Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
1959. március 15. TOLNA MEG* EI NEI'UJSAG Tanácsadás az új termelőszövetkezeti tagoknak MI LEGYEN AZ IDŐS, MUNKAKÉPTELEN PARASZTOKKAL? A. P. tamási dolgozó paraszt tette fel ezt a kérdést levelében. A. P.nek a következőket válaszoljuk: * Ha a munkaképtelen, idős parasztok szövetkezetbe lépnek, a szövetkezetnek kell dönteni támogatásukról. De történhet másképpen is. Ezt legjobban egy példán tudjuk bemutatni. Tegyük fel, hogy egy hetven éves dolgozó parasztnak 6 hold földje van. Abból hármat kiadott bérletbe, kettőt felesbe, egyet meg valahogyan a feleségével, esetleg segítséggel dolgozott meg. Ez esetben a következő is történhet: az idős gazda — mivel ezután egyéniek már nem bérelnek földet a tsz-községben — az egy hold kivételével a szövetkezetnek ajánlja földjeit bérbe. Ha kell (rendszerint kell) a szövetkezetnek, fizeti a földek adóját, s fizeti a bérletüket is. Egy hold, amit a gazda művelt, maradhat. Tagosítás, földrendezés esetén nem helyes olyan helyen kiadni az idős gazda 1 holdját, azt ne tudja megművelni, s nem lenne illő a számára rosszul termő földet kiválasztani. Ez az öregek iránti tiszteletlenség és hálátlanság lenne. A fenti séma abban az esetben is alkalmazható, ha egy földdel bíró tanító-házaspárról vagy hasonlóról van szó. Ha a családban munkaképes fiatal is van, aki eddig a mezőgazdaságban dolgozott, más a helyzet. Ilyen esetben az a helyes, ha ő a földekkel belép a szövetkezetbe és segít az öregek eltartásában. MI LESZ A NEGYEDÉVI ADÓVAL? Z. L. 20 holdas gazda azt íja, januárban még nem gondolt arra, hogy szövetkezeti tag lesz és kifizette első negyedévi adóját, mivel mindig szeretett előre eleget tenni adófizetési kötelezettségének. Most, hogy belépett azt mondták neki, hogy a háztáji adójába beleszámítják a negyedévre befizetett adó összegét. Az ő negyedévi adója azonban nagyobb összeget tesz ki, mint amit a háztáji után kell fizetni. * Kérdésével kapcsolatban megbeszélést folytattunk a megyei tanács adóügyi osztályának vezetőjével és az ő információja alapján a következő felvilágosítást adhatjuk. Abban az esetben, ha befizetett negyedévi adója meghaladja a háztáji után fizetendő adó mértékét és semmi egyéb tartozása nincs az állammal szemben, a túlfizetett összeget visszakapja. A MUNKAEGYSÉGRŐL O. G. paksi olvasónk még nem lépett be a termelőszövetkezetbe. Levelében afelől érdeklődik, hogy a munkaegységek értékét hogyan határozzák meg a termelőszövetkezeteken belül. * A tag munkáját az országos iránynormák alapján a tsz vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákkal mérik és munkaegységben értékelik. Lényeges dolog a közgyűlés jóváhagyása, hiszen abban minden tag megteheti észrevételét. A munkaegységet a brigádvezető a munka elvégzésének és minőségének ellenőrzése után beírja a tagkönyvbe, majd pedig a szövetkezet elnöke és könyvelője ellenőrzi a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását. Ezen túl a vezetőség köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegység melléírásával kifüggeszteni, ahol bármelyik tag megtekintheti. A termelőszövetkezet jövedelméből a tagok és a családtagok kizárólag csak teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek, ezenkívül jutalmazzák azokat a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat, amelyek az előírt tervet túlteljesítették. A munkafegyelem szabályait a munkarendet szintén a közgyűlés állapítja meg, s azzal szemben, aki bármi módon megszegi, a vezetőség fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen tagot kötelezhetik a rossz minőségű munka újbóli elvégzésére, figyelmeztetik, megróják a közgyűlés előtt és munkaegység-levonással büntethetik. KI VÁLASZTHATÓ MEG VEZETŐNEK? N. J. újiregi olvasónk kérdi levelében. Kérdésére az alábbi választ adhatjuk:• Az 55/1958. (Mg. É. 40.) FM sz. utasítás a mezőgazdasági termelőszövetkezetben; az elnök, a vezető könyvelő, a vezető mezőgazdász és az állandó jelleggel működő árudák (piaci elárusítóhelyek, borkimérések, halászcsárdák stb.) vezető tisztséget, illetve munkakört betöltő személyek munkakörét fontos és bizalmas munkakörnek minősíti. A felsorolt tisztségeket, munkaköröket csak büntetlen előéletű és feddhetetlen személyek tölthetik be. A büntetlen előéletet az 5/1957. (XII. 28.) BM sz. rendeletben megszabott hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. Fontosnak és bizalmasnak minősített munkakört (tisztséget) választással betöltött személyeket a járási (városi, kerületi) tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője a megválasztást követő 14 napon belül köteles írásban felszólítani, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványát szerezze be és haladéktalanul juttassa el a járási mezőgazdasági osztályhoz. Abban az esetben, ha a fontos és bizalmas munkakör betöltése munkaviszony létesítésével (alkalmazással) történik, az alkalmazást megelőzően a termelőszövetkezet elnökének fel kell szólítania az érdekeltet, hogy büntetlen előéletét hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja. A büntetlen előéletet tanúsító erkölcsi bizonyítványt az alkalmaztatás megtörténte után a járási mezőgazdasági osztálynak kell megküldeni. Kivételesen indokolt esetben — a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének előzetes engedélyével — mezőgazdász és könyvelői munkakörre erkölcsi bizonyítvány nélkül csak 3 hónapnál nem hosszabb, a Munka Törvénykönyve 22. paragrafusa alapján határozott időre szóló munkaviszony létesíthető. Azoktól a személyektől, akik tisztségüket, a munkakörüket 1956. október 1-én, vagy ezt követően történt választással, illetve alkalmazással töltik be, 1959. június 30-ig, az erkölcsi bizonyítványt pótlólag be kell kérni. Ennek érdekében a járási mezőgazdasági osztály vezetője pontosan állapítsa meg, hogy a hatáskörébe tartozó termelőszövetkezetekben kikre terjed ki a jelen utasítás hatálya. Az érintett termelőszövetkezeti elnököket, közvetlenül a vezető könyvelőket és a vezető mezőgazdászokat pedig a termelőszövetkezet elnöke útján szólítsa fel az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló kérelmet az érintett személyeknek kell a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a termelőszövetkezet elnökének, illetve termelőszövetkezeti elnök esetében a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének igazolását arról, hogy az erkölcsi bizonyítvány beszerzése szükséges. Abban az esetben, ha a választott személyre nézve az erkölcsi bizonyítvány büntetett előéletre vonatkozó közlést tartalmaz, a járási mezőgazdasági osztály vezetője köteles az érintett személy felmentésére és az így megüresedett tisztség új választás útján történő betöltésére a termelőszövetkezet közgyűlésének figyelmét felhívni. MENNYI FÖLDJÁRADÉKOT FIZETNEK A TSZ-EK? F. J. szekszárdi dolgozó paraszt az iránt érdeklődik levelében, hogy mennyi földjáradékot fizet a termelőszövetkezet? • A dolgozó parasztság körében igen jó hatást tett, hogy a kormány rendeletileg kötelezővé tette a földjáradék fizetését. Az igaz, hogy ezzel kapcsolatban itt-ott zavaró szándékkal olyasmit híresztelnek, hogy a földjáradék fizetése csak a mostani fejlesztési időszakra szól, de megnyugtathatjuk a dolgozó parasztságot: ez nem így van. A földjáradék fizetése helyes intézkedés, épp a mostani hetek bizonyítják, hogy a középparasztság számol a földjáradékkal, s helyesen is teszi. Különösen ott van ennek jelentősége, ahol idős parasztok gondolkodnak a belépésről, hiszen a földjáradék az öregkor legfontosabb gondját oldja meg. Végezhetünk ezzel kapcsolatban számításokat is. Mint ismeretes, a fizetendő földjáradék mértéke: aranykoronánként 5—10 kilogramm búza értéke. A megye szövetkezeteiben általában 8—10 kiló búza értékét fizetik, tehát holdanként — 10—14 aranykoronás földeket számítva — 100—120 kiló búza értékét kapja a belépő gazda minden bevitt hold föld után. Ha egy idős gazda felesbe vagy bérletbe adja földjét, s a bérletből még az adót is kifizeti, nemigen jár jobban, mintha a szövetkezettől földjáradékot kapna. Természetesen a szövetkezetben teljesített munkaegység utáni jövedelemben is részesül. Több községben feltették a kérdést' Jár-e földjáradék az újgazdák földje után? — Természetesen jár. Megjegyzendő, hogy maga a kérdés feltevése is mutatja, hogy ilyenfajta híresztelésekkel is —, hogy az újgazda nem kap földjáradékot — a szövetkezeti mozgalom akadályozói szeretnék a belépések iránti kedvező hangulatot megzavarni. Ha az új gazda tulajdonába került a föld, akkor jár neki a földjáradék. A földjáradék fizetését — mint említettem — a bevitt földek aranykoronánként megállapított tiszta jövedelme után fizetik. A rendelkezés szerint ennek felső határa 16 aranykorona. Tehát ennél magasabb értékű földért is a 16 aranykorona után járó földjáradékot fizetik. Más a helyzet akkor, ha a bevitt földön gyümölcsös vagy szőlő van. Ezt az aranykorona érték nem tükrözi, azonban ezt a földjáradék fizetésénél számításba kell venni. A gyakorlatban erre vonatkozólag az a helyes módszer alakult ki, hogy szorzószámot alkalmaznak. Beállott gyümölcsös és szőlő esetén általában négyszeres földjáradékot fizetnek a tszek, de erre pontos mértéket adni már amiatt sem lehet, mert figyelembe kell venni a szőlők és a gyümölcsösök állapotát is. Hasonlóképpen növeli a föld értékét, ha évelő takarmány van belevetve, amit a szövetkezet még hasznosíthat. Ebben az esetben is magasabb földjáradékot állapíthatnak meg — az évelős pillangós terület állapotától, a vetés korától függően arra az időre, amíg a pillangósok — lucerna, here — hasznosíthatók. Ha egy bérlő lép be a szövetkezetbe, a bérelt föld után természetesen nem kaphat földjáradékot. A földjáradék — ha a tulajdonos belép a tsz-be — a tulajdonost illeti meg, ha pedig nem lesz tsz-tag, akkor a szövetkezet köt vele újabb bérleti szerződést. S ha már itt tartunk, beszéljünk a szövetkezetek által bérelt földek ügyéről is. Mi a helyzet a bérleti díjakkal? Vannak olyan földdel rendelkező egyének, akik valamilyen ok miatt — mert máshol vannak állásban vagy már munkaképtelenek — nem lépnek be tagnak a szövetkezetbe, de földjüket át szeretnék adni. (Belép az eddigi bérlő a szövetkezetbe, vagy egyéb ok miatt.) Ebben az esetben a termelőszövetkezettel szabályszerű bérleti szerződést kell kötni, akár huzamosabb időre is. Nagyon fontos elv, hogy a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint a mindenkori földjáradék összege. ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat felvesz vizsgával rendelkező kompresszor kezelőket Jelentkezés: Pécs, Kertváros, Málomi út 80/a sz. Gépészeti Osztály HÍREK Barrikádok a szekszárdi utcákon Már megszokott látvánnyá váltak a szekszárdi utcákon emelkedő, téglából, kőből emelt barrikádok, különösen Rákóczi, illetve a Széchenyi utcában. A hármashíd környéke egy ostromlott város képét mutatja. Az úttest szélén szanaszét heverő kövek, itt-ott tessék-lássék összedobálva. (Még a múlt év őszén kövezték az úttestet és a »maradékot” elfelejtették elszállítani.) Arrább, a Széchenyi utcán, a zeneiskola előtt kisebb téglarakás búslakodik. Tavaly nyáron tatarozó ÜGYELETES ORVOS március 15-én, dr. Horváth József, Széchenyi utca 68. Telefonszáma: 26—21. — ÜGYELETES ÁLLATORVOS: dr. Áts Kálmán, Perczel Mór utca 1. Telefonszáma: 46—54. — ELMARAD a Szekszárdi 1. számú Általános Iskola ma délután 4 órára, a BM klubban tervezett zenekari hangversenye. A hangverseny későbbi megrendezésének időpontját lapunkban közölni fogjuk. — VÁRALJA húsvéti szokásairól hangfelvételeket készített a Rádió. A felvételeket húsvét első napján iktatják műsorba a tervek szerint. — EGYRE NÖVEKSZIK a forgalom a szekszárdi Szabadság Szálló borkóstolójában. A megnyitás óta eltelt, nem egészen három hónap alatt 91 hektó bort — zöldszilvániból csupán 47 hektót — mértek ki. A pénzforgalom ugyanakkor 136 360 forint volt. — A MONIMPEX ötezer hektó bort vásárolt a paksi állami borpincészettől. A mai napig 2200 hektó bort szállítottak el, a többit pedig a hónap végéig. Ják az iskola épületét, annak az emlékét őrzi a néhány darab tégla. (Bizonyára gondolták, hamarosan újra tatarozni kell, s akkor majd felhasználják.) Folytassuk tovább a felsorolástT Azt hisszük, nem szükséges, hiszen majd minden utcában találhatunk hasonló »barrikádokat«. Annyit beszélünk városunk tisztaságáról, de vajmi keveset teszünk. Talán olyan nagy gondot okoz a néhány tégla, kődarab elszállítása, hogy inkább hagyják, ott ahol van? — A »KINCSES KÖNYVEK 25. kötetének megjelenése alkalmából a Szövetkezetek Országos Szövetsége 1959. március 17-én, kedden délelőtt 11 órakor a Könyv Klubban (Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 1.) sajtófogadást rendez. A sajtófogadáson Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke ad tájékoztatást a földművesszövetkezeti könyvterjesztés fejlődéséről, helyzetéről és a falusi olvasókat érdeklő könyvek kiadási terveiről. TAVALY KEZDTÉK MEG Dunakömlődön a Vörös malmi csatorna tisztítását, a csatorna mellett elterülő kaszálók, szántók víztelenítését. Tavaly 4112 köbméter földet emeltek ki, az idén még 5173 köbméter földet kell kiemelni a csatorna tisztítása során. A munka — amelyhez a megyei tanács 33 000 forinttal járul hozzá — rövidesen ismét megkezdődik. — 62 UTTÖRŐ ÉS 34 KISDOBOS élénk szervezeti életet él Kocsolám A kultúrházban külön klubszobájuk van. 10 tagú zenekaruk is van, amely ma szerepel a március 15-i ünnepségen. „Az igaz barátságról" címmel jelenetet is mutatnak be, amelyet az egyik úttörő írt. SPORT Üzemi asztalitenisz bajnokság Szekszárdon Szekszárdon beindult asztalitenisz üzemi bajnokság első két fordulójának eredményei.A- csoport: Megyei Tanács—Gépjavító V. II. 5:0, Népbolt Vállalat- Felsővárosi KISZ II. 5:3, Tanácsi Építőipari Vállalat I.—Közgazdasági Technikum 5:1, Tűzoltók II.—Vasipari Vállalat 5:0, Közgazdasági Technikum—Vasipari Vállalat 5:0, Tanácsi Építőipari Vállalat I.—Tűzoltók II. 5:1, Megyei Tanács—Felsővárosi KISZ II. 5:4, Népbolt Vállalat—Gépjavító II. 5:1. »B« csoport: Sütőipari Vállalat— Gépjavító Vállalat 5:4, Felsővárosi KISZ III.—Textil Nagyker. V. 5:4, MÉSZÖV—A tanács Építőipari Vállalat II. 5:0, Gépjavító Vállalat I.— Felsővárosi KISZ III 5:2, Sütőipari Vállalat—Textil Nagykereskedelmi Vállalat 5:0, Tanács Építőipari Vállalat II.—Tűzoltók 5:2, Kárpáti ti Mi még akkor is röplabdázunk!a Kisdorog női röplabdacsapata vasárnap játszotta első idei mérkőzését. A csapat tagjainak gyalog kellett Nagyvejkére menni, mert labdarúgókat szállító gépkocsi a vezetőség hibájából nem várta meg az öltözködő lányokat. A négy kilométeres séta azonban nem fárasztotta ki a csapatot, s a mérkőzésen frissen és jókedvűen ütögették a labdát. Az első játszmát Nagyvejke nyerte, a másodikat Kisdorog. A harmadik és negyedik játszmában újból az előbbi két eredmény ismétlődött meg, s így egy ötödik játszmát is kellett játszani. Az utolsó játszmában Nagyvejke bizonyult jobbnak, s így végeredményben az övéké lett a győzelem. A kisdorogiaknak ezután még egy sportágban helyt kellett állni a »természetjárásban [UNK]*. Újból négy kilométert gyalogolni, mert a vezetőség mostoha gyermekként kezeli a röplabda szakosztályt. MÁRTON SPORTHÍREK A közelmúlt napokban a Váraljai Sportkör halászvacsorával egybekötött borkóstolót rendezett. A borokat a község termelői adták a sportkörnek. A borokat minősítették, ahol Imrő István, id. Csapó Sándor, Dózsa István, Török István, Schuszter Ferenc, Dékány István borait külön dicséretben részesítették, a halászlét Varga Zoltán főzte. A tiszta bevételt a sportkör utazási célokra fordítja. A mai szekszárdi kosárlabda mérkőzések kezdési időpontjai: 11 óra női mérkőzés, 12 óra, férfi mérkőzés. A mérkőzés a Közgazdasági Technikum tornatermében kerül lejátszásra.* Lapunk mai számából -A vitorlázás története című Irán anyagtorlódás miatt kimaradt. • Kérjük tudósítóinkat, levelezőinket, hogy a ma lejátszásra kerülő bajnoki mérkőzésekről a tudósításokat (20—10-es telefonon, R-beszélgetés) 17.30 órától 18.30 óráig adják le. Felhívjuk tudósítóink figyelmét, hogy a hírközléssel ne várjanak a megadott határidő végéig, mert ez esetben az anyag felvétele komoly problémát okoz. Sajnálattal közöljük, hogy több tudósítónk által beküldött anyagot a héten nem állt módunkban anyagtorlódás miatt közölni. A lehetőségekhez képest az anyagokat a hét elején közölni fogjuk.