi viszonyok között a legésszerűbb kivezető út a békeszerződés aláírása a két német köztársasággal. A békeszerződés megkötése — amely semmit sem változtat, hanem inkább lerögzíti a háború után Európa szívében kialakult helyzetet — döntő lépés lenne a nemzetközi helyzet rendezésére, a két fél közötti bizalom megteremtésére. A Szovjetunió, a szovjet dolgozók mindig Németország egységét kívánták és azt kívánják ma is. Annak idején éppen a nyugati hatalmak kormánykörei kiáltozták, hogy fel kell darabolni Németországot, az ő ténykedéseik eredményezték az Önök hazájának megosztottságát. A mi kormányunk, Sztálin viszont, állhatatosan és következetesen a német egység gondolata mellett szállt síkra. Mi most is szilárdan kitartunk ezen álláspont mellett. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német egység helyreállításának kérdését elsősorban a munkásosztály szempontjából kell megközelíteni. Aki a munkásosztály érdekeit képviseli, annak még csak a gondolatában sem merülhet fel az, hogy Németország újraegyesítése után a Német Demokratikus Köztársaság munkásai és parasztjai, akik létrehozták munkásparaszt államukat és sikeresen építik a szocializmust — elveszítsék minden vívmányukat és hajlandók legyenek úgy élni, mint azelőtt: kapitalista rabságban. — Ha mi hozzájárulnánk, hogy az egységes Németország kapitalista alapon jöjjön létre, ez szégyen lenne ránk, munkásokra, a jövő nemzedék előtt. Most, amikor a kapitalista vi"M CD ( CZ) ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD A lottó e heti nyerőszámailag azt javasolja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság rovására állítsuk helyre Németország egységét és így leszűkítsük a szocializmus frontját, mi nem járulhatunk hozzá ehhez. Hruscsov kijelentette, hogy most nem lenne reális Németország egységének oly módon való helyreállítása, hogy megszüntetik Nyugat-Németországban a kapitalista rendszert, és bevezetik a munkásosztály hatalmát. Ámde, még irreálisabb az olyan ábránd, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban megszüntetik a szocialista vívmányokat, felszámolják a munkások és parasztok hatalmát. Hruscsov megjegyezte, hogy a burzsoá világ képviselői a demokrácia bajnokainak szerepében fellépve össznémet választásokat követelnek. Amikor ezt a demagóg jelszót felröppentik — mondotta Hruscsov —, megfeledkeznek róla, hogy egyszer már kompromittálták magukat egy hasonló dologgal. Genfben annak idején megegyezés jött létre, hogy két éven belül egyetemes választások lesznek Vietnamban. A két év már régen letelt, de választásokat még mindig nem tartottak, mert az imperialisták tudják, hogy a választásokon az egész vietnami nép a munkás-paraszt kormány zászlaja alá tömörülne. Hruscsov a továbbiakban emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány javaslata: kössék meg a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Várjuk a választ — jelentette ki. Nekünk az az álláspontunk, hogy legjobb lenne aláírni a békeszerződést mind a két német állammal, de ha ez nem történik meg, akkor kénytelenek leszünk aláírni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. — A Német Demokratikus Köztársasággal kötendő békeszerződés aláírása nagy jelentőségű lesz. A német nép megkapja a régóta várt békeszerződést. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nem akarja aláírni a békeszerződést, akkor bonyolulttá válik a helyzet a Német Szövetségi Köztársaságban. — Ha már most meg lehetne alakítani a két német állam konföderációját — mondotta Hruscsov —, ez szintén jó lenne. De a kapitalisták félnek a konföderációtól. A kapitalista urak, úgy látszik azt akarják, hogy mi, a Szovjetunió és a többi szocialista ország — segítsünk nekik felszámolni a Német Demokratikus Köztársaságot. Nem uraim — jelentette ki Hruscsov —, mi nem teszünk Önöknek szívességet ebben a piszkos dologban, mi a német munkásosztályt támogatjuk. Hruscsov külön foglalkozott a határok kérdésével. A történelem arra tanít — mondotta —, hogy réma konferenciák változtatják meg az államhatárokat, így tehát a Németország jelenlegi határai csak háborúban változhatnának meg. Csakhogy a mai helyzetben mind az egyik, mind a másik fél rendelkezik elég józan ésszel hozzá, hogy ne bocsátkozzék hadműveletekbe a határok megáltoztatásáért, így tehát el kell ismerni a határokat úgy, ahogyan jelenleg vannak. Hruscsov megjegyezte, hogy a határok kérdése nemcsak a németek számára érzékeny kérdés. Ez igen éles probléma sok kapitalista állam számára is. Ugyanakkor a szocialista forradalom győzelme következtében egész sor országban a határok kérdése más jellegűvé vált és nem olyan éles, mint a kapitalizmusban. — Mindamellett fennáll ez a kérdés a szocialista országokban is. Nekünk azonban az a véleményünk — fűzte hozzá —, hogy nekünk kommunistáknak a határok kérdése nem fő kérdés, emiatt nem lehetnek konfliktusok a szocialista országok között. — A szocialista tábor szuverén országai között széleskörű együttműködés bontakozik ki a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén — folytatta Hruscsov. Ami a jövőt illeti, én úgy képzelem, hogy a szocialista országok további fejlődése az egységes szocialista világrendszer további erősödését eredményezi majd. Egymás után tűnnek majd el a gazdasági sorompók, amelyek országainkat a kapitalizmusban elválasztották. Erősödni fog a szocialista világrendszer közös gazdasági bázisa és ez végeredményben tárgytalanná teszi a határokat A határok kérdése a mai értelemben fokozatosan megszűnik — mondotta Hruscsov. — Egyetlen szuverén szocialista ország sem zárkózhat saját határai mögé és nem támaszkodhat kizárólag a maga erejére, gazdaságára. Ugyanakkor az imperialista nagyhatalmak szószólói a háború befejezése óta sokat beszélnek arról, hogy az országoknak nem kell törekedniük nemzeti szuverenitásukkal. Az imperialista nagyhatalmaknak érdekük az országok nemzeti függetlenségének megszüntetése, hogy szabad kezet kaphassanak az illető országok népeinek gazdasági és politikai leigázására, annál is inkább, mert ezek az országok a határok és vámok rendszerével bizonyos fokig megvédhetik érdekeiket. , — Nem nehéz meggyőződni arról, hogy az imperialista főkolomposok és ideológusok a nemzeti szuverenitás korlátozásának és a vámhatárok enyhítésének hirdetésével tulajdonképpen olyan politikát folytatnak, amelynek célja az illető országok alárendelése a nagy imperialista monopóliumok érdekeinek. Ilyen körülmények között az országok szuverenitásának megszilárdítása haladó törekvés, amely elősegíti a népek nemzeti függetlenségének megszilárdítását. — Mi, kommunisták szilárdan bízunk terveink realitásában — hangsúlyozta a továbbiakban Hruscsov — és világos elképzeléseink vannak, milyen irányban fejlődnek majd a Föld népeinek kapcsolatai. — A kapitalizmussal folytatott békés versenyben a szocializmus építésében elért sikereinkkel hatunk majd a világ munkásainak és dolgozóinak gondolkodására és érzelmeire — mondotta Hruscsov. Rövidesen az egy főre eső termelésben megelőzzük a leggazdagabb és legerősebb kapitalista országokat, tovább csökkentjük a munkaidőt, újabb sikereket érünk el a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Akkor pedig a kapitalista országok lakosai még jobban meggyőződnek majd a szocialista rendszer előnyeiről, és maguk döntik el: tűrjék-e tovább hazájukban a kapitalista rendszert. Hruscsov végezetül hangsúlyozta, jelenleg mindannyiunk számára a legfontosabb feladat a béke fenntartása. A békéért, a háború ellen folytatott harcban különösen nagy jelentőségű a világ munkásosztálya egységének és összefogásának fenntartása és erősítése. 2, 31,38, 54, 61 diobobobobcdbcdbcdb TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Megnyílt a Szovjet Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlése Moszkva: (TASZSZ) Március 26-án Moszkvában megnyílt a Szovjet Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlése. A közgyűlést Alekszandr Nyeszmejanov, az akadémia elnöke nyitotta meg. A szovjet tudomány fejlesztésének főbb irányzatait a termelési folyamatok automatizálásának elméletében és gyakorlatában a szabályozható termonukleáris reakciók problémájának, az életjelenségek fiziko-kémiai alapjainak kiderítésében jelölte meg. Ezt követően Alekszandr Topcsijev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke és tudományos főtitkára tartott beszámolót a szovjet tudomány feladatairól az elkövetkező hétéves tervben. 1959. március 18. A vietnami párt- és kormányküldöttség búcsúlátogatása dr. Mitanich Ferencnél és Rónai Sándornál A vietnami párt- és kormányküldöttség Vo Nguyen Giap, a Vietnami Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének első helyettese vezetésével — elutazása előtt pénteken búcsúlátogatást tett dr. Münnich Ferencnél, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél és Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél. A csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékek visszhangja Nyugati hírügynökségek beszámolnak a csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékek első visszhangjáról. Washington: A DPA tudósítója szerint washingtoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a nyugati jegyzékek »megfelelő mozgási szabadságot biztosítanak a diplomatáknak.« Az AP szerint Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország általában kedvezően fogadták a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokra vonatkozó amerikai tervet és ez a kedvező fogadtatás tükröződik a három hatalom válaszjegyzékében is. New York: Az AP hírügynökség kommentárja rámutat, hogy még mindig jelentősen eltér egymástól a nyugati hatalmak álláspontja. Ez az elvi különbség elsősorban a csúcsértekezletre vonatkozóan nyilvánul meg. Ebben a kérdésben Nagy-Britannia tanúsítja a legnagyobb rugalmasságot. Az AP megjegyzi, hogy mindezek ellenére remény van rá, hogy a nyugati hatalmak áthidalják a nehézségeket, hiszen mindnyájuknak érdeke a tárgyalások megkezdése. Az AP hangsúlyozza, hogy de Gaulle a legtartózkodóbb a csúcsértekezlet gondolatával szemben. Róma: Az AP jelenti Rómából: az olasz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Olaszország helyesli nyugati válaszjegyzékek álláspontját. A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország a jegyzékek átadása előtt tanácskoztak Olaszországgal és más NATO-tagállamokkal. Bonn Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke azt a reményét fejezte ki, hogy végetér a négy hónap óta tartó jegyzékváltás és az érdekelt felek végre leüljenek a tárgyalóasztalhoz. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York: (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat elítéli az Egyesült Államok kongresszusának bel- és külpolitikáját. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a széles néptömegek támogatásával követelni kell a kongresszustól. Vessen véget a háborús uszításnak, szüntessék meg az atomfegyver-kísérleteket és a fegyverkezési versenyt. Ismerjék el a Kínai Népköztársaságot. Bővítsék a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmet, béke és barátság kell a népek és nemzetek között. Elengedhetetlenül szükséges továbbá minden munkásellenes törvény hatálytalanítása, a munkabér csökkenése bércsökkenés nélkül, a legalacsonyabb munkabérek emelése, valamint az olyan törvényhozás, amely igazi polgárjogot biztosít és szavatolja, hogy a négereket a teljes egyenlőség elve alapján haladéktalanul bevonják az amerikai élet minden területére. A nyugatnémet militarizmus háborús tervei került a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmánya Nyilvánosságra Berlin (MTI) A Neues Deutschland csütörtöki száma kivonatokat közöl a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmányából, amely a következő címet viseli: »A lélektani hadviselés, mint a háború és a katonai vezetés új területe.« A dokumentumot 1959. március 4-én készítették és tartalmazza a Strauss-féle hadügyminisztériumnak a lélektani hadviselésre vonatkozó utasításait. A dokumentum a többi között ilyen megállapításokat tesz: »A háborút többé nem lehet csupán katonai célokra és módszerekre vagy meghatározott harci területekre és időszakokra korlátozni. A világnézetek totális szembenállása korunk permanens békétlenségét okozza. Ezért van szükség a harcra minden eszközzel, minden területen.« Ez, mint a Neues Deutschland megjegyzi, a totális háború meghirdetése új formák között. A dokumentum a továbbiakban azt fejtegeti, hogy milyen nagy szerepe van a »lélektani hadviselésnek«. »Arról van szó, hogy az ellenfelet védtelenné és saját akaratunk játékszerévé tegyük r— mondja. A lélektani hadviselés hatással van az ellenfél lakosságára és katonai egységeire és azok bomlását okozza.« A titkos dokumentum egyébként több helyen beszél »a hideg és a melegháború elmosódó határáról«. A Neues Deutschland megjegyzi, hogy az Adenauer-kormány és a német militaristák háborút készítenek elő és e háború részének tekintik a lélektani hadviselést. A lélektani hadviselés feladata, hogy revansszellemmel töltse el a nyugat-német katonákat és alkalmassá tegye őket a szocialista országok ellen viselendő háborúra. A lélektani hadviselés feladata, hogy a nyugat-német lakosságot hozzászoktassa az atomháború gondolatához és egyúttal megakadályozza a kalandorpolitika ellen való fellépést. „ Az Egyesült Államok elnöke téved" Az Izvesztyija kommentárja Moszkva (TASZSZ) Eisenhower elnök március 25-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy tudomása szerint a Szovjetunió már békeszerződést kötött az NDK-val és néhány hónappal ezelőtt beterjesztette az okmányt az ENSZ-hez. Később, amikor ismét kérdést intéztek hozzá, az elnök elismerte, lehet, hogy téved, de biztos benne, hogy a Szovjetunió néhány hónappal ezelőtt valamilyen okmányt benyújtott az ENSZ-nél. Az Izvesztyija pénteki számában megjegyzést fűz az elnök tévedéséhez. »Természetesen figyelmen kívül lehetne hagyni ezt a tévedést , vagy nyelvbotlást — írja —, de a német kérdés békés rendezése annyira fontos probléma, hogy ebben semmiféle nyelvbotlást, különösen pedig helytelen értelmezést nem lehet megtűrni. Itt a legmesszebbmenő világosságra van szükség. Nem a Szovjetunió a ludas benne, hogy a németek békeszerződés tervezete — sajnos — ma is csak tervezet még. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a Szovjetunió máris valamiféle békeszerződést kötött volna a Német Demokratikus Köztársasággal, s hogy e szerződést már aláírták és az ENSZ-nél benyújtották volna, ez nem felel meg a valóságnak.«