Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

1959. április 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG l­j harcostárs a kommunisták között KOROMSÖTÉT ÉJSZAKÁBAN kezdték meg a munkát. Volt már könnyebb dolguk is néhány napja, József-napon, amikor a műtrágyá­val teli zsákokat csak meg kellett fogni és gyorsabban, egyszerűbben ment a rakodás. Igaz, akkor több volt, de azért hárman időben kirá­molták azt az öt vagont, hadd vi­gyék üresen a vasutasok, nekik is jobb, ha más állomáson hasznát ve­hetik, javul a kocsiforduló. Éjfél után kezdtek, igyekezni kell, mert mire megvirrad, ki kell rakni, és az ömlesztett műtrágyás vagon lassabban ürül ki. Reggelre befejezték. A nagyerejű, jól megtermett fiatal parasztember most sem tagadta meg magát, dere­kasan dolgozott, meg is izzadt belé. Mikor virradatkor hazaért, aludt egypár órát, majd felkészülődött. Az apró szolid asszonyka — tudva, úgyis hiába beszél — zsörtölődve, de szorgalmas emberére kicsit büsz­kén, szóvá teszi: — Hová mégy, csak tán nem dol­gozni megint? — Mondták, hogy a termelőszö­vetkezetben a sódert hordják má­ma, kell a munkaerő, elmegyek, se­gítek kicsit. Tudom, tudom, ne is mondd, pihentem már — így bú­csúzik feleségétől. Estefelé, szombat lévén, 5 órakor befejezték a sóderhordást. Mi taga­dás, a „hosszított műszak” után el­fáradt, no de nem először történt vele, hisz volt dolga elég azzal a 10 holddal is, amit egyéni korában művelt. AMINT HAZAFELÉ INDUL, a vasút felé menet Nagy Mózest, a termelőszövetkezet egyik tagját lát­ja meg, aki felismervén, odakiált neki: — Hé, Misi, gyere segíts már! Közelebb megy és megtudja, hogy nemrég érkezett egy vagon meleg­­ágyi keret a szövetkezetnek, amit sürgősen ki kéne rakni, mert ha nem, úgy a termelőszövetkezet fel­­bért kell fizessen. Ki segítsen, ha ő nem, aki mégiscsak a szállítóbri­gádba van beosztva. Összetartás is van a világon, nem hagyhatja Mó­zest cserben, bajos ilyenkor szom­bat este szaladgálni emberekért. Legalább szaporodik a munka­egységem, pár óra alatt kirakodunk — gondolja, és hozzákezdenek, öreg este lett, mire végeztek, úgy 9 óra körül lehetett, derekas mun­kát végeztek. Gondoltak egyet és még az estén befuvarozták a ker­tészethez a melegágyi kereteket, hadd csinálják meg a kertészek mi­előbb a melegágyat. Hát ez jó hosszú „műszak” volt. Nincs a tsz-ben olyan rendkívüli sürgős munka, amelyben a nem­rég belépett Kostyák Mihályra ne számíthatnának. Egy hét múlva, március 28-án, nagyszombaton éj­jel, húsvétvasárnapra virradóan 7 társával együtt két vagon burgo­nyát és két vagon műtrágyát, hús­véthétfőn pedig egy vagon meszet raktak ki. Tyű, az a mész, de meg­­tüsszögtette őket! UJ TSZ-TAG Kostyák Mihály, nemrégen, március 19-én kezdte meg a közösben a munkát és jó 10 nap alatt, április 1-ig 23 munka­egységet szerzett, kemény munká­val igaz, de derekasan helytállva, nem lehetett panasz rá. A naptár április tizedikét mutat. Taggyűlést tartanak a bátaszéki Búzakalász Tsz kommunistái. Le­zárták már a vitát a vezetőségi be­számoló felett, következik a tagje­lölt-felvétel. — Tagjelölt-felvételi kérelmét juttatta el hozzánk Kostyák Mihály új tsz-tag — kezdi Szűcs Imre párt­titkár. Alig mondja ezt el, össze­verődnek a tengerek, a tsz kommu­nistái helyeslésük jeleként megtap­solják a bejelentést. — Kostyák elvtársat becsületes, dolgos, tekintélyes, rendes ember­­nek ismertük meg még egyéni ko­rában. Tudjátok jól, az ellenforra­dalom alatt sem hallgatta sehol szó nélkül a párt gyalázását. Nem csa­lódtunk benne a tsz-ben sem. Pél­damutató szorgalommal vesz részt a közös munkában, itt is egyenes jellemű, szerény, szorgalmas em­ber — folytatja a párttitkár. — Van-e valakinek kérdése hoz­zá, vagy ajánlóihoz? Jelentkező nincs, de nagy moz­golódás támad, többen is beszélnek egyszerre: „Ismerjük őt magát, munkáját is”, „miközülünk való”. ..megszavazzuk” stb. SZAVAZÁSRA BOCSÁTÁSKOR egyhangúlag, az előterjesztést he­lyeselve, megszavazzák Kostyák Mihálynak az MSZMP tagjelöltjei közé való felvételét. A bátaszéki Búzakalász Termelő­­szövetkezetben dolgozó kommunis­ták a taggyűlésről azzal a tudattal távoznak, hogy Kostyák Mihály fel­vételével erősödött a párt. Somi Benjaminné rá a tömegkapcsolata, de többet kell foglalkoznia az értelmiséggel a nagydorogi pártszervezetnek Ha a nagydorogi községi párt­­szervezet pártnapot, kül- és belpo­litikai tájékoztatót tart, ha a terme­lőszövetkezeti mozgalommal kapcso­latos kérdéseket vitatják meg, rend­szerint nagy érdeklődés nyilvánul meg a pártrendezvények iránt. A pártonkívüliek közül különösen a dolgozó parasztok tanúsítanak ér­deklődést a pártnapok iránt, s ez érthető is, mert ilyen alkalmakkor megvitatják­ az őket foglalkoztató kérdéseket és a problémáikra vá­laszt kapnak. A rendezvények látogatottsága egymagában is mutatja, hogy a nagydorogi községi pártszervezet tömegkapcsolata az elmúlt évek so­rán jelentősen erősödött. De ez a ta­pasztalat akkor is, ha egyes kommu­nisták munkáját, tevékenységét vizsgáljuk. Rácz elvtársnő, Tímár, Sebestyén, Sántha és Zilizi elvtársak különösen a parasztság körében ör­vendenek népszerűségnek. Szeretik őket, tanácsaikat szívesen fogadják az emberek. A községben több olyan pártszervezet is tevékenyke­dik, amelynek tagjai nem csupán Nagydorog lakóival tartanak kap­csolatot, hanem a környező község­beliekkel is. Dicsérendő munkát vé­gez a gépállomás, a dohánybeváltó és a pénzügyőrség pártszervezete. Andrási és Gazdag elvtársak a min­dennapi munkájuk mellett rendsze­resen és maradék nélkül elvégzik a pártmegbízatásokat is. A minden­nap tapasztalható megnyilvánulások bizonyítják, hogy helyes úton járnak a nagydorogi kommunisták, amikor minden alkalmat megragadnak a tö­megkapcsolatuk szélesítésére. Ezt állapítja meg az MSZMP Paksi Já­rási Végrehajtó Bizottsága is, amely az elmúlt hetekben a községben tartotta meg a szokásos ülését és a pártszervezet tömegkapcsolatát vizs­gálta. Jónak mondható a szervezeti élet is. Ma már rendszeresen megtart­ják a vezetőségi üléseket, látogatot­tak a taggyűlések is, amelyeken a napirendi pontnak megfelelően a szükséges tennivalókat határozatba foglalják, amelyeknek végrehajtásá­ról aztán a pártszervezet vezetősége gondoskodik. Az elmondottak azonban nem azt jelentik, hogy minden rendben van. Nagydorogon súlyos hiányosságként vetődik fel, hogy bár egységes az állásfoglalás a határozatok megho­zatalában, de azok végrehajtásában nem vesznek részt valamennyien. Pedig nem egy olyan határozat szü­letett már a taggyűléseken, amely­nek megvalósítása minden kommu­nista aktív tevékenységét igényelte. Több párttag nem vállal még ma sem munkát, megbízatást a felada­tok végrehajtása során, s ezért több elvtársnak túl sok feladatot kell megoldania. Van pedig jelenleg is mit tenni: erősíteni kell a párt be­folyását a tömegszervezetekben, kü­lönösen a KISZ-ben, a nőtanácsban és a földművesszövetkezetben vég­zett politikai munkát kell fokozni. Van javítani való a pártszervezet munkájában az értelmiség felé is. Különösen a pedagógusok irányá­ban végzett munkát kell javítani. Minden bizonnyal erdeményes lesz majd a pártszervezet kezdeménye­zése, hiszen már eddig is számos ta­nújelét adták annak, hogy készek aktívabban bekapcsolódni a község életébe. Markó János különösen az úttörők nevelése terén fejt ki ered­ményes munkát, s két hold cigány­­meg­gyet telepített az úttörőkkel. Kovács Pál a modellező szakkörben ért el említésre méltó sikereket. Kiss Etelka vezetésével az úttörők részt vesznek a község parkosításá­ban, füvesítésében, virágot ültet­nek. Sántha József és Tarr Lajos nevelők is aktív munkát fejtenek ki a község társadalmi életében. Eze­ket a kezdeményezéseket a párt­­szervezetnek fel kell karolnia, segít­séget kell adnia a vállalások telje­sítéséhez. Cserenyecz István INNEN—ONNAN Az SZKP XXI. kongresszusának anyagát megkezdték tanulmányozni a paksi járásban is. Általános tapasz­talat szerint mindenütt többen jelen­tek meg a konferenciákon és a sze­mináriumokon, mint az oktatás más időszakában.* A Dombóvári Vasüzem fiataljai a kongresszusi versenyben vállalták, hogy az idén a tavalyi eredmények­hez viszonyítva újabb 10 ezer forin­tot takarítanak meg. • Bikácson, Sárszentlőrincen és Du­­nakömlődön újonnan választott veze­tőséggel megalakultak az üzemi párt­­szervezetek.• Elkészült Tamásiban a Magyar Ta­nácsköztársaság fényképes dokumen­tációs gyűjteménye. A képsorozatot most a járás minden községébe eljut­tatják.• A paksi járás KISZ-szervezetei ed­dig 1100 forintot fizettek be a VIT- alap javára.• Az MSZMP Tamási Járási Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sának kérdéseit vitatta meg. * A MÁV dombóvári pályafenntar­tási KISZ-szervezet kezdeményezé­sére beindítják a szakma ifjú mestere című mozgalmat, amelynek célja, hogy a fiatalok minél alaposabban ismerjék meg szakmájukat. * VIT-tanfolyam kezdődött Pakson. A területi KISZ-szervezet rendezésé­ben megtartott tanfolyamon 45-en vettek részt. A tanfolyamot a paksi I-es számú általános iskola fiatal pe­dagógusai tartják.♦ A dombóvári járási pártbizottságon a héten propagandisták részére meg­beszélést tartottak, amelyen meg­vitatták az SZKP XXI. kongresszusa által elfogadott hétéves tervet, majd a két világrendszer gazdasági verse­nyéről esett szó. A megbeszélésen 18-an vettek részt.* Az elmúlt héten 30 KISZ-fiatal kezdte meg a munkáját az úttörő­­csapatoknál. A járásban 52 KISZ-fiatal mint ifivezető tevékenykedik. • Harmincöt helyen tartanak pártna­pot a tamási járásban. A hét folya­mán már megvitatták az előadások témáit a pártnapi előadók. Kalaznón, Kölesden, Hőgyészen az elmúlt napokban megtartott pártna­pokon 70—70 fő vett részt, Diósbe­­rényben 30, Felsőnánán közel százan hallgatták meg az előadót. Minden községben előkészítő bi­zottság irányítja a május 1-i ünnep­ségek előkészítését. S A kommunizmus csúcsai felé A Szovjetunió mezőgazdaságának fejlesztése A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága 1953. szep­temberi plénumán megbírálta a me­zőgazdaság fejlesztésében és irányí­tásában elkövetett hibákat és hatá­rozatot dolgozott ki a mezőgazdaság nagyarányú fellendítésére. Az 1953. évi szeptemberi programot a XX. pártkongresszuson továbbfejlesztet­ték, kiegészítették az újabb tapasz­talatokkal s ennek alapján világra­szóló eredményeket ért el a Szovjet­unió a mezőgazdasági termelésben. 1950. és 1953. között a Szovjetunió mezőgazdaságának össztermelése 1,6 százalékkal, az USA mezőgazdasá­gának össztermelése pedig 1,7 száza­lékkal növekedett évenként. A szov­jet mezőgazdasági termelés fejlődési üteme, ebben az időszakban alig ér­te el az amerikai mezőgazdasági ter­melés évi ütemét. A Kommunista Párt határozatai nyomán megválto­zott a szovjet mezőgazdaság helyze­te. 1953-ban és az azután következő években felemelték egyes mezőgaz­dasági termékek árát, megkezdték a szűzföldek feltörését, fokozták a me­zőgazdasági gépek és a műtrágya gyártását. Változások történtek a kolhozok irányításában és tervezésé­ben is. Fokozódott a kolhozok ön­állósága, az irányítás, a tervezés és a munkadíjazás területén. Eltöröl­ték a kötelező beszolgáltatást és rá­tértek az állami felvásárlás egysé­ges rendszerére. Ezeknek az intézkedéseknek a ha­tására 1953 és 1958 között a mező­­gazdasági termékek termelése a Szovjetunióban évi átlagban 7,2 szá­zalékkal emelkedett. Ezalatt az USA mezőgazdasági termelése 1,1 száza­lékkal csökkent. A Szovjetunió mezőgazdaságában öt év alatt duplájára emelkedett a szemestakarmányok, a cukorrépa és a gyapot termelése. 1953 és 1958 között a szovjet me­zőgazdasági termelésben olyan forra­dalmi változások történtek, ame­lyek — jelentőségüket tekintve — csak a tömeges kollektivizálás idő­szakának változásaival hasonlítha­tók össze. A kollektivizálás idején a termelési viszonyok területén zajlott le forradalom, most pedig a termelő erők fejlődésében. A termelőerők fejlődésében bekövetkező ugrásszerű változás a kommunizmus termelési viszonyainak kifejlődését gyorsítja meg a mezőgazdaságban is. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXI. kongresszusa azt a fel­adatot tűzi a mezőgazdaság elé, hogy hét év alatt, 1965-re, majdnem duplájára, pontosan 171 százalékra emelje fel a termelést. Ez a termelés emelkedés minden téren, mind mennyiségben, mind az egy főre eső termelés terén meghaladja majd az Amerikai Egyesült Államok mező­­gazdasági termelését. A kitűzött feladatokat elsősorban nem a vetésterület növelésével, ha­nem a mezőgazdaság termelékenysé­gének emelésével, a termésátlagok emelésével és az önköltség csökken­tésével kell megvalósítani. A mezőgazdasági termelés terme­lékenység-emelkedése és önköltség­­csökkentése a mezőgazdaság foko­zott gépesítésével valósítható meg elsősorban. Az elmúlt évben megkezdődött a gépállomások gépeinek eladása a kol­dozóknak és megkezdődött a gép­állomások átalakítása gépjavító üze­mekké. Ez az intézkedés hasznosnak bizonyul. A kolhozok a gépeket a beadás eltörlése és a mezőgazdasági termékek árának emelése nyomán megnövekedett pénzbevételeikből meg tudják vásárolni. A kolhozok pénzbevételei rohamosan növeked­nek. 1958-ban a kolhozok pénzjöve­­delme 135 milliárd rubel volt, 40 mil­liárd rubellel több, mint 1957-ben. 1959-ben a kolhozok további 15 mil­liárd rubellel növelik bevételeiket. A gépállomások gépeinek átadása a kolhozoknak nagymértékben nö­veli a gépek termelési hatékonysá­gát és gazdaságos kihasználását. A mezőgazdaság termelésének to­vábbi gyors fejlesztése az ipar meg­növekedett erején alapul. A szovjet ipar jelenleg minden szükséges mű­szaki eszközt biztosítani tud a mező­gazdaság gépesítéséhez. Hét év alatt több mint egymillió traktort, mint­egy 400 000 gabonakombájnt és ren­geteg egyéb gépet ad az ipar a me­zőgazdaságnak. Befejeződik a kol­hozok és a szovhozok villamosítása a hét év alatt. A falvakban a vil­lanyáram fogyasztás négyszeresére, a villamosenergia ellátás kétszeresére emelkedik a hétéves terv időszaká­ban. A terv előírja az állattenyésztés munkaigényes műveleteinek és egy egész sor növényfajta termelésének (burgonya, cukorrépa, gyapot stb.) komplex gépesítését. Növelni fog­ják a mezőgazdasági szállítóeszkö­zök számát. Sokezer vontatót, gyors­járatú traktort, teherautót, önkiürítő gépkocsit adnak a mezőgazdaság­nak. A mezőgazdasági termelőerők növekedését jelenti az is, hogy több kolhoz társul egymással, vagy az ál­­­lammal villanytelepek, építőipari vállalatok, műtrágyagyárak, öntöző­­berendezések, szociális létesítmé­nyek építésére. Ez a társulás képezi csíráját a szovjet mezőgazdasági ter­melési-tulajdonviszonyai minőségi megváltozásának. A csoport tulaj­don szocialista formája úgy alakul majd át fokozatosan a magasabb formájú össznépi tulajdonformára. A termelőerők fejlődése és a tulaj­donviszonyok fokozatos megváltozá­sa maga után vonja az elosztás tö­kéletesítését. Ez abban jelentkezik, hogy a kolhozok tagjainak díjazása hasonlóvá válik az állami üzemek dolgozóinak díjazásához. A kolho­zok tagjainak kifizetett munkaegysé­gekben már ma is meghaladja a pénzjövedelem a természetbeni jö­vedelmet. A legkiválóbb kolhozok­ban a hétéves terv folyamán meg­szűnik a munkaegység rendszer, s ezt felváltja a meghatározott mező­­gazdasági munkanormák rendszere. A szovjet mezőgazdaság elkövet­kezendő hétéves fejlődése szilárd gazdasági alapot nyújt az életszínvo­nal emelkedésének és a kommuniz­mus szélesen kibontakozó építésé­nek. — is — os — Negyven esztendővel ezelőtt 1919. április 20-án, 27-én és május 4-én a megye valamennyi templo­mában kihirdették a Magyar Tanács­köztársaság rendeletét a vallás sza­bad gyakorlásáról. Ez a rendelet csí­rájában fojtotta el a burzsoáziának azt a rémhírét, hogy a Magyar Tan­ácsköztársaságban tilos a vallási szertartásokon való részvétel. A szekszárdi levéltárban számos adat van arra vonatkozólag, ho­gyan élt ezzel a lehetőséggel a meg­ye lakossága. Május 9-én például Szekszárdon a katolikus hívők tarto­ttak gyűlést, amelyen a papok és a kántor fizetését állapították meg. A tolnai református egyházmegye má­jus 15-én tartott gyűlésén éppen azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy to­vább kell folytatni az egyház szerve­zését. Bonyhádon, a községi intéző bizottság jegyzőkönyve tanúsága sze­rint, meghagytak minden olyan anya­gi forrást, amely szükséges volt a templomok fenntartásához. A burzsoáziának — érthetően — nem tetszett, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság különválasztotta az egyházat az államtól. Az iskolákat államosították, s ott a fakultatív hitoktatást vezették be.

Next